Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-12 / 138. szám
H étköznapjaink „Némely dolgok az jó orvosságml" A költő szülőházában Egyházashetyei látogatás Volt régen kolera és voltak még egyéb szörnyű járványok, mint teszem a fekete himlő. Napjainkban már gondosan oltanak és szűrnek; az SZTK soha nem tapasztalt mértékben terjeszti fölénk védőszárnyait, olyannyira, hogy nekünk már majdnem csak a nátha maradt mumusnak. Ismerjük is korunk eme divatos nyavalyájának minden létező válfaját, hiszen sorra ízlelgettük valamennyi törzsét, így többek között az izlandit is, de kit érdekelnek ezek a »■zsebkendős támadók« különösebben? Amint felüti fejét az újabb sütetű náthavírus, csepnnyi ideje se találkozik, már várja a frissiben csak neki filtrált vakcina. Csoda, ha ilyen tortúrázások után némelyik oldalági nátharokon már olyan szelíd erkölcsökkel jön a világra, hogy alig bír tőle az ember gyereke kiharcolná magának némi táppénzes napot egy kis ház körüli bogará- szósra? Annyira egészségesek lettünk, hogy egyre többen vagyunk kénytelenek makkegészségünkre szedegetni a jól ellátott házipatikánk kacifántos nevű drogjait, nehogy a tönk szélére jusson miattunk a hazai gyógyszeripar. A falusi házakból a mestergerendával együtt eltűntek a szárazon is illatozó csodafüvek. Ha egyéb nem is, a szikfű, a lázfű és tályoggyökér elsősegélynyújtásként i meg kellett legyen felénk minden valamirevaló házban. De na- dály, vizikátor vagy szenesvíz dolgában se futott a szomszédba senki. A nadályt hetenként végigkiabálta utcánkban is a nadályos ember; a hólyaghúzó vizikátorhoz házilag is találkozott kőrisbogár, a szenesvízhez meg csak eleven parázs kellett, persze a mikéntje nem volt mindegy. Dédanyám olyan értője volt a fűben-fában rejtőző gyógyerő- nek, hogy szegény feje anndk idején bajosan kerülte volna el a borsószalmát. Ha pólyás öcsénk képe lilára dagadt a mértéktelen ordítástól, vagy húgommal együtt igen »pápista« volt a színünk, dédanyám már készítette is a szenesvizet, mert az gyógyír volt a szem- melveréstől a kólikáig. Cz már a nyár Cannes-ban nemcsak a filmeknek volt sikerük. Sok gondot okoznak London környékén a szabad természetben kószáló, legelésző te-J henek. Ha megunják a mezőt, felballagnak az autóutatera. Egy motorkerékpárost nemié- j gibem azért ért halálos kimé- j netelű baleset, mert a sötét-1 ben n«eni vette észre, hogy; azi Ha valaki végső szükségében az orvosra is ráfanyalodott, az mit sem rontott a házi gyógymódok hitelén; a beteg a patikabeli orvosságot nemegyszer csak azért vette be, mert pénzbe került. Ma már nem mosolygunk a mindig segíteni kész házi javasasszonyokon. Nem egy »fű- szerszámukat« rehabilitálta az orvostudomány, még a szenesvizet is. A századok átörökített népi megfigyeléseinek már nem mindegyike boszorkányság, -ha lemaradnak róluk a hókusz-pókusz sallangjai. Modernségünkhöz hozzá tartozik a jól felszerelt házi patika, de egyben nem sokat változtunk; fanatikus hitünk az orvosságok mindenhatóságában maradt. Az idős asz- szony, akinek kórházi fiókjában ráleltek mindenféle hatá- feu és színű, a betegektől ösz- szekunyerált orvossághalmazra, nem értette a rémüldözést maga körül, hiszen éppen azért akarta hazavinni, hogy ha kell valakinek, hát kéznél legyen, mert ki ér rá annyit várni a rendelőiben? Sajnos nem is mindig tréfa az, hogy »diktál a beteg, írja a doktor«. Tömjük is szorgalmasan házi patikánkat, és táskánk se lehet meg gyógyszer nélkül. Munkahelyünkön csak kiáltanunk kell: — Jaj, de fáj a fejem, adjatok valamit! — Mit? — Mindegy! kult ki Közép-Aimierákálbain az idő&zájmításumik szerinti IV— IX. évszázad között. A maya indiánok jól szervezett társadalomban, nagy városokban éltek, lenyűgöző szépségű, hatalmas kőéipületeket és piramisokat építettek. Fejlett matematikai és csillagászati ismereteiknek nyilrvámivaló bizonyítéka: övék volt az ókor legpantosaíbb naptárrendszere. Kik voltak a mayák? Eredetük az idők homályába vész. Ázsiai (mongoliid jellegű) vonásaik alapján azonban valószínű, hogy őseik Szibériából vándoroltak Amerikába — a vonuló vadak nyomában —, amikor még a mai Behring- szonos helyén keskeny földsáiv összekötötte Ázsiáit az »újvilággal«. A régi olmék indián kultúra örökségét továbbfejlesztő mayák 600 éven át az amerikai földrész (sőt valószínűleg a nyugati félteke) legnagyobb, legeredetibb civilizációját teremtették meg. A IX. század vége felé a mayák — ismeretlen ókok miatt — elhagyták csodálatos városaikat, s ezeket hamarosan benőtte a burjánzó trópusi őserdő. A romos, elhagyatott kísértetvárosokat csodálta meg 1519-ban Heman Cortés, aki 602 zsoldosa élón az azték birodalom meghódítását tűzte ki céljául. Az aztékok a mayák után jövő katomanép voltak. Ugyancsak az elragadtatás hangján szólt a múlt e csodás emlékeit ről John Stephens amerikai diplomata is, aki az 1840-es években beutazta a Yucatam- félszigebet és Guatemalát. úton keresztben egy tehén szendereg békésen. Marcus Lipton brit képviselő foglalkozott az esettel és azt követeli, hogy az utakat környező gazdaságok tulajdonosai kenjék be világító festékkel az állatok lapocskáját és lágyékát.. Az óvatosságot sem szabad túlzásba vinni! Paul Hirschmann nevadai lakos gyűlölte a bankokat. Vagy talán nem is annyira gyűlölte, mint inkább félt az esetleges bankrablásoktól, és ezért szívesebben tartotta otthon a pénzét. Sőt, mégcsak nem is otthon ... Minden este borítékba tette készpénzét — körülbelül 1000 dollárt —, leragasztotta és ... feladta a saját címére. Éjjel nyugodtan áthatott; ha be is törnek hozzá, megtakarított pénzét úgysem találják — az éppen »úton« van. Reggel meg a postás hozta a borítékot, Paul megszámolta a pénzt, és estig gondatlanul a zsebében hordozta. Így ment ez néhány évig. Egyik reggel azonban nem , jött a postás. Az izgatott Hirschmann azonnal a postára telefonált: »Bocsásson meg, mi semmiről sem tehetünk — volt a válasz. — Sőt, lényegileg semmi rettenetes nem történt: csak csintalan kisfiúk felgyújtották azt a postaládát, ahova ön általában a leveleit dobja.« A mayák írásrendszere még ma is megfejteden — két körülmény késlelteti. Az egyik: ez ideig nem sikerült megállapítani, hogy a ma beszélt mintegy 28 maya nyelv és nyelvjárás közül melyik volt a titokzatos hieroglifák nyelve. A másik az, hogy a tudósok nem tudnak közös nevezőre jutni: vajon fogalmakat jelölnek-e a maya írásjelek, vagy pedig szótagokat, esetleg mindkettőt. A maya kultúra mindmáig legeredményesebb kutatójának a német Emst Förster- mamnt (1822—1906) tartják. Ö e légi indián, nép naptár- és számrendszerének metgfejtéséivel szerzett nagy érdemeket. Az utóbbi 25 évben nagy nemzetközi visszhangot váltott ki J. V. Knorozov szovjet nyelvtudós megállapításai. Ö a maya írás megfejtését tűzte ki célul. A kedvező időjárású országokban mindig keresettek voltak a leengedhető tetejű autók. Az utóbbi években azonban, amikor a fokozott biztonsági — egyebek között borulási biztonsági — követelmények mind nagyobb súllyal estek a latba, Széchenyi nevezte Börsönyi- nek a niklai költőt, amikor 1826-ban naplójában föl jegyezte: meg kell néznie, ki ez a Börsönyi, mit tud és főleg mit akar költeményeivel? Nagycenken jutották eszembe ^naplójának e sorai, amint Egyházashetye felé utaztam. Berzsenyi itt született, innen indult el a halhatatlanság felé. Eddig mindig csak Nikién kerestem életének, működéséEgy új mezőgazdasági eljárás vagy éppen fölfedezés csak ritkán kelt, szenzációt. Pedig hát ezektől a sokszor csak a kis hírek közt olvasható újdonságoktól és kísérletektől függ, lesz-e elég ennivalója a 2026-ra várhatóan megduplázódó emberiségnek. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete, a FAO szakemberei szerint a mezőgazdaság előtt az a feladat áll, hogy termelését fél évszázadon belül megháromszorozza. A célhoz vezető módszereket ma még csak a laboratóriumok lombikjaiban próbálgatják. így például: hogyan lehetne a földgázból sonkát csinálni. Angol kutatók az élesztőgyártást, illetve bizony ós nagy fehérjetartalmú baktériumok elszaporítását földgáz (Segítségével igyekeznek megoldani. A jövő élelmiszer-termelésében az algatenyésztésnek is nagy jelentősége lesz. Az algakombinátokban a napfényenergiát átengedő műanyag hurkákban áramlik majd az algapép, megfelelő hőmérsékletű és tápanyag tartalmú vízben ... Végül megfelelő cent- rifugázás után algaport készítenek, amely azután a legkülönfélébb ízesítő és színező anyagokkal keverve algakon- zerv formájában kerül az üzletekbe. Aki most fintorog, annak elárulhatjuk, hogy néhány világhírű nyugati étteremben már ma is kaphatók — méregdrágán — a nemesített algákból készült ételek. a vászontetős és nyitott autók pozíciója megingott. Ezen egyes gyárak úgy kezdtek segíteni, hogy a versenyautók példájára meghagytak egy állandó, merev tetővázat, amely felülről megbízható védemet nyújt, de a napsugárnak és a levegőnek nyomait, most ifjúságának színhelyén is tetten érhetem. A község előtt, egy búzatábla szélén gyönyörű piros pipacsok virítanak. Megálltam, nagy csokrot markoltam össze. A községben az aszfaltos Kossuth utcából nyílik a földes Berzsenyi utca. A két út háromszögében kerítéssel övezett kis park, szép fenyők zöldje között fehérük talapzaton egy mellszobor. Itt van, nem is lehet régi, még egész Már ma világszerte fehérjehiány van, így egyre inkább számolni kell az élesztőgombákban található mintegy 40 százaléknyi fehérjével. Egész sor, eddig hulladéknak vagy legjobb esetben mellékterméknek tekintett anyag — például a melasz — elsőrendű fontosságúvá válik. Az igazi megoldás persze a fehérjék szintetikus úton történő gazdaságos előállítása volna. Ennek bekövetkezését az egyik svájci napilap csak 2020-ra teszi. nek nem állja útját. Végeredményben ugyanilyen megoldást választott az a japán konstruktőr is, aki a »kétlaki« autótípust a képen látható módon alakította ki. Az 1600 köb- centiméter hengerűrtartalmú »Subaru Leone« tetejéből a tervező mindkét oldalon jókora darabot kikanyarított, miközben középen meghagyott egy erős gerincrészt. Esőben, a kocsi elhagyásakor különleges kialakítású védőüveg borítja be a nyílásokat. A japán autóipar több mint 4 milliós évi termelésével a világranglista második helyén áll. Ezt az előkelő pozícióját csak néhány évvel ezelőtt vívta ki, miután egymás után megelőzte a nagy autóipari hagyományokkal rendelkező európai országokat (az NSZK-t, Franciaországot, Angliát, Olaszországot). Arra nincs remény, hogy bármelyik ország is »lekörözze« az évi 7—8 millió személyautót előállító Egyesült Államokat, mely a világ személygépkocsijainak csali, nem 30 százalékát készíti. fehér a szép szobor. Kitűnő művész munkája lehet. A neve nincs rajta. Akiket megkérdeztem, nem tudták. Kár! De a jó érzést, melyet a szép szobor látványa nyújt, elrontja a gondozatlanság, a szobor lábánál magasra nőtt fű, vadnövény. Közülük ünnepélyesen elhelyezett koszorúk nemzetiszínű és vörös szalagjai virítanak. Letépek egy csomó növényt, hogy virágaim is elférjenek; szépen vöröslenek a fehér szobor aljában, mely az idős Berzsenyit ábrázolja. Egy főhajtás után tovább a ház felé. Könnyű felismerni. Olyan, mint a száz év előtti metszeten. Semmit sem változott. Hófehérre meszelve, barnára festett ablakokkal és ajtóval fogad. A falon harsogó, piros-fehérzöld olajfestékes keretben a száz év előtti emlékezés táblája. »Itt született Berzsenyi Dániel. Születésének első százados évfordulóján, 1876. május 7-én kegyeletes emlékül Vas megye Közönsége.« Belül először a konyha, eredeti berendezéssel, majd balra a kétablakos szobában kis gyűjtemény a költő életéről. Kedves és megható, de a vendégkönyvben csak néhány nappal előttem látható bejegyzés. Gyerekes írás, gyermeki gondolatokkal. A konyhától jobbra a községi könyvtár. Sehol senki. Kint, a másik házzal összekötő kerítésnél fiatalasszony ül, kisgyermekét ringatja a kocsiban. — A múzeum vezetője? — kérdem. — Kapál a földjén, fin vagyok a könyvtáros, most én vigyázok a házra. — És nevet hozzá. Kétezer könyvük van, sokat olvasnak az emberek, elégedett a forgalommal. A költő faluja, úgy látszik, e téren kitesz magáért. A dudvát a szép szobor mellett azonban csak nem tudom elfelejteni. Zákonyi Ferenc Felfedezői sem láthatták előre 1958-ban, hogy alig 20 év alatt milyen sok és eltérő területen fogják felhasználni találmányukat, a lézersugarakat. A lézer lényege, hogy elektronsugárzással fényhullámokat gerjesztenek. A legnagyobb mértékben párhuzamosra fókuszált sugaraknál« így rendkívül nagy energiasűrűségű a hatásuk: a lézerfény megolvasztja a vékony fémtárgyakat is. Gyakorlati alkalmazásának tehát óriási távlatai vannak — főleg az optikában, a híradástechnikában, az iparban és a rádiócsillagászatban, de az orvostudomány is felhasználja, például műtéteknél. Most a lézer új alkalmazási területéről érkezett hír: a drezdai műszaki egyetemen a textiliparban próbálták ki. A konfekcióiparban a szövet vágására használják a lézersugár energiáját. (Képünkön.) Ez a technológia sokkal előnyösebb a hagyományosnál és előnyös a munka termelékenysége szempontjából is. Mihályi Margit A mayák titkai Egyedülálló civilizáció alaKöxlekedésbiztos teheneket! Olló helyett lézer Levegős autómodel! 5 jövő század mezőgazdaságának „csodáiból :««»
