Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

fl célprogramok a Iggfoßlesai ágazatokban készülnek Fock Jenő Szolnok megyében Szekér Gyula nyilatkozata a KGST XXX. ülésszakáról A KGST Berlinben megtar­tott XXJ-Í. ülésszakával kap­csolatban az MTI munkatársa interjút kért Szekér Gyulától, a Minisztertanács elnökhe­lyettesétől. — Hogyan értékel! Szekér elv- társ a KGST most befejeződött XXX. ülésszakát? — A Kölcsönös Gazdasági Segítség- Tanácsának, üléssza­kai fontos állomásai a tagor­szágok gazdasági együttmű­ködésének. A XXX. ülésszak megtárgyalta a szocialista gaz­dasági integráció kibontakoz­tatását elősegítő 1 komplex program elfogadása óta eltelt öt esztendő eredményeit. A szocialista gazdasági in­tegráció elmélyülése, a részt vevő országok egyre szorosabb gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatai lehetővé tet­ték országaink dinamikus gaz­dasági fejlődését öt év alatt a KGST-országok nemzeti jö­vedelme 36 százalékkal, ipari termelése 45 százalékkal növe­kedett A mezőgazdasági ter­melés öt év alatt 14 százalék­kal nőtt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 29 százalékkal emelkedett. Ezek a nagyszerű ' eredmények valamennyi or­szág dolgozóinak erőfeszíté­sei, valamint a testvéri szocia- I lista országok közötti gazdasá- I gí kapcsolatok szüntelen bővü­lése utján jöttek létre. Az elmúlt öt esztendőben tovább bővült a gyártásszako- sodás és a kooperáció. Ez idő i alatt a KGST-országok ötven* sokoldalú gépipari, gyártás­szakosítási és kooperációs megállapodást kötöttek, ame­lyek hatezer régebbi és új terméket ölelnek fel. A tag­országok kutatóintézetei öt­ezer közösen elhatározott mű­szaki-tudományos feladatot ol­dottak meg, s ennek során számos új gép konstrukcióját, valamint több mint 200 új tecnnológia folyamatát dolgoz­ták ki. Mégis az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordí­tani a korszerű gépipar fej­lesztésére. A KGST XXX. ülésszakát közvetlenül az európai kom­munista és munkáspártok Ber­linben lefolytatott tanácskozá­sa után rendezték meg. A de­legációk vezetői méltatták e tanácskozás, valamint az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet, az ott elfo­gadott elvek megvalósításának jelentőségét, a szocialista és a tőkés, valamint a fejlődő, or­szágok kapcsolatainak bővíté­sét. A KGST-országoknak a vi­lággazdaságban gyorsan nö­vekvő súlyára és együttműkö­dési készségére mutat az a tény is, hogy 1975-ben a KGST-n kívüli ' országokkal lebonyolított áruforgalom az öt évvel ezelőttinek kétszere­se volt. Az elmúlt 10 évben 20 százalékról 30 százalékra nőtt a tagországok teljes külkeres­kedelmi forgalmában a nem KGST-országok részesedése. Országaink termelőerőinek fej­lettsége égetően követeli a szo­cialista gazdasági integráció tervszerű továbbfejlesztését, nemcsak rövid ötéves távra, hanem hosszabb időszakra is. Ebben a tekintetben az ülés­szak nagy jelentőségű határo­zatot hozott, és újabb nagy munkafolyamatot indított eb — Szekér elvtárs minden bl­zonnyal a hosszú távú cél­programokra atal. Kérjük, hogy fejtse ki erről a véle­menyét. Még az idén munkához látnak az építők 2500 négyzetméterrel bővül a Sió Áruház X Belkereskedelmi Minisz­térium fejlesztési bizottsága elfogadta azt a tervet, mely­ben a siófoki Sió Áruház bő­vítése szerepel. A körzeti áfész-áruház a legnagyobb ilyen létesítmény a Balaton déli partján. Az óriási nyári forgalom azonban szükségessé tette bővítését. Nemcsak az üdülővendégek és a siófokiak járnak ide vásárolni, hanem a megye belső területeiről i6 egyre-másra érkeznek a vá­sárlók. Évente 230 millió fo­rint értékű árut adnak el. A bővítésre 71,5 millió fo­rintot fordítanak. Az áruház alapterülete 2500 négyzetmé­terrel növekszik. A szükséges pénz részben állami támoga­tásból, . hitelből, SZÖVOSZ- és MESZÖV-segítségből szár­mazik, az áfész saját erőből 12,5 millió forinttal járul hozzá a bővítéshez. Az áruház alapterületének növekedésével csökkenni fog a zsúfoltság. Bőven lesz hely arra is, hogy az önkiszolgáló ABC-részben csomagolópul­tokat állítsanak fel a vásárlók számára. A csemegeosztályon növekszik majd a hűtőkapa­citás, korszerűsödik az áru-* tárolás és -utánpótlás. Lehe­tőség lesz a konténeres szál­lításra, a dolgozók munkáját pedig targoncák segítik. A pénztárak száma megkétsze­reződik, új csomagoló- és árazógépeket állítanak be, aminek következtében gyor­sabb lesz a kiszolgálás. Valamennyi osztályon ha­sonló bővítésre kerül sor. Nem feledkeznek meg az áru­ház dolgozóiról sem: számuk­ra új szociális helyiségeket építenek. A bővítést már eb­ben az évben megkezdi a So­mogy megyei Állami Építőt ipari Vállalat és a tervek sze­rint 1979-ben fejezi be. Az áruház az építkezés alatt is nyitva lesz. — Azt hiszem, jogos az az érdeklődés, hogy a célprogra­mok kidolgozására adott meg­bízás az ülésszak legfontosabb határozata. Eltekintek részle­tesebb ismertetésüktől, hiszen ezzel a kiadott közlemény fog­lalkozik. Arra azonban emlé­keztetek, hogy az ülésszak öt célprogram kidolgozását hatá­rozta eL Ezek a távlati ener­gia- és nyersanyagszükségle­tek kielégítésére, a gépipar, valamint a mezőgazdaság fej­lesztésére, az ipari közszük­ségleti cikkekkel való ellátás ■bővítésére és végül a közle­kedés és szállítás fejlesztésére vonatkoznak. A célprogramok az anyagi termelés legfontosabb ágaza­(Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, kétnapos látogatást tett Szol­nok megyében. Pénteken ta­lálkozott a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagjaival. Ezt követően felkereste a 120 éves szolnoki MÁV járműjavító üzemet. Tájékozódott az or­szág harmadik Diesel-bázisá­nak az építéséről, amely je­lenleg a félidejénél tart. Dél­után a Törökszentmiklósi Ál­lami Gazdaságot kereste fel, ahol többek között találkozott a KISZ építőtábor lakóival is. Tegnap a Tiszamenti Vegyi­művekbe látogatott, ahol tá­jékoztatták az Alföld nagy vegyipari bázisának munkájá­ról. Naponta 600 mázsa burgonyát szednek fel két géppel a bar­csi Vörös Csillag Tsz-ben. Az egyik gép a barcsi, a másik a darányi kerületben dolgozik, A burgonyát válogatás után a somogyi, a baranyai és a budapesti MÉK-nek szállítják. Elutazott a belga külügyminiszter Közlemény a látogatásról Renaat van Flslande belga külügyminiszter szombaton elutazott Magyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes és a Külügyminiszté­rium több vezető munkatár­sa. Jelen volt a búcsúztatás­nál Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykö­vete és Vince József, a Ma­gyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete. A látogatásról közleményt adtak ki. Ez arról szól, hogy Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására Re­naat van Elslande, a Belga Királyság külügyminisztere 1976. július . 8—10. között tett hivatalos látogatást Magyar- országon. A belga külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. A külügyminiszterek szívé­lyes, nyílt légkörben eszme­cserét folytattak a magyar— belga kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy a két ország kap­csolatai jól fejlődnek, azonban sok lehetőség vár még ki­használásra. Közös a szándé­kuk, hogy a magyar—belga kapcsolatokat sokoldalúan to­vábbfejlesszék. A külügyminiszterek a két ország konzuli kapcsolatait szabályozó egyezményt írtak alá. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere közép­pontjában az európai bizton­sággal és együttműködéssel, az enyhülés megszilárdításá­val összefüggő kérdések átlót-’ tak. A két külügyminiszter állást foglalt a biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának maradéktalan végrehajtása mellétt. Kifejtették álláspontjukat a leszerelésről, a bécsi tárgya­lásokról, továbbá a közel-ke­leti helyzetről és az Egyesült Nemzetek Szervezetével kap­csolatos kérdésekről. A két külügyminiszter bu­dapesti tárgyalásai hozzájá­rultak a nézetek jobb megis­meréséhez, a Magyar Nép- köztársaság és a Belga Ki­rályság kapcsolatainak továb­bi szélesítéséhez. Renaat van Elslande meg­hívta Púja Frigyest, hogy te­gyen hivatalos látogatást Bel­giumban. A magyar külügy­miniszter a meghívást köszö­nettel elfogadta. Társadalmi munka Nagyatádért SZALJUT—5 Berendezkedtek az űrhajósok 1971 nyarán.> Nagyatád vá­rossá nyilvánításának évében, sok szorgalmas munkáskézre volt szükség. Ma már. min­denki elismeri, hogy hasznos elhatározás volt a nyári ifjú­sági építőtábor megalapítása. Ezen a nyáron hatodszor nyílt meg az építőtábor, 125 fiatal látott munkához. Ko­rábban a Komfort Isz, most pedig a költségvetési üzem gondoskodott munkáról. A sok tízezer óra teljesítésével lakások, óvoda épült fel, nőtt a gondozott parkok területe és a játszóterek száma. A fiatalok most az új kór­ház parkjának kialakításán, a parkerdő befejezési munkáin serénykednek. A jól megérde­melt szabad idő hasznos el­töltéséről a kollégiumi .tábor- vezetőség gondoskodik. Sze­repel a programban strando­lás, balatoni túra. színház-, mozilátogatás, vetélkedő, ki­rándulás. A táborzárás minden évbén emlékezetes, A győztes bri­gádok első három helyezettje a jó és eredményes munka jutalmaként »Nagyatád ifjú építőinek 1976" feliratú em­léktárgyakat vesz át a városi tanácstól. Á TASZSZ hírügynökség különtudósítója jelenti a re­pülésirányító központból: Bo~ rísz Volinov és Vitalij Zsolo- bov űrhajósok az első két, munkanapot a Szaljut—5 tu­dományos űrállomás fedélze­tén gyorsított munkaprogram szerint hajtották végre. Zsú­folt oldalakat tenne ki csu­pán a felsorolása azoknak a műveleteknek, amelyeket a két űrhajós az űrállomásba való átszállás után végzett. A Szaljut—5 tudományos be­rendezését munkaképes álla­potba kellett hozni, s ez az­zal járt, hogy ellenőrizni kel­lett a különböző rendszerek és műszerek működését, min­dent el kellett helyezni a megfelelő helyre, és még egy fontos feladat: a munkafelté­telek mellett meg kellett te­remteni a mindennapi élethez szükséges feltételeket is. Az irányító központban örömmel fogadták az űrhajó­soknak azt a kérését, hogy teljes megterheléssel dolgoz­hassanak. Az orvosokkal foly­tatott rövid konzílium után a központ beleegyezett a két űrhajós kérésébe, egyetlen ki­kötéssel: »A szükséges pihe­nés idejéből semmit nem le­het lefaragni.« Páncélozott járműveket is bevetnek Libanonban Észak - L i ba no n b an a szom­batra virradó éjszaka a jobb­oldali erők visszafoglalták a fővárostól 65 km-re fekvő Shekka városát és Amioun já­rási központot. Heves harcok dúltak a Bej rút elővárosában levő Teli Zaatar menekülttá­bornál is. A tábor védői az immár húsznapos ostrom egyik leghevesebb, szám sze­rint az ötvenedik támadást verték vissza, súlyos veszte­ségek árán. 24 óra leforgása alatt az elkeseredett harcok­ban háromszázan vesztették életüket, a sebesültek számát 4—500-ra becsülik. A jobbol­dali erők ezúttal sem tudták áttörni a tábor védelmi vo­nalát. Lehallgatott katonai rádióüzenetek arra ' utalnak, hogy a tábort ostromló egy­ségeket újabb páncélozott ka­tonai járművekkel erősítik meg, feltehetően egy még na­gyobb szabású támadásra ké­szülve. Hírügynökségi elemzések szerint a várható jobboldali offenzíva célja a katonai győ­zelem kivívása, a tábor elfog­lalása legkésőbb holnapig, az Arab Liga külügyminiszterei-: nek kairói értekezletéig. 7TTÄG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! [ Ata: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfo’yam 163. szám 1976. július II, vasárnap BURGONYA BUDAPESTRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents