Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

Óvatosan kikerülték a vitát Részleges siker a brüsszeli csúcstalálkozón Képünkön: Joop den Uyl (kairól) Giscard d’Estaing francia államfővel és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. (Telefotó: AP—MTI—KS) Irak kettős ünnepe ÍR* Csaba és Kurucz Já­nos, az MTI tudósítói jelen­tik: Kedden délre befejezték brüsszeli találkozójukat a közös piaci tagállamok kor­mányfői. Az Európai Ta­nács ülése — mindenekelőtt a »közös piaci egység« de­monstrálására — gyors meg­állapodásokat hozott az elő­terjesztett kérdésekben, igyekezve kikerülni a vita­tott témákat. Giscard d’Estaing, Schmidt, Callaghan és társaik a hol­land miniszterelnök, Joop den Uyl elnökletével hétfőn vi­szonylag gyorsan megállapod­tak a közös piaci államok úgynevezett európai parla­mentje helyeinek jövőbeli el­osztásáról, így kedden elsősor­ban az EGK gazdasági és szo­ciális helyzetével tudtak fog­lalkozni. Az EGK bizottsága »óvato­san derűlátó« jelentést ter­jesztett a csúcstalálkozó elé. Ebben azt hangoztatta: a vál­ság Nyugat-Európában túlju­tott a mélyponton. Árnyoldala a helyzetnek — s erről külö­nösen Callaghan angol mi­niszterelnök beszélt a csúcs­találkozón —, hogy a munka- nélküliség változatlanul nagy. Az angol kormányfő külön aláhúzta a fiatalok, az iskolai tanulmányaikat most elvég­zettek munkába állításának nehézségeit. A másik veszélyes pont pedig az infláció újjá­éledése. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának hétfői vitájában fel­szólaló államok túlnyomó többsége az izraeli szolda- teszka Uganda területe ellen elkövetett kalózakciójának szi­gorú és feltétel nélküli elíté­lését követelte. M. Harlamov, a Szovjetunió képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a fegyveres ka­land kirívóan súlyos megsér­tése az ENSZ alapokmányá­nak, a nemzetközi jog nor­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta az Uganda kérésére megkezdett vitát az entebbei repülőtéren végrehajtott iz­raeli kommandóakcióról, amelynél kiszabadították az Air France eltérített repülő­gépének túszul ejtett utasait. Képünkön: William M. Scranton amerikai és Ivor Richard brit nagykövet a BT-ülésen. (Telefotó: AP—MTI—KS) megállapodni abban: mi le­gyen a »kígyón« kívül maradt államok valutáinak viszonya pénzügyi együttműködésben részt vevő tagállamok valutái­hoz. Szó volt a tanácskozáson az EGK és a többi vezető tőkés­ország közötti együttműködés­ről — a közelmúltban tartott és a gazdasági közösségen be­lül komoly politikai feszültsé­get kiváltó Puerto Ricó-i »tő­kés gazdasági csúcs« kapcsán. A kormányfők óvatosan meg­kerülték a jövendő együttmű­ködés pontos szabályainak meghatározását. máinak és elveinek. Rámuta­tott, hogy a szovjet küldött­ség teljes mértékben osztja 48 afrikai országnak azt az állás­pontját, amelyet az AESZ ál­lam- és kormányfőinek ta­nácskozásán egyhangúlag el­fogadott határozat tartalmaz. Ebben határozottan elítélik az Uganda szuverenitása és terü­leti sérthetetlensége elleni iz­raeli agressziót. A Szovjetunió ugyancsak osztja az el nem kötelezett országok álláspont­ját, amelyet az Abdel Aziz Buteflika algériai külügymi­niszter által az ENSZ főtit­kárához címzett üzenet tartal­maz. A Biztonság} Tanácsban más országok képviselői — elsősorban Guinea, Pakisztán és Szomália küldöttei — a nemzetközi banditizmus gya­korlatának a nemzetközi kap­csolatokban való megenged- hetetlenségéről beszélt. A BT-vita részvevői. több­ségének követelésével szem­ben néhány nyugati ország képviselői kísérletét tettek, hogy gyakorlatilag védel­mükbe vegyék Tel Aviv ka­lózakcióját. A LATIN-AMERIKAI or­szágok tájékoztatási problé­máiról konferencia kezdődött tegnap — az UNESCO égisze alatt —a Costa Rica-i San Jóséban. AZ ETIÖP KÜLDÖTTSÉG, amely Moges Wolde Michael- nek, az ideiglenes katonai kor­mányzótanács elnökének ve­zetésével Kszigin miniszterel­nökkel tárgyalt, tegnap eluta­zott a Szovjetunióból. ÜJ VEZETŐT nevezett ki Edwin Bolland személyében a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon részt vevő küldött­ség élére a brit külügyminisz­térium. a tavaszi, luxemburgi kudarc­cal — mégis csak működő erő. Elismerték azonban, hogy az eredmények csupán részle­gesek, és »nem minden téren kielégítőek«. Adolfo Suarez, az új spa­nyol miniszterelnök kedden Az izraeli támadás igazolá­sára szolgáló kísérlet fejező­dött ki az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által elő­terjesztett határozattervezet­ben, amelyben az egyértelmű és cáfolhatatlan tények elle­nére úgy világítják meg a kérdést, mintha az entebbei repülőtéri vérontás csupán a francia repülőgép elrablásá­nak következménye lett volna, s egy szóval sem említik Iz­rael banditaakcióját. A vita sok részvevője felszólalásá­ban vissza is utasította ezt a tarthatatlan álláspontot. A British Petroleum Com­pany Londonban nyilvános­ságra hozott jelentése szerint 1975-ben a világ országaiban 5,4 százalékkal csökkent a kő­MOSZKVÁBA ÉRKEZETT — mongol iái látogatásáról ha­zafelé tartva — Abbasz Ho- veida iráni miniszterelnök. A NYOMOZÁS SZÁLAI külföldre vezetnek — olasz rendőrségi értesülések szerint — a Vittorio Occorsio helyet­tes főállamügyész ellen elkö­vetett gyilkos merénylet ügyé­ben. UGANDA KIUTASÍTOTT négy brit diplomatát az or­szágból. WRÖCLAWBAN megkezd­te munkáját a közgazdászok nemzetközi értekezlete.1 Ezen 15 országból több mint száz neves közgazdász vesz részt. Űrkutatási egyezmény Kormányközi űrkutatási megállapodást írtak alá ked­den Moszkvában kilenc szo­cialista ország kormányának megbízottai. A Magyar Nép- köztársaság nevében a világűr térségének békés célú kutatá­sáról és felhasználásáról szóló megállapodást Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára látta el kézje­gyével. Az aláírás alkalmából és az Interkozmosz szerdán kezdődő tanácskozására öttagú magyar tudományos delegáck érkezett a szovjet fővárosba. Dinül Ba Ilii New Yorkba érkezett Megérkezett New Yorkba Dinh Ba Thi nagykövet, a Vietnami Szocialista Köztár­saság ENSZ-megfigyelője. A repülőtéren újságírók előtt kijelentette: a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ENSZ- megfigyelői mindent el fog­nak követni, hogy fejlesszék a barátságot az ENSZ-tagál- lamokkal és aktívan hozzá­járuljanak a békéért, a világ biztonságáért, a demokráciá­ért, a függetlenségért és a társadalmi haladásárt vívott harchoz. rél, Nino Kaguirre Carcell külügyminisztérium! osztály­főnök pedig Geoffroy de Courcellel, a francia külügy­minisztérium főtitkárával tár­gyalt. A spanyol miniszterelnök később kijelentette: gazdasági és politikai kérdésről tárgyalt Chirac miniszterelnökkel. A spanyol belpolitikai hely­zettel kapcsolatban Suarez ki­jelentette: kormánya meg akarja valósítani »a spanyolok békés együttélését«, s a kor­mánynak a pénteki miniszter- tanácson előterjesztendő prog­ramját »a realizmus és őszin­teség« fogja jellemezni. Kemény tél Brazíliában Ritkán észlelt hideg tél van Brazíliában. Santa Ca­tarina állam déli városait tömegesen keresik föl a tu­risták, hogy — először éle­tükben — havat láthassa­nak. Az északkeleti államo­kat viszont már több mint hat hónapja aszály sújtja. A termés javarészt elpusz­tult, a mezőgazdasági mun­kások tömegesen ' váltak munkanélkülivé. A lakosság nagy része éhezik. olajtermelés. Ehhez hasonló arányú csökkenés legutóbb 1942-ben fordult elő. A kőolaj felhasználása a vi­lág országaiban 1975-ben mint­egy 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ugyanak­kor a kőolajfinomítók kapaci­tása 5,5 százalékkal, a kőolaj- szállító tankhajók befogadó- képessége pár százalékkal nö­vekedett. Rablázadás Fellázadtak a rabok Brüsz- szel egyik börtönében, mert a kánikulai hőségben is csak igen kevés időt tölthettek a levegőtlen cellákon kívül. A börtön lakói a tetőre vonul­tak, s száz csendőrnek kellett kivonulnia ahhoz, hogy visz- szatérésre kényszerítsék őket. Leuven központi börtönében viszont éhségsztrájkot folytat­nak az elítéltek, mert a bör- töinigazgatóság nem teljesítet­— Az egykori Mezopotámia földjén, a Tigris és az Eufrá- tesz mentén elterülő Iraki Köztársaságban ezekben a napokban két, szinte egybe­eső ünnepet ül az ország né­pe. 1958. ^július 14-én az ira­ki hadsereg vezette demok­ratikus forradalom — sivata­gi homokvihar erejével — el­söpörte a brit gyarmatosítók által létrehozott, korhadt és gyűlölt monarchiát, s rom­jain köztársaságot épített föl. Irak ezzel az imperialis­ták csatlósából az imperialis­taellenes világmozgalom tag­jává vált. A rendkívül elma­radott, félfeudális állapotok közt tengődő iraki társada­lomban ekkor nyíltak meg a gyorsított fejlődés távlatai. A továbbiakban a forradalom útja nem volt vargabetűktől mentés, de nyolc évvel ezelőtt — július 17‘■én — az ural­mon levő Baath-pártban le­zajlott öntisztulási folyamat betetőzéseképpen a hatalom csúcsán olyan haladó fordu­lat zajlott le, amely új és szilárd vágányra helyezte az országot. Három éve — éppen ez utóbbi évforduló napján — Az amerikai elnökválasztá­si kampány tulajdonképpen gyakorlatilag megszakítás nélkül folyik. Ám az úgyne­vezett hivatalos része is több hónapos és több szakaszra oszlik. (Ily módon négyéven­te lényegében külpolitikai bénaságra kárhoztatja az Egyesült Államokat.) Az első szakasz az előválasztások so­rozata — most ért véget. Ezt követik a konvenciók. Az előválasztások befejezése után egyes államokban né­hány tucat küldöttet a helyi pártgépezetek jelölnek ki. Ez rendszerint érdektelen esemény. Az idén azonban Ford és Reagan késhegyig menő harca fe­szültté teszi ezt a konvenció előtti időszakot is. A demokraták konvenció­ján 3008, a republikánuso­kén 2258 szavazati jogú kül­dött vesz részt. Hogy miért épp ennyi? — Ez nagyban függvénye a megelőző elnök­választások eredményének. Az egyes államok részben aszerint kapnak helyet a konvención, hogy az elnök- választáson a kérdéses párt győzött-e nálunk vagy sem; továbbá aszerint, hogy az il­lető állam milyen szavazati erőt képvisel az adott párt jelöltpárosának támogatásá­ban. Amikor meghatározták már — tehát jóval a kon­venció előtt — a részvevő delegátusok számát, akkor indul meg a harc a küldött­helyekért. Ezekről részben az előválasztásokon dönte­nek (az idén már harminc államban), részben az állami pártértekezleteken. És min­den négy évben heves viták zajlanak le a konvenciókon a mandátumok érvényessége ügyében: tükrözve az egyes államok befolyásos csoport­jainak harcát Miután döntöttek a man­dátumvitákban (nem egyszer csúnya politikai marakodás után), a konvencióküldöttek jóváhagyják a pártprogra­mot. Ezután szavaznak az el­nökjelöltről, aki aztán maga választja ki — majd a kon­Briisszelben te a korábbi rab-sztrájk ide­jén tett ígéreteit az élelmezés és a bánásmód megjavítására, sőt az igazságügyi hatóságok a rabok mozgalmának vezetőit korábbi »kijelentéseik ellenére más börtönökbe szállították. A helyzet iróniája, hogy a leuveni börtönben az őrök is sztrájkba léptek, s így az ugyancsak sztrájkoló rabok őrizetét csendőröknek kellett I átvenniük. írták alá Irak nemzeti char­táját. Ez lefektette a társa­dalmi-gazdasági átalakítás alapelveit, s az ugyanakkor létrehozott Nemzeti Haladó Front lett a fejlődés motor­ja. A Baath-párton kívül tag­ja a frontnak a Kurd De­mokrata Párt és az Iraki Kommunista Párt is — az utóbbi két miniszteri tárcát kapott a kormányban. Irak első számú természeti kincse, a kőolaj — a külföldi társaságok államosítása ré­vén — a nép kezébe került. Irak el nem kötelezettségi politikát folytat, de — mint Bagdadban hangsúlyozzák — ez nem jelent egyenlő távol­ságot a szocializmus és az imperializmus erőitől. Az or­szágot a Szovjetunióhoz ba­rátsági és együttműködési szerződés fűzi. Hazánkkal is meleg baráti kapcsolat ala­kult ki. A fejlődő országok között Irak az egyik legfon­tosabb kereskedelmi partne­rünk. Nemzetközi síkon az imperializmus ellen és a bé­kéért közösen vállalt harc fűzi össze országainkat. Nem­zeti ünnepe alkalmából ba­ráti jókívánságainkat fejez­zük ki Irak népének. vencióval formálisan jóváha­gyatja — alelnökj elölt j ét. Korábban a demokratáknál a jelöltséghez kétharmados többség kellett. Így nem egyszer több tucat szavazási menetre volt szükség az elnökjelölt kiválasztásáig (a rekordot épp az 19á4-es, az ideihez hasonlóan New Yorkban ren­dezett konvenció állította föl, 104 menettel). A köztársasági párt története során csak egyszer volt tíznél több sza­vazási forduló. A 30-as évek végén a demokraták is eltö­rölték a kétharmados sza­bályt, mert az jóformán vé­tójogot biztosított a déli ál­lamoknak. A II. világháború óta mindkét pártnál az ese­tek többségében már az első szavazási forduló — és egy­szerű többség — eredménye­ként jelölnek. Jellegzetesen amerikai sajátosság, hogy a döntő szavazási menet végén — de még az eredményhir­detés előtt — több állam küldöttcsoportja kéri a kon­venció elnökét: hadd módo­síthassák szavazatukat, mert azt akarják, hogy a jegyző­könyvekben az álljon: ők is a győztesre szavaztak.., Ez is tükrözi a nagy publicitás hatását az újabbkori kon­venciókra. Régen — a las­súbb közlekedés koráhan — már kora tavasszal megren­dezték a pártkonvenciókat; most ez a nyári hónapokra jut (gyakorta kellemes üdü­lőváros a színhely) és min­dig az a párt rendezi meg a konvenciót, amelyik nem birtokolja a Fehér Házat. A sajtó jelenléte és főleg a rádió mikrofonjai, majd pá­dig a tv kameráinak a meg­jelenése a konvenció termé­ben, alaposan rányomta bé­lyegét az eseményekre. A konvenció az elnökvá-' lasztási kampány utolsó sza­kaszának hivatalos nyitányát jelenti. S ha régebben az el­nökjelöltek nem is vettek részt a konvención (a jelö­lést csak hetek múlva fogad­ták el egy delegációtól), a hagyományt megtörő Frank­lin Roosevelt óta látványos kortesbeszédet tartanak a győzelem után. Minden kon­venció főbb eseményének az esti órákban, a tv-csúcsidő- ben kell sorra kerülnie, leg­főképp persze a sorsdöntő szavazásnak és a hivatalos elnökjelölt beszédének. (1(972- ben a demokraták balsikerű kampánya már a konvención elkezdődött, mert McGovern csak jóval éjfél után mond­hatta el beszédét, amikor az amerikaiak milliói már alud­tak. ..) A konvenció kíno­sabb, de elkerülhetetlen vi­táit persze a legkevésbé né­zett tv-időben tartják. a. r. A gazdasági kérdésekkel összefüggésben tárgyalták a kormányfők a valutáris kér­désekről is. Megállapodtak, hogy a Közös Piac — Fran­ciaország kilépése következté­ben összezsugorodott — »va­lutakígyóját« továbbra is fenn­tartják. Nem tudtak azonban Foglalkoztak a halászati öve­zetek kérdésével is, de egye­lőre nem hoztak végleges döntéseket. A csúcskonferencia befejez­tével minden részvevő azt igyekezett hangsúlyozni nyi­latkozatában, hogy a közös piaci összetartás — szentben néhány órás — nem hivata­los — látogatást tett Párizs­ban, s ennek során megbe­szélést folytatott Chirac jni- niszterelnökkel. Ugyanakkor a spanyol miniszterelnökkel együtt érkezett Perez de Bri- cio iparügyi miniszter d’Orna- no francia iparügyi miniszter­Vita a Biztonsági Tanács ülésén Elítélték az izraeli banditízmust Suarez villámlátogatása Párizsban Tervek „a spanyolok békés együttélésére** London 5,4 százalékkal csökkent ' a világ kőolajtermelése Amerikai választások (II.) Hz eliräkjelöli konvenció

Next

/
Thumbnails
Contents