Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
HÉTKÖZNAPJAINK A feie se tréfa A Kis-Balatonról Bizonyára emlékeznek még Rémusz bácsi tévében szóvá tett és mint megtudtuk, rég elszállt pipafüstjére? Vihart kavart valaki egy pohár vízben, és ha követte is szánom- bánom, az is eső után köpönyeg; Tamás bátya kunyhója elárvult, infámis pipája senki egészségét nem rongálja többé. A »mi a fenének pipázik« kezdetű kérdés megfelelő választ kapott, melyben bennfoglaltatott a sokunk számára váratlanul »posztumusz« pipafüst szerény kegyelete is. Nem kételkedünk a tollat ragadó kéz jó szándékában, csak hát az alkohol ellen sem úgy küzdünk, hogy baltát fogunk valamennyi szőlőtőkére. A. véleménynyilvánítás mindenkinek törvény adta joga, élünk is vele bátran, csak egyet felejtünk, hogy látásmódunk nagyon is szubjektív és éppen ezért nem mindig van igazunk. Ugyan ki tudna mindnyájunk kedvére tenni? — »«.de banán az vanl — ...de banán az nincs! — méltatlankodunk a boltban. — Nekünk éppen csak a mozgólépcső hiányzott? — Ez csak fölfele megy, mint borban a gyöngy? — méltatlankodunk a Somogy Áruházban. A vélemények fonákságával semmi baj, míg humorérzékünk csiklandozza. Szívesen nevetünk, szeretjük a viccet. Elmondhatjuk magunkról, van érzékünk hozzá. Azt mondják, úgy terem a vicc, mint máshol eső után a gomba. Jóformán mindenre viccel reagálunk elsőként. A számítóközpont városunkban még csak azzal jelzi létét, hogy félig kanárisárga, de a köztudatban szokatlan műszavai már munkálkodnak köztünk. Hogyne, mikor a riporter is operatőrnek javítja az operátort! Nincs kizárva, hogy vicc születését lestük meg buszvárás közben: — Képzeld, Kovács fia operátor a számítástechnikánál! — Ne mondd, ott már a munkahelyen operálnak? De ez már hivatalosan vicc, és a somogyi változat az őrmestert se hagyhatta ki belőle, aki megkérdi a nem éppen katonás külsejű újoncot: — Foglalkozása? — Operátor! — Gondolhattam volna, hogy egészségügyi! Azonban nem mosolygunk, még akkor sem, ha a történet a minden lében kétszer is kanál humoros képzetét kelti. Mert addig rendben levő a dolog, hogy megszólal a szív az iszákos szülők szerencsétlen sorsú gyermekei láttán. Még az se baj, ha a gyorsabb ügyintézés érdekében a tévé, a rádió, sőt a még a Ludas Matyi serkentését is kilátásba helyezi a türelmetlen segíteni akarás. Csak köszönet jár érte, ha a veszélyeztetettség ténye való, és akkor ijesztgetés nélkül is elintéződik a kiskorúak sorsa. De hogyan legyen tovább, egyáltalán mi a célja az ügybuzgóságnak, ha ugyanaz a hang, embertelennek minősítve az állami gondozásba vételt, most a megtört szívű szülők érdekében emel szót, akik úgymond, jelenleg a bánatukra vedelnek akár a görény, mert gyerekeik nélkül nincs célja az életüknek, és ismét megemlí- tődik mumusnak a tévé, a rádió, a Ludas Matyi? Hasznos dolog a közvélemény, legyen benne a mi hangunk is, de ugyan mi haszna belőle a közjónak akkor, amikor nem élünk, hanem visszaélünk szólásjogunkkal? Mihályi Margit Egy eltűnt révház emlékére „Elvesznek” az orvosnak A birminghami egyetemen végzett felmérés szerint az egyetemre járó és az egyetemi tanulmányaikat elvégző nők kereken egyharmad része különféle okok miatt »elvész« az orvosi gyakorlat számára. Tekintettel arra, hogy Nagy-Bri- tanniában mintegy 10 000 font ba kerül egy-egy orvos kiképzése, most arról folyik a vita: ne csökkentsék-e az egyetemre fölveendő nők számát. A' baliyánpusztai révháí Új iránytű hajóknak Ismeretes, hogy az iránytű a Föld mágneses terének erővonalai mentén állapodik meg. Ha egy óceánjáró hajó testét nem mágnesezhető anyagokból készítik és a hajótőke mentén egy óriási elektromágnest szerelnek föl, az elektromágneses tér kölcsönhatásba lép a föld mágneses mezejével, és a hajó, mint egy hatalmas iránytű, az elektromágnesen átbocsátóit áram irányától függően a megfelelő irányba fordul. A mágneses kormány a nyílt óceánon hasznos segítő« társ lehet. Sátor az autón Nagy feltűnést keltett az autó tetejére építhető sátor, amely egyszerűen megoldja az autósok szállásgondját. A megfelelő állványzat könnyen és rövid idő alatt felszerelhető a gépkocsi tetejére, amelyre ráhúzzák a ponyvát. Ily módon 2,20 m hosszú, 1,50 m széles szálláshely alakul ki a csomagtartó helyén. Az tudja csak igazán értékelni aki már esőben, lapos, pocsolyás helyen verte föl a sátrát... A Battyánpuszta és Fenékpuszta, vagy a Vörs és Fenékpuszta közötti révátkelés évszázadokkal ezelőtt legalább oly híres és forgalmas volt, mint a szántód—tihanyi. Emlékét azonban eltörölte az 1839-ben megépített híd, amely elvágta a Kis-Balatont a Keszthelyi-öböltől. Van egy térképem Zala megyéről, amelyet 1792-ben rajzoltak. Jól látható rajta a Battyán- és Fenékpuszta között húzódó Balaton-rész, mely a rajzon legalább olyan széles, mint a Tihany—-Szántód közötti tórész. Ezen a területen jártak a keszthelyi Festetics uraság révhajói, jól megépített kompok, amelyeket hat evezős hajtott, és amelyeken 30 ember, négy kocsi, vagy 30 számosállat fért el. Amikor igazi, több napig tartó vihar dühöngött, a kompokkal nem indultak neki a víznek, behúzódtak az utasok a battyáni révházba. Néha több napot és éjszakát is kellett várni, de inkább vártak mint a mocsaras Zala-folyó öblét kerülgessék. Közvetlenül a víz szélén a ma már nem látható révcsárda állott, amelyet néhány éve még alaposan tanulmányozhattam, nemrégiben már csak a tégláit tisztogató asszonnyal beszélgethettem. Egy család megvette a házat, lebontotta, a régi, nagy pincét törmelékkel feltöltötte, s új ház kerül a helyére. Aki arra jár, annak fogalma sem lesz arról, hogy évszázadokon át milyen híres hely volt a ház környéke. Battyán — néha Bottyánnak írják — egykor falu,volt. Bél Mátyás 1736-ban Somogy megye leírásánál még hajósoktól és halászoktól népes falunak írja, és csak a nagy híd megépítése óta süllyedt pusztává. Nevét az egykor itt birtokos Batthyány családtól kapta. Később a Festetics család kezére került. Itt meg kell cáfolnom azt a néhány útikönyvben is olvasott állítást, hogy Vak Bottyán kiváló kuruc hadvezérünk itt született volna. Ö esztergomi származású, ehhez a pusztához semmi köze. Festetics György a felesége, Száll er Judit révén jutott a pusztához, a régi rév- házat néha Szaller-ház néven is emlegetik az egykorú iratok. 1827-ben Hrabovszky Dávid a Tudományos Gyűjteményben említi ezt a révet »Fenéknél ... szép időben a kompon 20 minutum alatt partot lehet érni, jóllehet itt az utasok többnyire maguk kényte- leníttetnek 1—2 révész ügyelése alatt a hajót hajtani...« Jól kihasználták az utasokat a révészek, akik egy leírás szerint jobban tudtak káromkodni, mint az erről ismert angol hajósok. A töltés megépülte — amellyel a Kis-Balaton száját összeszorították — és a fenéki híd elkészülte után megszűnt a komphajókkal való átjárás. A Judith, a Pali, a Fecske stb. nevű komphajók szárazra kerültek és elkorhadtak. A révház azonban még állt, mert a hídon való áthaladásért hídpénzt kellett fizetni. A házban lakott a hídőr, aki a díjat beszedte. 1771-ben egy ivószobából, konyhából, istállóból állott. Amint a fenti képen is látható, faoszlopos tornác húzódott előtte, ezt húsz évvel ezelőtt még magam is láttam. 1823-ban bővítették. Akkor már megszálló szobája, 2 konyhája volt, és kétszáz akó bort befogadó pincéje. Fedele nád, mellette két nádfedelű vályogistálló egy fészerrel. A betyártörténetekben is sokszor szerepelt, hiszen átjá- róhe'y volt a közeli megyék betyárjai számára. Mára már megváltozott a környéke. Battyánpuszta a tsz tulajdona, a volt kastélyban nádat dolgoznak fel. Az egykori révészek, halászok összedőlt vályogházai helyén korszerű épületek emelkedtek. Csak a révház maradt meg emléknek, a tó egykori szélén, a 3—4 méter magas dombon, amelyet egykor a Kis-Balaton hullámai nyaldostak. Lassan düledezni kezdett, cigányok lakták benne, végül is végzett vele az idő és az új tulajdonos, akinek már nem volt érdekes a ház mtiltja. Miért nem maradhatott meg úgy, mint a szántódi csárda, egy kiveszett ősi mesterség emlékeként? Ma Somogy megye egyik látnivalója volna idegenforgalmi szempontból. Zákonyl Ferenc (Folytatjuk.) Háziállat lesz-e a víziló? Modem népvándorlás indul meg nyaranként Európa országútjain. Ütra kelnek az autósturisták, hogy világot lássanak. A vendéglátóipari költségek azonban mindenütt emelkednek, és ezen úgy igyekeznek kifogni a turisták, hogy egyre többen kempingekben szállnak meg, sátort vernek, lakókocsit vontatnak. De kellemesebb is így a turisztika. Nincsenek városokhoz, szállodákhoz kötve, nincs kötelező elegancia, egészséges környezetben, szép fekvésű, jó levegőjű kempingekben tölthetők az éjszakák. És ma már azok közül is sokan félnomád körülmények között Indulnak vakációra, akik pedig bírnák pénzzel. Ezt a jelenséget használja ki az az iparág, mely a kempingezők életének a kényelmesebbé tételét tűzte ki célul. Nemrég nyílt, meg Hamburgban egy kiállítás »Szabad idő — táborozás — lakókocsi« címmel. Bemutattak itt ezerféle sátort, az egyszerű »ku- tyaól«-tól a több szobás sátorpalotáig; lakókocsit, amely föl van szerelve gáz- vagy elektromos főzési lehetőséggel, zuhanyozóval, beépített bútorokkal, televízióval. ^Meztelen konferencia Nemzetközi nudistatalálkozót rendeznek augusztus első napjaiban a Rajna egyik félszigetén és mintegy négyezer részvevőt várnak oda. De el ne felejtsem megmondani annak, aki nem emlékszik a nudista kifejezés értelmére: a szabad test kultuszát űzőket nevezik így, akik meztelenül fürdenek az erre a célra fenntartott strandokon. S mi több, ide még belépni is tilos fürdőruhában vagy akár fügefalevéllel. Ez így rendben is volna, de Önök megkérdezhetik, hogy miért van szükség nemzetközi találkozóra. Kérem, ne mosolyogjanak, a nudisták ugyanis nemcsak egyszerű találkozót tartanak, hanem konferenciát is. Az INF, a nemzetközi szervezet tagegyesületeinek százhúsz hivatalos küldötte jelenik meg, és minden pontosan úgy játszódik majd le, mint a többi konferencián. Bizonyos szempontból még nehezebb dolguk is lesz, mint más értekezletek szervezőinek. Angol, francia és német szinkrontolmácsnőket szerződtettek a közgyűlés négy napjára, s ez mindjárt némi gondot okozott a rendezőknek. A szervezet szigorú előírásai értelmében az összejöveteleken semmilyen ruhát sem szabad viselni. Ügy gondolom, a tolmácsnőknek mégiscsak megengedik, hogy legalább a fülhallgatót magukra tegyék, ami egyébként az összhatást nem is zavarja. A gondok azonban ezzel még nem szűnnek meg. Tegyük föl, hogy a vendéglátó szervezet fogadást ad a küldöttek tiszteletére: milyen ruhában illik megjelenni, illetve milyen nemruhában, illetve miben tud különbözni a dolgos. a tárgyalásokkal töltött órák semmi-ruhája, az ünnepélyes, az elegáns semmi-ruhától? No, de majd csak megoldják valahogy. A konferencia komoly célt tűzött maga elé; új alapszabályokat akarnak kidolgozni, és megalapítani a meztelenek egyetemes világszervezetét. Isten neki, csinálják. ök aztán valóban a világ legbékésebb szervezetét kell. hogy alkossák, mert céljuk mindig a levetközés és sohasem a beöltözés. Most azért szurkolok, hogy azokon az augusztus eleji napokon ne essen az eső a Rajna mentén. Különben kútba esik a konferencia. És mit érnek a nudisták felöltözötten? Meg se ismerik egymást. T. L Jól ismert állat az állatkertekből az esetlen mozgású, ormótlan testű víziló. Természetes körülmények között ma már csak Afrikában éL Kevesen gondolnák, hogy egykor hazánk területén is honos volt, pedig a csantleletek ezt bizonyítják. A jégkorszak előtt Budapest közvetlen környékén, meleg vizű forrásokban tartózkodott. A jégkorszak vége felé tűnt el végleg Európából. A vízilovak száma ma már Afrikában is megcsappant, bár minden jelentős vízben megtalálhatók. Sok kutató szerint vadon élő, kisebb állományuk akkor is fennmarad, amikor az elefántok és orrszarvúak már régen kihaltak az afrikai kontinensről: a vízilovak ugyanis nehezen megközelíthető mocsaras vidéken India táplálkozási problémájának megoldására sokféle Kísérletet végeznek. A myso- rei központi élelmezéstechnikai kutatóintézetben eredményes kísérleteket végeztek: növények leveléből nagy meny- nyiségű fehérjét állítottak elő. A kísérletekben juta, banán, cukornád és más növények levelét használták, ezek a növények Ipari célra bőven teremnek Indiában. A levelekérzik otthon magukat és életük nagy részét vízben töltik. Üjabban több kutató vallja, hogy a vízilovak sorsa egészen meglepő módon alakul majd és értékes húsuknak nagy szerepük lesz a lakosság fehérjeellátásában. Érmek előfeltétele, hogy az emberek tervszerűen irányítsák az állomány létszámának gyarapodását, s csak a fölösleges példá- nyoíkat lőjjék ki. Sok tudós véleménye szerint a víziló legalább is részben háziasítható lenne. Fontos szempont az is, hogy a vízilovak terhessége — testnagyságukhoz képest — meglepően rövid ideig, mindössze 8 hónapig tart, tehát évente szaporodnak, s a fiatalok már a második vagy harmadik évükben ivarérettek. bői nyert fehérje jobb minőségű az átlagos növényi fehérjénél, mert olyan aminoeava- kat is tartalmaz, melyek az állati fehérjékre jellemzők. A kutatók remélik, hogy fehérjedús tápszer olcsó előállítására nyílik így mód. Levélfehérjéből néptáplálék
