Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

A táv 9 kilometer Start a fák alatt ~~ öt, négy, három, kettő, egy, start!... Lendületes futással vágnak neki a versenyzők az Ismeret­len terepszakasznak a kilenc kilométer hosszúságú pályá­nak, hogy eldöntsék: kik’ a legjobbak, s ki nyeri az MHSZ országos központja, megyei vezetősége és a Ma­gyar Rádióamatőr Szövetség által rendezett 1976. évi orszá­gos rádíóiránymérő bajnoksá­got. Ezt megelőzően kedves ün­nepségre került sor. Boczán András alezredes, az MHSZ Somogy megyei vezetőségé­nek titkára köszöntötte az ün­nepségre érkezőket, majd Molnár Tibor alezredes, tit­kárhelyettes tett jelentést Évin Sándor vezérőrnagynak a bajnokság fővédnökének, s a bajnokság részt vevői készen állnak a verseny megkezdésé­re. ményesebb. Az Európa baj­nokságot két évenként rende­zik, ezenkívül van országos és megyei, illetve' klubon be­lüli minősítő verseny, s ren­deznek különböző kupákat is. Legutóbb a Hírős Kupa küz­delmeiben — ez év májusá­ban — a somogyi versenyzők a második helyezést s^ferezték meg. Nehéz, dombokkal és erdők­kel szegélyezett terepen ha­ladnak előre a versenyzők, hogy a kitűzött szintidőre, 180 perc alatt megtalálják a »ró­kákat«, az elrejtett adóállo­másokat, s befussanak a cél­ba. Lelkesíti őket az a eél is, hogy a legjobbaknak még eb­ben az évben több hazai és nemzetközi versenyein kell majd bizonyítaniuk. S míg a versenyzők a ne­héz tereppel birkóznak, addig a nézők megtekinthetik a hon­védség és az MHSZ rádió- és haditechnikai kiállítását, a VBKM és az Elek trón csőgyár korszerű termékeit, valamint a legjobbaknak járó díjaival. Arra is van lehetőség, hogy a lövészetet, kedvelők kispus­ka lövészettel merjék össze tudásukat. Bajba jutott autók és autósok nyomában A Himnusz hangjai után dr. Kassai János, a megyei tanács vb-tiitkára üdvözölte az országos bajnokság részt ve­vőit és a vendégeket: Tanai Imrét, a megyei pártbizott­ság titkárát, Évin Sándor ve­zérőrnagyot, Deák Ferencet, a kaposvári városi pártbizott­ság első titkárát, dr. Balassa Tibort, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Egervölgyi Já­nost, a kaposvári járási párt- bizottság titkárát, Várszegi Imre alezredest, az MHSZ or­szágos központjának osztály- vezetőjét és más vendégeket. — Felkészülnek az 1-es rajtszámú versenyzők!... A hangosbemondó egymás­után szólítja a starthelyhez a versenyzőket, akikre a festői környezetben, a hatalmas fa­óriások között igen nehéz fel­adat vár. Csaknem tíz kilo­méternyi utat kell .megten­niük, ám ha nem ügyelnek kellően, akkor a harminc fo­kot is meghaladó melegben 15—20 kilométert is futhat­nak. Fiatal fiúk, nők és fér­fiak indulnak a csapatokban. Az ország legjobb amatőr rá­diósai, közöttük Venczel Mik­lós szabolcsi versenyző, akd két évvel ezelőtt Európa baj­nokságot nyert, azután Nagy Béla —• zsebében a katonai behívóval — békési rádiós, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Sportolója, meg Réti István somogyi rádiós — ő katonai szolgálatát teljesíti — már országos bajnokságot is nyert ifjúsági versenyző ko­rában. S a bajnokság részt vevői, a hetven első, illetve másod- osztályú minősítést elnyert in­dulók közül huszonkettő ssz- szony és leány. Ez a rádió- iránymérő verseny a szocia­lista országokban a legered­A rekkenő kánikulában • szinte izzik a 70-es balatoni országút. A gépkocsikaravá- uok pillanatnyi szüneteket hagynak csak, egyébként ide- oda hömpölyög az áradat. 1 Egyik-másik gépjárműnek azonban álljt parancsol a rekkenő hőség. Sok a gumidefekt A gyengébb minőségű autó­gumikat kikezdi a forró asz­falt meg a rekkenő meleg. Lellétól az M 7-es leágazásig félóra alatt négy, defektet ja­vító kocsival találkoztunk. Akadt eldurrant kerék is, amely — szerencsére — nem okozott balesetet. A kocsi ve­zetője nem lépte túl a megen­gedett sebességet, s kiegyen­súlyozta a hátsó gumi okozta megingást. A lefutott gumiabroncsolt nemcsak télen, a síkos uta­kon, hanem ilyenkor is sok veszélyt rejtenek. A Balaton somogyi oldalán szerencsére ma már minden községben van gumijavító. »Divatos« is lett ez a szakma. Jól jön, hogy a maszek mesterek azonnal megjavítják a meghibásodott gumikat. Siófokon, Szántódon meg Bogláron általában csere belső gumit -is kaphatnak a bajba jutottak. Nagyobb baj, ha 13-as köpeny kell. A Tra- bant-gumi gyakran hiánycikk. Sárga angyal a hétvégeken Jelenleg csak a hétvégeken, péntek délutántól vasárnap estig van országúti autós se­gélyszolgálat a 70-es úton. Pe­dig a mostani balatoni forga­lom megkövetelné, hogy az autóklub segélykocsijai az M 7-eshez hasonlóan itt is állan­dó szolgálatot teljesítsenek. Igaz, hogy Siófokon, Boglá­ron meg Keszthelyen ott van­nak az állami, illetve a szö­vetkezeti szervizek. Nagyobb hibák esetén lehet is kérni a segítségüket. Somogyi Néplap A gumijavítókhoz hason­lóan gomba módra szaporod­nak az autójavító kisiparosok, az országúti elakadás esetén azonban az igazi segítség a mentőszolgálat. A nyári me­legben gyakrabban adódik gyújtászavar, több a porlasztó hiba. Sok a dugulás. A ba- latonföldvári hétvégi segély­állomás munkáját figyeltük. Az IM 18—34-es Trabant budapesti gazdája éppen hogy fel tudott döcögni kocsijával a földvári emelkedőn. Jól jött neki az ott települt sárga an­gyal, amely hamarosan rend­be hozta a gyújtást, s a kocsi futhatott, tovább. A CG 47— 79-es Wartburg is pöfögött, zörgött, amíg eljutott a men­tőállomásra. „Alkalmi postás” Időközben »alkalmi postás« érkezett a segélyhelyre. Az autósok körében közismert se­gélykérő lapot hozta a 135-ös kilométerkőnél maradt UK 70—13-as Dacia tulajdonosától. A mentőszolgálat a helyszín­re érkezve azt állapította meg, hogy a siófoki kocsi hengerfe­je hibásodott meg. Ezt az or­szágúton xnegjavitani nem le­het. Egy Opel Kadét kuplung- tárcsája — a rossz váltás kö­vetkeztében — úgy. tönkre­ment, hogy helyszíni javítás­ról szó sem lehetett. Ilyenkor kell segítségül hívni a nagy műhelyeket. Az AFIT-nál egyébként nyújtott műszak­ban tartanak ügyeletet, s ha lehet, azonnal segítenek a baj­ba jutott hazai vagy külföldi autósoknak. Ezen a napon a földvári se­gélyszolgálat négy porlasztó­hibás és öt gyújtászavaros autót javított a helyszínen. Két kocsinak • elszakadt az ék­szíja. (Nyáron, ez is gyakrab­ban fordul elő.) Egy siófoki Velorex is folytathatja útját, s csak ezután, vasárnap este 22 óra tájban fejezte be szol­gálatát Vaskó József szerelő. Hétfőn reggel egy óra alatt öt javítgató vagy tanácstala­nul segítségre váró autóst lát­táik a 70-es út somogyi sza­kaszán. , , K. S. Tegnap lezajlott az URH rádióiránymérő versenyzők bajnoksága, ma az RH-ver- senyzők küzdőimére kerül sor. Az említett bemutatón, kiállí­tások megtekintése mellett ma nagyszerű élmény lesz az MHSZ repülőmodellezőinek a határőrkutyák ügyességi gya­korlata is. Szalai László FJODOR ABRAMOV De ami Alkát illeti, mint tavasszal, május elsején, megint csak mellébeszélt: — Nem ígérem, nem ígé­rem, Pelageja. Dolgozzon csak egy-két évet a jószág mellett. A munka a legfontosabb ... — De Vaszilij Ignatyevics, az egyetlen lányom — sirán­kozott Pelageja. — Tanulni szeretne. Az apja se valami nagy ész, én meg, Vaszilij Va- sziljevics, olyan lökbuta va-' gyök... — Ugyan már, hogy volnál tökbuta. De. de tökfej vagyok, Vasz- ja (itt nem kell Vaszilij Va- sziljevicsnek szólítani), telje­sen begyepesedett az agyam (ócsárold csak magad: minél inkább lebecsülöd magad — annál inkább kedvezel neki). Az elnök, a hírhedt szok­nya,pecér — magához ölelte az asszonyt. Pelageja gyengéden, nehogy megsértse, eltolta ma­gától (ne adj isten, még meg­látja valaki), és húsos hátára csapott. — Ne bántsd az én öreg csontjaimat. Elesek — föl se kelek többet. — Hej, Polka, Polka... — sóhajtott fel az elnök. — Mi­csoda hajad volt valaha! Em­Uj tanulási módszer vakoknak Mennyire más az a/'vi­lág, melyet a vak ember ész­leléseiből magának épít! A lá­tónak elsősorban két szemén keresztül jelenik meg a kör­nyezet, élményeinek zöme lá­tott. megfigyelt dolgokból szer­veződik. Nem így a vakoké. Számukra nem léteznek a színek, s a formák is csak a tapintás, a közvetlen érintés révén. S. hogy e nem teljes értékű világban mégis lehe­lévé váljék az eligazodás, ki- fejleszithetők legyenek az em­beri értékek és a személyisé« a társadalom többféle segít­séget ad a vakoknak. E segít­ség egyik leg fontosabb ja az úgynevezett Braille-irás. A vakok tapintás útján ismer­kednek a betűk, s szavalt vi­lágával. Igen fontos ez szá­mukra: a betű és az írás — akárcsak látó társaiknál — a kultúra közvetítésének egyik legfontosabb rendszere. Nemrég lapunkban is hírül adtuk, hogy a Braille-íráson kívül ma már a világon sok­féle módon segítik a vakokat. Telefontárcsák, kották is ké­szülnek számukra, sőt az NSZK-beli Göttingenben olyan domborművű utcatór- képcket készítettek, amelyek megkönnyítik a városban való tájékozódást. Kevesen tudják azonban.' hogy van egy ma­gyar találmány is, amely ké­nyelmes, korszerű, a vakírás és formaérzékelés elsajátítá­sában. fejlesztésében nagy je­lentőségű. Szabó Károly fia­tal iparművész készítette ezt a praktikus segédeszközcsalá­dot. Mi a lényege’ Alapja a Braiile-írás egysége: két sor­ban hat pont. (Ennek 64 va­riációjából áll e sajátos írás- rendszer.) A műanyagból ki­alakított segédeszközökből há­rom az (rás-olvasás elsajátí­tását segíti, a negyedik a for- mafelismerést, illetve a tapin­tási érzéket fejlesztő, szelle­mes oktató játék. A »betűk­kel« való ismerkedést a gye­rek a válogatódobozzal kezdi, amely a Braille-írás hat pont­jának megfelelő hat rekesz­ből áll. A pontok helyére ap­ró tárgyakat raknak, radírda­rabot, ceruzacsonkot, kavi­csot, gyufásdobozt stib. A do­boz élei és sarkai legömbö­lyítettek, hogy a vak gyerek ujja mindenüvé odaférjen. A másik dobozban — amelyhez könnyedén kapcsol­hatók a következő dobozok is — már a vakírás pontjait gyakorolhatják a gyerekek. Pontosan illeszkedő fahenge­reket raknak a műanyag mé­lyedésekbe, s a hengerekből acélgolyók — a vakírás pont­jai — allnak ki. Ugyanezt se­gíti a harmadik, »szókirajzo­ló« doboz is, csak már fejlet­tebb fokon. A negyedik, az úgynevezett . formakombiná- ciós játék. Harminchatféle, különböző felületű, egymással könnyen összekapcsolható műanyag lapocskákból áll. Válogatás, összeillesztés logi­kai rendszer vagy játékos öt­let szerint — ez a jellemzője. A játék során a gyerek ál­landóan gyarapodik tér- és alakfelismerésben, forma­szerkesztésben. A somogyi származású fiatal iparművész találmánya sokat segíthet a Braille-írás olvasásának elsajátításában, s a vakok egyéniségének fej­lesztésében. A taláLmány az­óta megjárta a magyar és az NSZK városok kiállítótermeit, s az UNESCO-nál is jó minő­sítést kapott. Annál sajnála­tosabb, hogy nem akadt az országban vállalat, ipari szö­vetkezet, amely rendszeresen foglalkozna e hasznos eszkö­zök gyártásával. Cs. T. Megszöktek hazulról Lányok pénz nélkül | ~7 I Agnes na­AgneB I gyón szép I ____Z_____l lány. Fekete, r övidre vágott haj. kissé telt, kedves arc, melyből barna, csodálkozó szemek tekintenek körül, most riadtak ezek a szemek és néha megtelnek könnyel. A rendőrség egyik várójában beszélgetünk Siófo­kon. Ma reggel hoztak ide, és hamarosan indul a többi lány­nyal együtt Balatonszemesre, a gyermekmegőrzőbe. Ott vár­ja meg, míg érte jönnek. Mindössze 14 éves gyer­meklány. Most fejezte be az általános iskolát. Barátnőjével jött el Budapestről, aki már tizennyolc éves. Neki 150 fo­rintja volt, a barátnőjének ötven. — Már három hónapja iga­zi testi-lelki jó barátnők, va­gyunk, és azért jöttem vele, hogy neki munkát, keressünk. — A szüleid mit szóltak eh­hez az úthoz? — Külön élnek, én anyuval lakom. Ügy tudjak, hogy Kő­bányára mentem a nagyma­mához, de én utána mindent elmondtam volna anyunak, csak előtte nem lehetett, mert ott van a másik nagyanyám, és neki ilyenről nem szabad tudni. De utána igazán meg­mondtam volna. — Hol aludtatok? — Nem aludtunk, mert itt a barátnőm ismerte az egyik discós srácot, és nála voltunk egész éjjel. Halnalban , el­mentünk Földvárra, és utána vissza akartunk jönni vonat­tal. akkor kaptak el. Mit gon­dol. ha szépen megkérem őket, elengednek? Nekem holnap már dolgoznom kéne otthon. Ha ezt megmondom... — Akkor sem. Csak ha el­jön érted valaki Szemesre. — Anyu nem tud, mert délutános. Egy bisztróban dol­gozik. Ha elengednének, én igazán mindent elmondanék neki. Én nem vagyok olyan lány, tudok vigyázni magam­ra, néni lett volna semmi baj, ha nem kapnak el, ma este 1 hazamegyek. lékszel, egyszer valami mulat­ságon az ablaktól a pádig ci- báltalak? Mindenáron ki akar­tam próbálni, elbir-e a ha­jad? Színarany volt, nem hol­mi varkocs. — Ugyan, ne nagyíts már, te manó — komorodott el Pe­lageja. — Valaki mást. cibál- tál. Azt hiszed. Polka megen­gedte volna neked . .. — Téged! — makacskodott az elnök. — Jó, jó, nem bánóim. Ak­kor engem — hagyta helyben Pelageja. Mit kötözködjön egy részeg emberrel. Egyszer csak úgy érezte, hogy a szeme bepárásodik — már régen nem volt könnye, a kemencénél kiszáradt. Bi­zony, bizony, micsoda haja volt. Előfordult, hogy kijött a fürdőből — azt se tudta, hogy fésülködjön meg: csak úgy re­csegtek a fésűfogak. Az isko­lában a tanító mindig az ő haján mutatta be a villamos­ságot, Papírgaluskát csinált, aztán összeszedte a fésűvel... Pelageja azonban elhesse­gette magától feltoluló emlé­keit, — nem azért, böjtölte ki ezt az órtányt, hogy arról cse­vegjen vele. milyen haja volt régen. Megint a tárgyra tért. Könnyű az ilyen részeg fő­nökkel szót érteni: vajból van a szive. — Jó, majd kigondolunk valamit — motyogta a foga közt az elnök (gondolatban még mindig a mulatságon jár). Aztán — mint a múltkor: »Add feleségül Alkát a fiam­hoz. Személyazonossági se kell hozza, felvesszük.« Annyira eröskódötl, hogy az asszony már szinte bánta, hogy be­szélt vele. Ötölt-hatolt. neki: mostanság nem úgy van, mint régen. Vaszenyka, nem mink döntjük el a fiatalok dolgát. Meg a/.tan micsoda menyecs­ke volna Alka — hisz tanul még ... — De lehet, hogy még há­rom évig is tanul. Alkának nem nagyon ment a tanulás: két osztályt is is­mételnie kellett. Aztán mérgesen, mint egy harapós kutya nekitámadt: — Ügy. szóval az én fiam nem smakkol neked? — Dehogynem, dehogynem, Vaszilij Ignatyevics. Most már, amikor a férfi támadásba lendült, semmit se ér, ha Vaszjának meg Va- szenykának szólítja. De magá­ban azt gondolta: ugyan mi tetszene azon a fatuskón? Hisz te se vagy mézeskalács­ból. Te is fatnskó vagy. Em­lékszem én, nem felejtettem el, hogy rángattad a mulatsá­gos a varkocsomat. Szerencséjére eppen akkor lépett a tornácra Pjotr Iva- novics (a házigazdának min­denkiről gondoskodnia kell), mire az asszony karon fogta az elnököt, és bekísérte a szo­bába. így, a szovjethatalommal karonfogva jelent meg — hadd lássa mindenki. Nem jött még el az ideje, hogy őt a hátsó udvarba taszítsák. És Pjotr Ivanovics is csak hadd lássa, legalább majd gondolkodik — okos ember az! (Folytatjuk.) Nem látszik rajta, hogy éj­szakázott. Pedig, mint mondja, ez volt az első ilyen kima­radása. Gondolta: a strandon majd alszik egy jót. Érzi, hogy amit tett, több mint meggondolatlanság, bár nem érti, miért nem engedik ha­za egyedül. ~ " ~ A szülők ott­Mariann hon, Biator- _______________! bágyon egy­szer csak azt vették észre, hogy eltűnik Mariann, a ti­zennégy éves kislányuk. Be­jelentették a rendőrségen. Mariann és két barátnője né­hány nap alatt előkerült, Sió­fokon találta meg a rendőr­ség. — Már szombaton eljöttünk hazulról. Ügy volt, hogy az egyik lány nagymamájánál al­szunk, meg ott kapunk enni is. Volt vonatjegyünk, meg egy húszasom. — Hol lakik a nagymama? — Kerekiben. Földvárról busszal nincs messze. — De buszra se volt pén­zetek . . . — Nem. de gyalog sincs messze. Csak a néni közben férjhez ment, és benünket el­küldték. — Mért szöktetek meg ha­zulról? — Máskülönben nem en­gednek el. Gondoltam, majd később táviratozok. — Ahhoz is pénz kell. Meg a szállásra is. — Kint a szabadban alud­tunk, ahol éppen rankestele- dett. — Jártál már a Balatonon? — Egyszer, nagyon régen. — Nem- lett volna rá mód, hogy valamelyik építőtáborba bekerülj, és ott tölts el két hetet? — Nem tudom, biztosan. Most már látom, hogy buta­ságot csináltam, de késő. A szüleim i még nem tudják, hogy itt vagyok. Húsz forinttal a zsebében vágott neki a világban. Kint aludt a szabadban, és addig eszébe sem jutott, hogy a nya­ralásnak nem ez a legjobb módja, míg a rendőrség rá nem talált. Vajon mi törté­nik Mariannái, Ágival és a többi lánnyal, aki meggondo­latlanul nekivág az »életnek«, alig tizennégy évesen, pénz nélkül? Nem nehéz kitalálni, mi lenne a folytatás, ha az ifjúságvédelmi szervek, a rendőrség nem követnének el mindent azért, hogy ezeket a lányokat időben visszahozzák arról az útról, amelyen meg­próbáltak elindulni. Nem el­veszett gyerekek ők. Nagy részüknek az első lecke egy életre elég, de egyáltalán nem törvényszerű, hogy az első leckéig eljussanak. Jobban kellene vigyázni rájuk. I)an Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents