Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-05 / 132. szám
Hétköznapjaink Gyalogolni jó! HÉT VÉGI Régi somogyi lóversenyek Sohasem volt ekkora a hétköznapok emberének utazási kedve, mint napjainkban. Csoda-e, ha a világméretű vándorkedvben fogant utakból a gyerekeink is bőségesebb részt kémek? A messzeség varázsa örök; nem is találkozik népmeséink közt egy valamirevaló mese sem világgá menés nélkül; legyen az kiskanász vagy királyfi, mindet' elcsalja a sárkányfejű messzeség. A hajdani mesterlegény, mikor céhe kapujában ievejrte szögét a vándorutak agyon- szögelt fájába, ama mesebeli vándorok módjára cselekedett, akik késüket ütötték elváló lépteik átalútjának ía- törzsébe, mintegy fogadalomként visszatérésükre. Még nem is olyan régen a mese volt a helyhez kötöttség IBUSZ-irodája, ahol mindenki kedvére benevezhetett az utazásba; hányán voltak, akik leélték az életüket anélkül, hogy átlépték volna lakóhelyük határát, mégis eljutottak a mese szárnyán a világ végére. Régen egy nagyobb út az egész famíliát kizökkentette megszokott formájából az uttalan utak, a vendégmarasztaló sarak, a dupla pisztolyok, a villanva futó »verszta-fák«, az élelmiszerrel és egyéb nélkülözhetetlen gyalogholmik sokaságával megrakott, jól vásalt kocsik korában. Egy ilyen kiruccanás azután elég volt az egész életre, hiszen közben végig- stációzták az útba eső rokonságot, az ismerősöket, ami nemcsak baráti kötelesség volt, hanem gazdaságos is; minek szellőztette volna jól őrzött bukszáját fölöslegesen az elszánt utas, mikor ott volt az atyafiság, meg a vendégszerető ajtók sokasága. Nem egy család tért meg fészkére megszaporodva vagy megfogyatkozva, mert egy ilyen hónapokba vesző úton megesett házasság, halál és szülés is. A fiatalságnak életeleme a mozgás, napjaink életritmuIstván dénárja gyermekcsontváz nyakában Dr. Horváth István, az esztergomi Balassa Múzeum igazgatója, az Árpád-kori települések szenvedélyes kutatója még 1967-ben kezdte meg a város határában, az úgynevezett Szentkirályi dűlőben egy hatalmas kiterjedésű Árpád-kori temető feltárását. Az évek során több mint 130 sirt találtak. Az elmúlt hetekben — az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem régész szakos tanulóinak közreműködésével — újabb 50 sírt tártak fel. Ennek során az egyik gyeranekcsontváz nyakába akasztva István király dénárjára bukkantak. Ez perdöntő bizonyítékul szolgált a régészek korábbi feltételezéseihez: a falu, mely az oklevelek adatai szerint a középkorban Szentkirály néven volt ismert, már első István alatt is lakott település volt. Az Esztergomhoz kapcsolódó jobbágyfalu lakói földműveléssel és halászattál fogalkoz- tak, de a vaskohászathoz is értettek. Erre utalnak a feltárások egyik legérdekesebb leleteként talált vasolvadékok. Egyben azt is bizonyítják, hogy a közelben megfelelő érclelőhelynek kellett lennie. A sírmező különösen gazdag anyagot szolgáltat az antropológusoknak, akik a korábbi ásatások csontvázaiból már sok érdekes következtetésre jutottak a kor életmódjára, szokásaira vonatkozóan. A most talált csontvázak egyébként, akárcsak a korábbiak, 150—160 centiméteres testmagasságra utalnak. Az újabb leleteket is átadják az antropológusoknak, a régészek pedig a következő években tovább folytatják a várhatóan még sok érdekességgel szolgáló temető feltárását. sának gyorsulása meg ugyancsak nekilendítette a lábukat; az utazási irodák egyre- másra szervezik a bel- és külföldi utakat kedvezményesen, de még több elkelne belőlük és főleg olcsóbban, hadd mennének még többen saját bőrükön megtapasztalni, hogy a mesében sem mindig fenékig tejföl. A mai utazás sokat vesztett varázsából, elkényelmesedtünk; a vonat, még inkább a busz, a személygépkocsik, a tetthelyig visznek. Micsoda szépségek lapulnak szendergő Csipkerózsika módján, mivel nem vezet hozzájuk kitaposott országút. A mesék gyalogtúrája kiment a divatból, a lelkes természetjárók csapata kicsiny, pedig egy alapos nyári »megjártatás«■ után a csellengőkedvű kislegények se vágnának neki vakon a nagyvilágnak. Csak egy kis létszámú csapát kell hozzá, sohasem több hat-nyolc gyereknél, • hogy semmiféle kötöttség ne vegye ízét a szabad kóborlásnak. Mi is jártuk a »világot« gyerekkorunkban: mindig akadt természetimádó szülő, idősebb testvér, de nemegyszer vállalták terelgetésünket nagyapák is. Mennyi boldogan izgalmas tervezés előzött meg minden újabb túrát; minden részvevő felelős volt valamiért, hiszen az okos pénzbeosztás, a megfelelő ruhanemű, a bakancskarbantartás, a hiánytalan orvosságos doboz, a növény meghatározó, a bogárgyűjtő üveg, az iránytű és sok egyéb, mégis háton elférő alkalmatosság, egyformán fontos kelléke volt a zavartalant útnak. Egészséges tartás, életszemléletet ad egy ilyen kis közösség és a természet kapcsolatát az ilyen országjárások után melyik gyereknek jutna eszébe, hogy világvándorláson törje a kobakját? Aki gyalogolt már hús nyugalmú fák között, tájékozódott ismeretlen tájon, jutott hegy után völgybe, lelt patakra és pihent meg rejtett tisztáson figyelő szemmel, az majdan legszebb emlékei között tartja számon azt az élményt, amikor ifjúságának szárnyas kedvvel megtett útjain úgy érezte, hogy »a /old elébe futott«. Mihályi Margit Száztíz aranyat érő serleg „Tegye !e a szappant, és beszélgessen!” Londonban nemrégiben egy konferenciát rendeztek, mely a gyermekek beszédzavaraival foglalkozott. Az egyik előadó megállapította, hogy a szülők egy része igen keveset beszélget a kisgyermekével, holott a kisgyermek igen közlékeny és nagyon szeret beszélgetni. A szülök szófukarsága is beszédzavart okozhat — mondotta az előadó, majd azt javasolta, hogy ezek a szófukar szülők ne csak a gyerekek mosdatásával foglalkozzanak, hanem tegyék le időnként a szappant — és beszélgessenek a gyermekkel. I j gyógyszer a malária ellen Űj -Guineából jelentik:, a C—1501 elnevezésű szerrel igen eredményes kísérleteket végeztek, hogy leküzdjék a maláriát. Egyetlen injekció 12 hónapig védelmet nyújt a maláriafertőzéssel szembe». Az új-guineai egészségügyi hivatal igazgatója szerint - ez az új szer hozza meg a legnagyobb eredményt a malária elleni harcban. Somogy megyében az igazi versenyek 1837-re fejlődtek ki. Akkor találjuk az első nagy hirdetést a Hírnök című lapban. A Somogy megyei Levéltárban megvan a Társaság 1838. évi gyepkönyvének egy példánya is. 1837. augusztus 14-én árveréssel kezdődött a verseny, amely 9 órától délig és délután 2 órától estig tartott. Megjegyzik, hogy »a múlt évi, vagyis az 1836. évi árverésen 300 ló volt felállítva. Idén szaporodni fog; közrészvétel és jó 'rendtartás által v:iló~ ságos polgári ünneppé vált« Íme, Berzsenyi , álma mégiscsak megvalósult, mert megyei ünnep lett a rendezvényből. Augusztus 15-én a legszebb és legjobb nevelésű csikók vizsgálata kezdődött, és jutalmakat osztottak ki 420 pengő forint összegben. Délután 2 órakor pedig megkezdődött az első verseny 2 angol mérföldön, »ezen futhat minden somogyi adózónak lova«. A verseny érdekessége az úgynevezett 60 aranyos díj. Minden somogyi birtokos itt nemzett nem telivér lovai indulhattak 1,5 angol mérföld távon. Augusztus 16-án, a harmadik napon indították az 50 aranyos versenyt, futhatott érte minden magyar honban született nem telivér ló, akárki tulajdona, 1,5 angol mérföld távon.- Az utolsó versenyszám e napon a Czindery-díj, 10 arany, »szegényebb sorsit árendások, mesteremberek, cselédek, s a többi számára (kivéve a lovászmestereket és lovászokat) l1/2 angol mérföldre, teherre semmi tekintet«. Augusztus 17-e volt a nagy nap, 'amelyen először a 40 aranyos díjat futották a Somogybán nemzett lovak, ameqzó fióka Az állatvilág különös csoportját, képezik a fókák. A nálunk csak az áilatkertakből, esetleg cirkuszokból ismert, szárazföildön esetlenül csetlő- bottó állatok igazi hazája a tenger. Főleg a hideg és a mérsékelt égövi tengereket kedvelik, de vándorlásaik során oLyikor a trópusokra is elvetődnek, sőt a folyókba is felú&zmaik akár néhány száz kilométerre is. Még nem is olyan régen úgy láftszott, hogy a fókáknak meg vannak számlálva a napjaik, oly ádáz módon mészárolta őket az ember. Testének szinte minden porcikája felhasználható valamilyen célra. A fókák népszerű állatok az állatkertekben, bár tartásuk rendkívül költséges, hiszen táplálékuk tengeri halakból áll. Cirkuszban is szívesen szerepeltetik, mert igen jól idomíthatok. Esetlen mozgásuk ellenére sok kedvesség van bennük, és játékos hajlamúak. Ezit bizonyítja képünk is, amely állatkerti, kedélyesen napozó fókát mutat be. lyek azonban sem telivér apától, 6em telivér anyától közvetlen nem származtak, 1,5 angol mérföldes távon. Végül a legnagyobb díj, amelynek az egész országban híre volt, a Somogyi Szépnem díja, amelyet megyebeli hölgyek adományaiból alapítottak. Egy 110 aranyat érő serleg volt a díj. »Futhat érte Somogy Vármegyében született, ugyanoda való birtokosnak akárminö lova.« Ezt megnyerni a legnagyobb dicsőség volt abban az időben. Négy napig tartottak tehát a versenyek, a Kaposvárhoz közel fekvő Hetes község határában létrehozott pályán. Ez elkerített tér volt, amelynek a futóköre 1060 pozsonyi öl, vagyis 2014 méter volt. Egy angol mérföld 1650 méter. A versenyek nagyobb része 1,5 Aérföldes volt, így körülbelül másfélszer kellett a pálya körét lefutni. Az érkező vendégek számára elsősorban Kaposváron adtak szállást »illendő bérért, ahol a Hetesi Gyepre való kirándulásra kész lovakat is találandnak, sőt ki kevesebb kényelemmel megelégedre, Hetesen is találhat szállásokat. A nézőknek a Gyepen felállított Karzat kénye1mcs alkalmat nyújt, istállókat bérleni kívánók pedig az egész verseny idejére egy lónak egy pengő forintért bérelhetnek eziránt előre értekezvén a Társaság titoknokánál. Zabbal, szénával, szalmával piaci áron szolgálnak. A karzatra bebocsájtandó jegyeket csalt a verseny napján lehet Hetesen váltani, fent 40, alatt 20 pen- gű krajtcárokon.« Később Kaposvár határában a Huszti tarlón is rendeztek versenyeket. E versenyek nagyon jó hatással voltak a somogyi lótenyésztésre. A társaság működése lP48-ig folyamatos volt, az- utan véget ért, mert attól kezdve a megyebeli lovaknak már fontosabb szerep jutott a szabadságharc küzdelmeiben, utána pedig mindenféle versenyzést és összejövetelt megtiltott a Habsburg-elnyomás. Záhonyi Ferenc Korszerű utak hazánkban A közutak telítettsége, a forgalmi torlódások gyakoriságának növekedése viilágje- letnség. Ezen kétféleképpen lehet segíteni: egyrészt nagy átbocsátó képességű gyorsforgalmi utakat — autópályáikat — kell építeni, másrészt a meglevő régi úthálózat állapotait a fejlődő forgalomnak megfelelő szinten kell tartani. Az autópályák építése csak az egyik — kisebb — összetevője lehet annak a nagy munkának, amely elengedhetetlenül szükséges a növekvő forgalom kiszolgálásához, ahhoz, hogy a járművek áradata viszonylag zökkenőmentesen érje el célját a közutakon. Ám figyelembe kell venni, hogy a 30 ezer kilométernyi országos közúthálózat csaknem kétharmadán az útburkolat szélessége nem éri el a korszerű motoros járműforgalom álltai megkívánt minimális hat métert, sőt az alsóbbrendű utak nagyobb iészen a négy métert sem, pedig az is igaz, hogy a teljes közúti forgalomnak mintegy 60 százaléka az országos közúthálózatnak körülbelül egyötödét kitevő főúthálózaton bonyolódik le. A hazai útépítőápar hatalmas fejlődésen ment át a legutóbbi öt-hat évben. Javult a munka minősége, növekedett térségében volt a leghidegebb, A HIDEG TAVASZ UTÁN Milyen lesz a nyár? Az Országos Meteorológiai Intézet távprognosztikai csoportjának dolgozói az elmúlt tavaszra visszatekintve úgy találják, hogy az utóbbi három hónapban az időjárás a sokévi átlaghoz viszonyítva »kissé hűvösen viselkedett.. .« Az idei március az ország egyes részein —3,5 fokkal is eltért a szokásos átlagtól. Ahol pedig nem volt ilyen nagy az elmaradás a várható értéktől, ott is adós maradt a tavasz első hónapja 1,9 fokkal. Márciusban Mosonmagyaróvár és Budapest a teljesítmény. Ma már a legtöbb helyen korszerű gépekkel, koncentrált munkával végzik az útépítést, a szükséges útjavításokat. A korszerű M 7-es autópálya budapesti bevezető szakasza. Kalocsa, Pécs viszont kissé kevésbé" didergett. A csapadékátlag megfelelt a várhatónak. Április igazolta azokat, akik szeszélyesnek tartják. Akadt olyan körzete az országnak, ahol plusz 0,7 fokkal melegebb volt a sok éve megszokottnál, de előfordult olyan térség is, ahol viszont —0,9-cel elmaradt a fölmelegedés a sokévi átlagtól. Viszonylag meleg volt a?, április nagy része a budapesti és a szegedi észlelőállomás adatai szerint, a leghidegebb pedig Kecskemét körül Az országos csapadék átlag alig tért el a megszokottól: mindössze 2 miliméterrel volt több. Májust az első 26 nap adatainak feldolgozása után így jellemezték a meteorológusok: a hónap átlaghőmérséklete valamivel a sokévi átlag alatt maradt, különösen a déli részeken, Szeged, Pécs, Kalocsa vidékén volt a megszokottnál hidegebb az időjárás. A csapadék mennyisége ugyancsak elmaradt a klimatológiai átlagoktól egy kevéssel. Ha pedig előre tekintünk az előttünk ■ álló hónapokra, az alábbi távprognózis jellemzi az idei nyarat: A júniusi fölmelegedés előreláthatólag megfelel majd a sokévi átlagnak. Nyugat-Du- nántúion — a mosonmagyaróvári észlelőállomások körzetében — 13.8 körül alakulhat a havi középhőmérséklet, Szegednél viszont ez az érték magasabb lehet két fokkal is. Az országos csapadékátlag a szokásos júniusi 78 millimétert valószínűleg 5—10 milliméterrel meghaladja. Júliusban általában szép időt várhatunk: a hőmérséklet országosan megfelel a klimatológiai szokványnak, ezen belül persze lesz szóródás: nyugaton 20,4, a fővárosban 21,9, a Dél- A1 földön 22,7 lesz a havi középhőmérséklet, beleszámítva természetesen a meleg nappalokat és a valamivel hűvösebb éjszakákat is. A megadott értéken belül persze lehet egyes hetekben perzselő meleg, amelyet lehűlés válthat fel. (Két példa: 1950. július 4-én 30,8, 5-én 31,9-t« napi átlagot mértek a fővárosban! A nyári hidegrekord pedig 1943-ban volt: ebben az évben a június az egész országban barátságtalannal hideg volt, 16-án Mosonmagyaróvár 13,1 fokos napi középhőmérsékletet jelentett, s ez —5,7 fokkal maradt el a sokévi átlagtól.) Folytatva a nyári előrejelzést: augusztusra a távprog- noszták kisebb lehűlést várnak, a júliustól jelzett álagok így módosulnak: Magyaróvár térségében 19,7, Budapest környékén 21,4, Szeged vidékén 22,3 lesz a havi átlag. A csapadék valamivel az 57 milliméteres sokévi átlag fölött várható. összegezésül: az idei nyáron a viszonylag kellemes időjárású években megszokott melegre számíthatnak a nyaralók, bár a nyár végón kissé hűvösebbre fordul az idő. Eső sem több, sem kevesebb nem lesz, mint egy »szabályosan viselkedő« nyáron lenni szolt ott.
