Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

Visszaad, gazdálkodik... Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatnál megkezd­ték a saját fejlesztésű eléktronikus pénztárgépcsalád újabb típusának gyártását. Az új pénztárgép többet tud az eddigi­eknél: kiszámítja a visszajáró pénz összegét és adatszolgál­tatást is végez. Bekapcsolható egy számítógéprendszerbe, s ezáltal állandóan figyelemmel lehet kísérni a minimum- és maximum-árukészletet. 1800 mázsa házinyíl Több támogatás, kedvezmény —i Növekvő tenyésztői kedv Tíz esztendővel ezelőtt 50 mázsa házinyulat vásárolt föl körzetében a tabi áfész, az idén 1800 mázsára kötött szer­ződést. a háztáji gazdaságok­kal, szakcsoportokkal. Ez 20 százalékkal több, mint a múlt évi. — Mivel érték el ezt a szá­mottevő eredményt? — kér­deztük Kopeczki Györgyöt, az áfész főosztályvezetőjét. — A gazdák részére bizto­sított támogatással, kedvezmé­nyekkel; ezek ugyanis jelen­tősen fokozták a tenyésztői kedvet. A SZÖVOSZ félmil­lió forintot adott, hogy törzs- és mintatelepeket létesítsünk, s kialakítsuk azokat a model­leket, amelyeknek nyomán a gazdák is korszerűbben vé­gezhetik a tenyésztést. Je­lenleg 13 házinyúltenyésztő szakcsoportban ötszázan tevé­kenykednek; közülük nagyon sokan igényeltek négyévi tör­lesztéssel vásárolható, modern ketreceket. Eddig 1600 állat elhelyezésére alkalmas ketre­cet adtunk ily módon, s a jö­vőben is folytatjuk ezt az ak­ciót. Szerződtettek egy szakta­nácsadót is, aki rendszeresen fölkeresi a szakcsoportok tag­jait. segíti munkájukat. Éven­te több alkalommal tartanak előadásokat, tapasztalatcsere- látogatást. — Az utóbbi években ked­vezményes áron 1540 tenyész­állatot adtunk a gazdáknak — mondta a főosztályvezető —, részben a saját telepeinkről, és évente 50 vagon táp be­szerzésével is segítjük munká­jukat. Ezek az intézkedések segí­tették elő, hogy a tatai áfész az idén 750 ezer — 1800 má- zsányi — házinyúl átvételére szerződhetett. Az áfész igaz­gatósága V. ötéves tervében célul tűzte ki, hogy a te­nyésztőknek eddig nyújtott támogatást továbbfokozza. A körzetében két újabb nyúlte- nyésztő szakcsoportot alakíta­nak, s 1980-ban már 25 va­gon — 2500 mázsa — házi- nyulat vásárolnak föl. A baromfitenyésztés hetvenöt éve XXXII. évfolyam, 193. szám. Vasárnap, 1976. augusztus 15. Űj kiadvánnyal gyarapítdt- ta kötetei sorát a Központi Statisztikai Hivatal könyvtár- és dokumentációs szolgálata. A Történeti Statisztikai Köte­tek sorozatban megjelentette az Állattenyésztés, megyei adatok című összegezést, amely a baromfiállomány és a méhcsaládok számait közli, az 1895—1970 közötti idősza­kot felölelve. A történeti statisztika igé­nyeinek tettek eleget, amikor e kiadványsorozatot megindí­tották. Az egyes kötetekben megtalálhatók száz év távla­tából azok az adatok, ame­lyek különféle hivatalos for­rásokban megjelentek, és olyanok is, ame'yek eddig még nem kerültek publiká­lásra. A feldolgozott anyag gyakorlati felhasználhatóságát szándékozták fokozni azzal is, hogy az eredeti forrás fel- használásával az 1970. január 1-én érvényben levő állam- igazgatási beosztás szerint dolgozták át az adatokat, így a múlt a jelennel megyénként is összevethető. A kötet a földterülettel fog­lalkozó három, illetve az ál­latállomány községeoros anya­gainak öt könyve után jelent meg, mintegy kiegészítve a sort. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI DI Z OTTS ÁG Á M A K LAPJA Vedelt természeti értékeink Minden bizonnyal először egy-egy táj máshol meg nem ismétlődő szépsége késztette az embert arra, hogy fokozottan vigyázzon rá. Hiszen 1872-ben, amikor megalakították a világ első nemzeti parkját, az Egye­sült Államokban levő Yellew- stone-t, még veszélyes mértékű környezeti szennyeződésről nem beszélhettek. Az azóta eltelt több mint 100 év alatt 6zerte a világon 1204 nemzeti parkot vagy hasonló jellegű természetvédelmi kör­zetet jelöltek ki — 95 ország­ban 92 millió hektárnyi terü­leten. Magyarország csak az utóbbi évtizedben kezdett fel­zárkózni az európai színvonal­hoz. Jelenleg 116 ezer hektár védett területtel rendelkezünk, s a tervek szerint ez félmillió hektárra nő. »A közvélemény — írja Ra- konczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal el­nöke a most megjelent »Védett természeti értékeink« című könyv előszavában — évek óta sürgeti egy olyan könyv meg­jelentetését, amelyben vala­mennyi, Magyarországon levő természetvédelmi terület meg­található, s egyben alkalmas arra, hogy segítségével ezek megismerhetők és felkereshe- tők legyenek.« A kiadvány: kézikönyv. Minden megtalálható benne, amire az érdeklődők kiváncsi­ak, A védett területek csopor­tosítása, nemzeti parkjaink és tájvédelmi körzeteink rövid leírása, ismertetése, a védett madarak, halak és más állatok értékjegyzéke. Talán sokan el­csodálkoznak azon, hogy ha valaki elpusztít egy nagykó­csagot, 50 ezer forintot kell fi­zetnie. «Ugyanennyi a kékcsőrű réce, a túzok és még jónéhány védett madár értéke. Sokat ér a nyest és a nyuszt is, de a pannongyíkért is tízezer forin­tot kell fizetni. Az ország különböző védett területei közt szól e könyv a Somogy «»egyében találhatók­ról is. Leírják a szerzők a Bar­csi Tájvédelmi Körzetet, a Ba- láta-tavat, a Kis-Balatont; az ösborókásnoz térképet is mel­lékeltek. Foglalkozik a könyv a távla­ti természetvédelmi program­mal is. A felmérések szerint Magyarországon 600—700 ezer hektárnyi kiterjedésű olyan te­rület van, amely valamilyen oknál fogva védelemre szorul. A tervek azonban csak tizenöt évre szólnak: ezt követően — a mai intenzív területhaszno­sítás mellett — elképzelhetet­len, hogy másfél évtized múl­va érintetlen, természetes álla­potban megmaradnak terüle­tek. A szerkesztők gondos mun­kája ellenére azonban van hiányossága is a régen várt könyvnek: nem tartalmaz olyan térképet, amelyiken raj­ta lenne az összes jelenleg vé­dett terület. M. A. Kevés a Balaton-part Régi kifogás, hogy a Bala­tont — bár kiterjedése 596 négyzetkilométer — valóság­gal keresni kell a hosszú partszakaszon, vagy csak tá­voli magaslatról lehet szem­lélni. 19.3 kilométeres partvo­nalának a felét ugyanis üdü­lőd, vagyis kisebb közösségek és magánosok birtokolják. Alig 30 kilométerre tehető — a nádasokat nem számítva — az a terület, ahol a kiránduló a tó partjára juthat. Ez a te­rület azonban 5—30 méter szé­lességű sáv — sétány, park, vagy szabadstrand — és a vi- kendnapok 300—400 ezres tö­megének fogadására már ki­csi. Tv-j egyset Családi sírbolt Mindig lehangoló, ha egy- egy neves írónk «összecsap« valamit a televíziónak. Annyi jó mű után ezt tette Csák Gyula is, akinek szellemes­ségéről alig-aldg tanúskodó Családi kripta című játékát pénteken láttuk. S olvastuk az író ajánlását is; ebből tudjuk, hogy a témát egy festő barátjánál »markolta föl«. A festő épp egy címert pingált, amelynek megrende­lője borsos árat fizetett a »műért«. Ebből a bolhából csinált elefántot Csák. Az ő használtoikk-kereskedője emeletes kastélyt vásárol — ki tudja, hogyan játszva ki a hatóságok sokaságát és a műemlékvédelmi hivatalokat. Manipulációja — vajh mi le­hetett — végiül is kudarcra ítéltetik, mert megjelenik a rendőrség. Később pedig a kastélyt »megszállják« az öregek, s lesz a pompás épü­letből — minden jó, ha a vége jó — szociális otthon. Kigúnyőlnl a sznobériát, az uborkafára felkapaszkodni akarást — ez volt az író szándéka. Ám ha ehhez egy író túl ostoba alakokat »ta­lál«, akkor a szándék visszá­jára fordul: gyenge művével az író saját, eddigi teljesít­ményének mutat fügét. Kü­lönösen akkor, hamég »köl­csön is kéri« Osztap Bendert, akit itt Bárónak neveznek, s hozzá a két megfelelően — de nagyon ismerősen — buta bűnsegédet. Kell a vígjáték! De csak akkor, ha az alkotók komo­lyan veszik. L. L. I Egyes üdülőtelepeken az ál­talános képnél is rosszabb a he'yzet. Némelyik kisebb üdü­lőhelyen nem jut 40—50 mé­teresnél sem nagyobb terület­sáv a kirándulóknak. Még mindig sok a kerítés és a táj esztétikai képét rontó szöges­drót — elsősorban a tópart északi részén. Szerencsére, ellentétes fo­lyamat indult meg a somogyi parton. Itt a Balatontól visz- szahódított területeken sé­tányt, strandot, a második vo­nalban pedig üdülőket építe­nek, s egyre több helyen. Sió­folton például — a széplaki Ezüstparton és a balatonsza­badi Aranyparton — 7 kilo­méter hosszan »kinyitották« a Balatont, és 30 méteres sávot ingyenes, úgynevezett szabad fürdőhellyé alakítottak. A parti sáv hasonló hasznosítá­sát készítik elő most — a fel­töltési es partvédelmi mun­kálatok után — Zamárdifoan is. „Ami a lelket meomérgezi.. ” A svédországi Hallíors lelki- pásztora vasárnapi prédikáció­jában arra kérte híveit, szol­gáltassanak be neki házukból minden olyan írást, »ami meg­mérgezi a lelket, megzavarja a fejet és sötét gondolatokra ösztökél...« Feszült érdeklődéssel várta az eredményt. És nem is hiáfoa. Másnap reggel megjelent nála Winston Henderson, a helység 34 éves kovácsa, s szó nélkül letett jpz asztalra egy adófelszólítást. Fotók a sportéletről Almás! László budapesti fotóművész sportfotóiból nyílt kiállí­tás Marcaliban a járási művelődési központban. Repülővel? Hajóval? — Autón! Fontos tanács­kozásra némi ké­séssel érkezik az egyik ugyancsak fontos részvevő. Aki az elnöki tisztet betölti, őszinte megértés­sel nyugtázza a késést, s az éppen helyet kereső meg­hívott helyett — mintegy magya­rázkodva — mond­ja a többieknek: — Hát igen, na­gyon nehéz most gépkocsival be­jutni Siófokra ■. ■ Ez igaz. Gép­kocsik rengetegé­ben araszol vagy csigamód halad a Zsiguli, a Merce­des, és itt igazán egyenrangú »ko- csitárs« a Tra­bant: nem előz­hetik meg a »na­gyok«! Adott idő­re eljutni a város valamelyik pont­jára, bizony, alig­ha lehet... Mennyivel egy­szerűbbnek kínál­kozik a megoldás: repülőgéppel be­repülni az ország távoli részéből Siófokra! Vagy motorcsónakkal befutni a Sión! (Persze, a csöpp­nyi erecskét látva a mederben, ez merő képtelenség.) Hogy soha ki nem mondott vágyálmokat élesztgetek én itt, ezzel vádolnak? Nos, hogy nem a képzelőerőm fitog- tatása a célom, s hogy az ötlet egyáltalán nem tőlem ered, ennek bizonyítására ja­vaslom: olvassunk bele a város hely- történeti irodal­mából tavaly ké­szített válogatás­ba. A Somogyi Napló 1950. évi 78. szá­mában ez áll: »Repü lőössze köt­tetési kap Siófok Budapesttel és Péccsel...« A So­mogyi Hírlap 1946. évi 255. száma meg ezt adta hí­rül: »a Sió-csator­na kiépítésével a Dunántúl közvet­lenül bekapcsoló­dik a világkeres­kedelembe. Nyolc év alatt fejezik be a munkálato­kat«... Persze, mint az idő iga­zolta, voltak ör­vendetes »jósla­tok« is. Íme, már 1956-ban megír­tuk: »Siófok a vá­rosiasodás útján« halad.1 És két év­vel később, 1958- ban azt is: »Mű­velődési ház épül Siófokon«. No, ugye meg­mondtuk. Igaz, a repülőt is, meg a Siót is... De föl a fejjel, autósok! A várossá válás­hoz és a művelő­dési ház fölépíté­séhez is idő kel­lett! H. F. T4RM soeoic A KÜLFÖD HUMORA BUKAREST Az építőipari vállalat éjjeliőrt keres. Az egyik jelentkezőt emígy faggat­ja a személyzeti osztály vezetője: — Mondja kérem, ren­delkezik ön azokkal a ké­pességekkel, amelyek egy ilyen állás betöltéséhez szükségesek? — Hogyne kérem, én már a legkisebb zajra is felébredek. DUBLIN A víkendező skóthoz vá­ratlan vendégek érkeznek. Vacsorára gombapörkölt­tel kínálja őket. — Ehető ez a gomba? — kérdi valaki a társa­ságból. — Ne beszélj, hanem egyél — korholja a szom­szédja —, a víkendházban különben sem férünk el mindannyian... LONDON — Borzasztó, hogy mi­lyen feledékeny vagyok — panaszkodik klubtár­sának az egyik újgazdag. — A minap például pus­ka nélkül mentem, vadász­ni. — És mikor vette ész­re, hogy otthon hagyta a puskáját? — Hazafelé Jövet, ami­kor az inasom öt fontot kért fácánvásárlásra _, NSW YORK — Fiam, fiam. az isten pénze ia kevés lenne! — szól az apa köl­tekező csemetéjéhez. — Nem i6 tudom, hogy tűs dollár vagy húsz dollár zsebpénzt adjak neked? — Nem bánom, adjál csak egy tízest, de cso­magold be abba a húr szasba... MOSZKVA — Ki tudja megmon­dani nekem, hogy mi a bátorság? — kérdezi * tanító. — Az a bátorság — fe­leli a kis Petya —, ha va­laki jelentkezik, de felel­ni nem tud .., TEXAS — Gyorsan adjon egy tekercs filmet! — ront be a fotóboltba egy férfi. — Adom uram, de miért olyan sürgős? — Mert a feleségemet üldözi egy bika... HAMBURG — Az én időmben még gyakran elpirultak a lá­nyok, nem. úgy, mint ma­napság. .. — Képzelem, mama, hogy miket mondhattak nekik!... Srneg^'Mißlsß AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő:- JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latlnca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. • Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlc meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. lQi* Felelős vezető: Xárkas Béla igazgat*»

Next

/
Thumbnails
Contents