Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

'Diiztdt Szeii ciztűilg« ! Simon Jenő Stvöskónyi tanácselnök-helyettes május 2/t-án liözölt panaszával kapcsolatban az alábbiakat köz­löm: A községi önkéntes és vállalati tűzoltók több kategó­riában indultak a május 23-án Lábodon tartott járási tűzoltóversenyen. A versenybizottság tagjai a szerelést ér­tékelő bizottságtól beérkezett eredménylapokat értékelték, vagyis összeadtak a beírt szerelési és stafétaidőt, magatar­tás- és hibapontok számait, ezt vonták ki az 500-as (kori- pont esetén 500-on felüli) alappontból, s az így kapott eredmény adta az elért helyezést. A verseny folyamán — mint utólag kiderült — há­rom rajnál számoltak tévesen, ötvöskónyi összesen 205 pontot szerzett. Ezt tévesen vonták le az 502 pontból, s az eredmény 397 pont volt a tényleges 297-tel szemben, mely csak a 12. helyre volt elég. A versenyraj 400-as községi kategóriában 14 raj^ nevezett, megjelent és ver­senyzett 13 raj. A: eredmény kihirdetését, az oklevelek és díjak át­adását követően az egyes, lényegesen jobb eredményeket elérő rajok parancsnokai reklamáltak a versenyt értékelő bizottságnál. Ekkor felülvizsgálták az eredménplapolcat és rájöttek a téves számolásra. Méltánytalan lett volna, ha az okleveleket és dijakat nem vonják vissza és nem azok kapják meg, akik jobb eredményt értek el. A számszaki tévedésekért a parancsnoksag nevében elnézést kérek va­lamennyi érintett községi tanácstól, tűzoltó-egyesülettől és tűzoltóparancsnoktól. Az ered meny lapokat betekintés cél­jából rendelkezésükre bocsátjuk parancsnokságunkon.. A hasonló hibák elkerülésére intézkedtem., s a felületes, hanyag munkát végzőket szigorúan felelősségre vontam. Tisztelettel: Szalui Qázitf. tűzolfrt őrnagy, N&gvatári város és járás tűzoltóparancsnoka A lant magyar művésze Bármennyire mosolyt fa­kasztó, e családnév, a Bak­fark, nem volt.ritka Erdély­ben. Bakfark Bálint lantmű­vész és zeneszerző címeré­ben pedig benne is volt a kecskebak. A régi korok zenéjének egyre több a barátja ha­zánkban, s ez nem valami­lyen nosztalgia, az embere­ket inkább az eddig kevés­bé ismert művek megismeré­sének a vágya hajtja. Mind­ez persze elképzelhetetlen lenne olyan művészek nél­kül. akik elsajátították a régi hangszerek megszólalta­tásának tudományát, kiter­jedt kutatómunkát végeznek, hogy az elképzelhető leg­pontosabban és leghívebben tolmácsolják a reneszánsz, a barokk kiváló szerzőinek al­kotásait. Pernye András írta, hogy a lant a XVI. század zongo­rája volt. A külföldi és ha­zai szerzők művei elsősor­ban lantátiratban terjedtek. Bakfark Bálint, aki 1507-ben Brassóban született — s hat- vankilenc éves korában Pa- dovában halt meg — az első európai hírű magyar zene­szerző volt. Tizenhat éven át tevékenykedett Lengyelor­szágban, s annak az időszak­nak híres verssora az, hogy Bakfark után nyúl a lanthoz. Ez a mondás arra utal. hogy szinte reménytelen feladatra vállalkozik. tek érte, pedig akkoriban tömérdek lantos játszott szerte Európában. Művei azonban bizonyítják: újat hozott a játékmódban, a szerzeményekben, mégpedig az énekes többszólamúsag stílusának felhasználósa ré­vén. A nagy németalföldi mesterekkel, Jacobus Cle­mens von Papával, Nicolas Gomberttel is fölvette a ver­senyt. Bakfark Bálint és zenéje ma mindnyájunk jó ismerő­se. A rádióműsorokban rend­szeresen hallhatjuk műveit, s Benkő Dániel lemeze is hozzájárult e régi szerző föl­fedezéséhez. Azok. akik 400 évvel ezelőtt elégették a kolerában elhunyt zeneszer­ző holmijait Padovában. nem gondoltak rá, hogy négy évszázad után mennyi ra­jongója támad. Sajnos, az öregkori, érett művek ott porladtak el az olasz város­ban; megjelent .könyvei és az azóta előkerült művei alapján azonban képet alkot­hatunk a virtuóz lantosról. Az Ifjúsági Rádió Üj Or­feusz cineméi műsort sugár­zott az egyik legnépszerűbb lantművész életéről —- halá­lának négyszázadik évfordu­lója alkalmából. Benkő Dá­niel élvezetes előadást , tar­tott Bakfark Bálintról, s a műsorban több művét, át­iratát megszólaltatta. T,. G. T4ltkA <oeoic Külföld humora MOSZKVA Új népművészeti bolt nyílt Kaposváron A városközpontban tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg az üj népművészeti boltot. A Nép- művészeti és Háziipari Válla­lat igazgatója, dr. Bárdos Sándor elmondta, hogy az or­szágos hálózat 80 üzlete kö­zül a kaposvári minteav két­millió értékű árukészlettel várja a vásárlókat. A jó bel­ső kiképzésű és korszerű, mintegy 100 négyzetméteres eladóterű üzlet nemcsak ke­reskedelmi. hanem kultúrpo­litikai feladatot is ellát. Meg­ismerteti, illetve elérhető kö­zelségbe hozza a vásárlók szá­mára az élő magyar népmű­vészet, háziipar alkotásait, esetenként a külföldi, hasonló jellegű árukat, termékeket. A nagv felületű kirakatüvegek möaött és bent a tárlókban, ízléses elrendezésben kaptak helyet a különböző tájegy­ségre jellemző színek és for­mák. Elsősorban a somogyi fafaragók és fazekasok egyedi munkáit, valamint az itteni agyagipari szövetkezet habán cserepeit kívánják árusítani; ugyanakkor természetesen hódmezővásárhelyi tányéro­kat, nádudvari és mezőtúri népművészeti tárgyakat, vala­mint kalocsai hímzéseket is. A szemet gyönyörködtető, színes árukészlet bő választé­»Menyasszony Jaj, be csúf menyasszony! Pe­dig a fején gyö­nyörű. finom fe­hér fátyol! S olyan szűzien fehér ő maga is! A gyerekeim ne­vezték el őlánysá- gát menyasszony­kutyának. Gyak­ran látják az'egyik kaposvári ablak­ban. Bánatosan les kifelé, s fejére halkan permetez a laza szövésű, fe­hér függöny. Fe­hér kutya, fehér tüllfátyol — no, csakugyan találó elnevezés: »men y- asszonykutya«. Szegény! Várja, várja a vőlegényt, aki — isten tud­ja, miért? —i egy­re késik. Talán, mert valóban csúf az ‘ara. Hogy ve­le menjen fény­képész elé az a deli kutyalegény, aki gőgösen elsé­tál az ablak előtt? No. nem! Még a legközelebbi fát sem hajlandó meg­keresztelni, nem­hogy barátságos és sokat sejtető mor- fantást hallatni! Így azután vár, egyre vár a »pár­tában-« maradt ara. Mire? Jó partira. Vagy- legalább egy kutyakártya- partira. Hiába. Ha így megy — esküszik — szétmarcangolja a függönyt! L>. T„ kot nyújt; van magyaros szűrrátét és divatos, hímzett blúz, békésszentandrási Láma­szőnyeg és fonott, nyári szatyor Koreából. Bővült a gyermekruhák választéka is: könnyen kezelhető anyagból készült, népi motívumokkal díszített holmik között válo­gathatnak a szülők és a ki­csik egyaránt. ■Napjainkban újra rene­szánszát éli a népi iparmű­vészet hazánkban és külföl­dön egyaránt. A megyénkbe látogató bel- és külföldi tu­risták gyakran keresik a kü­lönböző tájegységek népi motívumaival díszített hasz­nálati és dísztárgyakat. A majdnem egymillió fo­rintért felújított üzlet méltó A kis Iván viTlanyva­sutat kapott a szüleitől. Este már az egész család azzal játszik. Tíz óra tájt egyszer csak megszólal a telefon. A mama Veszi föl a kagylót... — Ki telefonált, Nata­sa? — kérdi később a fétj. — Az alattunk lakók. — Mit akartak ilyen későn? — Érdeklődtek, hogy mikor indítjuk az utolsó szerelvényt __ k . • BT PÁRIZS A híres festő műtermé­ben az egyik látogató lel­kendezve dicséri a mes­ter készülő alkotását: — Csodálatos ecsetke- zelés. tökéletes harmónia! És micsoda tüzes színek! Mester, bár csak hazavi- hebném ezt a tavaszi színpompát.. .1 — A kívánsága máris teljesült. Ugyanis beleült a festékespalettámba... • • a NEW YORK A rendőrjárőr két gya­nús személyt igazoltat: — Kérem a papírjai­kat! — szól az egyikhez, majd így folytatja: — Lakása van? — Sajnos, nincs. — Akkor hol lakik? — Hol itt, hol ott... — És maga? — fordul a másikhoz. — Vele szemben.;; • « • » PRÁGA A légitársaság Irodájá­ban cseng a telefon: — Információ. Tessék kérem, mit parancsol? — Legyen szíves meg­mondani, meddig tart az út Prágából Budapestre? — Eigy pillanat, uram — mondja az ügyeletes, és már nyúl is a me­netrendért. — Nahát! Ez hihetetlen! — szól döbbenten az ér­deklődő és leteszi a tele­font. • • • Kalandos élete ma Is le­kömyezetben várja mindazo­BUKAREST 'kát, akik kedvelik és szeretik a népművészet és a háziipar termékeit. Növekszik a tejtermelés (Tudósítónktól.) A lábodi Zöld Mező Tsz nagykorpád: tehenészeti tele­pe a mai formájában 1975 júniusában alakult ki. Jelen­leg a telepen 225 fejőstehén. 11 vemhes üsző és jelentős borjúállomány van. A tejter­melés istállóátlaga 7,2 liter, míg a fejes! átlag 8,3 liter. A telepen Alfa-Laval típusú fejőberendezés üzemel és modern tejház van. Tizenegy állandó és két váltó tehenész dolgozik itt. Mióta önálló a telep és kidolgozott szabvány szerint folyik a takarmányo­zás, napi 250 literrel nőtt a tej hozam. Az első negyedévi tervét 11 ezer liter tejjel teljesítet­ték túl. Jelenleg 1600—1640 liter között van a napi meny- nyiség. A tejházban naponta 300 liter tejet fölöznek, s a so­vány tejet az itatásos borjú- neveléshez használják fel. A tejszín a többi teljes to;be kerül, s mint dúsított — 4,4 —4,5 százalék zsírfokú — te­jet szállítják el naponta. Vizsganap az egyete­men.. Az egyik diáklány felelete után a profasz- szor megjegyzi: — Tudja, kisasszony, mire emlékeztet engem az ön szereplése? — Fogalmam sincs, ké­rem ... <—■ Akkor megmondom: egy izgalmas krimire. — Hogy értsem ezt, professzor úr?! — Szeretném önt ismét látni __ S SmSggí HM0S0 AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: • JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latínca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím; 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. • Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk: meg és nem küldünk vissza 1 Terjeszti a Magyar Posta. Élőfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári- üzemében, Kaposvár, Május 1. ' u. 101, Felelős vezető: Sariut* Béla i&azgaüW nyűgöző, bolyongásai író tol­lára kívánkoznak. Királvi és Mai tv-ajánlatunk főúri udvarokban vetélked­A szövetkezet 4000 négyzet- méter fólia alatt és szabad földön. 12 hektáron kertész­kedik. A fólia alól eladjak 22 ezer fej salátát Most para­dicsom, paprika és uborka nő a védett helyen. Már sza­dik a hegyes erős paprikát, egy héten belül az uborka, két hét múlva a paradicsom is piacra kerül. 3 hektáron paprikát, 3,5 hektáron para­dicsomot, míg 5.5 hektó -on korai és kései káposztát ter­melnek. Áruikat saját üzle­tükben. valamint a Somogy megyei MÉK Vállalatnak és a Nagyatádi Konierv gyárnak értékesítik. imu iroaor ram as) a lelőtt ozbax mellett. Kertészet a város mellett (Tudósítónktól.) Négyhengeres Diesel-mo­tor nyomja föl a vizet a Ka­pos folyóból a kaposfői Kos­suth Tsz kertészetébe, ahol fólia alatt nevelt, szép, egész­séges paprikapalántákat ültet­nek az itt 'dolgozó asszonyok, lányok. Igyekezni kell, hogy a háromhektámyi terület pa­lántázásával mielőbb végezze­nek. Tévéjáték. t. rész. Zsoldos Péter tudományos—fantasz­tikus regényéből — amely 1972-ben a trieszti Eurocon I. fesztiválon nagydíjat nyert — készített tv-filmet Váirkotnyi Gábor rendező. — A regény csak alapja a tv-játéknak — mondja Zsoldos Péter —, mégis az események íve, az űrhajó legén ységiének somsa lényegében változatúin ma­radt, Én hiszek a műfajok önállóságaiban: a tévéfilm nem ugyanaz a műfaj, mint a re­gény, de ugyanaz a magva. A fantázia világában emberi történetet akartunk ábrázolni, a képzelet és a valóság egy­másba fomódásával. Szerep­lők : Rajihoma Ádám, Fodor Tamás, Tolnay Miklós, Szigeti András.

Next

/
Thumbnails
Contents