Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
HÉTKÖZNAPJAINK Fortuna ^ — Tan szerencsém’ — köszönt gyerekkoromban a sarki fűszeres, ha vevő tévedt a szatócsboltj ába. Mi meg marokra fogtuk a kabátunk gombját, ha kéményseprőt láttunk, és gyorsan elmondtuk az igézőt: Kéményseprőt látok, szenesét találok! Biztos szerencse volt, csak a gombot kellett addig szorítani, míg szürke ló nem akadt az utunkba. Napjaink szerencsevadásza ettől a biztos tipptől is elesett. A kéményseprő is fehér holló a háztömbök közén, de már ló dolgában térdig lejárhatja lábát a szerencsére éhes flaszterkaptató és görcs áll a markába, míg egy szürkét talál a gombjaihoz: Nem különib a helyzet a malac farkával sem. Szilveszterkor hozzájuthatott a rángatá- sához a városi is, de manapság már faluhelyt is sültes tálon kerül a szilveszteri malac az éjféli tombolára, és citrom van a szájában, hogy ne visítson. Fortuna szekerén okosan ülj, úgy forgasd tengelyét, hogy ki ne dűlj! — mondja a jámbor intés. Könnyű annak tanácsot adni, aki már fent ül a bakon, de mit csináljon az, aki csak gyalogszerrel akaszkodik a szerencse nyomába( Micsoda szerencsés ember! — sóhajtanak föl embertársaim, mikor a jutalom, az előléptetés, a totó- és lottónyeremény sohase oda hull Fortuna bőségszarujából, ahol ők nyújtogatják a nyakukat, hanem másnak. A szerencse vak, vigasztalják egymást, de azért hisznek abban is, hogy a szerencse forgandó: hun kerék, hun talp! A közmondás szerint a pénz is odagurul, ahol sok van belőle. Próba, szerencse! — mondják Fortuna mostohagyermekei, és évek óta elébe mennek a csalfa istenasszonynak megmunkált lottószelvényeikkel, az meg fütyül rájuk. A szomszédjuk meg egyszer vesz lottót egész életében, és megüti a főnyereményt. Mérgükben a kukába szórják avítt szelvényüket, és egy guberáló gyerek vásárlási utalványt nyer rajta. Csak úgy hemzseg köröttük a sok szerencsefia, még olyan is akad köztük a fáma szerint, aki belehal a telitalálatba. Lehet benne valami, mert aki meg villát nyert a jutalomsorsoláson, az úgy belebetegedett a szerencséjébe, hogy az ánti világban azonnal meg- köpülyözték volna. Most légy okos, Domokos! — mondta keservében. Hogyne, mikor valamennyi családtagnak ház áll a nevén; hát hogy az istenbe kártyázza meg ezt, váljon el az asszonytól? Csoda, ha ilyenkor kiszalad megkeseredett embertársaim száján, hogy bolondnak áll a szerencse? Szegények, szívből sajnálom őket! Hogy is tudnak szerencse nélkül élni, föl nem foghatom, mert én bátran kijelenthetem, hogy szerencsés ember vagyok! Engem már régebben is kerülgetett a szerencse, mégpedig diákkoromban, mikor is egy szilveszteri tombolán kihúzták a sorsjegyemet. A kikiáltó szerint olyan híres szakácskönyvet nyertem, hogy főzni se kell, csak olvasni, és már is jól lakik tőle az ember. Igaz, otthon kiderült róla, hogy csak egy tavalyi naptár, de nem az volt a fő, hanem a szerencse ! Azután mégiscsak rám mosolygott a szerencse! Száz forintot nyertein az első békekölcsönön. Egy évig élveztem a szerencsémet. Akkor hivatalosan rám írtak, hogy azonnal fizessem vissza, mivel téves kifizetés történt. Megpróbáltam apellálni, hogy sajnálom, de én azt már elköltöttem jóhiszeműen, hogyne tettem volna: se nem loptam, se nem csaltam, nagyon úgy festett, hogy törvényesen birtokolom. Csak nem várták, hogy berámázom? Még a szerencséjének se hihet az ember gyereke? Szégyelljem magam, mondták, hogy ennyit jajgatok egy rongyos százasért; elbírná a lelkiismeretem, hogy más nyúljon a zsebébe helyettem? Nem értették meg, hogy a szerencsémbe vetett hitemért harcolok! Mit tehettem volna? Visszafizettem! És akkor jöttem rá, hogy én szerencsés ember vagyok, de még mennyire! Képzeljék eh mi lenne most velem, ha történetesen százezer forintot nyerek? Mihályi Margit A Kis-Balatonról Az eltűnt víz Egyetemi felvételi vizs gák terve 1870-ből Az egyetemi felvételi vizsgák terve nálunk először 1870- ben merült fel. A pesti tudományegyetem orvos- és bölcsészettudományi karának professzorai egy emlékiratot adtak ki, s ebben megállapították, hogy a gimnáziumokban tartott érettségi vizsgák egyetemi vonatkozásban inkább károsak, mint hasznosak. A gimnáziumban ugyanis nem az általános műveltségi fokot, az általános képzettséget, a valódi érettséget vizsgálják, hanem azt, hogy a diákok a tananyag egyes részeire elég pontosan tudnak-e visszaemlékezni, azaz a gondolkodási képesség helyett azt, hogy ki mennyi anyagot tudott bemagolni. Ráadásul az érettségi vizsgák szigorúsági foka a különböző iskolákban teljesén más, »mondhatni, hogy valahány gimnázium van a hazában, annyiféle előképzettségi fokú hallgatók szoktak jutni az egyetemre«, nagyon sokan olyanok, akik a magasabb fokú tudományos előadások megértésére képtelenek, ezért nem tanulnak és hanyagokká válnak. A legjobb volna — vélekedtek a professzorok —, ha érettségi helyett az egyetemen vizsgáztatnák a jelentkezőket. Ez azonban lehetetlen, mert a bölcsészettudományi kar, amelyből a vizsga- bizottság kikerülne, egyéb feladatai mellett nem tud évenként 500—600 jelöltet elbírálni. Ezért azt javasolják, hogy a középiskolákban egyszerűen »záróvizsgákat« tartsanak, és az egyetemi felvételre való érettséget belga mintára tankerületenként szervezett bizottságok állapítsák meg. Megtalálták a vírust! Elég gyakori idegrendszeri betegség — hazánkban is — az ún. szklerózis multipex, vagy ritkábban hallott nevén sokgócú keményedé«. A betegség tüneteit a központi idegrendszer fehérállományának a pusztulása okozza, amely leggyakrabban a mozgáspályák környékére terjed ki. Ezért gyakran járászavarok is fellépnek a betegség leforgása során. Néha látászavarral, szemtünetekkel, szexuális zavarokkal, pszichés tünetekkel kezdődik a betegség, amely több szakaszban zajúk le, és időnként a tünetek javulnak, vagy esetleg teljesen meg is szűnnek. A betegség különlegessége, hogy gyakran a fiatalokat támadja meg. Sokáig nem tudták kideríteni a különös betegség okát. Allergiára is gondolták, vagy érelváltozásokat tételeztek fel, de már elég régóta valamilyen ismeretlen fertőzésre is gyanakodtak. Most érkezett a hír — a Laueret c. angol orvosi folyóirat alapján —, hogy egy New York-i kutatóintézetben egy fiatal orvos házaspár, dr. George S. Merz és felesége Patricia, asszisztensük, Pamela Licursi asszony segítségével megtalálták a szklerózis multiplex kórokozóját,' egy vírust. Ä Balaton körülbelül 20 000 évvel ezelőtt, medencék sorozatából alakult ki. Hat, egymástól ho- mokgátakkal elválasztott mélyedés húzódott itt, amelyekből az első Zalavártól Keszthelyig terült el. A homokgátakat később, amikor a medencék megteltek vízzel, a széltől hajtott hullámok elmosták és kialakult az egységes vízfelület. Az első egy hatalmas teknő volt, amely délen messze benyomult megye területébe, és magába foglalta még Nagyfacta . /Komor- l| =3* város % Galambok. Somogy keleten Hévíz vizét is. Csak a zalaapáti meg zalavári hátság emelkedett ki belőle és Keszthelynél is ösz- szefüggött a mai Keszthelyi öböllel. A történelmi időkben ez az első medence lassan feltöltődött. A rajta keresztül folyó Zala, amely másodpercenként 3—10 köbméter vizet zúdított a második medencébe, a magával hozott hordalékkal elkezdte töltögetni ezt az első medencét és abban a szabad víz lassan, évezredek alatt összezsugorodott. Szigetek emelkedtek ki belőle, emberi településekkel. Vörs és Keszthely között elszűkült. Már a magyar időkben is csak hajókkal lehetett egyik partról a másikra menni. Lassan úgy összeszűkült, hogy csak Híd- végnél kezdődött és ettől az időtől lett a neve Kisbalaton. A sekély víz mocsarasodni kezdett, és egyre nagyobb méreteket öltött. De egészen 1839-ig még hatalmas szabad vízterületek állottak a KAsiba- laton területén. Vizein, nádsűrűjében a betévedő ember órákig bolyonghatott, amíg száraz földet ért. Igazi paradicsoma volt ez a hal- és madárvilágnak, csatornáival, füzeseivel, rekettyéseivel. Az egészet félkörben szelíd, kedves hegyek övezték, kiemelkedve közülük a Dióskál fölötti Po- gányhegy szép szőlőivel és gyönyörű kilátást nyújtó gerincével. Délnek a marcali dombvidék határolta hatalmas erdőivel, keleten pedig a végtelen Balaton. A környező falvak népe megélt a halászatból és a víz, nádas nyújtotta sokféle életlehetőségből. Battyánpuszta népe a révészeiből élt évszázadokon keresztül, 3e a v8re!ek is vitték dereglyéiken az utasokat. 1839-ben azután olyan óriási szárazság uralkodott, hogy valósággal eltűnt Vörs és Keszthely között a víz; akkor építették meg a nagy töltést és a falúdat, amelyről akkőr *7ÚguÖrvu &z egész országban beszéltek. »Híd a Balatonon, ilyen csuda sem volt még eddig« -*■ írta Kövér János vörsi plébános naplójában. Ezzel megszűnt a Kisbalaton összeköttetése a tó nagyobbik részével. De még élt a nádas, lakói még halásztak, tisztásain legeltették a pásztorok, az ősvilági szörnyekhez hasonló fekete bivalyok még sokhelyütt láthatók voltak t— mára csak Sávolyon él pár darab — és a vízi madarak eldorádója volt a Híd vég— Keszthely közötti terület. A vörsi halászok még ekkor mázsaszám fogták a halat maguknak, no meg az apáturak, földesurak, elsősorban az általuk »Föstetics«-nek hívott keszthelyi grófok részére. Éppen ezek tették aztán tönkre ennek az ősi lápvidéknek sajátos életét és a halszaporítási lehetőségeket. A tó halai a nyugtalan Balatoniból szívesen mentek a nyugalmasabb lápi vizekre ikráik lerakására és ott az ivadékók milliói keltek ki a sekély, meleg vízben. Ehhez a hatalmas mocsárhoz már csak Franciaországban volt még egy hasonló a századunk elején, de annak madárgazdagsága nem érte el a miénket. Csodálatos egy világ volt áz, érthető, hogy Herman Ottó úgy lelkesedett érte, és Fekete István is oly szépen örökítette meg regényeiben. Ezt az érdekes, különös világot tették tönkre a Festeticsek a Kisbalaton ésszerűtlen lecsapolásával. De nemcsak ezt, hanem megásták vele a nagyobbik Balaton sírját is. (Folytatjuk) Zákonyi Ferenc Az életmentő Föld alatti szolgáltató hálózat oxigén Több mint 20 hektárnyi terület válik szabaddá a szovjet főváros most épülő új lakónegyedében, Szévernoje Csertanovoban: az átmenő forgalmat, az energetikai és a kommunális berendezéseket, a garázsokat mind a föld alatt helyezték eL Az így nyert 20 hektáron játszótereket és sportpályákat létesítenek. Gazdaságosan oldják meg a föld alatti garázsok építését is: falaik egyben a lakóépületek hordozó szerkezeti elemeiül szolgálnak. A Szévernoje Csertanovő- ban kibontakozó munkálatok a Moszkva föld alatti térségei kihasználása nagyszabású programjának részét képezik. A repülő autó Századunk motorizált »gladiátorai« sokféle veszélyes produkciót hajtanak végre. Az autós rodeók párharcai és lélegzetelállító ügyességi bemutatói veszélyes vállalkozások, mint ahogy a képen látható »távolugró verseny« sem tartozik a kockázat nélküliek közé. Egy angol versenyző nem hivatalos világrekordot döntött meg akkor, amikor gépkocsijával tizenhárom egymás mellé állított személyautó fölött repült el és ért sértetlerül földet. A felvétel jól érzékelteti, milyen nehéz feladatot kellett megoldania a korábbi tizenkét kocsis • rekordnak »hadat üzenő« autóvezetőnek. Kocsijával fokozatosan emelkedő pályán futott neki, hogy kb. 3 méter magasságban »dobbantva« — továbbra is enyhén felfelé ívelő röppályán — mintegy 23—24 méternyi utat tegyen meg a levegőben repülve a közel 1 tonna súlyú járművével. Minimálisan 100 km/óra sebességgel kell az autónak szá- guldania, hogy a szükséges röptávolság megtételére reménye legyen a vezetőnek. A gépkocsit e mutatványhoz különleges gumiabroncsokkal látják el — különösen a meghajtott hátsó kerekek gumijaira vonatkozik ez — és gondosan ügyelnek rá, hogy a nekifutőpálya utolsó néhány métere jó tapadást biztosító anyaggal legyen borítva. A repülő autó futóművét is átalakítják egy kevéssé a produkcióhoz, hogy a földet érés nagy »megrázkódtatását« kibírja a szerkezet. A gépkocsi üzemanyagtankjába csak éppen annyi benzint tesznek, amennyi a nekifutáshoz szükséges, hogy sikertelen kísérlet esetén ne robbanjon fel s égjen el az autó. Ami az egymás mellé állított autókat illeti, nem kell sajnálni őket, mind kiszolgált, roncstelepre szánt példányok. Egyébként az ugrás végrehajtásának technikájáról még annyit, hogy a versenyzőnek nagyon kell vigyáznia rá, hogy a kocsi a repülés során ne billenjen oldalra, ezért a vezető már az »elrugaszkodás« előtt befelé, a kocsi középvonala irányába húzódik. öt perc életet vagy halált jelenthet. Ennél rövidebb idő alatt életre lehet kelteni a klinikai halál állapotába került személyt, de ha nem sikerül újra megindítani légzését és vérkeringését, a klinikai halál már biológiai halálba torkollik. A köztudatban úgy él az újraélesztés fogalma, mint az orvostudomány legfrissebb eredményeinek egyike, ami a technika legújabb és legbonyolultabb eszközei nélkül el sem képzelhető. Holott bizonyos esetekben minden eszköz nélkül, szájból szájba vagy orrba vaA modem technikai eszközöknek azért persze jó hasznát veszik az elsősegélyt nyújtók. Így az oxigénellátó készülékeknek is, amelyeknek néhány hordozható kivitelű,, elsősegély nyújtására különösképpen alkalmas, az NSZK- ban készülő változatát a kép mutatja. A légzőmaszkkal ellátott oxigénpalacknak készenlétben tartása nemcsak mentés esetére indokolt, hanem az oxigénhiány fellépésének megelőzése céljából is. Közismert, hogy a vadászgépek piló befúvással és puszta kéz- 1 dgy emelkedhetnek zel végzett, külső ezívmasz- százzsal is meg lehet indítani a légzést és a szívműködést. Mutatóujjból hüvelykujj Dél-afrikai sebészek érdekes műtétet hajtottak végre egy vasutason, aki baleset következtében elvesztette bal hüvelykujját. Mivel a vasutasnak mindkét kezét használnia kellett, a mutatóujját transz- plantáíták a hüvelykujj helyére. A transzplantátum megtapadt és néhány hét múltán a bal kéz is teljesen használhatóvá vált. néhány ezer méteres magasságba, ha palackból pótolják a felsőbb légrétegekben egyre ritkuló levegő oxigénjét (a nagy utasszállító gépek hermetikusan zárt, túlnyomásos kabinjában erre nincs szükség). Világszerte egyre terjednek a magánrepülőgépek, amelyeknek ugyancsak kötelező és elengedhetetlen tartozéka az archoz simuló maszkkal ellátott oxigénpalack. Ma már sok olyan munkahely is van (a vegyiparban, bányászatban stb.), ahol állandóan vagy időnként ajánlatos oxigénnel dúsítani a belégzendő levegőt. 1 Somogyi Néplap a
