Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
) Ara: 80 fillér XXXII. évfolyam 153. szám 1976. június 30, szerda 29 párt küldöttség részvételével Megnyílt az európai kommunista és munkáspártok értekezlete A Hotel Stadt Berlin épülete az Alexander-platzon, az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának színhelye. Pincési Pál és PiHtyi Sándor, az MTI tudósítói jelentik: Berlinben tegnap a Stadt Berlin szálló dísztermében reggel kilenc órakor 29 pártküldöttség részvételével megnyílt az európai kommunista és munkáspártok értekezlete, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttségek téglalap alakban kiképzett ! asztalsor körül helyezkedtek el. mégpedig azon országok német nyelvű nevének német ABC szerinti sorrendjében, amely országok- I ból érkeztek. A magyar pártküldöttség ily- módon a Török Kommunista Párt és a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt delegációja között foglalt helyet. Ugyanez a sorrend érvényesül egyébként a tanácskozás egyes üléseinek elnöklésénél is. A kétnapos magas szintű tanácskozást Erich Honecker, a Német Szocialista Egység- i párt KB első titkára nyitotta ' meg. Svájci Munkapárt, Jakob ! Pártja, Leonyid Ujics Brezs- Lechleiter, a PB tagja, a KB nyev, a KB főtitkára; titkára; Spanyol Kommunista Párt, Szovjetunió Kommunista 1 Santiago Carrillo főtitkár; Csehszlovákia Kommunista Pártja, Gustav Húsúk, a KB főtitkára; Török Kommunista Párt, I. Bilen, a KB főtitkára; Magyar Szocialista Munkáspárt. Kádár Janos, a KB első titkára; Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL), Hrisztosz Pe- tasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja PB tagja; Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt Erich Ziegler alel- nök. A vasárnap és hétfőn Berlinbe érkezett pártküldöttségek nagy többségét a pártok főtitkára, első titkára, illetve elnöke vezeti. A tanácskozás munkarendjét a szerkesztő- bizottság dolgozta ki és azt az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Ezek szerint csak plenáris ülések lesznek, a küldöttség-vezetők szólásra jelentkezésük sorrendjében kapnak szót. Az értekezlet munkanyelvei a német, az orosz, az angol, a francia, az olasz és a spanyol; az egyéb nyelveken elhangzó felszólalásokat ezeken a nyelveken tolmácsol ják és bocsátják írásos formában a nemzetközi sajtó rendelkezésére, amely több mint 500 lap- és hírügynökségi tudósítóval, fotóriporterrel, tvés rádiótudósítóval képviselteti magát a történelmi jelentőségű konferencián. Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján részt vevő küldöttségek vezetői; Belga Kommunista Párt, Jean T erf ve, a Belga KP alelnöke: Bolgár Kommunista Párt, Todor Zsivkov, a KB első titkára; Dán Kommunista Párt, Knud Jespersen elnök; Német Kommunista Párt, Herbert Mies elnök; Német Szocialista Egységpárt, Erich Honecker, a KB főtitkára; Finn Kommunista Párt, Aarne Saarinen elnök; Francia Kommunista Párt, Georges Marchais főtitkár; Görög Kommunista Párt, Harilaosz Florakisz, a KB első titkára; Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Gordon McLennan főtitkár; Írország Kommunista Pártja, Michael Oriordan főtitkár; Olasz Kommunista Párt, Enrico Berlinguer főtitkár: Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Joszip Broz Tito elnök; Luxemburgi Kommunista Párt, Dominique Urbany elnök: Holland Kommunista Párt, Henk Hoekstra elnök; Norvég Kommunista Párt, Martin Gumiár Knutsen elnök; Osztrák Kommunista Párt, Franz Muhri elnök; Lengyel Egyesült Munkáspárt, Edward Gierek, a KB első titkára; Portugál Kommunista Párt, Alvaro Cunhal főtitkár; Román Kommunista Párt, Nicolae Ceausescu főtitkár; San Marinó-i Kommunista Párt, Ermenegildo Gasperoni elnök; Baloldali Párt — Kommunisták (Svédország), Lars Werner elnök; Erich Honecker megnyitó beszéde Kedves elvtársnők és elvtáisak! A Német Szocialista Egy- ségpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság kommunistái és népe nevében a legszí vélveseb ben üdvözlőm a testvér pártok va- | lamennvi küldöttségét. Ez a j berlini értekezlet az európai j kommunista és munkáspártok í reprezentatív konferenciája, 20 kommunista és munkáspárt küldöttségéi több rinnt 29 millió kommunistát kepvi- ; selnek. Teljes joggal elmond- | hatjuk: párjaink és ez a konferencia kontinensünk munkásosztályának, dolgozóinak, népeinek alapvető céljait képviselik. ' A nemzetközi porondon az utóbbi időben jelentős pozitív változások történtek. Ezek nagymértékben a kommunista pártok, a Szovjetunió és más szocialista országok, az összes haladó, demokratikus erők sokéves, állhatatos és áldozatkész harcának az eredményei. Ezeket a történelmi változásokat tekintetbe véve, az európai kommunista és munkáspártok 1974 októberében a varsói konzultatív találkozón olyan feladatot állítottak maguk elé, amely mélységesen hatott nemcsak magukra a pártokra, hanem valamennyi békeszerető és imperialistaellenes erőre. Arról van szó. hogy a munkásosztálynak, a népeknek javasolni kell, milyen legyen a további irány | és út az európai békéért, biztonságért, együttműködésért I és szociális haladásért vívott ! harcban. Közben a fejlődés tovább haladt előre. A hidegháborútól az enyhülés irányában megkezdődött fordulat hatásos megerősítésre talált a biztonságról és az együttműködésről tartott helsinki értekezlet eredményei révén. Az a téma, amelyről mi itt, Berlinben tanácskozunk, égetően időszerű. A kommunistáktól. akikről már régen beigazolódott, hogy a béke és a haladás Európájának élharcosai, a népek a jövőbe mutató választ várnak arra vonatkozólag. mi most a teendő, hogy előbbre jussunk az enyhülésért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Joggal mondhatjuk, hogy ezek a várakozások nem korlátozódnak csupán Európa népeire és demokratikus erőire. Pártunk kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy mi ezzel a konferenciával közösen eleget teszünk nagy történelmi felelősségünknek., pártjaink , evégett hasznos, kollektív előzetes munkát végeztek. S ennek az eredménye a szerkesztő bizottság által előterjesztett dokumentumtervezet. Az előkészítő megbeszélések, amelyek elvtársi légkörben zajlottak le, kétségtelenül ] hozzá járultak, hogy tovább segítsék a pártok kölcsönös megértését, egybevágó állás- | pontok kidolgozását és a pár- ; tok együttműködései,. Partui s ! ebben az értelemben nagy jelentőségűnek értékeli Európa kommunistáinak értekezletünk témájáról tartandó nagy- eszmecseré j ét. A Német Szocialista Egységpárt ebben a béke és a szocializmus ügyéért vívott harcban jelentkező közöA érdekek és célok kifejeződését látja. Kedves elvtársak! Pártunkat büszkeséggel és őreimmel tölti el, hogy- az európai kommunista és munkáspártoknak ez a jelentőségteljes konferenciája a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában zajlik le. Ezt nagy tisztességnek és egyben kötelezettségnek tartjuk. Kellemes tartózkodást kívánunk köztársaságunkban. ,ébban a tudatban, hngv ez az értekezlet fontos hozzájárulás lesz a közös feladatok megvalósításához, a Német Szocialista Egységpárt minden részvevőnek jó, termékeny munkát kíván. Engedjék meg, hogy Európa 29 kommunista és munkáspártjának értekezletét megnyitottnak nyilvánítsam ki. Vita az okmánytervezetről Erich Honecker megnyitó beszéde után az értekezleten megkezdődött a vita. amelynek során a küldöttségvezetók helyeslőén nyilatkoztak mind a szerkesztő bizottság által kidolgozott okmány-tervezet egészéről, mind annak az egyes pártok tevékenységét közvetlenül érintő részleteiről. Az elnöklő Jean Teryfe, a Belga KP elnökhelyettese, a tegnap délelőtti ülésen elsőnek a finn pártküldöttség vezetőjének, Aarne Saarinennek, a Finn KP elnökének adta meg a szót. Aarne Saarinen rámutatott: ►Az a tény, hogy közö6 konferenciánkra összejöttünk, kidomborítja marxista—leninista pártjaink összetartozását. pártjainknak azt az akaratát. hogy a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harcunkat tovább erősítjük.« A finn küldöttség vezetője méltatta a berlini értekezlet gondos előkészítését, majd utalt a Helsinkiben alig egy éve zárult európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amelynek sikeréhez a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus erői javára történt kedvező változás nagyban hozzájárult. Az európai párttalálkozó elé terjesztett dokumentumtervezet is foglalkozik az erőviszonyok megváltozásával és helyesen jellemzi annak jelentőségét. j A Finn KP elnöke a továb- biankban emlékeztetett arra. j hogy a második világháború 1 után Finnországban is hatalmas ideológiai és politikai harc kezdődött az ország külpolitikai irányvonalának meghatározásáért és azért, hogy Finnország kivegye részét a népeknek a béke megszilárdításáért vívott közös harcából. A fejlődés egyik eredménye, hogy Finnország nagyon pozitívan járult hozzá az európai biztonsági értekezlet előkészítéséhez és lebonyolításához. A Finn KP ellenzi a Finnország és a Közös Piac közötti szabadkereskedelmi szerződést, mert ez elősegíti a nagy tőkés monopóliumoknak az ország gazdasági életébe való behatolását. A monopol- kapitalista rendszer olyan válságjelei tapasztalhatók Finnországban, mint az üzemek gyártási kapacitásának kihasználatlansága, a munkanélküliség. a külkereskedelem egyre növekvő deficitje, az áremelkedés és az infláció — mondotta a Finn KP elnöke, majd kijelentette: »A Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott jelentős kereskedelem és gazdasági együttműködés nélkül e problémák közül sok még súlyosabb lenne.« Saarinen ezután a Finn KP és a Finn Szociáldemokrata Párt együttműködésének lehetőségeit vázolta. Az európai kommunista pártok értekezletének okmánytervezetére kitérve pártja teljes támogatásáról biztosította annak a leszerelésre, a katonai tömbök egyidejű feloszlatására vonatkozó részeit. Annak hangoztatásával zár- ta beszédét, hogy a testvérpártok együttműködése értékes és nagy jelentőségű, minden egyes párt teljes önállóságának tisz- teletbentartásával. az internacionalista szolidaritás, a proletár internacionalizmus elvei alapján valósul meg. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke volt a következő felszólaló. ► Az Osztrák KP Központi Bizottsága felhatalmazott bennünket, hogy adjuk hozzájárulásunkat az értekezlet elé terjesztett okmánytervezethez« — közölte, majd áttért az osztrák belpolitikai helyzet elemzésére. Elmondta, hogy Ausztriában erős szocialista párt van, amely elsősorban gyakorol befolyást a munkásságra, hat éve van kormányon, a parlamentben abszolút többséggel rendelkezik és döntő módon befolyásolja a szakszervezeti szövetséget. »A szociáldemokrata kormány az állammono- po lista profitrendszer támasza« — jelentette ki Franz Muhri, majd áttért az ausztriai kapitalizmus új fejlődési szakaszának jellemzésére. Az osztrák pártküldöttség vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a fő ellentét nem a kommunisták és a szocialisták között van, ahogy azt a jobboldali szocialista vezetők állítják, hanem a munkásosztály és a tőke között. Franz Muhri rámutatott, hogy Ausztria állandó semlegessége hozzájárulás az európai békés együttéléshez. Az Osztrák KP Ausztria semlegesség! és békepolitikája mellett száll síkra. Harcol minden olyan kísérlet ellen, hogy ezt a semlegességet' »kilúgozzák«, Ausztriát mind erősebben az EGK-hoz kössék, és katonailag a NATO-nak rendeljék alá. »Az Osztrák KP — hangsúlyozta a párt elnöke — a proletár internacionalizmusban, amely a nemzetközi osztályharc története során állandóan új tartalommal és új formákkal gazdagodik, közös harcunk egyik fontos fegyverét, munkánk egyik erőforrását látja.« »Autonómiánk, az egyenjogúság elve magában foglalja annak az objektív ténynek elismerését, hogy a Szovjetunió, mint a szocializmus legerősebb és legtapasztaltabb pártja, különösen nagy és pozitív szerepet játszik a nemzetközi osztályharcban« — jelentette ki az osztrák pártküldöttség vezetője, majd felszólalása zárószakaszában a demokrácia és a szabadság, a demokrácia és a szocializmus összefüggéseit elemezte. Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) KB Politikai Bizottságának tagja sötét színekkel ecsetelte felszólalásában a ciprusi állam felszámolására, kettéosztására és a NATO-ba való integrálására irányuló imperialista terveket. Elismeréssel adózva az okmánytervezet ciprusi vonatko- j zású részeinek, rámutatott, I hogy e tervezetet a szerkesztő bizottság és munkacsoportja több mint 20 hónapos munkájának »nehéz, de konstruktív munkájának« eredménye. Az AKEL küldöttségének vezetője sikraszállt a »helsin- ! ki elvek« maradéktalan betartása mellett, sürgette a Cip- j rusra vonatkozó ENSZ-hataro- j zatok érvényesítését. »Ahelyett, hogy demHitari- zálnák Ciprust — mutatott rá j — katonai támaszpontokat építenek a megszállt területeken. Ugyanakkor James Callaghan kormánya, akárcsak az előző Wilson kormány megtűri, hogy nagy amerikai egységek legyenek jelen a közel- keleti válságba való esetleges beavatkozás céljából azokon a főbb katonai támaszpontokon, amelyek a zürichi megállapodások értelmében Nagy- Britanniához tartoznak.« A ciprusi pártküldöttség vezetője köszönetét mondott a Görögországhoz, Törökország- j hoz és más országokhoz inté- j zett legutóbbi szovjet jegv- I zékért. amely nemzetközi kon- j zultációt sürget az ENSZ ke- ! rétében a ciprusi problémáról, az el nem kötelezett országok széles körű résztvételével es amely teljesen egybevág a ciprusi nép elképzeléseivel. Erich Ziegler, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnökhelyettese volt a délelőtti ülés negyedik felszólalója. Pártja nevében tejes egyetértéséről biztosította a berlini értekezlet okmánytervezet ét, amely mint mondotta »reális és építő szellemű akcióprogram« az európai béke megszilárdításáért, az imperializmus ellen folytatott harc egy új szakaszában. »Pártunk tapasztalatai — hangoztatta — megerősítik az okmánynak azt a megállapítását, hogy a békés egymás mellett élés politikája kedvező feltételeket teremt annak a harcnak a továbbfejlesztéséhez, amelyet a munkásosztály, az összes demokratikus erők, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatnak«. Erich Ziegler emlékeztetett arra hogy az imperializmus Nyugat-Berlint majdnem egy negyedszázadon keresztül használta a szocialista országok, elsősorban az NDK elleni aknamunkára. Ez a körülmény a múltban többször veszélyeztette Európa és a világ békéjét, ugyanakkor káros és hátrányos volt maga Nyugat- Berlin lakossága számara is. A különböző társadalmi rendszerű európai államok között az utóbbi években megkötött szerződések, nem utolsó sorban a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás jelentőségének méltatása után a szónok képet adott Nyugat-Berlin jelenlegi gazdasági és szociálpolitikai helyzetéről, majd a proletár internacionalizmus jelentőségének hangsúlyozásával zárta beszédét. A berlini értekezlet kedd délelőtti ülésének második felében Todor Zsivkov, a Bolgár KP ICB első titkára vette át az elnöki tisztet, és elsőnek Leomyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót. (Folytatás a 2. oldalon)
