Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

Emlékszoba, emlékfal Készülődés a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójára r 1977 március elején ünnep­li megalakulásának 20. évfor­dulóját a munkásőrség. Me­gyénk munkásőrei már az új kiképzési évvel megkezdték a készülődést. Elhatározták, hogy kiképzési, szolgálati fel­adataikat — fokozva az egy­ségekben folyó szocialista versenyt — még eredménye­sebben látják el, erősítik a munkásőrség eszmei, politikai egységét. Megfogadták ugyan­akkor azt is, hogy gazdasági feladataik ellátásában szin­tén példát mutatnak társaik­nak. Az alakulástól eltelt két évtized emlékeit, dokumentu­mait összegyűjtik, s azokból emlékszobát, emlékfalat ké­szítenek. Bevonják ebbe a munkába a megye úttörőit, a KISZ-istákat, az ifjúgárdistá­kat, s az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek szocia­lista brigádjait is. Az úttörők fölkeresik majd a veterán munkásőröket, be­szélgetnek velük a két évti­zedes, felelősségteljes szolgá­latellátás emlékeiről, arról, . hogyan jött létre, s ková- csolódott ki pártunk felhívá­sára, belső rendünk megszi­lárdítására a munkásőrség. A beszélgetést magnószalagon örökítik meg. Szocialista bri­gádok is rendeznek ebben az időszakban baráti találkozó­kat az üzemben dolgozó, a megalakulástól kezdve fegy­veres szolgálatot ellátó mun­kásőrökkel. Az emlékek, dokumentu­mok összegyűjtésében, felku­tatásában, a tervezett emlék­szobák, emlékfalak elkészíté­séhez nagy segítséget nyújt­hat megyénk lakossága is. Különböző eseményekkor, ün­nepeken — csapatzászló-ava­tás, eskütétel, koszorúzás, felvonulás, gyakorlat stb. — nagyon sokan fényképeztek, s dokumentum értékű fényké­peik, negatívjaik lehetnek. A munkásőrség megyei parancs­noksága kéri, hogy ezeket — ha csak kölcsön is — bocsás­sák a parancsnokság rendel­kezésére. As okok nem változtak Balesetek a tsz-ekben Somogy mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteiben és a tsz- közi vállalkozásoknál az elő­forduló üzemi balesetek nagy többsége a munkagépekkel, a rakodással, az állatokkal és a fogatokkal kapcsolatos mun­kák során, valamint a jármű­vekről, rakományokról törté­nő leeséskor következik be. Ez a helyzet évek óta változatlan. A múlt év első felének ada­tait az ideivel összevetve csu­pán annyi az eltérés, hogy akkor a balesetek 57, most pedig 60 százalékánál játszot­tak közre ezek az okok. Ez év első felében — a múlt év azonos időszakához képest — csökkent a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek, a halálos kimenete­lű balesetek és a kiesett mun­kanapok száma a megye kö­zös gazdaságaiban (kivéve a siófoki járást). Számos sérü­lést, tragédiát megelőzhettek volna egyrészt maguk a szen­vedő alanyok, másrészt a munkahely illetékes megbízot­tai, illetve vezetői. Emberek épségéről, életéről van szó, s nem maradhat puszta kívánság egyetlen termelőszövetkezetben sem a balesetmentes munkavégzés. Ismét beigazolódott, hogy a gépesítés térhódítása, a tech­nika terjedése nem föltétiem előidézője az üzemi balesetek kedvezőtlen alakulásának, hi­szen ezúttal is személyek esé­se okozta az üzemi balesetek 12, az állatokkal kapcsolatos munka pedik a 19 százalékát a somogyi termelőszövetkeze­tekben. Riegler Tamás, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának műsza­ki és munkavédelmi felügye­lője elmondta: az egy év­vel ezelőttihez képest 618-ról 529-re csökkent a három na­pon túl gyógyuló üzemi bal­esetek száma a megye közös gazdaságaiban; akkor öt, most két haláleset fordult elő, s csaknem háromezerrel keve­sebb munkanap esett ki a bal­esetek miatt, mint egy évvel korábban. Az egy üzemi bal­esetre jutó kiesett munkana­pok száma 32, ez nem válto­zott. Beigazolódott, hogy a mező- gazdasági munkák sokasodása, az egyes időszakokra jellemző kampányfeladat egyáltalán neip jár együtt a balesetek számának növekedésével. Az idén januárban például több baleset fordult elő, mint jú­niusban ... Az üzemenkénti tapasztala­tok elemzése és ezek alapján a hatékony intézkedések segí- hetnek abban, hogy kedvezőbb kép alakuljon ki a somogyi termelőszövetkezetek baleseti helyzetéről. H. F. FJODOR ABRAMOV PELAGEJA — No, mi van vele? — kérdezte türelmetlenül, ami­kor asztalhoz ültek. A szamo­vár már duruzsolt. Harmadik napja, hogy reggeltől estig gő- zölgött. — Jól megy neki. Nagy lá­bon él — szipogott átfagyott orrával Manya, és a nagyobb hihetőség kedvéért még az agyonfüstölt ujját is fölemel­te. — Pinecér. — Micsoda, micsoda? — Pinecér, mondom! Szép csillogó tálcával szaladgál. Peiageja elkomorodott. — Jaj, Alka, Alka! Semmi örömünk nincs belőled. Mi jó van abban: tálcával szalad­gálni ... — De mi rossz lenne? Nem úgy van az ott, mint miná- lunk: hoci-nesze, és kész. Ze­neszóra falnak ... — Zeneszóra? — Hajaj! Esznek, esznek, táncolnak egyet, hogy leráz­zák a pocakjukat, aztán visz- sza az asztalhoz... Somogyi Néplap Forradalmi hagyományok­ban gazdag munkásőrségünk. Hiszen olyan történelmi idő­szakban öltötték magukra az egyenruhát az alapítók, ami­kor hazánkban a szocialista vívmányokat a néphatalom­mal szembeforduló ellenfor­radalom fenyegette. Bátor tetteik, szocialista hazánk, pártunk iránti elkötelezettsé­gük, példamutatásuk, áldo­zatvállalásuk, a megtett út gazdag története nem merül­hetnek feledésbe. Mindenütt összegyűjtik azo­kat a dokumentumokat is, melyek az egységek fennál­lása óta eltelt időszak alatt a szovjet hadsereggel, a többi fegyveres testülettel — rend­őrség, honvédség, határőrség — a közös feladatok végzé­sét mutatják. Elhelyezik az emlékszobákban, emlékfala­kon a névadók személyi, használati tárgyait, az életü­ket, munkásságukat bemutató anyagokat; mindazokat az emlékeket, melyek az elmúlt két évtized alatt a különböző elemi károknál — árvíz, tűz, vihar stb. — nyújtott segít­ségre utalnak. Népünk tiszteli munkásőr­ségünket, az alapítókat, s az azóta a helyükbe lépőket. Ke­vesen, de még ma is vannak, akik kezdettől látják el ezt a szolgálatot. Az alapítók iránti tisztelet, a munkásőrség iránt megnyilvánuló bizalom arra készteti az emlékeket, dokumentumokat most felku­tatókat, hogy ezt a munkát nagy felelősséggel végezzék. Ez úgy lehet igazán teljes és eredményes, ha segít és részt vállal ebből megyénk egész lakossága! JULIUS 25 VASÁRNAP Jakab A várható időjárás: Általában erősen felhős idő, ismétlődő esővel. A Dunántúlon sok helyen erős, tielyenként viharos lökésekkel kísért északi szél. Hajnalban erős pá­rásság, helyenként köd. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma, általában 19 és 24 fok között, az északkeleti országrészben néhány helyen még 30 fok köze lében. A Balaton vize tegnap 11 órakor Siófoknál 21 fo­kos volt. Sz. L. Ötös a lottón A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 30. játékhéten öttalálaks szelvény egy volt. Nyeremé­nye 2 954 861 forint. Négy ta­lálatot 143 fogadó ért el, 20 663 forint a nyeremény. Három találatot 10 186 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 290 forint. A kettesek száma 264 930 darab, 14 fo­rint a nyeremény. — Az utak korszerűsítésére 73 millió forintot fordított a Kaposvári Városi Tanács a negyedik ötéves tervben. Ez az összeg 13 millió forinttal haladta meg a tervezettet. — AZ UBORKAEXPOR­TOT a héten kezdi meg a MÉK. A másodvetésűekkel együtt mintegy 100 vagonnyi uborkát exportálnak Somogy­bái, főként az NSZK-ba. Balatoni mozik műsora MAI MŰSOR; Siófok (teremmozi): de. lo óra­kor: ULZANA, du. fél 6 órakor: VISSZATÉRÉS ÖZ FÖLDJÉRE, es­te fél 8 órakor: MR. MAJESTYK (•14). Siófok (kertmozi): este 8 óra­kor: FEHÉR FARKASOK. Balaton- boglár: du. fél 6 órakor; VAD- VlZORSZAG, este 8 órakor: OL­SEN TERVEZ, A BANDA VÉGEZ. Balatonföldvár (kertmozi): este 8 órakor: MEZTELEN DIPLOMATA, este 10 órakor: A CHARLOT-K BEJÁRJÁK SPANYOLORSZÁGOT. Balatonlelle (fedett kertmozi) : es­te 8 Órakor: OLASZOK HIHETET­LEN KALANDJAI LENINGRAD- BAN, este 10 órakor: RENDET CSINÁLOK AMERIKÁBAN ÉS VISSZATÉREK. Balatonfenyves (fedett kertmozi): este 8 órakor: GEROLSTE1NI KALAND, este 10 Órakor: A HALOTT FÉRFI ESE­TE. Balatonszárszó: du. fél 6 óra­kor: CSENDES OTTHON, este 8 órakor: ARANYVAD ASZOK (14). Balatonszemes (fedett kertmozi): este 8 órakor: 2x2 NÉHA 5, este 10 órakor: MI VAN, DOKI? Fo­nyód (fedett kertmozi); este 8 órakor: A TIZEDES MEG A TÖB­BIEK, este 10 órakor: FEHÉR AGYAR VISSZATÉR (14). Zamár- di (fedett kertmozi): este 8 óra­kor: G A WEIN ÉS A ZÖLD LO­VAG. HOLNAPI MŰSOR: Siófok (teremmozi): du. fél 6 órakor: GEROLSTEINI KALAND, este fél 8 órakor: A HALOTT FÉRFI ESETE. Siófok (kertmozi) : este 8 órakor: GAWEIN ÉS A ZÖLD LOVAG. Balatonboglár: du. fél 6 órakor: VISSZATÉRÉS ÖZ FÖLDJÉRE, este 8 órakor: MR. MAJESTYK (14). Balatonföldvár (kertmozi): este 8 órakor; VAD- VlZORSZAG, este 10 órakor: MI VAN, DOKI? Balatonlelle (fedett kertmozi): este 8 órakor: A TI­ZEDES MEG A TÖBBIEK, este 10 .órakor: FEHÉR AGYAR VISSZA­TÉR (14). Balatonfenyves (fedett kertmozi); este 8 órakor: OLSEN TERVEZ, A BANDA VÉGEZ. Ba­latonszemes (fedett kermozi): este 8 órakor: A CHARLOT-K BEJÁR­JÁK SPANYOLORSZÁGOT. Fo­nyód (fedett kertmozi): este 8 óra­kor: 2x2 NÉHA 5, este 10 órakor: ARANYVADÁSZOK (14). Zamárdi (fedett kertmozi) ; este 8 órakor: CSENDES OTTHON, este 10 órakor: ROBINSON ÉS A KANNIBÁLOK, Balatonszárszó: du. fél 6 órakor: OLASZOK HIHETETLEN KA­LANDJAI LENINGRADBAN, este 8 órakor: RENDET CSINÁLOK AMERIKABAN, ES VISSZATÉ­REK. — Csák nem olyan .. I ven- déglőbe’ van, ahol férfiak isz­nak? Manya biccentett: — Vendéglőbe’. — Na és, hogy van az a lány? Hogy néz ki? — foly­tatta a kérdezősködést Peia­geja. — Hogy nézne ki ..: Nem piszkos miunka... És hogy az mi pénzt zsebre vág... — Ne zagyválj már... Ki véna ott. olyan bőkezű? — Hát sokan vannak a vá­rosba’. Hátha még a férfiem­ber felönt a .garatra, és valaki riszálja magát előtte... — Riszálja magát? És Alka is riszálja?! Hogyhogy? Mi ütött belé? — Vendéglő — magyarázta hozzáértő képpel Manya. — — Ott az a módi. Szóval, hogy az emberek minden föl­di jót megkapjanak a pénzü­kért. .. — Hát ez biz’ nem munka, nem ám — mondta bírálóan Peiageja, és nem is annyira az öregasszonyhoz, mint ön­magához intézte a kérdést: — De hát Vlagyik hova tette a szemét? Hogyhogy megen­gedi? Ekkor aztán Pelagejára csak úgy záporoztak a várat­lan hírek: Manya Vlagyikot nem is"látta . .. Az Alka laká­sát nem járt... Hogyan él­nek a fiatalok? Ezt nem tud­ja. — Hát akkor, mi a teaét tudsz? — háborodott föl Pe­iageja. — Minek küldtelek oda? Vagy tán nem is voltál a városban? Dehogyisnem volt a város­ban, bizonygatta Manya. A »•vendéglőbe« is volt. De ha egyszer Atka nem hívta meg, tán az ujjából szopja? — Fiatalok... — magya­rázta a maga módján Manya az Alka udvariatlan viselke­dését. — Törődnek is ezek az öregekkel... Hát igen, isten tudná, mennyit tud Manya Atkáról meg a városi életről (tulaj­donképpen még a terhességé­ről se tudott semmi komo­lyat mondani), de hát az anyai szív már csak ilyen, ki­csit megnyugodott. És Peia­geja lassan újraéledt. Első dolga az volt, hogy mitident lemosott, kitisztított: a szamovárokat, a réz kézmo­sót, a lavórt (szerette, ha minden csillogott, villogott a házban), aztán a ruhákat, tet­te rendbe. A ruhafélét: a karton meg a selyemanyagokat, a nyári meg a téli sálakat, kendőket, ruhákat, szoknyákat Peiageja ládákban meg vesszőkosarak­ban tartotta, és nem is volt nagyobb boldogsága, mint nyáron, egy-egy verőfényes najxm, kiaggatni ezt a sok vi­lágos, virágos kincset az ud­varán. Azelőtt a Pavel beteg­sége miatt nem »szellőztet­ték« a ruhát. És most a leg­zordabb időben kell csinálnia, mert nem lehet kivárni, amíg meleg lesz — egyszerűen tönkremegy az egész. A jól befűtött szobákban meleg és fullaszt» volt a le­vegő, állott anyag és festék szaga terjengett, de Peiageja nagyon élvezte. Kivette a lá­dából a soron következő anya­got, nags setobel-lobbal szét­hajtogatta, megtapogatta, megszagolgatta, a fogával próbálta: nem szakad-e, az­tán a mennyezet alatt kife­szített kötélre dobta. Esténként pedig más őröm­ben volt része: eljárt hozzá a Nagy Manya teázni. És be­szélgettek. Mindenről. Arról, mi történik a nagyvilágban, a kerületben, a falúban. Az öregasszony mindent tudott, mindenütt ott volt, s ha va­lakit elkezdett ócsárolni meg becsmérelni, élvezet volt hall­gatni. A legjobban a Pjotr Ivano- vics családjának jutott ki a Nagy Manyától. Ki nem áll­hatta őket, mert akárhogy igyekezett, akárhogy sündör- gött, sehogy se tudott befura­kodni a házukba. Peiageja pedig nem szakította félbe az öregasszonyt. Minek is szakí­taná félbe? Nem mindenki­nek jut ki az a megbecsülés, hogy bejáratos legyen Pjotr Ivanovicshoz, hadd köszörül­jék rajta egy kicsit a nyelvü­ket az emberek. (Folytatjuk*} _ ^ . — Hatmillió forint hitelt kapott szőlőtelepítésre a ba- latonszárszói tsz. Eddig 20 hektáron végeztek az új sző­lőtelepítéssel. A gazdaság a következő három évben to­vábbi 100 hektárral növeli szőlőterületét. ' . — A húsprogram védnök­ségéért oklevéllel jutalmazta a KISZ kb a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola tangaz­daságának KISZ-szervezetét. — A Korona pódium jú­liusban még egy alkalommal fellép Siófokon, az Európa- szálló tetőteraszán. Az an­gol, német, francia, magyar nyelvű irodalmi esteket au­gusztusban öt alkalommal is­métlik meg. — Az AGRA ’76 dijat az iparszerű kukoricatermelési rendszerekről szóló magyar film nyerte Lipcsében, a szo­cialista országok mezőgazda- sági filmjeinek fesztiválján. — A KORTÁRSAINK cí­mű sorozatban jelenik meg Laczkó András munkája, mely Takáts Gyula életútját és munkásságát mutatja be. — Ingyen vetőmagot 30 kistermelőnek adott eddig a kaposvári áfész. Ezekből a másodvetésekből egyebek kö­zött 500 mázsa uborkát és 30 mázsa zöldbabot várnak. — Mi leszek, ha nagy le­szek? — címmel rajzversenyt rendeznek szerdán a vaká­ciózó gyerekek részvételével a Cseri Könyvtárban. — öt alkalommal vendég­szerepel Tabon a Déryné Színház októbertől májusig. Az előadások között ősbemu­tató is lesz. — Nyolc vagon sertészsírt indítottak Kubába útnak a héten a kiskorpádi hűtőtáro­lóból. A szállítmány a rijekai kikötőből indul majd az öt­ezer kilométeres útra. Több tégla Jól sikerült az első félév a Somogy—Zala megyei Tég­la- és Cserópipari Vállalat balatonszentgyörgyi II. tég­lagyárában. A 14,7 millió fo­rintos tervüket 18 millióra teljesítették. Ez az eredmény elsősorban az öt szocialista brigád mumkafelajánlásai- nak volt köszönhető. Várható, hogy túlteljesítik az éves tervüket is: 29 millió helyett 34 millió forint érték elérését tűzték célul. —* Jóval több őszi árpát ér­tékesítettek a tervezettnél a megye mezőgazdasági üzemei a gabomaforgalmi vállalatnál. Százötven vagonra kötöttek szerződést és 270 vagon ár­pát adtak át a vállalatnak. — Emelkedett a tehenen- kénti tejtermelés a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva a megyében, mégpe­dig több mint ötven literrel. Megyei átlagban egy tehén hat hónap alatt 1033 kiló te­jet termelt. — A TABI ÓVODÁBA minden jelentkezőt felvesz­nek az idén. Tavaly és az idén hetvenöttel több gyerek számára van hely, mint az ezt megelőző időszakban. — Űj söröző nyílt a siófoki szállodasoron. A Lidó-szálló halijának egy részét alakítot­ta át e célra a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat. 85 Élvei ezelőtt, 189L július 25-én szBleteO — és 1959 áprilisában balt meg — Fogarasi Béla marxista filo­zófus, egyetemi professzor, Kossuth-díjas akadémikus. A budapesti egyetem bölcsé­szeti karán 1914-ben fejezte be tanulmányait, majd néhány évig középiskolai tanárként működött. Az első világháború éveiben részt vett a Galilei-kör tevékenységében, s az értel­miség körében folyó háború­ellenes mozgalomban. Az el­sők között lépett be 1918-ban a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjába. A Tanácsköztár­saság idején a közoktatásügyi népbiztosságon a főiskolai ügyek vezetője volt, s aktí­van részt vett a Magyar Ta­nácsköztársaság kulturális po­litikájának kialakításában. A proletárdiktatúra megdöntése után emigrációba kényszerült, s Bécsben, Berlinben, majd Moszkvában dolgozott. Hazatérése után a budapesti egyetem bölcsészkarán a filo­zófia professzora, majd a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem rektora, 1957-től pedig a Filozófiai In­tézet első igazgatója volt. Fiatalok Ccrvalánért A Kaposvári Villamossági Gyár üzemi KISZ-bizottsága csatlakozott a Magyar Ifjú­ság NDK testvérlapjának, a Junge Welt »Egymillió virá­got Luis Corvalánnak«-akció- jához. A gyár fiataljai virá­gokat ábrázoló képeslapot küldenek tiltakozásokkal el­látva a chilei kommunista vezető szeptember I4-i szüle­tésnapjára. — Nagy méretű faládákban indítja útnak Irakba leg­újabb exportcikkét, az auso- buszfelépítményt az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyár Székesfehérvári Gyára. A járműipari nagyüzem az idén kétszázötven hat és fél mé­teres, Ik 553 típusú karosszé­riát, úgynevezett felépít­ményt szállít a távoli ország­ba. A buszokat Irakban szé­kesfehérvári szakemberek szerelik össze. — A búzaaratás 60 száza­lékával végeztek tegnapig a siófoki járás gazdaságai. Az átlagtermés hektáronként 38 mázsa. A járásban elsőként a kapolyi tsz végzett a betaka­rítással. (A Polish Weekly karikatúrája) — 700 000 forint bevétel kertészetből. Húszhektáros kertészete van a nagybajomi Lenin Tsz-nek. Az idei ter­vezett bevételük 1,8 millió forint. Eddig salátából, pap­rikából és paradicsomból 700 000 forint bevételt értek eL Bútorraktár Dél-Bunántúínak A Bútorértékesítő Vállalat Nagykanizsán építette fel a Dél-Dunántúl, Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megye bútoráruházait és szaküzle­teit ellátó hatalmas, 10 000 négyzetméter alapterületű tranzitraktárát. Egy időben több millió forint értékű bú­tort tudnak tárolni a gépesí­tett raktárban.. — Felújították a Nagy Ca­ruso című amerikai filmet. Augusztusban láthatják is­mét a mozikban. — Folyó hó 22-én, csütörtökön a déli órákban. Igái—Karát! kö­zötti útvonalon, gépkocsinkról leesett 1 zsák konfekcióáru, va­lamint 5 db takaró. Kérjük, aki megtalálta, vagy az esetről tu­domása van, értesítse lerak! tónkat. Textilnagyker, Kapói vár, Jutái út, -----

Next

/
Thumbnails
Contents