Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
NMM SZÍR SZEMET MAI KOMMENTÁRUNK A bizalmi s.zava Tapasztalatcserék Növekvő eredmények Jóllehet az egy tehénre jutó tejhozamnöve,kedés nem számottevő, egészében azonban az áprilisi mérések szerint — a márciusihoz viszonyítva — emelkedés mutatkozik a tej- fölvásárlásban. Ez a különböző intézkedések gyors eredményét mutatja. A fejlesztést célzó szándékkal rendezett tapasztalatcserék, bemutatók sok érdeklődőt vonzottak, hasznosnak bizonyultak. Az április végén Felsőbogáton, a Kutast Állami Gazdaság szakosított telepén tartott ismertető épp úgy ennek a feladatnák a szolgálatában állt, mint a többi — megyénkben rendezett — hasonló témájú rendezvény. Ilyen törekvés volt tapasztalható a sertéstenyésztés eredményeinek népszerűsítésében is. A Böhönyei Állami Gazdaságban például a szakteleppel rendelkező tsz-ek vezetői részére tartottak tapasztalatcserével egybekötött munkaértekezletet. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya fokozottabban figyelemmel kíséri a korábbi, megyei utasításban szabályozott selejtezés végrehajtását: járásonként megvizsgálják a nagyüzemeknél tenyésztésben maradó tehenek minőségi alkalmasságát. A Kaposvári Húskombinát egyébként az idén április végéig csaknem 2100 tehenet vett meg. Ebben az időszakban több mint 2400 tehenet selejteztek ki (a zömét állategészségügyi, illetve szaporodásbiológiái okok miatt). A sertéstenyésztésben tovább segítették — sokoldalúan — a háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját. Május elején járásonként megbeszélték a feladatokat, a megvalósítást előmozdító intézkedéseket. A Kaposvári Húskombinát 54 somogyi tsz-szel kötött bizományi szerződést, s eddig több mint 120 kocasüldőt, illetve 150 vemhes kocasüldőt adott ki (a további igény — együttvéve — meghaladja az 1400-at). Az említett megbeszéléseken — melyeken részt vettek a tsz-elnökök, a községi tanácselnökök és a fogyasztási szövetkezetek vezetői — minden e témához kapcsolódó problémát tisztáztak. Például azt is, hogy még több kocát igényelnének a kistermelők, ha az állatok ellenértékét törleszthetnek is, és nemcsak készpénzért juthatnának hozzájuk. MÉG NEM KÉSZÜLTEK EL teljes egészében a megye tsz-einek ötéves gazdálkodási tervei, de maris levonható néhány következtetés. Az állam gazdaságpolitikáját szolgáló Magyar Nemzeti Bank szakembereinek egy kicsit hivatali kötelességük is ezeknek a következtetéseknek az összegezése. Dékán y Ferenc, az MNB megyei igazgatóságának mezőgazdasági osztályvezetője elmondta: a 82 somogyi tsz közül mintegy húszban — különböző okok miatt — feszültségek vannak. Egyes tervekben a reálisnál magasabb hozamokkal és alacsonyabb költségekkel számolnak. Az egyik dél-somogyi tsz tervében például »tökéletes« az egyensúly, csakhogy ezt úgy érik el, hogy bár náluk jelentős az állattenyésztési üzemág, minden takarmányt eladnának!. Nyilvánvaló tehát az - elképzelés megalapozatlansága. összesen mintegy 70—75 millió forintra van szükség ahhoz, hogy ebben a húsz gazdaságban helyreálljon az egyensúly. Ennek egy részét a bank máris biztosította, más részét pedig kilátásba helyezte. A készülő tervek jól mutatják, milyen egy szövetkezet pénzügyi vezetésének színvonala. Még viszonylag kedvezőtlenebb adottságú gazdaságok is képesek voltak magukat »első osztályú adóssá« tenni megalapozott terveikkel. Sajnos, van példa ennek ellenkezőjére is. A bank A vállalati belső tártaié- ’ kok keresésekor köny- nyen megeshet, hogy csupán azt figyelik: ki az, aki olykor vagy gyakran nem dolgozik és melyik gép mennyit áll. Ebből kiindulva kezdik azután vizsgálni — nagyon helyesen — a tétlen- kedés vagy a gépállás okait. Tehát — így is modhatjuk — közvetlen veszteségidő-feltá- rást végeznek: azt nézik, hogy a munkaidőből hány perc, hány óra futott el haszontalanul, mert hiányzott az anyag, a rajz, vagy késett a karbantartó, a gépbeállító, ’nagy hiányzott a munkás a gép mellől, mert nincs vagy megbetegedett. Az ilyesmiből adódó idő- veszteségek tekintélyes óraszámot tesznek ki. Népgazdasági összesítésben az így elfutó percek az éves munkaidőalap — egyesek szarint — 10, mások szint 25 százalékát is fölemésztik. E kiesés csökkentése, kézenfekvőén, a jelenlegi vállalati erőforrások (ember és gép) azonnali jobb hasznosítását eredményezné: ugyanaz a géppark, létszám, ugyanennyi idő alatt több eredményt érhetne el. Közismert képlet, és nincs is ma olyan vállalat, amely ne igyekezne valamilyen módon csökkenteni az efajta veszte- teségcket. A vállalati gazdálkodásban azonban létezik olyan helyzet, amelyben senki sem áll, nem fut a pei’c tétlenül vagy haszontalanul, az erőforrások és a munkaidőalap lehetséges kihasználásától mégis messzire elmarad a vállalatok egész sora és az egész népgazdaság. Ezt a veszteséget nehéz fölfedezni, ez nem szúr szemet. Arról van szó ugyanis, hogy a hazai iparban a közvetlen termelő tevékenységet kiszolgáló úgynevezett melléktevékenységet igen sok ember A KISZ IX. kongresszusán hangzott el: a lehetőségekhez mérten kevesebbszer rendezzenek munkaidőben különböző programokat a fiatalok, hiszen csak így tudják segíteni a termelést. A somogyi fiatalok e megállapítás szellemében cselekedtek, amikor vasárnapra meghirdették a megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozó KISZ-es fiatalok találkozóját. Több mint százan jöttek el a rendezvényre. Előadást hallgattak meg az MSZMP XI. kongresszusának gazdaságipolitikai határozatairól, az ötödik persze mindkét esetben segít, és ezt megfelelő föltételekhez köti. Az is előfordul, hogy megalapozatlan kérelmeknek nem adnak helyt. Ha ugyanis a mezőgazdasági üzemben nem megfelelő színvonalú a termelés, akkor a hitel önmagában csak ideig-óráig oldja meg a gondokat. Egy hónap múlva túl leszünk az új ötéves terv el$ő félévén, s már most is látható a hiteligények alapos megváltoztatása. Míg korábban a gazdaságok többsége esetenként. erejét meghaladó építési beruházást kezdett, most inkább a túlzott óvatosság a jellemző: a s'omogyi tsz-ek mind ez ideig egyetlen új építkezésre sem kértek hitelt. Ez az óvatosság persze az esetek egy részében indokolt, hiszen az egyensúlyt megteremteni akaró törekvésből fakad. Más a helyzet azokkal a gazdaságokkal, amelyek nehézségeiket eltúlozzák vagy az új szabályozóknak a gazdálkodás feltételeit nehezítő hatását felnagyítják. Dékány Ferenc szerint a bruttó jövedelemnek mintegy négy-öt százalékos csökkenését okozzák az új szabályozók. Tény, hogy nehezebbek a gazdálkodás feltételei, több példa is ■mutatja azonban, hogy vannak olyan tartalékok — például a hatékonyság növelése —, melyek kiegyenlíthetik az új szabályozók hatását. A hiteligények csökkenésének másik oka, hogy nem áll minden esetben rendelkezésre végzi — lassan és alacsony hatásfokkal (az anyagmozgatást, a karbantartást, a raktározást, a vállalati fűtést és energiaellátást stb.). Vagy például a gépipari szerelőmunkát — általában — és az építőipart is még mindig nem gépesítették megfelelően. A gépiparban például az alig gépesített szerelés a gépipar teljes munkáslétszámának 23, az Bnyagmozgatás a 12 százalékát köti le. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi szükséges melléktevékenység munkaerőgárdáját is — máris a teljes munkáslétszám feléhez közelítünk. Ez az arány nemcsak a gépiparra vonatkozik, hanem — legföljebb 1—2 százalék eltéréssel — tulajdonképpen az egész népgazdaságra. A z e körben foglalkoztatott emberek, ha még oly serények is, közvetlenül csak a töredékét állíthatják elő annak a termelési értéknek, amelyet a létszám másik fele, a termelő- berendezések mellett — azokat kezelve — előállít. A »melléktevékenység« címszó alatt összefoglalt teendők persze renkívül szükségesek, az értékalkotó folyamat nélkülözhetetlen részei, ha ezekben zavar támad, az súlyos fennakadásokat okoz a közvetlen készárutermelésben is. Sőt: valamennyi vállalat egyik feladata most éppen az, hogy a közvetlen termelőberendezések és a melléktevékenységek technikája, technológiája közötti összhangot megteremtse. Nem lehet szüntelenül csak a termelést végző berendezéseket korszerűsíteni — egyszer be kell »várni«, hogy a kiszolgáló technika színvonala felzárkózhasson a ter- J meló gépek műszaki tudomá- i nyához, tempójához. Sok I gyárban a jelek sokasága fiötéves tervidőszak legfontosabb feladatairól es a KISZ IX. kongresszusáról. Gyenesei István, Kusz József és Szilágyi István küldöttként vehetett részt ifjúságunk legrangosabb fórumán; most élménybeszámolót tartottak azoknak, akik csupán az újságokban és a televízióiban kísérhették figyelemmel az eseményeket. A sport is szót kapott a vasárnapi találkozón: »kocogtak« a részt vevők a Szabadság parkban, délután pedig szellemi tornát rendeztek. I megfelelő építési kapacitás a már megkezdett beruházásokhoz sem. Márpedig minden hónap »csúszás« százezres ráfizetéseket okozhat. (A bank egyébként 20 millió forint hitellel támogatja a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését.) A fenti okok magyarázatot adnak ugyan, de nem nyugtatnak meg. A tervszámok szerint ugyanis hazánkban az idén — többek között — hatezer tejtermelő és 46 ezer hízósertés férőhelynek kellene megépülnie. A feladatokból természetesen megyénk szövetkezeteinek is jut, de ez ideig még nem jelentkeztek építési szándékkal. A KORÁBBINÁL többen kértek viszont gépvásárlási kölcsönt. Csupán az utóbbi egy hónapban mintegy 30 millió forint értékű ilyen hitelt adott a bank. A KITE és a KSZE termelési rendszerben részt vevő gazdaságok ezenfelül 12 millió forint export- árualapot növelő, elsősorban gépvásárlási hitelt is kaptak. összességében tehát a tsz- eknél a tervek alapján máris megvan a további munka alapját jelentő pénzügyi egyensúly. Ez az utóbbi néhány hónap hatékony munkájáról tanúskodik. Jó jel az is, hogy több, hosszabb ideig veszteséges állattenyésztő szaktelep működése vált kifizetődővé. így tehát a gazdaságok egy részének óvatoskodása máris indokolatlan. Bíró Ferenc gyelmeztet arra; hogy eljött ennek az ideje. A két tevékenységcsoport közötti szín- vonalbeli különbség napjainkra már jelentős veszteségforrás: a lassú, és többnyire a kézi munka színvonalán megrekedt kiszolgálás egyre inkább gátja a nagy értékű termelő technika maradéktalan kihasználásának. A veszteség tehát itt nemcsak abban jelentkezik, hogy ezek a munkák sok embert kötnek le — noha ez is számottevő pazarlás —, hanem konkrétan abban is, hogy kifejezetten lassú és bizonytalan a termelés, kiszolgálása. A melléktevékenységek gépesítésével és racionalizálásával, ésszerűbb szervezésével jelentős számú munkaerőt szabadíthatnak föll csoportosíthatnak át a vállalatok a közvetlen termelésbe, például a második és a harmadik műszak megszervezéséhez. S nemcsak az anyagmozgatás gépesítése kínálja ezt a lehetőséget, hanem valamennyi kiszolgáló melléktevékenység korszerűsítése is. A kohó- és gépiparnak a közelmúltban kidolgozott egységes cselekvési programja számol ezzel a tartalékkal: vállalatai figyelmébe ajánlotta a tervek összeállításához s a végrehajtásához is. T ermészetesen nemcsak a gépipari ágazatban van mód — ahogyan a cselekvési program fogalmazta — a technológiai szerkezet átalakítására, hanem az egész népgazdaságban. Valamennyi vállalatnál érdemes keresni a lehetőségeket és megteremteni a pénzügyi feltételeket is ahhoz, hogy egyre több embert szabadíthassanak fel — a gépek és a szervezés segítségével — a termelést kiszolgáló, kevésbé hatékony munkák alól. Ez az embereknek is jó, akik ezzel alkotó jellegű munkakörbe kerülhetnek, jobb munkakörülmények közé. G. F. — Ha nálunk egy műszerész »selejtesen« dolgozik, abból Tisztelt Szerkesztőség! kezdetű nyílt levél születik az önök lapjában — mondotta Domokos András, a Gelka megyei kirendeltségének vezetője. . — Nekünk nemcsak azért kell jó munkát végezni, mérthagy »fönt mit szólnak« majd, hanem azért is, mert egy-egy rossz »javítás« legalább húsz megrendelőt riaszt el tőlünk. Ezért szigorú a premduimsza- bályzaitunk is. Ha egy évben 86-nál több panasz érkezik a munkákra, azt igencsak megérzi a pénztárcánk. Nem mentegetőzésképpen, de hadd mondjam el: a tavalyi 101 ezer javítás után 95 panasz érkezett, s csak 60->ban voltak hibásak a műszerészeink. A lakosság többnyire csak a harminc, úgynevezett kiszálló műszerészt ismeri, ök bét napon belül mindenhová eljutnak. (Kötelező, hogy nyolc napon belül kijavítsák a hibát.) Fekete-fehér televízió javítására hetente 3—4-szier jutnák el a megye minden területére, de már 120 színes televízió is van, amelyekért szerdán és pénteken túrajáratot szerveztek. Kevésbé ismerjük a hatvanhat »-benti« műszerész munkáját, pedig ők gyakran dolgoznak veszélyes köi-ülmények között is. Például egy képcső robbanása fölér egy védőikézigránát robbanásának erejével. Ezért nem lehet lakásban képcsövet cserélni, csupán sűKomlón ünnepi hangversennyel zárult vasárnap a III. Kodály Zoltán nemzetközi gyermekkórus-találkozó. Bárdos Lajos Ko6suth-díjas zeneszerző kórusművet komponált Komló tiszteletére, amely az idén ünnepli várossá alakulásának negyedszázados évfordulóját. A tárnák fölött című kantátát — szövegét dr. Vargha Károly pécsi főiskolai tanár írta — a Kodály Zoltán A leggyakoribb témának számított a szakszervezeti választások időszakában, hogy nem támaszkodnak eieggé a bizalmiak véleményére, pedig a helyes döntésekben, a kis közösségek jó légkörének megteremtésében ők is sokat tehetnének. A IX. megyei küldöttértekezleten — mind a beszámolóban, mind a felszólalásokban — megfogalmazódott: a bizalmiak észrevételei, javaslatai nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági szervek munkájában. A tagság véleménye eljutott a szakszervezetek XXII. kongresszusára is, sót meg határozottabb megfogalmazásban. Elsősorban az fogalmazódott meg, hogy olyan hatáskört kell biztosítani a bizalmiaknak, amely a meggyőző—nevelő munkán túl meghatározott kérdésekben egyetértési jogot is ad számukra. A konrgesszus egyetértett ezzel az elképzeléssel, s így bevették a szakszervezetek új alapszabályába is. Egy lépés hiányzott ennek a megvalósításához: a Munka Törvénykönyvének a módosítása. Épp ezért tűzte napirendre a Minisztertanács ezt a témát az illetékes minisztériumok és a SZOT együttes előterjesztése alapján. A mostani döntés megnöveli a bizalmiak hatáskörét az egész tagság érdekében: eddig ugyanis a vezető nem volt köteles elfogadni a bizalmi véleményét; csak meghallgatta. Most azonban egyetértési joga lesz nagyon fontos kérdésekben. Ezek közé tartozik elsősorban a dolgozó személyi alapbérének megállapítása, aztán a kitüntetési javaslatok, a jutalmazás, a fizetett rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság adása, a vállalati lakás, a lakástámogatás, a szociális rű dróthálóval elkerített helyiségben, plexiálarcban, bőr begesztökötéinyfben és hosszú szárú bőrkesztyűben. S a benti műszerészekre vár a raktárban sorakozó sok ki&rádió, hajszárító, magnetofon. javítása is, meg a »beteg« mosógépek és hűtőszekrények... Somogybán jól bevált a Gelka átalánydíjas javítószolgálata. 1973-ban kezdték mag a szervezését, s az országban a második helyen állnak 7889 ének-zene tagozatos általános iskola nagykórusa mutatta be a zárókonoerten. A kicsinyek idei fesztiválján öt ország — Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Svédország és Magyarország — gyermekkórusai vettek részt, összesen mintegy félezer daloló lány és fiú. A találkozó keretében avatták föl a névadó Kodály Zoltán szobrát a bányászvárosban. juttatás oá taítélése. Ez fi felsorolás is . érzékelteti, hogy a közösség igazságérzetének érvényesítés e milyen fontos egy-egy bér emelésnél (ki lehet szűrni a vándormadaraknak juttatott esetleges magasabb órabt^rt (vagy a vállalati lakás k iutalasánál. Somogybán több mint négy- ezerhatszáz szakszervezeti bizalmi jutott e zzel egyetértési joghoz. Már most érdemes hangsúlyozni: a nagyobb hatáskör nagyol^b felelősséget jelent megyenl :ben is, hiszen szavuk szazeze r ember érdekeit testesíti rrujzjd meg. Eddig olykor azzal intézte el a tagság a bizalmi munkáját, hogy »úgy sincs . szava-. Épp ezért fontos véler aenyük eljuttatása a bt zalmiakhoz most. ebben a mi^gváltozott helyzetben. Az és: :revételek, a favasiatok súlya el sem lcépzelhető a brigád l, a műhely. az iroda több i dolgozójának felelőssegtel.ies állás- foglalása nélkül, — <amint azt a SZOT elnökségéne k tegnapi ülésé is leszögezte . Igent is, nemet is k ell mondani a bizalminak. Az: is lehet, hogy nem nézik jó szemmel egyes helyeken a tagok érdekében végzett mimikáját. A Minisztertanács döntése alapjan éppen ezért munkajogi védelem illeti meg őket — nemcsak megbízatásuk idejére, hanem további két évre. E nagy feladat ellátása, a szakszervezeti bizottságok, a szakmai szakszervezetek, az SZMT is felkészítik a tagok érdekeit képviselő bizalmi • kát. Ezért biztos, hogy nei . lesz zökkenő nélküli az egyetértési jog gyakorlása; haszna azonban a munkahelyi demokratizmus, a szakszervezeti demokrácia kibontakozásán, a helyesebb döntéseken lemérhető lesz. szerződéssel. Csak Hajdú-Bá- har megye előzi meg őket, s ez nem is csoda, hiszen hat évvel ezelőtt — kísérletképpen — ott vezették be először az átalánydíjat A havi 30 forintért mindenfajta háztartási gépet azonnal megjavítanak. Megyénkben például 76 ezer televízióból 7589-re kötötték átalánydíjas-szerződést. Ez az »egyezség« kölcsönösen előnyös a lakosságnak és a Gel- ká-naik. Beszámolt a kirendeltség vezetője arról is, hogy Kaposváron 1980-ig egy 350 négyzetméter alapterületű szervizt nyitnak. Ez nemcsak a megyeszékhelynek, hanem a környékének ellátását is szolgálja majd. Hamarosan a Honvéd utcában is nyílik egy fióksizervizünk. Ugyancsak ebben a tervidőszakban épül új szerviz Csurgón, s közben már a létesítendő szervizek szakosításán dolgoznak. G. J. Á tsz-ek pénzgazdálkodása Mezőgazdaságban dolgozó fiatalok találkozója A jó hírért Nemzetközi gyermekkórus-találkozó Komlón
