Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
Társadalmi munkaakciók Kaposváron A felhívás margójára Hogyan oldjuk meg Kaposváron 1980-ra azt, hogy az .óvodai ellátás 100 százalékos legyen? A válasz egyszerűnek látszik: építsünk óvodákat, mégpedig annyit, hogy minden kisgyermek elférjen. Azt is tudjuk, hogy körülbelül 650 helyre van szükség. A városnak azonban — az V. ötéves pénzügyi tervében — csak 350 megépítésére van fedezete. A példa Április elején a kaposvári üzemek, vállalatok és intézmények, a szocialista brigádok, a dolgozó közösségek egy-egy felhívást kaptak: önkéntes felajánlásaikkal, kommunista műszakok szervezésével, társadalmi összefogással építsenek többek között 300 óvodai helyet. Ez az önkéntes hozzájárulás azonban nem ellenérték nélküli: a városi tanács vállalta, hogy a szocialista brigádok, üzemek, vállalatok és intézmények által befizetett összegek arányában gondoskodnak dolgozóik gyermekeinek óvodai és bölcsödéi felvételéről. Ez minden bizonnyal ösztönző. A gyakorlati megoldás azonban már bonyolult. Hiába ajánlja föl ugyanis egy brigád, hogy társadalmi munkában részt vesz az épülő bölcsőde alapozásában vagy a falazásnál, ez még nem elég az elkészítéshez. A társadalmi munka városi szintű szervezésére és — ez ugyancsak lényeges — összehangolására van szükség. Ezt vállalta a városi tanács, ennek érdekében vitte ki a postás az említett fölhívást. Azóta több mint két hónap telt el, a Horváth László, a városi tanács általános elnök- helyettese már követésre méltó példákról tájékoztatta a Hazafias Népfront városi bizottságát, A széles körű társadalmi összefogásra jó példa a Rákóczi Ferenc Általános Iskola tornacsarnokának építése. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta az építést. A terveket a Tanácsi Tervező Vállalat készítette, a kiviteli terveket pedig a SOMBER közössége. A 3 millió 600 ezer forintot érő tornacsarnok — összefogással — 2 millióért készül el. Társadalmi munkában építik föl a kiszolgáló- és szociális helyiségeket is. Van más jó példa is. Ugyancsak társadalmi összefogással épül meg a Vörös Hadsereg úti Általános Iskola tornaterme. A húskombinát készíti el a terveket, megépíti az alapokat, megvásárolja és felállítja a tornaterem acélvázát. A cukorgyár csaknem félmillió forintot ajánlott föl, ezenkívül szakiparosokat és segédmunkásokat is ad. Egyenlőre 12 millió Az áprilisi felhívás élénk visszhangot váltott ki. Fél szemmel egymást nézték a vállalatok és az intézmények: ki hogyan fogadja, illetve mennyit ad. Órákról és forintokról van szó. A körlevél kézhezvétele óta 114 ezer társadalmi munkaórát és 12 millió forint társadalmi hozzájárulást ajánlottak föl. Kezdetnek nagyon jó. A városi tanácson azonban az ötéves tervidőszakban ennek a háromszorosára számítanak. Talán nem lesz szükség újabb felhívásra... A 12 millió forint egy része az »R« alapokból származik, s a gyermekintézmények támogatására fordítják. Másik része a kommunista műszakokból származó bér. A legtöbb vállalat legalább egy ilyen műszakot ajánlott föl. Nagy munkaakciók voltak az idén Kaposváron. Ha ezek közül ki is emelünk néhányat, ez nem jelent rangsort, hiszen a lényeg a segítőkészség. Sokan dolgoztak a tavaszi nagytakarítási akcióban, később a város virágosxtása érdekében. Ezekét a megmozdulásokat folyamatossá szeretné tenni a városi tanács, és elsősorban a népfront szervező munkájára számít. Széles körű társadalmi munkaakció bontakozott ki parkok és játszóterek építésére. Mint megírtuk: a munkásőrség 350 tagja dolgozott például a Jókai ligetben, a Centenáriumi parkban. .Intézmények és iskolák fiataljai vették ki részüket a társadalmi munkából, KISZ-esek és úttörők forgatták az ásókat és a lapátokat. Telefon helyett Van negatív tapasztalat is. Ahol a leghangosabban kérik például a parkosítást, ott a legkisebb a kezdeményezőkészség. Elsősorban az új lakótelepekre vonatkozik ez. Az ott [élők nem sajnálják a fáradságot, sokszor fölemelik a telefont: mi lesz már a virágokkal, a gyeppel? A társadalmi munkát is fe’ajánlják. de amikor a lapátot kellene fogni, mintha már nem hiányoznának a virágok. Szükség van a szervezőkre, az irányítókra. Ezért fáradoznak azon a városi tanácson, hogy olyan szakembereket tö- mörítsenek, akik a műszaki irányításban' adhatnak közvetlen segítséget — társadalmi munkában. Az idén a város számos helyén kezdenek el építeni különböző létesítményeket társadalmi munkában. A tervező vállalat készíti a Kalinyin városrész játszóparkjának terveit, a SOMBER irányítja, illetve szervezi a kivitelezést. A sávház mellett még a nyáron kezdik építeni az új játszóié rét. Készen vannak a Ságvári park bővítésének tervei, ezt a városgazdálkodási vállalat szakemberei készítették. A textilművek és a Mezőgép vállalta a park gondozását. Ez lesz a város egyetlen olyan parkja, ahol a 3 éves gyerektől a 80 éves nyugdíjasig mindenki megtalálja a korosztályának megfelelő szórakozási lehetőséget. Az Egyesült Izzó vállalta a Kalinyin óvoda bővítését, Nagy és hosszabb ideig tartó munka lesz ez: ha a tervező vállalat szakemberei megadják a szabad jelzést, emeletet építenék rá. Ezzel újabb 60- 80 gyermek óvodai elhelyezése oldódik meg, s, kétszer any- nyi óvodás járhat ide, mint most Mészáros Attila Második kaszálás Kétszázötven tehén téli takarmányának egyharmadát a zöldborsó szárának silózásával biztosítják a babócsai Határőr Tsz-ben. Az idén 160 vagon silót készítenek. Csökkent a műveletlen területetek nagysága Néhány észrevétel a határszemlék után Ä föld nemzeti kincs, hasznosítása a társadalom, a dolgozó közösségek, az állampolgárok egyetemes érdeke — állapította meg a XI. kongresz- szus. A termőföld a mezőgazdaság alapvető és pótolhatatlan termelési eszköze, maradéktalan hasznosítása azért is fontos, mert az utóbbi három évtizedben a termőterület egyre csökken. Ahogy a közelmúltban egy országos fölmérés után. megállapították, a népgazdaság különböző ágazataiban megvalósuló építési beruházások évente átlag 60 ezer hektár termőterületet »rabolnak« el a mezőgazdaságtól. 1935 óta hazánkban a szántóterület 600 ezer hektárral csökkent! Nem mondhatunk le egyetlen hektárról sem, nem lehet elfogadni azt a szemléletet, hogy valamelyik föld »semmire« sem alkalmas! Közös érdekünket szolgálta, hogy ebben az évben szerte az országban kiemelt feladatnak tekintették a megyei tanácsok és a földhivatalok a földek' megművelését. Milyen tapasztalatokat hoztak e vonatkozásban Somogybán a határszemlék? A kérdéssel összefüggésben elöljáróban szükséges megjegyezni ' azt, hogy a korábbi évek : fakorláténak megfelelően a •ldhivata.1 körültekintő gonissággal készítette elő a halárszemléket. Már akkor arra irányították a figyelmet, hogy ne maradjon föld megműve- letlenül. Az első szemlén mégis csaknem 3700 hektár szántó és 38 hektár gyümölcsös mutatkozott gazdátlannak. Meghökkentően nagy terület ez, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a késői kitavaszodás miatt elhúzódtak a munkák, és az első szemlék idején még sok helyen emiatt voltak műveletlenek a földek. Az is tény, hogy ezen túlmenően néhány esetben elfogadható indok magyarázta a használatba vétel elmulasztását. Például a batéi szövetkezetben negyven hektár a te- rület rossz vízgazdálkodása miatt műveletlen, most készülnek a vízügyi tervek a termőföld megjavítására. A második szemle idejére — miután felszólították kötelességük teljesítésére a parlagföldek tulajdonosait — lényegesen javult a helyzet. Amennyire örvendetes, legalább annyira elgondolkodtató ez a tény. Vajon miért van szükség a figyelmeztetésre? Miért kell külön magyarázni, hogy kincs a termőföld, hogy a tulajdonosnak legalább akkora kára, mint a népgazdaságnak, ha kihasználatlan? A második szemle idejére nem érte el a hatszáz hektárt a műveletlenül hagyott terület. Csaknem háromszáz hektárral kevesebb ez, mint egy évvel korábban. Áz is igaz, hogy ezeknek a területeknek többsége jelenleg valóban művelésre alkalmatlan. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy valamilyen formában nem hasznosítható. A magántulajdonban levő parlagföldek állami tulajdonba vétele a jogszabályoknak megfelelően folyik. Elsősorban az üzemek kötelessége, hogy megtalálják — ha kell, a szervekkel közösen —> annak a módját, miként hasznosíthatók a leggazdaságosabban ezek a területek. Az, hogy a tavalyihoz képest csökkent a műveletlenül hagyott föld nagysága, jelzi, hogy a felelősség fokozódik. Ám ezt csak első lépésnek tekinthetjük. Közös érdekünk azt elérni, hogy ne legyen a megyében egyetlen hektár hasznosítat- lan terület sem! Vörös Márta Másodszor érett kasza alá a szálas takarmány az idén Somogybán. A megye termelőszövetkezeteiben már megkezdődött a második kaszálás. Bessenyei Lászlótól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársától kértünk tájékoztatást arról: milyen eredményre számíthatunk ebben, az állattenyésztést »kiszolgáló« ágazatban. Utalt a tavalyi átlagtermésekre, melyek ösz- szehasonlításra adhatnak alapot. A múlt évben lucernából átlag 39, vörösheréből 44, réti szénából 11,4 mázsát takarí- , tottak be. Az idei májusi első kaszálás nem minden szálastakarmány-fálénél hozott megfelelő eredményt. A lucernánál a tavaszi fagy, valamint a hideg és bő esőzés következtében mindössze húsz táron termett. centiméter magasra nőtt ez a t Az évszakoknak megfelelő növény. A lucernarendeket szétzilálta' a szeles időjárás és kilúgozta a csapadék. Szerencsére' más volt a helyzet a vörösherénél, amely »jó tömeget« adott. A rétiszéna- féléket ma is vágják a gépek. A néhány hetes aszály ennél az ágazatnál tulajdonképpen segítette a második kaszálás eredményességét. Jó minőségűvé fejlődött a lucerna, melyet összesen 10 913 hektáron lehetne vágni. De 984 hektárra a gépek nem képesek rámenni a mostoha földrajzi adottságok miatt. (Az is igaz, hogy e terület egy része a gazdák tulajdonában van, s nem mindegyik kaszálja le másodszor is a szálas takarmányt.) A vöröshere 4703, a r éti széna 27 501 hekidőjárás esetében a lucernát négyszer, a vörösherét háromszor lehet vágni egy évben. Ha az aszálv tovább tart, kétségessé válhat az élőbbi növény harmadik, negyedik, és az utóbbi harmadik kaszálása. A somogyi termelőszövetkezetek állatállományának téli eleségkészlete azonban az esetleges további szárazságot figyelembe véve is biztosítottnak látszik, hiszen a megyében zöld silóhegyeket látni majdnem minden falu közelében. Mégis: az lenne megnyugtató, ha — mint Bessenyei László mondta — tíz napon belül eső áztatná a mezőt. Ebben az esetben a terméseredmények nemcsak megközelíthetik, hanem meg is haladhatják a tavalyiakat. Jól szervezett kereskedelem, bő áruválaszték Zöldség, gyümölcs jó minőségben A zöldség-, gyümölcsellátás színvonala a Balaton-parton üdülők és lakók jó közérzete szempontjából rendkívül fontos. Siófokon 80—100 ezer embert kell ellátni friss zöldséggel, gyümölccsel. Olyan áruválasztékról kell gondoskodni, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb minőségűt. A Balaton-parti város és környékének ellátásából a MÉK vállal oroszlánrészt: 18 zöldségboltja, pavilonja van Siófok körzetében. Ha viszont figyelembe vesszük a tsz-tool- tokat, más vállalatok üzleteit, a magánkereskedők pavilonjait, akkor ez kevesebb, mint az összes bolt fele. A számok azonban semmit sem jelentenek, ha a boltok nincsenek tele zöldséggel és gyümölccsel. A napokban Kovács Árpáddal, a Siófoki Városi Tanács kereskedelmi ügyintézőjével jártuk végig a zöldség- és gyümölcsboltokat, hogy képet kapjunk az ellátás színvonaláról. Siófokra az ország minden részéről érkezik áru. Az idén nyitott zöldségboltot a táti Vörös Csillag Tsz. Kizárólag Siófok ellátásában segít a bolt. Az eladásra szánt áru egy részét Balatonkiliti- ben vásárolják fel. A Pannónia vendéglátóhelyeinek és nyolc üdülőinek szállítanak. Ugyancsak naponta indul a friss áru a Balaton-partra annak a tsz közös vállalatnak a kirendeltségéből is, melyet az ország 13 legnagyobb kertészeti termelőszövetkezete alapított A Balaton déli oldalán például csak ők forgalmaznak friss sampinyon gombát — hetenként mintegy 25 mázsát —, és különösén az üdülők és vendéglátóhelyek konyháiban kedvelt az úgynevezett natúr- gomba, amely félkész állapotban, konzervdobozban, befőt- tesüvegben kerül forgalomba. A partnergazdaságok közé forint helyett 38-ért kapják a vállalattól a gombát azért, hogy értékesítéskor olcsóbban adhassák a fogyasztóknak. A harmadik nagy tranzitraktár a budapesti Csemege Vállalaté. Siófokon négy boltjuk van, ezenkívül a Balaton északi és déli partját is ellátják áruval. raktárakat, i tartozik a Sió Tsz is, ök 42 IVe öntözzünk ivóvízzel! Az idén először vezették be 1 zel öntözik. Sok ilyet látni I Lengyeltótiban az állandó diszpécserszolgálatot a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál. Ez összeköti a központot a megye különböző részein — Nagyatádon, Barcson, Tabon, Csurgón, Marcaliban és Kaposváron — levő üzemvezetőségekkel. Segítségével minden hibáról, rendellenességről tudnak, és gyorsan intézkedhetnek. Amióta szárazság van, még gyorsabban érkeznek a vízmű munkásai a csőtörések színhelyére, és igyekeznek meggátolni a víz- veszteséget. ' Somogybán eddig sehol sem volt nagyobb vízhiány. Ez a sikeres tavaszi karbantartásnak, valamint annak köszönhető, hogy mindenhol teljes kapacitással dolgoznak. A víztakarékossági felhívás nem hoz mindenhol eredményt. Az alacsonyabb területeken fekvő családi házak _ lakói nemcsak kertjüket, ha- szakigazgatásii nem még a járdát is ivóvízKaposváron a donneri városrészben, és Marcaliban. A marcali tanács lajtos kocsiból öntözteti a virágokat. Mégis, a magasabb fekvésű, har- minclákásos épületekben — ahol a legtöbb kisgyermek él — akadozik az ellátás. Ez a lakosság 40 százalékát érinti. Érthető hát, ha a vízmű arra az elhatározásra jutott, hogy az alsóbb településeken bevezeti a vízkorlátozást. Általában óvakodnak attól, hogy ezt elrendeljék, mivel ilyenkor az emberek megtöltik a fürdőkádat és tárolóedényeikét. Így sokkal több víz megy veszendőbe, mint amennyit egyébként használnának. Nagyatádon határozat van arra, hogy csak éjszaka szabad a strand medencéjét feltölteni. Mégis, este háromnegyed tízkor kezdték ereszteni a vizet, akkor, amikor a gyárakban műszakváltás van, így a munkások nem tudtak zuhanyozni. , tanács megbünteti azokat, akiket locsoláson érnek. Csurgón, So- mogyszobon nincs szükség a vízkorlátozásra. Iharosbe- rényben viszont ugyancsak hiányzik a magasabb pontokon a víz. Tabon július 2-től szakaszos vízkorlátozás van érvényben. Erre a lakosság többségének érdekében volt szükség, mert a magasabb területeken — ahol többen laknak — délelőttől este tízig nem volt víz. A megyeszékhelyen egyelőre nincs locsolási tilalom, a szakemberek ellenzik a vízkorlátozást. Kaposváron csak az okoz gondot, hogy a vízvezetékek néhol szűk átmérő- jűek. Meg az is, hogy ugyanabban az időben szeretne mindenki fürdeni, főzni, mosni. Főleg a Csalogány és a Tóth Árpád utcából érkeznek panaszok. G. J. Az idén hét magánkereskedő kapott működési engedélyt a városban, és épített új pavilonokat, kettő pedig a strandra települt át Ezek a pavilonok a legkényesebb ízlést is kielégítik; a legtöbbet hűtőszekrénnyel,. hűtőpulttal szerelték föl. Ahol nincs ilyen, ott jég között tárolják az üdítő italokat, s bő az áruválasztékuk is. Az Ezüstparton lévő üzletben például ötféle árban kapható paprika, a gyümölcsöt is osztályozzák. Így mindenki megtalálja az ízlésének, és ami legalább olyan fontos, a »zsebének« legmegfelelőb- , bet. A magánkereskedők elsősorban kiegészítő szerepet töltenek be. Szívesen tér be az ember ezekbe a kis boltokba, és általában elégedetten távozik. Ahány ilyet végigjártunk, mindenütt bőven volt áru. Annál meglepőbb tapasztalat: a Kék Balaton kemping mellett a MÉK régi, kis pavilonja nem éppen csalogató. Az még hagyján, hogy az épület ütött-kopott, de üresen tátongtak a ládák, csak néhány poros gyümölcs és kevés zöldség volt kapható. A bolt vezetője arra panaszkodott: kicsi a forgalom, s ez nem is csoda. Hogyan vásároljanak az emberek, ha nincs miiből? A különböző vállalatok, a Somogy megyei MÉK általában jól látja el Siófokot, bár. néhány boltjuk nemcsak esztétikai szempontból kifogásolható, hanem az árukínálat is gyenge. Jól egészítik ki az ő tevékenységüket a magánkereskedők. Dán Tibor
