Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
Kincsünk az alumínium A székesfehérvári új présmű nagy csarnoka. Magyarországot a nemzetközi sajtóban gyakran nevezik alumínium nagyhatalomnak. E jelzőt azzal érdemelte ki, hogy bányáiból even te már csaknem 3 millió tonna bauxitot hoznak felszínre, és ez hazánknak a szakmai világrangsorban a 6. helyet biztosítja. Tavaly a bauxittermelés egy részét — mintegy 700 ezer tonnát — természetes állapotában exportáltuk. Iparunk hozzávetőleg hasonló mennyiségű — 760 ezer tonna timföldet dolgozott fel, a fennmaradó hányadot elsősorban a magyar— szovjet és a magyar—lengyel szerződések értelmében értékesítettük. A belföld szűkösebb energiakínálata miatt egyelőre viszonylag kevés, mintegy 70 ezer tonna nyers alumínium készül kohóinkban, viszont — ugyancsak a már említett magyar—szovjet és magyar-lengyel megállapodások alapján — 150 ezer tonnát tett ki a beérkező és tovább felhasználható tömb- alumínium. Ennek egy részét ugyancsak külföldön értékesítjük; ez a mennyiség évente általában 85—90 ezer tonnát tesz ki! (A dollárelszámolású magyar bauxit-timföld-alu- mínium export 1975-ben meghaladta a 108 millió dollárt.) Zárjuk a statisztikai felsorolást az alumínium félgyártmányok adatával: 1975-ben a magyar továbbfelhasználó üzemek már 125 ezer tonna terméket kaptak. Ez az érték a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítésével 198Ö-ig tovább emelkedik. Ilyenformán 1975 végén az egy főre jutó alumínium-felhasználás Magyarországon már meghaladta a 13 kilogrammot, s ez több mint a nyugat-európai, ezen belül a közös piaci átlag. Az idén tovább folytatódik a dinamikus feltárási program. Nyírádon hozzákezdenek az Izamajor II. megnyitásához, míg a deákpusztai új bányát véglegesen 1930-ban kell átadni, jóllehet addig néhány vágata már termel. E két helyről csaknem 7 millió tonna bauxitra számítanak. Ugyancsak az idén nyitják meg a tüskésmajori bányát, s korszerűsítik Halimba III-at. Iszkaszentgyörgyön a Bittó II. bánya megnyitásával növelik a földfémhozamot, és 1977- ben Nagy egy házán is megkezdik a bányanyitást. Mindent összevéve, 1980- ban Magyarországon — a központi terveknek megfelelően — 3,1—3,2 millió tonna bauxitot hoznak felszínre, ebből 800 ezer tonna timföld készül. Az 1976-os terv 760 ezer tonna timföldről szól, amelyből a tröszt 450 ezer tonnát exportál, elsősorban a már említett egyezmények keretében a Szovjetunióba és Lengyelországba. A magyar—szovjet megállapodást 1962-ben írták alá a felek. Eszerint 1985-ig évi átlagban 300 ezer tonna magyar timföld érkezik az olcsó vízi villamos energiával működő volgográdi alukohó- ba, és onnan e mennyiség fele jön vissza alumínium tömbök és tüskök formájában. A lengyel—magyar egyezmény 1970 és 1975 között évente 80 ezer tonna magyar timföldexportot írt elő, cserében 17 500 tonna alumínium importjáért. Magyarországtól Ausztria is vásárol timföldet, 1970- ig évi 25 ezer tonnát, 1971— 80 között évente minimálisan 75 ezer tonnát. (A MINERALIMPEX az osztrák VMW—Rauschofen cégnek 1970 és 1980 között összesen 765 ezer tonna timföldet szállít.) Figyelemre méltó kooperációs eredményeket mondhat magáénak a francia Cegedur- cég és a MAT, jóllehet e kapcsolatok elsősorban a félkész és késztermékekre vonatkoznak. Az előnyös nemzetközi együttműködésekkel párhuzamosan gyorsan bővülnek és korszerűsödnek a magyar timföldgyárak. Ajkán 1973-ban a régi üzem mellett új gyár épült, ahol évente 240 ezer tonna timföldet állítanak elő; itt a régi gyárral együtt a termelés már eléri a 400 ezer tonnát, -a teljes hazai produkció több mint felét. Az alumínium termékek feldolgozásának legnagyobb bázisát Székesfehérváron hozták létre. 1971-ben szerelték föl az 1500 milliméteres szé- lasszalagművet, majd a kapacitást 1973-ban bővítették, és egy évvel később nagyobbí- tották a présművet is. 1975— 70-ban további beruházásokra került, illetve kerül sor. Mindezek után a székesfehérvári nagyüzemben — 1,2 milliméteres vastagságú, 1200 milliméteres szélességű átlagban számolva — évente 71— 72 ezer tonna melegen és hidegen hengerelt szalag, huzal, lemez, fólia és más félgyártmány készül. (A présműhelyben az idei bővítés után az évi 25 ezer tonnáról 35 ezer tonnára nő a termelés.) Szóljunk a Magyar Alumíniumipari Tröszt külföldi akcióiról is. Az ALUTERV a hazai timföld-alumíniumipari létesítmények tervezésével nagy gyakorlatot és nemzetközi hírnevet szerzett. Az első megbízást a hatvanas évek elején kapta Indiából, egy évi 200 ezer tonna kapacitású timföldgyár tervezésére. A korbai üzembe magyar feldolgozó gépeket is szállítottak. Ezután Románia következett, a tulceai 250 ezer tonnás timföldgyár terveinek elkészítése; 3,5 millió rubeles gépexporttal kiegészítve. Ezt követően Afrika »meghódítása« volt soron, Mali, Malgas, Guinea, Ghana kért és kapott komplett terveket, továbbá Sri Lanca (Ceylon). És az eddigi legnagyobb üzlet: az obrovaci fővállalkozás Jugoszláviában. Itt egy évi 300 ezer tonna timföldet gyártó üzemet tervezett és szerelt föl a MAT. A kulcsátadás határideje 1976 július. Az alapszerződés értéke 42 millió dollár. Tervező vállalatunk — alvállalkozóként — részt vesz egy másik jugoszláviai (Zvor- nikban) timföldgyár kivitelezési munkálataiban. Ezt az évi 600 ezer tonna kapacitású üzemet a Szovjetunió hiteléből építik, a tervdokumentáció jelentékeny részét Magyarország szállítja. A legfrissebb hírek szerint a magyar mérnökgárda által felhalmozott szellemi értékekre, a tervezők gyakorlatára több nyugat-európai oszág is igényt tart. Nemrég Budapesten tárgyalt a görög BAUXIT PARNASS és annak amerikai partnere, az NSA- cég delegációja. Görögországban — amerikai finanszírozással — magyar közreműködéssel építenének fel egy ösz- szesen 800 tonna kapacitású timföldgyárat. Obrovác példáját alapul véve, a delegáció reményt keltőnek nevezte az üzleti kilátásokat. B. I. G. 1 300 liter szóda naponta Ötvenfokos . Amikor . a hőmérő higanyszála a tóparton megközelíti a harmincat, olyankor a kenyérgyárban, a kemencék mellett eléri az ötvenet is. A pékek arcáról, melléről dől az izzadság, égetően sugárzik a hő, s forró gőzhullámok szállnak felfelé. Az emberek gyakran járnak a szódásbal- lonihgz, egy nap 30Q liter szikvíz is elfogy a siófoki gyárban. A nyári balatoni ellátás súlya talán rájuk nehezedik legjobban. Napi 10—12 órás munka — rendszerint éjjel — az izzasztó nyárban nem csekélység. Kilenc gyár, üzem dolgozik júniustól, süti a kenyeret, kiflit, zsemlét és az egyéb finompékárut. De még az is kevés: túlórázni kell. Nem ritka, hogy 14—15 órára nyúlik a műszak a kemencék mellett. A balatoni szezonban a süteményfogyasztás 600, a kenyérfogyasztás 300 százalékkal nő. Míg ősszel, télen egy- egy szombatom 80 mázsa kenyér is elég, most szombatonként 400 sem. Ehhez talán nem kell hozzátennünk semmit. I Kipróbáljuk az erőnket Még mondja valaki, hogy a mai fiatalok csak hírből ismerik, milyen a kubikosmunka. A 15—17 éves fiúk, akikkel Barcson találkoztam, tíz napra csákányt, ásót ragadtak. ötvenkettén járnak naponta a Szentesi utcába, és mire hét végén az utolsó ásóhegy is a földbe mélyed, esőelvezető árkot kap az utca jó egykilométer hosszúságban. — Láttam már filmet és olvastam könyvet is a kubikosok életéről, mégis csak most tudtam meg, hogy milyen ez a munka, mikor az ásót közbe fogtam — mondja Pálfi Zoli, aki társaival együtt a Barcsi Vízügyi Szakközép- iskola tanulója. — Legtöbben a környékbeli községekből jöttünk. Nemegyszer segítettünk már szüléinknek a kertben, és tudtuk, hogy az ásó nyele keményebb, mint a tenyér, ez most mégis más ... A korszakán lányos arcot takar. A harmadéves Takács Sándoron első pillantásra látszik: eddig nem tartozott napi elfoglaltságai közé a csákányozás. — Ez a tíznapos építőtábor nem egyszerűen kóstoló a fizikai munkából. Nemhiába számít bele a 158 órás előírt szakmai gyakorlatunkba. Megtanulunk jó néhány munkafogást ... Még egy mérnöknek sem árt, ha tudja, mennyi erőfeszítés kell ahhoz, hogy a tervei megvalósuljanak. — Aliglha véletlenül példálóztál mérnökről... — Vízügyi mérnök szeretnék lenni. Gazáig Tibi 15 éves, és bizony — már már egy hete végzi az »erősítő gyakorlatokat« — a csákány nyele, amelyet markol, még mindig vastagabb, mint a karizma. — Reggel héttől déli egyig dolgozunk. Dél táj ban negyven fok körüli meleg van. Talán ez az oka, hogy ilyenkor népszerűbb munkahelyek a fák alatti árokrészek .. . — Mivel telik a délután? — Ingyen mehetünk a strandra, és a moziban sem kell fizetnünk. Esténként meg különféle műsorokat szerveznek nekünk. Ezenkívül 250 forint zsebpénzt is kapunk. Mindannyian jól érzik magukat, de igaz, ami igaz, már várják a valódi szünidőt. Tibi a Balatonra készül, Takács Sanyi pedig mint a nemrég alakult barcsi szövetkezeti táncegyüttes titkára, néptán- J cos találkozóra. ‘ Egy sem akad köztük, aki f melyikük ezt mondta: — Leg»sorscsapásnak« tekintené azt [ alább kipróbáljuk az erőnket, a néhány vízhólyagot. Vala-1 B. F. MAI KOMMENTÁRUNK Szövetkezet a háztájiért A múlt héten Balatonke- resztúrra, e héten pedig So- mogysámsonba hívta meg a háztáji gazdasággal, gyümölcsössel, kertészettel foglalkozó gazdákat a balatonmáriai fogyasztási szövetkezet. A szövetkezet autóbuszával díjtalanul a helyszínre és haza is szállította azokat, akik a meghívásnak eleget tettek. A Hazafias Népfront kezdeményezésére — együttműködve a növényvédő állomás és az AGROKER szakembereivel — a korszerű háztáji termesztéshez nyújtottak segítséget. Az előadások témája a zöldségeskertek és a gyümölcsösök korszerű ápolása, a legjobban ható növényvédő szerek használata volt. Ezenkívül arról is tájékoztatták a gazdákat, hogy a fogyasztási szövetkezetnek milyen a felvásárlási árpolitikája, s ! milyen segítséget tud adni a háztáji termelés növeléséhez. Bemutatták a legjobban bevált növényvédő szereket, a gazdák a helyszínen vásárolhattak is. Ezt az első lépést a jövőben több követi majd. So- mogysámsonban az ősszel gazdaboltot létesítenek, s ott mindazok a kisgépek, szerszámok, növényvédő szerek megkaphatok, melyek a korszerű zöldség- és gyümölcs- termesztéshez szükségesek. A szakmai ismeretterjesztő előadásokat a jövőben is rendszeresen megrendezik. Nemcsak olyan témában, melyet a szövetkezet, valamint az AGROKER és a növényvédő állomás szakemberei fontosnak tartanak, hanem olyanban is, amilyet a kerttulajdonosok igényelnek. Így többek között a kisállattartóknak a házinyúl-, 'a csi- beneveláshez nyújtanak segítséget. 'A fogyasztási szövetkezet szakemberei elmondták az első előadásokon, milyen terméket, zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak fel elsősorban s elmondják majd azt is, milyen kisállatok nevelését, tartását várják a gazdáktól. Az a jó ebben a kezdeményezésben, hogy a fogyasztási szövetkezet nem csupán igényeinek ismertetésére szorítkozik. Közük azt is, hogy a zöldség-, gyümölcstermesztéshez, az állattartáshoz milyen segítséget nyújtanak, s biztosítékot adnak, hogy a jelentkező fölösleget elfogadható áron felvásárolják. Csakis így lehet eredményesen előrehaladni, s elérni azt, hogy a háztáji gazdaságok a jövőben mind eredményesebben részt vállaljanak az ellátásból. Sz. U iség a kemencék mellett ellátás vállalati ügy. A többA sütőipar évele óta a fogyasztói szokások lassú átalakulását tapasztalja. Évi átlagban két százalékkal csökken a kenyértermelés, a süteményé viszont minden évben tíz százalékkal nő. Ezen belül kifliből, zsemléből évek óta ugyanannyit sütnek a pékek, az egyéb finompékáruk (tiroii rétes, kalács, kuglós stb.) termelése és fogyasztása azonban évről évre 20—20 százalékkal nagyobb. Az idén májusban az egész vállalatnál 1000 mázsával kevesebb kenyér sült, mint tavaly, s a sütőipari szakemberek meglepődve tapasztalták, hogy Tab környékén is 5—6 mázsa kuglófot vásároltak. A kicsiny bogiári bolt naponta 200 kilogram kalácsot ad el, s ma egy balatoni üzem egyedül annyi finompékárut készít, mint tíz évvel ezelőtt az egész üzemcsíp port. A fogyasztás átalakulása örvendetes jelenség. Mindenképpen a táplálkozás igényességét, korszerűsödését jelzi. A sütőiparban — különösen a Balatonnál — azonban mindez másként jelentkezik. — A finompékáruk termelése nem, vagy csak igen kis mértékben gépesíthető — mondja Balázsi Károly üzem- csoport-vezető. — A minőség nagyrészt attól függ, hogy van-e elegendő szakmunkásunk, s marad-e idejük süteményt készíteni. Háromszázan dolgoznak a balatoni üzemcsoport gyáraiban, s ebből harminc a szakmunkás. Ezért kell annyit túlórázni, s nagy hőségben már-már emberfölötti munkát végezni. Ilyenkor nyáron a balatoni szőrösére duzzadt igényeket a balatoni üzemek csak saját erőből nehezen tudnák kielégíteni. Hoznak péksüteményt Tabról, Marcaliból is, de jú* lius 2-től Kaposvárról is érkezik naponta 80 ezer sütemény. Jönnek pékek a belsősomogyi üzemekből, s szakmunkástanulókat is szép számmal foglalkoztatnak. A fiatalok azonban nem dobhatók a »méiy vízbe«; csak nappal, s nyolcórás műszakban dolgozhatnak. \ — És a frissen végzett, ifjú szakmunkások ? — Nem mindig maradnak meg nálunk. Itt az igénybevétel túlságosan nagy. Nemrégen bejött hozzám egy asz- szony, s kérte, hogy a fiát osszam be nappali műszakba. Mondtam neki, nem tehetem. A pékmesterséghez hozzá tartozik az éjjeli munka is. Reggelre a kenyérnek, süteménynek frissen kell a boltokban lennie. Akkor a gyerek keres máshol állást — mondja az anyja. S úgy is lett. Összesen két napot dolgozott nálunk a fiatalember. Az állandó éjszakai munkát, a nyújtott műszakokat pedig jól megfizetik. Általában 22—23 forintos órabért kapnak a pékek. Akadt olyan fiatal szakmunkás, aki egy hónapban ötezer forinton felül keresett. S hogy mégsem népszerű ez a szakmg? Talán azért, mert az embereknek ma már nem minden a pénz. Fontos a szabad idő is. A kenyérnek viszont minden reggel —' frissen — ott kell lennie az üzletekben. Csupor Tibor A munkásnak Pesten tanultak Két új termék gyártását kezdi meg az idén a kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat. Ez összefügg azzal a tervvel, hogy a műanyag termékek arányát a tavalyi negyvenihat százalékról ötvenöt százalékra növelik az idén. A vállalat szerződést kötött a budapesti Villamosszigetelő és Műanyaggyárral. A kaposváriak az úgynevezett mikro- szeparátor lemezek, valamint az akkumulátorfedél gyártását veszik át a fővárosiaktól. Az előbbit a második félévtől, az utóbbit pedig az év végétől gyártják. A Villamosszigetélő és Műanyaggyár átadja a gyártóberendezéseket, eszközöket, a rajz-, technológiai es minőségi dokumentációkat. A kaposváriak már kialakították a rnikroszeparátor-üzemet a hajdani kötélfonóműhelyből. A gépek megérkeztek, kezdik a szerelésüket. Azok, akik az új terméket gyártják majd. Budapesten sajátították el a szakmát. A szőrüzemben dolgozott azelőtt a hét munkás- nő. A budapestiek azzal engedték őket vissza Kaposvárra, hogy jól választottak a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál A közeljövőben teihát megkezdődik a mikroszéparátor- lemezek gyártása. Ezek nagyon fontos tartozékai az akkumulátoroknak, ugyanis ezek a közszigetelők akadályozzák meg, hogy az ólomlemezek között zárlat vagy önkisüiés forduljon elő.
