Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

A brigad vállalása 1 A esokonyavisontai gépja­vító társulás telepének egyik zugában szorgos munka fo­lyik július eleje óta. A szű­kös elhelyezési viszonyok miatt nagy szükség volt a műhelyek bővítésére. A fej­lesztés érdekében szinte egy emberként mozdultak meg a társulás szocialista brigádjai, kiváltképpen a Jedlik Ányos tmk-s brigád. Felkészülés Siófokon Az ifjúság fórumai ülést tartott a KISZ Siófoki Városi Bizottsága. A napiren­den szereplő több érdekes té­ma közül az 1976—77. évi if­júsági parlamentek megrende­zéséről beszélgettünk Brachna Jánossal, a városi bizottság titkárával. — Minden, munkahelyen kö­telező az ifjúsági parlamentek megtartása, függetlenül attól, hogy hány fiatal dolgozik ott. Bizonyos esetekben azonban ez ésszerűtlen lenne. Például: egy központi vállalatnak csak negyven dolgozója van Siófo­kon, s közöttük mindössze négy-öt a ‘harminc éven aluli. Ilyen esetekben .vállalati, tröszti szinten hívják össze a fiatalok parlamentjét. A KISZ városi bizottsága elsősorban azokra a munka­helyekre figyel, ahol KISZ- szervezet működik. Nemcsak a munkahelyeken lesz ifjúsági parlament, hanem a középfo­kú iskolákban is. Három ilyen van Siófokon, s ezek rendkí­vül fontosak számunkra. Itt a parlamentek ugyanis kiváló 'fórumai lehetnek az iskolai demokratizmusnak. A városban 39 KXSZ-szer- vezet van 84 alapszervezettel, megközelítőleg 2000 taggal, és 15—20 olyan munkahely, ahol nincs KISZ-szervezet. A rész­vevők számát így 5—6 ezerre becsüljük, akik majd vélemé­nyüket hallathatják az ifjúsá­gi parlamenteken. Nagyon fontos, hogy a KISZ városi bizottságának megfelelő kapcsolata legyen a munkahe­lyek gazdasági vezetőivel, a városi pártbizottságon keresz­tül pedig a pártszervezetekkel. A szeptember 6-i párttitkári értekezleten kérem majd a pártszervezetek segítségét. Az alapszervezeti KISZ-tit- károkat Balatonfenyvesen ké­szítik fel az ifjúsági parla­mentekre, a bizottsági titká­rokat azonban nem. Az ő ese­tükben ugyanis elsősorban a helyi feladatok és gondok is­merete a fontos, s ezt Siófo­kon jobban tudjuk biztosítani. A városban jelenleg 9 KISZ- ibizottság működik, ezekhez tartozik a fiataloknak több mint fele. Ez már önmagában is meghatározza a feladatun­kat. A 'bizottsági titkárok fel­készítése több időt igényel. — A parlamenteken elhang­zott kérdésekre, javaslatokra az illetékes állami és gazdasá­gi vezetők 30 napon belül kö­telesek válaszolni. Mi a bizto­síték erre? — Kettős biztosíték van. Az egyik az eddigi kapcsolat a fiatalok és a munkahelyi ve­zetők között. A másik: ahol a helyi KISZ-szervezet és a pártszervezet kapcsolata jó, ott ez az érdemi válaszra is biztosíték. M. A. Siker Caracas ban JPdexrtRs özfeH eredmények­kel zárult a caracasi önálló magyar kiállítás. Több mint 200 000 dollár értékben adtak el szerszámgépeket, orvosi műszereket, izzólámpákat. Pe­ruból, Brazíliából, Kolumbiá­ból és több karrb-tengeri or­szágból érkeztek üzletembe­rek a magyar bemutató meg­tekintésére. A kiállítást felkereste dr. Diego Arria Caracas kormány­zója és több venezuelai mi­niszter. Diego Arria nagy el­ismeréssel nyilatkozott a Ca- racasban közlekedő magyar autóbuszokról. A kiállítással egy időben avatták fel Puerto Ordazban a KGVV által szál­lított elektromos ívkemencét. Három műszak Tapsonyban Könnyebb lett a munka, de bonyoíultabbafeladat A CÉGTÁBLA egy éve vál­tozott meg Tapsonyban. A MEZŐGÉP Vállalat gyártmá­nyai — a konténerek — azon­ban csak az év elején kerül­tek ki az üzemből. A Medi­cor Művek tapsonyi üzemé­ben ma röntgenkészülékhez gyártanak alkatrészeket. Hallgatom az embereket. Az új gyárról és az új gyárt­mányról beszélnek. Az első, amit feljegyzek: nemcsak azt Hatvan kilencezer ny ugdíjas Milliókban mért gondoskodás Az emberek sokszor megkér­dezik egymástól, hogy mennyi volt a borítékban, az viszont élvéivé hangzik el: mennyi van a borítékon kívül. Pedig hazánkban a lakosság jövedel­mének 30 százalékát a társa­dalmi juttatások adják. Ezen belül a társadalombiztosítás a legnagyobb tétel. Egy éve lépett életibe a tár­sadalombiztosítási törvény, így elmondhatjuk: államunk még nagyobb összeget Jordít a tár­sadalombiztosítási szolgáltatá­sokra. Érdemes összegezni, hegy tavaly mit kaptak a so­mogyiak a borítékon kívül. A Megyei Társadalombizto­sítási Igazgatóság statisztikája szerint több mint háromezer- kilencszázzal nőtt a táppénzre jogosulták száma, s tavaly el­érte a 118 330-at. A társada- lomiztosítási törvény biztonsá­got ad az embereknek. A táp­pénzen lévők nagy száma azonban nem indokolható sem a jogosultak számának növe­kedésével, sem a járványok­kal. A számok az elnézést, a lazaságot is tükrözik. Még ki­mondani is sok: naponta átla­gosan 7320 ember volt táp­pénzen tavaly, s ez csaknem nyolcszázzal több az előző évi­nél. A megyei táppénzes arányszám 0,4 százalékkal volt magasabb, elérte a 6,1 százalé­kot. A somogyiak 615 évnél Éppen negyven napot vár­tunk rá. A hét elején egy idős parasztember azt mondta: „Szerdán lejár a negyven nap, meglátják, megjön az eső”. A jóslat bevált. Nem véletlen, hogy a kró­nikás a nagyon várt eső meg­érkezését említi először, hi­szen a tartós szárazság már régen nemcsak a mezőgazda­ság gondja volt. Aggodalom­mal töltött el mindnyájunkat. A Központi Bizottság is fog­lalkozott múlt heti ülésén a mezőgazdaság és az ellátás helyzetével, gondjaival, s több, elengedhetetlenül fon­tos tennivalóra hívta fel a figyelmet. Talán ugyanazon a napon, amikor a Központi Bi­zottság üléséről szóló közle­mény megjelent, megyénk minden szövetkezeti elnöke és állami gazdasági igazgatója levelet kapott a megyei ta­nácstól, melyben több intézke­dés megtételét javasolják az egyes ágazatok gondjainak megoldására. A nyár legnagyobb munká­ja, az aratás szervezetten, jó ütemben és biztató eredmé­nyekkel halad. Nagyüzemeink a hét végéig betakarították a kalászosok hetvenöt-nyolcvan százalékát, ezen belül végeztek a búza aratásának mintegy kétharmadával. Nyolc-tíz gaz­daság — például a kisgyaláni szövetkezet, a Böhönyei Álla­mi Gazdaság — teljes egészé­ben letette a héten az aratás gondját és gépeivel nyomban segíteni indult másoknak. Az aszály miatt — elsősorban burgonyából, zöldségfélékből és gyümölcsből •— nem volt I zökkenőmentes az ellátás. Az ! intézkedések — többek kö­zött az, hogy a boltok min­den felkínált zöldségfélét, gyü­mölcsöt közvetlenül átvesznek a termelőktől — javítottak a helyzeten. Am kétségtelen, hogy a kilátások miatt továb­bi lépésekre is szükség van. A termeltetéssel foglalkozók — a MÉK, az áfészek — szer­ződéseket kötnek másodve­tésű zöldségfélékre, ingyen ve­tőmagot biztosítanak ehhez. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a hét végén egyéni termelőkkel is tanácskozott, megbeszélve velük: mi módon járulhatnak hozzá a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. Ezekhez az erőfeszítésekhez az aranynál is többet érő „segí­tőtárs” a csapadék. Közvéleményünket most el­sősorban a mezőgazdaság, ez­zel összefüggésben az ellátás helyzete és jövője foglalkoz­tatja, és örömmel nyugtázunk minden előrelépést. Ám lega­lább olyan öröm, mikor egy gyár a történetében olyan mérföldkőhöz érkezik, mint az Egyesült Izzó Kaposvári Elek­troncsőgyára Ezen a héten kezdték meg az első olyan gyártmány készítését, melyet itt fejlesztettek ki. Az új elektroncsőtípust amerikai pa­raméterek alapján angol meg­rendelésre készítik. Másik nagy ipari üzemünkben, a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában is jelentős, a jövőt szolgáló folyamat kezdődött a héten: szerelik azt a tizenöt új kárjelógépet, mely a hatékonyabb, gazdaságosabb termelést szolgálja majd. I Az új gyártmány, az új gép mellett meg kell emlé­keznünk arról is, hogy a héten több üzempen munkába áll­tak az idén végzett fiatal szakmunkások. Szép és hasz­nos gyakorlat, hogy ünnepé­lyesen fogadják őket, ezzel is segítve könnyebb, zökkenő- mentesebb beilleszkedésüket. Az a tíz somogyi fiatal, aki V szty-llimszkba utazik a KGST nagyberuházás építé­séhez, Dunaújvárosban ismer­kedik háromszáz társával és az előttük álló feladatokkal. Az önkéntes ifjúsági építők a héten gyűltek össze a duna­újvárosi táborban, hogy fel­készüljenek a több ezer kilomé­teres útra, és a felelősségtel­jes feladatokra. S még egy gondolat a fiatalokról: Ka­posváron rendezik meg augusztusban a VII. országos Ifjú Gárda-szemlét. A héten tartott tanácskozás ennek a jelentős eseménynek a gondos előkészítését szolgálta. A hét krónikájáról szólva nem lehet kihagyni azt sem, hogy az elmúlt napokban me­gyénkben is — hasonlatos más vidékekhez — igencsak meg­sokasodott az álmos emberek száma. Az éjszakába, olykor a korahajnalba nyúló olim­piai közvetítések miatt mini­málisra csökken a pihenési idő. De megéri a fáradságot, nemcsak azért mert négyéven­ként látható világeseményről van szó, hanem azért is, mert a héten megszületett végre az első, nagyon várt aranyérem! Vörös Márta i többet, összesen 2 230 000 na­pot betegeskedtek, s erre az időre 152 és fél millió forintot kaptak. Ez húszónkétmi 11 ióval több, mint 1974-ben. A táp­pénzes fegyelem szigorítását szolgáló intézkedések megtar­tásával csökkenteni lehet a kiadásokat. A gyógyszerfogyasztás emel­kedése évek óta nagyobb, mint szükséges. A szakembe­rek a felvilágosító munka rendszerességével igyekeztek elérni, hogy az egészségre is káros »tablettaevést-« mérsé­keljék. Az eredmények még szerények. Somogybán tavaly csaknem huszonkilenc és fél ezer vénnyel váltottak be töb­bet a gyógyszertárakban, a költség pedig tizennyolcmillió­val emelkedett, s meghaladta a százharminckétmilliót. A megyei adatok 1973-ig túlszár­nyalták az országos átlagokat, tavalyelőtt és tavaly azonban már csekély volt az eltérés. Érdemes tehát nagyobb fi­gyelmet, energiát fordítani a felvilágosító munkára. A népesedéspolitikai határo­zat megvalósulása szintén nyo­mon követhető a megyei igaz­gatóság munkájában is. Ta­valy több mint ötezer-hétszáz- zal nőtt a terhességi—gyer­mekágyi segélyre jogosultak száma. A somogyi asszonyok éltek ezzel a lehetőséggel, így majdnem hatvanezerrel volt több a terhességi—gyermek­ágyi napok száma, a kifizetett összeg pedig mintegy hatmil­lióval. Többen kaptak anyasá­gi segélyt, nőtt a gyermekgon­dozási segélyen lévők száma is: 1975-ben 7110 asszony ma­radt otthon a gyermekével. A családi pótlékra 167 milliót fizettek ki a múlt évben, az emelkedés meghaladja a hu­szonhétmilliót. A családokban több a gyerek, a jogosultak kö­re is nagyobb, s ami különö­sen falun váltott ki megelége­dést: emelkedett a tsz-tagok családi pótléka, azonos a bér­ből és fizetésből élőkével. A nyugodt, békés öregkort egyre több embernek alapozza meg a nyugdíj. Jelenleg több mint hatvankilencezer a so- naogyi nyugdíjasok száma, ez i lakosság 19,1 százaléka. Az országos átlag 17 százalék. A »legöregebb« megyék sorában Somogy a negyedik, Heves, Pest és Nógrád előzi meg. Az idősek aránya Szabolcs-Szat- marban a legalacsonyabb, 13,5 százalék. Tavaly több mint öt­ezren jelentették be a nyugdíj- igényüket. A lehetőségeket is­merve jóval kevesebben kér­tek. viszont tsz-járadékot. En­nek az az oka, hogy a régi me­zőgazdasági időt beszámíttat­hatják, s inkább várnak a jó« val kedvezőbb nyugdíjra. Sokszor hallhatók olyan pa­naszok. hogy mennyi utánjá­rás szükséges a régi szolgálati idő elismertetéséhez. Van, amikor valóban gondot okoz félévek, évek bizonyítása. A nyugdíjba vonulást megköny- .lyíti, ha az emberek jóval előbb elismertetik a szolgálati .dejüket. Tavaly csaknem ezer- háromszáz ilyen ügyet intéztek el, s szeretnék, ha még töb­ben fordulnának az igazgató­sághoz. Ha előbb tisztázódnak a régi munkaviszonyok, való­ban sima az út a nyugdíjhoz. Bajos Géza , 'ismerik, ami itt a kerítésen belül történik, hanem tájé­kozottak arról is, hova kerül az alkatrész, mi lesz a ter­mékeik sorsa. Kovács Lajos, a festőüzem csoportvezetője: — Az első, ami megválto­zott, az a követelményrend­szer. Pontos, jó munkát kí­vánnak. Cserébe érdekesebb, korszerűbb gyártmányokat kaptunk és egészségesebb munkakörülményeket. Az új berendezésekkel öröm dolgoz­ni. És nem fáj a fejünk azért, hogy holnap mit fogunk csi­nálni : annyi a tennivaló, hogy alig győzzük. — A kereset? — Nekem a régi vállalat­nál 13,20 forint volt az óra­bérem, most tizennégy forin­tot adnak. Igaz, ott darabbér volt, és valamivel többet ke­restem, mint most. Az üzem­ben ugyanis még időbéresek a munkák. A pénzt azonban már a teljesítményhez is kö­tik. Azt mondják, az ősszel itt is teljesítménybér lesz, s akkor — túlóra nélkül — több lesz a pénzünk, mint a másik vállalatnál. Balogh József csoportveze­tő: — A régi gyáregységben erős fizikai munka volt. Az új üzemben több szaktudásra van szükség. Aki nem érti azt, hogy mit, miért kell csi­nálni, nehezen boldogul ná­lunk. Én másfél hónapig vol­tam átképzésen a pesti rönt­gengyárban. Tízéves munka- viszonnyal a hátam mögött ott mégis úgy éreztem, min­dent újra kell kezdeni, és be­bizonyítani, hogy értem a szakmát. Amikor mezőgazda- sági konténereket gyártot­tunk, és elfúrtunk egy lyu­kat, legföljebb behegesztettük: itt nagy pontosságú munkát kívánnak. Nem ritka például az olyan technológiai utasí­tás, hogy a fényes alumínium lemezen egy karcolást sem ejthetünk munka közben. Ha mégis megkarcoljuk, selejt lesz belőle. A VASLÄDÄK KÖZÖTT 'bemutattak egy asszonyt. Így jellemezték: »Szívósabb a fér­fiaknál.« Az asszonyt Németh Jánosnénak hívják, s tíz éve itt veszi fel a fizetését, — Én vassal dolgoztam a régi gyáregységben. Vasat emelek, emelgetek most is. A munka mégsem ugyanaz. A nagy súly, a nagy darabok helyett könnyű és szépen megmunkált lemezek kerül­nek a kezembe. A csarnokiban új gépek sorakoznak: valamennyit az utóbbi évben állították mun­kába. A festődében ízléses, sárga színű csempe borítja a falat. A hatalmas udvaron mind nagyobb a rend, és egy­re több ember vállal itt munkát. Ma 215-en dolgoznak a Medicor Művek röntgen- gyáránák tapsonyi üzemében. CJsaknem százzal többen, mint egy esztendeje. A ne­héz fizikai munkát felváltot­ta a több szakértelmet, na­gyobb kézügyességet kívánó. Ez azt is jelentette, hogy a többségében férfiakat foglal­koztató üzemnek már olyan munkatermei is vannak — például a tekercselő —, ahol kizárólag nők dolgoznak. A termékek keresettek, mindig több a feladat. Ezt megol­dani csak a korszerű beren­dezések, a munkaidő jobb ki­használásával, a műszak&zám növelésével lehet. Az első munkásbusz — a vállalat bérelte a Volán mar­cali telepén — reggel három­negyed hatkor hozza Sávoly, Somogysámson, Szőkedencs, Nagyszakácsi térségéből az embereket. Azután továbbin­dul Böihönye felé, és fél nyolc­ra újabb embereket hotz. Dél­után kettőkor nem állnak meg a gépek: a második mű­szak este tízig dolgozik. A festődében — ahol szárító- medencék gyorsítják a tech­nológiai folyamatot —.az a gond, hogy nem bírja a transzformátor a megnöveke­dett terhelést. Este tízkor kezd itt néhány napja a har­madik műszak. Ilyenkor fele annyi idő alatt melegszenek föl a medencék, gyorsabban szárad az acélszürke festett lemez. — Kik vállalják a harma­dik műszakot? Kozári Ferenc üzemvezető: — Nem volt gond a meg­szervezése. A röntgengyárban az a vélemény, hogy ha meg­éri nekünk a harmadik mű­szakot beindítani, akkor anyagilag érdekeltté kell ten­ni ebben a munkásokat. Az éjszakai pótlék az órabér negyven százaléka. JÚLIUS ELEJÉN igazgatói tanácsülés értékelte az első félév munkáját. Itt hangzott el a megállapítás: a röntgen­gyár két fiatal somogyi üze­me — a tapsonyi és az iha- rosberényi — jól birkózik a megnövekedett feladatokkal. A minőség megfelelő, a mun­ka jól halad. Dr. Kercza Imre Próbapadoa a szakaszoló kapcsoló A VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában meózzák a szállításra váró MTS 10 kW-os szakaszoló kapcsolókat. Eb­ből a termékből tavaly 960 darabot csináltak, az idén 1600-at gyártanak belföldi használatra.

Next

/
Thumbnails
Contents