Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 173. szám 1976. július 23., péntek Terménytároló épül Araezőgazdaságra figyel az ország Ellentmondásosan hangzik, de igaz: nem jó, ha az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Ez ugyanis olyan esetekben következik be, amikor valamiből hiány van, vagy valami nagyobb veszély fenyeget. Most az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Mégpedig az előbb felsorolt mindkét okból. A munkaerőhiány és a rossz tavasz miatt nem kielégítő a zöldségellátás, egyes időszakokban az árak a csillagokig szöknek, de általában is lényegesen magasabb az árszínvonal, mint tavaly. Ugyanakkor pedig már több mint egy hónapja sanyargatja negyedszázada nem tapasztalt aszály földjeinket. Pártunk is felfigyelt a különleges helyzetre, és szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tekintette át a mezőgazdasági termelés és a közeilá- tás időszerű kérdéseit. A KB megállapította: az állami gazdaságok és a tsz-ek idejében, jól hajtották végre eddigi feladataikat. Átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállomány, fokozódik a hús- és tejtermelés. Ez persze nem csupán a mezőgazdaság dolgozóinak érdeme. Ha ma nem kell félnünk az 1952-ben bekövetkezett katasztrófa megismétlődésétől, az nem csupán a mezőgazda- sági dolgozók szorgalmának és szakértelmének eredménye, de annak a temérdek erőfeszítésnek a beteljesülése is, amelyet munkásosztályunk, pártunk és államunk végzett a korszerű mezőgazdaság megteremtése érdekében. A KB állásfoglalásában rendkívül tömören összefoglalja a helyzetet és a tennivalókat, mégpedig nem csupán a mezőgazdaság vonatkozásában. Hangsúlyozza, hogy »a nehézségek leküzdéséhez széles körű társadalmi összefogás is szükséges-«. Mi a teendő? Személyes helytállás és kollektív magatartás. A mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata most az, hogy a feszített tempóban és a legkisebb veszteséggel fejezzék be a gabona aratását. Mert nem tudjuk még, mi lesz a kukoricával, nem tudjuk, milyen abrak- takarmány-pótlásra lesz szükség. Kell tehát minden szem búza, be kell takarítani és megbízhatóan tárolni. Az eső ma még nem országos; nem tudjuk, mit hoz a holnap. Egy azonban kétségtelen: ha a másodvetés magja már a talajban várja az esőt, akkor azzal napokat, heteket nyerhetünk. Igaz, száraz talajba vetni kockázat, de a kollektív érdek kívánja meg a kockázat vállalását. A felvásárlás már nem csupán mezőgazdasági ügy. A mezőgazdaság gondjai a teljes kört tekintve is társadalmi gondok. Az ipar felelőssége, hogy legyen elegendő üzemanyag, vegyszer és alkatrész az erőltetett tempójú mezőgazdasági értékmentéshez és értékteremtéshez. Pártbizottságok és hatóságok feladata, hogy felelősségükre ébresszék a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Ugyanakkor azonban rendszerünk minden őszinte hívének feladata, hogy agiíációval, vagy csak egy ügyesen elejtett szóval, de akadályozza meg, hogy tájékozatlan emberek az objektív nehézségekért is a mezőgazdaság dolgozóit tegyék felelőssé. Szekér Gyula londoni tárgyalásai Megbeszélés a gazdasági együttműködés fejlesztéséről Dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes csütörtökön Londonban Tony Benn energiagazdálkodási miniszternél és Gerald Kaufman iparügyi állammi nlszternél tett látogatást. A magyar vendégek tiszteletére ezen a napon adott ebédet a CBI; a házigazda sir Donald McDougall, a testület gazdasági főtanácsadója volt. Szekér Gyula ebből az alkalomból ismertette a magyar népgazdaság legfontosabb eredményeit, majd válaszolt a magyar—angol gazdasági együttműködés lehetőségeiről föltett kérdésekre. Jelen voltak azoknak a brit iparvállalatoknak a vezetői, amelyek érdekeltek az angol —magyar kooperációk kialakításában. Ezután a kormány elnökének helyettese találkozott az angol parlament angol—-magyar csoportjának vezetőjével és tagjaival. Később Edmund Dell kereskedelmi miniszter adott vacsorát Szekér Gyula és kísérete tiszteletére. A miniszterelnök-helyettes, aki hivatalos látogatáson tarGyepgazdálkodásra alapozva Bemutató Kéthelyen Tegnap Kéthelyen, a Készt- • keresték azokat a helyi Agrártudományi Egyetem kísérleti gazdaságában az ország különböző vidékeiről érkezett mezőgazdasági üzemvezetőknek bemutatták a gyepgazdálkodásra alapozott takarmánytermesztésá komplex módszert. Dr. Ecker István, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem docense elmondotta, hogy mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlesztésében jelentős helyet foglal el az állatállománynak szükséges takarmány megtermelése. A takarmánybázis' biztosításánál a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a gyepek. A termesztési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyepek termeléseredményei jelenleg sem magasabbak, mint a háború előtt. Az idei másfél hónapos fajokat és fajtákat, amelyek a hazai viszonyok között leggazdaságosabban termeszthetők, valamint kidolgozták annak módját, hogy a 160—165 napos legeltetési időt hogyan lehet 220—225 napra bővíteni. Az új fajták között kiemelkedik tulajdonságaival a magyar rozsnok, amely az 1969- es és az idei aszály ellenére is folyamatosan legeltethető és nagy termést ad. A hazai klímának ugyancsak jobban megfelelnek —— tiszta vetés- ' ben — a csomós ebir, a zöld pántlikafű és a nádképű csen- kesz fűfajok. Ezért a következő években az új telepítéseknél az intenzív termesztési viszonyokat jobban bíró fűfajok termesztését szorgalmazzák. Kéth£lven bemutatták tózkodik Angliában, nyilatkozatot adott az MTI londoni tudósítójának. »-Küldetésünk célja — mondotta — az volt, hogy megbeszéléseket folytassunk a brit kormány tagjaival a Magyar Népköztársaság és Anglia közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről, bővítéséről, a gazdasági együttműködés előmozdításáról... Az a célunk, hogy a következő öt évben a két ország külkereskedelmi forgalmát megkétszerezzük.« — Az angol tárgyalópartnerek részéről — mint mondotta — igen nagy érdeklődés mutatkozik Magyarország és a többi szocialista ország iránt általában, konkrétan pedig hazánk eredményei iránt. Azt gondolom: minden alapunk megvan annak feltételezésére, hogy látogatásunk eredményeképpen, a következő esztendőkben jelentősen bővül majd kölcsönös árucsereforgalmunk. A kaposfői Kossuth Tsz új tárolóján még folyik az építkezés, de máris hordják bele a gabonát. Egyelőre zsákokkal oldalazzák, hogy minél több termést tudjanak elraktározni. A négymillió forintos célcsoportos beruházást a tsz saját építőbrigádja végzi. Ifjú Gárda-értekezlet ron Felkészülés az országos szemlére aszály is bizonyítja, hogy a szakembereknek azt a mintNyugat-Magyarországon alkalmazott gyepkeverékek az alföldi szikes legelőkön, valamint öntözetlen körülmények között »-lábon elszáradnak«. Ezért a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutatói mintegy 15 évi kísérlettel egy 130 hektáros, intenzív fűfajokkal betelepített szakaszos legeltetési rendszert, amely a másfél hónapos aszály ellenére is több mint 400 szarvasmarha 220 napi zöld takarmányát biztosítja. Tegnap kezdődött meg a megyei KISZ-bizottságon az Ifjú Gárda parancsnoki értekezlete. Csornai Ferenc országos parancsnok vezetésével két napig tanácskoznak itt a megyék vezetői és a Kaposváron megrendezendő hetedik országos szemle szervezői. Kraliczki Zoltánná, a megyei KISZ-bizottság titkára tájékoztatót tartott Somogy fiataljainak helyzetéről, majd a szemle előkészítő bizottságának beszámolójára került sor. A megyei gárdaparancsnokok kérdéseire válaszoltak a szervezők, délután pedig az Naponta hat—hét vagon burgonya A tegnapi nagyon kívánt esőig bizony nem volt könnyű dolguk a barcsi Vörös Csillag szövetkezetben a burgonyát szedő asszonyoknak. Akár a kombájnon teljesítettek szolgálatot, akár a gép után szedték össze az elmaradt gumókat, a hőség mellett a szüntelenül kavargó por is kínozta őket. Pedig már jó ideje végzik ezt a munkát A korai burgonyával kezdték, a nyári szedésűvel folytatták, — lényegében mind a száznegyvennyolc hektáron hajtatott gumók kerültek a földbe. Így teremtettek feltételt ahhoz, hogy korán és fo- lyamatosan szállíthassanak közfogyasztásra burgonyát. A termés mintegy kilencven százalékát a megyei MÉK- n«k értékesítik. Naponta hathét vagon indul útnak a gazdaságtól burgonyával megra- kottan. Eddig összesen mintegy száznegyven vagon termést értékesítettek. Mint mondták, a gazdaságban a nagy szárazság ellenére viszonylag tűrhetően fizetett a burgonya. Ezekből a korai fajtákból üzemi átlagban százhatvan mázsa körül alakul a hektáronkénti terme«. országos vetélkedő szálláshelyeit és a verseny helyszíneit tekintették meg a tanácskozás részvevői. Ma a következő év képzési feladatairól tárgyalnak a parancsnokok. Csornai Ferencet kértük meg, hogy tájékoztasson: mit várhatunk az augusztusi országos szemlétől? — Az ifjúsági szövetség egyre nagyobb követelményeket állít a fiatalok elé. 1974 áprilisa, s különösen a IX. kongresszus óta javult a munka, s a gárda lépést tart a minőségi változásokkal. Elsősorban a hazafiságra kell nevelnünk a fiatalokat. Azok, akik belépnek a gárdába, tudják ezt. Mindenképpen elkötelezett, »feszes« gondolkodású fiúk és lányok tartoznak közénk. Az a feladat, hogy a gárdisták a KISZ aktivistái, motorjai legyenek. Tudjuk, hogy nem »-mintagyerekekből« áll az Ifjú Gárda, de nem is ez a célunk, hanem az, hogy értelmes életfelfogású, tevékeny fiatalokat mozgósítsunk. Nagyon fontos feladatunk a gárda munkájának nyíltabbá tétele. Az országos szemle is segíti majd ezt. A megyék csapatai között verseny folyik. A legfőbb cél: értelmes, párbeszédekkel teli találkozó legyen az országos szemle. Ezt mindenki tudja; bizonyítéknak elég azt elmondanom, hogy van olyan megye, ahonnan nem a pillanatnyilag legjobb formában levő, a megyei szemlén győztes csapatot küldik az országos szemlére, hanem egy régóta nagyon jó átlagot nyújtó közösséget. — ön sok időt töltött Somogybán. Milyen érzés most visszatérni a szemle idejére, mik a tapasztalatai? . — Természetesen kellemes érzés. Nem itt születtem, de somogyinak vallom magam. Örülök, hogy Kaposváron lesz a szemle. A szervezők eddig jó munkát végeztek, megfelelő körülmények várnak az ország gárdistáira. Most már az apróságokkal kell törődnünk, hogy minden gördülékenyen menjen. Világraszóló újdonság nem lesz, de azt hiszem, sikerül a legfontosabbat megoldanunk: az utóbbi évek során végleg kialakult munkát, szervezeti rendszert tökéletesen kipróbáljuk, állandósítjuk a magas színvonalú gárda-tevékenységet. L. P. Mintegy 160 ezer tonna zöidfakarmány tartással is foglalkozó más vízügyi dolgozók részére jelölnek ki egy-egy katasztrá- lis holdnyi területet. A fennmaradó fűtermő területek — és ez a hasznosítható fűsá- vok túlnyomó része — pontos helyét közölni kell az illetékes tanáccsal, amely kijelöli a kaszálásra jogosult személyeket, akik kötelesek a meghatározott határidőkön belül elvégezni a munkát és betakarítani a fűtermést. Legeltetésre tilos felhasználni ezeket a töltés és csatorna menti területeket. A kaszálásra jogosult személy köteles gondoskodni a kijelölt terület gyomtalanításáról, s tartózkodni a vízügyi létesítmény károsításától, rendeltetésszerű használatának akadályozásától. Több mint 20 ezer hektár füvesített területtel rendelkeznek a vízügyi igazgatóságok az árvízvédelmi töltések, a víztározók és a nagy öntöző- és belvízcsatornák mentén. A számítások szerint évente mintegy 160 ezer tonna zöldtakarmányt, illetve több mint 50 ezer tonna száraz szénát lehet betakarítani erről a területről. Eddig kaszálásra bérbe adták ezeket a fűsávokat. A hasznosítást azonban a háztáji és a kisegítő gazdaságok támogatása érdekében most új intézkedéssel szabályozta az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Az új rendelkezés szerint ingyen adják használatba a fűtermő területeket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően elsősorban a gát- és csatornaőrök és az állatAz intézkedés a kihirdetéssel hatályba lépett. Ara: 80 fillér
