Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
Visszaad, gazdálkodik... Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatnál megkezdték a saját fejlesztésű eléktronikus pénztárgépcsalád újabb típusának gyártását. Az új pénztárgép többet tud az eddigieknél: kiszámítja a visszajáró pénz összegét és adatszolgáltatást is végez. Bekapcsolható egy számítógéprendszerbe, s ezáltal állandóan figyelemmel lehet kísérni a minimum- és maximum-árukészletet. 1800 mázsa házinyíl Több támogatás, kedvezmény —i Növekvő tenyésztői kedv Tíz esztendővel ezelőtt 50 mázsa házinyulat vásárolt föl körzetében a tabi áfész, az idén 1800 mázsára kötött szerződést. a háztáji gazdaságokkal, szakcsoportokkal. Ez 20 százalékkal több, mint a múlt évi. — Mivel érték el ezt a számottevő eredményt? — kérdeztük Kopeczki Györgyöt, az áfész főosztályvezetőjét. — A gazdák részére biztosított támogatással, kedvezményekkel; ezek ugyanis jelentősen fokozták a tenyésztői kedvet. A SZÖVOSZ félmillió forintot adott, hogy törzs- és mintatelepeket létesítsünk, s kialakítsuk azokat a modelleket, amelyeknek nyomán a gazdák is korszerűbben végezhetik a tenyésztést. Jelenleg 13 házinyúltenyésztő szakcsoportban ötszázan tevékenykednek; közülük nagyon sokan igényeltek négyévi törlesztéssel vásárolható, modern ketreceket. Eddig 1600 állat elhelyezésére alkalmas ketrecet adtunk ily módon, s a jövőben is folytatjuk ezt az akciót. Szerződtettek egy szaktanácsadót is, aki rendszeresen fölkeresi a szakcsoportok tagjait. segíti munkájukat. Évente több alkalommal tartanak előadásokat, tapasztalatcsere- látogatást. — Az utóbbi években kedvezményes áron 1540 tenyészállatot adtunk a gazdáknak — mondta a főosztályvezető —, részben a saját telepeinkről, és évente 50 vagon táp beszerzésével is segítjük munkájukat. Ezek az intézkedések segítették elő, hogy a tatai áfész az idén 750 ezer — 1800 má- zsányi — házinyúl átvételére szerződhetett. Az áfész igazgatósága V. ötéves tervében célul tűzte ki, hogy a tenyésztőknek eddig nyújtott támogatást továbbfokozza. A körzetében két újabb nyúlte- nyésztő szakcsoportot alakítanak, s 1980-ban már 25 vagon — 2500 mázsa — házi- nyulat vásárolnak föl. A baromfitenyésztés hetvenöt éve XXXII. évfolyam, 193. szám. Vasárnap, 1976. augusztus 15. Űj kiadvánnyal gyarapítdt- ta kötetei sorát a Központi Statisztikai Hivatal könyvtár- és dokumentációs szolgálata. A Történeti Statisztikai Kötetek sorozatban megjelentette az Állattenyésztés, megyei adatok című összegezést, amely a baromfiállomány és a méhcsaládok számait közli, az 1895—1970 közötti időszakot felölelve. A történeti statisztika igényeinek tettek eleget, amikor e kiadványsorozatot megindították. Az egyes kötetekben megtalálhatók száz év távlatából azok az adatok, amelyek különféle hivatalos forrásokban megjelentek, és olyanok is, ame'yek eddig még nem kerültek publikálásra. A feldolgozott anyag gyakorlati felhasználhatóságát szándékozták fokozni azzal is, hogy az eredeti forrás fel- használásával az 1970. január 1-én érvényben levő állam- igazgatási beosztás szerint dolgozták át az adatokat, így a múlt a jelennel megyénként is összevethető. A kötet a földterülettel foglalkozó három, illetve az állatállomány községeoros anyagainak öt könyve után jelent meg, mintegy kiegészítve a sort. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI DI Z OTTS ÁG Á M A K LAPJA Vedelt természeti értékeink Minden bizonnyal először egy-egy táj máshol meg nem ismétlődő szépsége késztette az embert arra, hogy fokozottan vigyázzon rá. Hiszen 1872-ben, amikor megalakították a világ első nemzeti parkját, az Egyesült Államokban levő Yellew- stone-t, még veszélyes mértékű környezeti szennyeződésről nem beszélhettek. Az azóta eltelt több mint 100 év alatt 6zerte a világon 1204 nemzeti parkot vagy hasonló jellegű természetvédelmi körzetet jelöltek ki — 95 országban 92 millió hektárnyi területen. Magyarország csak az utóbbi évtizedben kezdett felzárkózni az európai színvonalhoz. Jelenleg 116 ezer hektár védett területtel rendelkezünk, s a tervek szerint ez félmillió hektárra nő. »A közvélemény — írja Ra- konczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a most megjelent »Védett természeti értékeink« című könyv előszavában — évek óta sürgeti egy olyan könyv megjelentetését, amelyben valamennyi, Magyarországon levő természetvédelmi terület megtalálható, s egyben alkalmas arra, hogy segítségével ezek megismerhetők és felkereshe- tők legyenek.« A kiadvány: kézikönyv. Minden megtalálható benne, amire az érdeklődők kiváncsiak, A védett területek csoportosítása, nemzeti parkjaink és tájvédelmi körzeteink rövid leírása, ismertetése, a védett madarak, halak és más állatok értékjegyzéke. Talán sokan elcsodálkoznak azon, hogy ha valaki elpusztít egy nagykócsagot, 50 ezer forintot kell fizetnie. «Ugyanennyi a kékcsőrű réce, a túzok és még jónéhány védett madár értéke. Sokat ér a nyest és a nyuszt is, de a pannongyíkért is tízezer forintot kell fizetni. Az ország különböző védett területei közt szól e könyv a Somogy «»egyében találhatókról is. Leírják a szerzők a Barcsi Tájvédelmi Körzetet, a Ba- láta-tavat, a Kis-Balatont; az ösborókásnoz térképet is mellékeltek. Foglalkozik a könyv a távlati természetvédelmi programmal is. A felmérések szerint Magyarországon 600—700 ezer hektárnyi kiterjedésű olyan terület van, amely valamilyen oknál fogva védelemre szorul. A tervek azonban csak tizenöt évre szólnak: ezt követően — a mai intenzív területhasznosítás mellett — elképzelhetetlen, hogy másfél évtized múlva érintetlen, természetes állapotban megmaradnak területek. A szerkesztők gondos munkája ellenére azonban van hiányossága is a régen várt könyvnek: nem tartalmaz olyan térképet, amelyiken rajta lenne az összes jelenleg védett terület. M. A. Kevés a Balaton-part Régi kifogás, hogy a Balatont — bár kiterjedése 596 négyzetkilométer — valósággal keresni kell a hosszú partszakaszon, vagy csak távoli magaslatról lehet szemlélni. 19.3 kilométeres partvonalának a felét ugyanis üdülőd, vagyis kisebb közösségek és magánosok birtokolják. Alig 30 kilométerre tehető — a nádasokat nem számítva — az a terület, ahol a kiránduló a tó partjára juthat. Ez a terület azonban 5—30 méter szélességű sáv — sétány, park, vagy szabadstrand — és a vi- kendnapok 300—400 ezres tömegének fogadására már kicsi. Tv-j egyset Családi sírbolt Mindig lehangoló, ha egy- egy neves írónk «összecsap« valamit a televíziónak. Annyi jó mű után ezt tette Csák Gyula is, akinek szellemességéről alig-aldg tanúskodó Családi kripta című játékát pénteken láttuk. S olvastuk az író ajánlását is; ebből tudjuk, hogy a témát egy festő barátjánál »markolta föl«. A festő épp egy címert pingált, amelynek megrendelője borsos árat fizetett a »műért«. Ebből a bolhából csinált elefántot Csák. Az ő használtoikk-kereskedője emeletes kastélyt vásárol — ki tudja, hogyan játszva ki a hatóságok sokaságát és a műemlékvédelmi hivatalokat. Manipulációja — vajh mi lehetett — végiül is kudarcra ítéltetik, mert megjelenik a rendőrség. Később pedig a kastélyt »megszállják« az öregek, s lesz a pompás épületből — minden jó, ha a vége jó — szociális otthon. Kigúnyőlnl a sznobériát, az uborkafára felkapaszkodni akarást — ez volt az író szándéka. Ám ha ehhez egy író túl ostoba alakokat »talál«, akkor a szándék visszájára fordul: gyenge művével az író saját, eddigi teljesítményének mutat fügét. Különösen akkor, hamég »kölcsön is kéri« Osztap Bendert, akit itt Bárónak neveznek, s hozzá a két megfelelően — de nagyon ismerősen — buta bűnsegédet. Kell a vígjáték! De csak akkor, ha az alkotók komolyan veszik. L. L. I Egyes üdülőtelepeken az általános képnél is rosszabb a he'yzet. Némelyik kisebb üdülőhelyen nem jut 40—50 méteresnél sem nagyobb területsáv a kirándulóknak. Még mindig sok a kerítés és a táj esztétikai képét rontó szögesdrót — elsősorban a tópart északi részén. Szerencsére, ellentétes folyamat indult meg a somogyi parton. Itt a Balatontól visz- szahódított területeken sétányt, strandot, a második vonalban pedig üdülőket építenek, s egyre több helyen. Siófolton például — a széplaki Ezüstparton és a balatonszabadi Aranyparton — 7 kilométer hosszan »kinyitották« a Balatont, és 30 méteres sávot ingyenes, úgynevezett szabad fürdőhellyé alakítottak. A parti sáv hasonló hasznosítását készítik elő most — a feltöltési es partvédelmi munkálatok után — Zamárdifoan is. „Ami a lelket meomérgezi.. ” A svédországi Hallíors lelki- pásztora vasárnapi prédikációjában arra kérte híveit, szolgáltassanak be neki házukból minden olyan írást, »ami megmérgezi a lelket, megzavarja a fejet és sötét gondolatokra ösztökél...« Feszült érdeklődéssel várta az eredményt. És nem is hiáfoa. Másnap reggel megjelent nála Winston Henderson, a helység 34 éves kovácsa, s szó nélkül letett jpz asztalra egy adófelszólítást. Fotók a sportéletről Almás! László budapesti fotóművész sportfotóiból nyílt kiállítás Marcaliban a járási művelődési központban. Repülővel? Hajóval? — Autón! Fontos tanácskozásra némi késéssel érkezik az egyik ugyancsak fontos részvevő. Aki az elnöki tisztet betölti, őszinte megértéssel nyugtázza a késést, s az éppen helyet kereső meghívott helyett — mintegy magyarázkodva — mondja a többieknek: — Hát igen, nagyon nehéz most gépkocsival bejutni Siófokra ■. ■ Ez igaz. Gépkocsik rengetegében araszol vagy csigamód halad a Zsiguli, a Mercedes, és itt igazán egyenrangú »ko- csitárs« a Trabant: nem előzhetik meg a »nagyok«! Adott időre eljutni a város valamelyik pontjára, bizony, aligha lehet... Mennyivel egyszerűbbnek kínálkozik a megoldás: repülőgéppel berepülni az ország távoli részéből Siófokra! Vagy motorcsónakkal befutni a Sión! (Persze, a csöppnyi erecskét látva a mederben, ez merő képtelenség.) Hogy soha ki nem mondott vágyálmokat élesztgetek én itt, ezzel vádolnak? Nos, hogy nem a képzelőerőm fitog- tatása a célom, s hogy az ötlet egyáltalán nem tőlem ered, ennek bizonyítására javaslom: olvassunk bele a város hely- történeti irodalmából tavaly készített válogatásba. A Somogyi Napló 1950. évi 78. számában ez áll: »Repü lőössze köttetési kap Siófok Budapesttel és Péccsel...« A Somogyi Hírlap 1946. évi 255. száma meg ezt adta hírül: »a Sió-csatorna kiépítésével a Dunántúl közvetlenül bekapcsolódik a világkereskedelembe. Nyolc év alatt fejezik be a munkálatokat«... Persze, mint az idő igazolta, voltak örvendetes »jóslatok« is. Íme, már 1956-ban megírtuk: »Siófok a városiasodás útján« halad.1 És két évvel később, 1958- ban azt is: »Művelődési ház épül Siófokon«. No, ugye megmondtuk. Igaz, a repülőt is, meg a Siót is... De föl a fejjel, autósok! A várossá váláshoz és a művelődési ház fölépítéséhez is idő kellett! H. F. T4RM soeoic A KÜLFÖD HUMORA BUKAREST Az építőipari vállalat éjjeliőrt keres. Az egyik jelentkezőt emígy faggatja a személyzeti osztály vezetője: — Mondja kérem, rendelkezik ön azokkal a képességekkel, amelyek egy ilyen állás betöltéséhez szükségesek? — Hogyne kérem, én már a legkisebb zajra is felébredek. DUBLIN A víkendező skóthoz váratlan vendégek érkeznek. Vacsorára gombapörkölttel kínálja őket. — Ehető ez a gomba? — kérdi valaki a társaságból. — Ne beszélj, hanem egyél — korholja a szomszédja —, a víkendházban különben sem férünk el mindannyian... LONDON — Borzasztó, hogy milyen feledékeny vagyok — panaszkodik klubtársának az egyik újgazdag. — A minap például puska nélkül mentem, vadászni. — És mikor vette észre, hogy otthon hagyta a puskáját? — Hazafelé Jövet, amikor az inasom öt fontot kért fácánvásárlásra _, NSW YORK — Fiam, fiam. az isten pénze ia kevés lenne! — szól az apa költekező csemetéjéhez. — Nem i6 tudom, hogy tűs dollár vagy húsz dollár zsebpénzt adjak neked? — Nem bánom, adjál csak egy tízest, de csomagold be abba a húr szasba... MOSZKVA — Ki tudja megmondani nekem, hogy mi a bátorság? — kérdezi * tanító. — Az a bátorság — feleli a kis Petya —, ha valaki jelentkezik, de felelni nem tud .., TEXAS — Gyorsan adjon egy tekercs filmet! — ront be a fotóboltba egy férfi. — Adom uram, de miért olyan sürgős? — Mert a feleségemet üldözi egy bika... HAMBURG — Az én időmben még gyakran elpirultak a lányok, nem. úgy, mint manapság. .. — Képzelem, mama, hogy miket mondhattak nekik!... Srneg^'Mißlsß AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő:- JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latlnca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. • Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlc meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. lQi* Felelős vezető: Xárkas Béla igazgat*»
