Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! * ív • U, XXXI!. évfolyam 154. szám 1976. július I, csütörtök Befejeződött az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Záródokumentumot fogadtak el — Kádár János felszólalása Tegnap, magyar idő szerint 9 órakor folytatta munkáját Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek munkájában 39 küldöttség vesz A konferencia második napjának első szónoka Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének vezetője, a JKSZ elnöke. Joszip Broz Tito beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilár- dulásához, az európai általános, mindenoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen jellemzi a kapitalista rendszer válsága, a régi ellentmondások halmozódnak, és újakat hívnak életre. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai és erkölcsi válság is egyúttal. Ebben az időszakban, amikor a kapitalista országokban a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé válnak, az a jelen parancsa, hogy a szocializmus és a demokrácia erőinek tovább kell fokozniuk harcukat. Korszakunkban egyre erőteljesebb szerepet játszanak a dolgozó tömegek, s azok növekvő politikai öntudata. A szocializmus erői képesek túlszárnyalni mindazokat a pozitív politikai, gazdasági és szellemi értékeket, amelyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A szocializmus és a demokrácia értékei korunkban azonos, egymással megegyező fogalmak, s ezek: emberi igazságosság és szabadság, függetlenség, egyenjogúság. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. A katonai tömbön kívül álló országok mozgalma közvetlen ellenállást tanúsít az imperialista politikával szemben. Tito különösen jelentősnek minősítette az ilyen országok államfőinek és miniszterelnökeinek hamarosan sorra kerülő colomból értekezletét. A nemzeti kisebbség jogainak figyelmen kívül hagyása, azok jogainak elhanyagolása ellentétes a legelemibb emberi jogokkal, s különösen ellentétes a nemzeti kérdés marxista—leninista megközelité- seveL A kommunista mozgalom problémáiról 6zólva Tito hangsúlyozta, hogy minden forradalmi mozgalom közvetlenül saját munkásosztályának és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcának különböző útjai lehetségesek. Utalt arra, hogy milyen felemelő politikai légkörben történt ennek a konferenciának részt. A konferencia hatodik ülésének elnöki tisztét Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt delegációjának vezetője, a párt főtitkára tölti be. , mérhetetlen módon tovább fegyverkezák. A politikai enyhülést katonainak kell követnie. Az imperializmus egyik legnagyobb csalása, amikor úgy tünteti fel a dolgot, hogy j az enyhülés egyúttal területi | státus quot is jelent a kapitalista kizsákmányolás és a I szocializmus között. Olyan el- j méleteket hirdetnek, mintha a világot befolyási szférákra osztották volna fel. Ezért aztán' igyekeznek beavatkozni más népek belügyeibe. Ilyesmi elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK uralkodó köreiben jelentkezik. Ez egyér- telműleg a népek nemzeti önrendelkezési jogának megtagadása. Ez a konferencia is visszatükrözte: a szocialista és a kapitalista országok munkás- osztályának közösek az érdekei. Senki sem felejti el, hogy a harci feltételek természetesen különbözőek, hiszen ezek a teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszerekből fakadnak. De elválaszthatatlanul összekapcsol bennünket a cél közössége. Közös ellenségünk az imperializmus, amely nemcsak a békét, hanem az emberiség haladását is veszélyezte ti. Enrico BerUnguer beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. «•Pártunk örül annak; hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik« — mondotta. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszú és fáradságos előkészítő munka előzte meg az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt és kikristályosodott az- ilyen okmányok ösz- szeállításának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, végül, hogy az okmány nem érintheti egyetlen párt függetlenségét sem. Az Olasz KP főtitkára ezután a nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségessé- erők ellen, le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visz- szafordítsák az enyhülési folyamatot. «Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadu- nenueti íüggetmondotta a JKSZ az előkészítése,' s milyen kitű- 1 nő a konferencia légköre is. Itt teljesen nyílt a légkör, mindenki megértő a másik álláspontja iránt, vagy lehetővé válik egymás álláspontjainak jobb megismerése és a fő kérdésekben könnyebb kialakítani egységes álláspontot. Meggyőződése, hogy a szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat. hars Werner, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a legutóbbi években a világon pozitív változások történtek. Erre példa az amerikai imperialisták indokínai veresége. Az imperializmus elvesztette a volt portugál gyarmatokat is. Pozitív változások történtek földrészünkön is. Ez kifejezésre jutott a helsinki konferencián. Mindez azonban nem jelenti, hogy az amerikai imperializmus és a NATO elvesztette volna fenyegető jellegét. Továbbra igyekeznek beavatkozni más országok belügyeibe. Ebben a harcban mind nagyobb szerepet játszik az internacionalista szolidaritás. A szónok kifejtette, hogy a svéd kommunisták a proletár internacionalizmus hívei. Ez természetesen megerősíti a pártoknak azt a jogát, hogy stratégiájukat és taktikájukat önmaguk dolgozzák ki. Lars Werner ezután arról beszélt, hogy pártja nagyra értékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a szocialista országok a szocialista demokrácia kialakításában elértek. A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Home kér, az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkás- osztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. A továbbiakban a szónok kifejtette, hogy az értekezlet dokumentuma a kérdéseknek csupán egy bizonyos, korlátozott körét fogja át, de ezek olyan kérdések, amelyek az gét a- reakciós egész. emberiségre nézve nagy j amelyek nem mondanak jelentőségűek, a szó legigazibb értelmében a népek számára életfontosságúak. A legutóbbi években az enyhülés a világpolitika fő iránya lett. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a békét előmozdító sikerek csakis antiimperialista harcban érhetők el. Ezek a sikerek elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetők. Az NSZEP főtitkára a továbbiakban azt hangsúlyozta, a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig. amíg az imperializmus 1 lásukért, a lenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek.« Berlinguer annak a véleményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb szellemi irányzatú politikai és társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresni, amely a szocializmushoz vezet. Olaszországban! ahol a demokrácia kivívásáért, megvé- delmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén épül fel — jelentette kd Enrico BerUnguer. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritásról szolt. Az olasz pártvezető hangsúlyozta a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait, valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. «Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtették beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve — bíráló megjegyzéseket orientációnkról vagy meggyőződésünkről. Óhajtjuk is, hogy a nagy témában tovább folytatódjék a vita a munkásmozgalomban, a barátság és a megértés szellemében. mind szabadabban és nyíltabban.« Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szen- j telte. Dominique Urb fing] a Lu: xemburgi Kommunista Párt S elnöke, a berlini konferencia | hetedik ülésén elhangzott fel- I szólalásában hangsúlyozta, ! hogy a nemzetközi erőviszo- j nyok alapvetően a haladás erőinek javára változtak meg. ! A Luxemburgi Kommunista í Fárt elnöke felszólalásában j kiemelte, hogy a hidegháború korszakából az enyhüléshez vezető történelmi fordulat, a béke és a haladás erői előtt nyílt újabb lehetőségek a szocialista országok sikereinek és töretlen felemelkedésének köszönhetők. A berlini értekezlet szerda délelőtti ülésén szólalt fel Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban — megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére » Szovjetunió: A konferencia színhelye: a berlini Hotel Stadt Berlin épülete. val és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ országaival és az egykori portugál gyarmatokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új. demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azonban kifejezte készségét kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommunisták részvétele nélkül jobboldali kormány alakul. A reakciós és konzervatív erők, valamint mindazok, akik Portugáliában a külföldi imperializmus érdekeit szolgálják, nem érdekeltek ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztésében. A rágalomhadjáratok, a provokációk, az állami szervek részéről megnyilvánuló közömbösség és hanyagság, a különböző szinteken elkövetett szabotázsakciók mind azt a célt szolgálják. hogy megakadályozzák a szocialista országokkal való együttműködés továbbfejlesztését Portugália két évig tartott, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most új alkotmány életbe lépésével egy új, demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi erők, különösen a PKP, olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az — szögezte le a PKP főtitkára —, hogy Portugáliában már régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi j mozgalmak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visszatérés, hanem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocialista perspektíva révén. Ennek az érdekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívüli jelentőségű a pártjaink közötti baráti kapcsolatok, együttműködés és szolidaritás megszilárdítása szempontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően nézetkü- lönbözőségek vannak közöttünk, noha a 'különböző országokban kialakult helyzet sajátosságai, sajátosságokat követelnek meg, a koncepciókban, a taktikában és a társadalmi haladás felé vezető utat tekintve is, alapvető célunk közös. Az osztályérdekek azonossága képezi objektív alapját egységünknek, a kommunista és iflunkóspártok közötti kölcsönös szolidaritásnak, a proletár internacionalizmus magas elveinek. Martin Gunnar Knuts en] a Norvég Kommunista Párt elnöke, a berlini konferencia szerdai ülésén elhangzott beszédében többek között hangsúlyozta: a konferencia húszhónapos előkészületeit az egyes pártok függetlenségének és egyenjogúságának legnagyobb tiszteletben tartása jellemezte. A Norvég KP elnöke rámutatott, hogy Norvégia manapság, mint a Szovjetunió NATO szomszédja, stratégiailag igen fontos és katonailag együttműködik az USA-val. Az Északi-tengerben felfedezett gazdag olaj lelőhelyek miatt az ország jobban a gyújtópontba került, mint bármikor a múltban. Erősödik a vezető NATO-országok nyomása, amelyek azt akarják, hogy az országban atomfegyvereket tárolhassanak és külföldi erőkét óllomásoztathas- sanak. Egyidejűleg erősödik a helsinki szellemével szöges ellentétben álló antikommunis- ta és szovjetellenes propaganda is azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy félelmet és bizalmatlanságot keltsenek a Szovjetunió iránt. A norvég kommunistáknak elsőrendű feladata lesz, hogy az összes haladó erőkkel együtt közösen fokozzák a harcot a támaszpontpolitika, valamint az an- tikommunizmus és a szovjet- ellenesség ellen — hangsúlyozta Knutsen. Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke, beszédében örömmel nyugtázta, hogy a több hónapos véleménycsere eredményeként összehívták az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját egy olyan dokumentum alapján, amellyel valamennyi részvevő egyetért A kommunisták, a munkás- osztály és a különböző politikai beállítottságú dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik a találkozót, amelyet nyílt véleménycsere jellemez, s amely a részt vevő kommunista és munkáspártok egyike számára sem állapít meg előírásokat vagy kötelezettségeket Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon MqLennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. 1 (Folytatás a 2. oldalon) -j
