Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
(Foiytatds m 2. eidaML) az államok: közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valameny- nyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvéleményének, néptömegeinek újabb aktív , erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés, egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb hatást kifejtő külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok egyik legfontosabb tényezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lépnek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilárdí tasáert vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptomegek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifejezője — vív, és fokozódik a többi demokratikus és monopóliumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei. számára nyilvánvalóvá többsége, ma a világpolitika válik annak történelmi szükségszerűsége. hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szellemében történő további átalakításáért, a demokráciáért és a haladásért. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek a társadalmi fejlődésre való befolyása. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülés területén elért előrehaladást Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az egyetemes béke még koránt sincs szavatolva, hogy az enyhülés ' még nem szilárdult meg, s hogy a tartós biztonsághoz és együttműködésihez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neoko- loniaíizmus politikája, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erőviszonyok változása következtében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vívmányait és feltartóztatni a haladó erőknek, valamint a népek felszabadító és függetlenségi mozgalmának előretörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rendszer általános válságának további elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom '' életének valamennyi — gazdasági, társadalmi, erkölcsi és politikai — területére kiterjed és a különféle országokban eltérő formában és mértékben nyilvánul meg. A dokumenturrt rámutat azokra a mély ellentmondásokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a válságból való demokratikus kiútért küzdenek, olyan kiútért, amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az | utat a társadalom szocialista átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptomegek demokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a váíság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályoz- I zák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, j aláássák a helsinki értekezlet ! eredményeit és az államközi kapcsolatokban ismét a fe- | szültség és a konfrontáció lég- köi-ét teremtsék meg. Bizonyos I erők még mindig annak a hidegháborús politikának visszatérése mellett lépnek fel, amelynek következményeként a kontinens egymással szemben álló tömbökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista partok és más demokratikus és békeszerető erők. Végeit kell vetni a fegyverkezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegj'veres erőik csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezesi kiadások mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptö- megékre. Ha ezt az óriási anyagi erőit a népek életszínvonalának emelésére fordítanák, az hatalmas hasznot jelentene az egész emberiség haladásának. A konferenciáin résztvevő munista és munkáspártjai a véleménye szerint az enyhülésért vívott harc fontos lioz- záj árulás az olyan nemzetközi feltételek megteremtéséhez, amelyek hozzájárulnak a társadalmi haladáshoz. Mindez a tőkés országokban kedvezőbb harci feltételeket hoz létre a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szocialista társadalom lehetőségeinek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes hatásaként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kommunista és munkáspártjai a többi demokratikus és békeszerető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke, az együttműködés és társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi önkéntes együttműködésüket es szolidaritásukat Marx. Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a bel- ügyekbe való be nem avatkozást, tiszteletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkás! osztályával és népével szembeni felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és a népeinek kölcsönös szolidaritásával a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, a demokráciáért. a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus. békeszer&tő erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki. ami összeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a békéért és haladásért indított mozgalom -kibontakozásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintse wntBarnmnwiiilatgknafc t gálják: hangsúlyozzák m eunrundazokat, akik nem érte- j rópai biztonsági és egyűttmű- nek egyet politikájukkal, bi- 1 ködési értekezleten részt Verái ják tevékenységüket. Az 1 vő országok áltál arra vonatantlkommunázmus olyan esz kozó an vállalt kötelezettségek köz volt és marad, amelyet az | nagy jelentőségét, hogy kap- imperialista reakciós erők j csolataikat minden más or- nemcsak a kommunisták, ha- j szaggal a Helsinkiben egyezi nem más demokraták és a de- morkatikus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassak a kommunisták politikájának és eszméinek hitelét a néptötetett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia részvevői síkra szállnak a háborús tűzfészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása utján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — megek előtt, megosszak a , Vietnam, Laosz és Kambodzsa munkásmozgalmat, akaöalyo | népének további támogatókat gördítsenek a dem okra ti- sáért; az Angolai Népi^ Köz- kus és a népi erők együttmű- [társaság kormányának és né- ködese elé. A haladásért es pének támogatásáért; a fasiszdemokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártoik közötti együ ttm űködes fej leszbesében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasítanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a ta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadon bocsátásáért; az Uruguayban, Pa- raguayban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások haladéktalan megszüntetéséért: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legnagyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső beavatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért vív; az arab népek, Dél-Afrika néAz Olasz Kommunista Párt küldöttsége az üléstereimben az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján. Az elsó sorban balról a második Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. 1 (Telefotó — ADN/ZB—MTI—KS) kapitalista rendszernek réti- Pei- Namibia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcoló antideli alá. A harcnak, amelyet földiérasrssrsy? “ras “-*•*"* *■ ratikus erői a fasiszta rend- I mo®a szereik maradványainak fel- I a nemzetközi kapcsolatok számolásáért, a demokrácia . demokratizálása és a nemzet- fejlesztéséert, a békeért, az el- közi együttműködésnek az len az állandóan növekvő fe- j egyenjogúság és a minden nép nyegetés ellen amelyet a nemzetközi monopóliumok szítanak kinyilvánítják Ciprus népével való szolidaritásukat- Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák végre a BT határozatait, amelyek előírják az el neon kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról történő azonnali es feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Görögország kommunistái és ösz- szes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Éjszak-Írország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-beü antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése érdekében ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott formában újraéledését, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége ellen, éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumentum. A konferencia részvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegítheti a béke megszilárdítását es a népek biztonságát.' a személyiség gazdagítását a béke, a demokrácia és a humanizmus eszményeinek szellemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvéd- hesse és gyarapíthassa. Ezért, a konferencia részvevői felhívnak arra, hogy harcolni kell az államok közötti együttműködés fejlesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki értekezlet záróok - j mányában rögzített elvekkel j és megállapodásokkal. Síkra j szállnak azért, hogy a tömeg- I tájékoztatási eszközök objek- I tív információk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a flipek közötti bizalom és együtt- működéa elmélyítését szolfolytatnak, * számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neokolo- nializmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vívott harcban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélvreható aránytalanságokat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen Találkozók Berlinben kapcsolatok a béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják gy egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függetlenségét védelmező népével való szolidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságunk legfontosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész világ békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia részvevőinek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, amelyekért síkra szállnak, számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé való átalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségüket, hogy a feszültség enyhülésével létrejött lehetőségeket olyan kézzel fogható eredmények elérésére használják fel. amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az öszes nép nemzeti érdekeinek és az egész emberiség haladása érdekeinek A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságának teljes megőrzésével történő konstruktív párbeszédért, hogy a békéért, biztonságért és a társadalmi haladásért vívott . harcban gyümölcsöző együtt- ; működés alakuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a I munkásosztályhoz, a paraszt- - Sághoz, a középréteghez, a tudomány és a kultúra képvi- [ selőihez, a nőkhöz, a fiatalok- : hoz, minden haladó, demok- i ratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömegszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győzelem óta. Európának a tartós béke földrészévé való átalakítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélése Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyer, az SZKP KB főtitkára juntos 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista- és munkáspártok konferenciája ' fontos hozzájárulás földrészünk kommunista- és műn- kasmozgalmanak összeforrott- ságához. Kádár János és Leonyid i Breanyev tájékoztatták egy- [ mást az MSZMP XI., illetve | az SZKP XXV. kongresszusán j elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar—szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az j európai kommunista és mun- I kásmozgalom, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet | időszerű kérdéseiről. Méltatták a kommunista és munkáspár- | tok berlini konferenciájának nagy jelentőségét, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harc szempontjából. Az MSZMP KB első titkára elismeréssel szólott az NSZEP-nek az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése során kifejtett tevékenységéről. Kádár János és Erich Honecker megelégedésének adott kifejezést, hogy állandóan bővülnek és szilárdulnak az MSZMP és az NSZEP. a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri kapcsolatai. A találkozó szívélyes és elvtársi légkörben zajlott le. * * * Kádár János, az MSZMP KB első titkára Berlinben véleménycserét folytatott Gustáv Húsúkkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két testvérpárt képviselői vélemény- cserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről. Megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—csehszlovák együttműködés terén elért színvonalról, mind párt, mind állami vonatkozásban és állást foglaltak az együttműködés továbbfejlesztése mellett. Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az európai kommunista és munkáspártok jelenlegi konferenciája hozzájárul mozgalmunk egységének erősítéséhez, annak a harcnak továbbfejlesztéséhez, amelynek célja a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájának megteremtése. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán Berlinben baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A találkozón megállapították, hogy az európai kommunista- és munkáspártok konferenciájának közösen kidolgozott dokumentuma elősegíti a kommunista és munkáspártok egységének erősödését, a forradalmi, demokratikus haladó erőknek az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért vívott harca fejlődését. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a magyar—román párt- és államközi kapcsolatok, az együttműködés bővítésére irányuló készségüket. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. • • • Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben találkozott Herbert Mtes-szel, a Német Kommunista Párt elnökével. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetés során megvitatták a békéért és demokráciáért, az enyhülés elmélyítéséért, a társadalmi haladásért vívott harc kérdéseit. Herbert Mies pártja támogatásáról biztosította az SZKP békeszerető külpolitikáját. amelyet az SZKP XXV. kongresszusának határozatai (Folytatás a 4. oldalon.) Somogyi Néplap
