Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

ELISMERÉS AZ ALKOTÓKNAK Képzőművészeti elet Somog'.vban Számítástechnikai Oktató Központ Rövidesen befejeződik a Számítástechnikai Oktató Központ építése a budapesti Etele té­ren. Jelenleg a belső szakipari munkáknál tartanak. Az új intézet az ENSZ támogatásá­val épül. A több mint 200 millió forintos beruházást előreláthatólag 1976 augusztusában adják át. Azt tudjuk, hogy dolgozni kell Sok kicsi sokra, megy Ülést tartott tegnap a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület többek között tárgyalt Somogy képzőművészeti életéről, a megyei művelődésügyi osz­tály előterjesztése nyomán értékelte az itt élő alkotók több éves munkásságát, va­lamint azoknak a fórumok­nak a megnövekedett szere­pét, melyek kultúrpolitikai céljainknak megfelelően a műalkotásokat a közönség elé tárják. A műterméMben folyó mun­ka az alapja a megye képző­művészeti életének. Ahhoz, hogy megítélhessük alkotóink munkásságának eredményes­ségét, föltétien szükséges számiba venni, hogy kik és hol vettek részt egyéni és csopor­tos kiállításokon, milyen meg­bízatásoknak tettek eleget. A Majdnem minden szakma ifjú szakmunkásai részt ve­hetnek a Ki minek mestere? vetélkedőn az elmúlt évek­ben- Az egészségügyi dolgozók »■mostohagyerekek« voltak. 1974-ben a kaposvári kórház KISZ-esei szerveztek »házon belüli« vetélkedőt, sikeresen. Ez a kezdeményezés adott alapot ahhoz, hogy a megyei KISZ-bizottság, a megyei ta­nács egészségügyi osztálya és a kórház KISZ-bizottsága az idén meghirdette a Ki minek mestere az egészségügyben? szakmai és politikai vetélke­dőt a megyében. Hat csoportban versenyez­hetnek a jelentkezők — még be lehet nevezni —: általá­nos és gyermekápolónői, ál­talános, labor-, röntgen- és Az Idén megyénkben má­jus 10-e és 31-e között ren­dezték meg a közlekedésbiz­tonsági heteket. Ennek első eseménye egy ellenőrzési ak­ció volt, melyet a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lya a Volán, valamint a Bu­dapesti Autófelügyelőség be­vonásával tartott. Az ellen­őrzés elsősorban a közúti szál­lításban részt vevő jármű­vekre vonatkozott. A közle­kedésbiztonsági hetek célja azonban nem csupán az volt, hogy a hibákat föltárja, hi­szen ez a munka egész év­ben tart, hanem az, hogy föl­készítse a gépjárművezetőket a fegyelmezett közlekedésre, mert a közúti forgalom csak így válhgt balesetmentesse. Örvendetes tény, hogy a nagy gépkocsiparkkal rendel­kező vállalatok megértették ezt a törekvést, és fölkérték a közlekedésrendészeti osztályt tájékoztató jellegű előadások megtartására az új KRESZ bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatairól. Ezeken az előadásokon a magángépjár­művek vezetői is részt vet­tek. A fegyelmezett közlekedésre való nevelést már iskoláskor­ban kell kezdeni. Abban a 15 iskolában, amelyikben gép- járműbarát-szakkörök tevé­kenykednek, az MHSZ-szel közösen közlekedési vetélke­dőket rendeztek. A közel­múltban tartották az úttörő közlekedésrendészek vetélke­dőjét is. Fontos az iskolás és az óvodás korú gyermekek védelme, a gépjárművezetők, s különösen a szülők figyel­mének felhívása: vigyázza­nak jobban gyermekeikre! Fél év telt el azóta, hogy életbe lépett az új KRESZ. A közlekedésbiztonsági hetek idején különösen sok tapasz­talatot szereztek az illetékes szervek arról, hogyan alkal­mazzák az új szabályokat a gépkocsivezetők. Lóki Sándor főhadnagytól, a közlekedés­rendészeti osztály megbízott teljesség igénye nélkül: tíz so­mogyi képzőművész szerepelt egyéni kiállítással Budapes­ten, huszonnyolc művész csak­nem száz művét mutatták be több országos tárlaton. Köz­téri munkák születtek Bors j István, Honty Márta, Szabados János és Weeber Klára keze nyomán. A Művészet című folyóirat 1976 októberi somogyi számá­ban joggal állapíthatta meg Somogy képzőművészeti életé­ről Honfi István, a megyei pártbizottság titkára: A he­lyes művészeti közízlés kiala­kításához, fejlesztéséhez ma már egyre nagyobb lehetősé­gekkel rendelkezünk. Somogy­bán is élénk képzőművészeti élet bontakozott ki. A megyei tanács vb elé ter­jesztett anyagból a gondolat­menet folytatásaiként pedig ezt a megállapítást emeljük gyógyszerészasszisztensi ka­tegóriában. A megye egész­ségügyi intézményeiben a ve­zetők készítik el a kérdése­ket, egy-egy csoportért egy- egy kórház vagy rendelőinté­zet a felelős. A kaposvári ifjúsági köz­pontban rendezik meg a se­lejtezőket, ahol írásbeli teszt­feladatokat kapnak a verseny­zők. A legjobbak kerülnek a döntőbe, újabb elméleti »vizs­gát« tesznek, és a megyeszék­hely különböző létesítményei­ben gyakorlati feladatokat ol­danak meg. Szeptemberben lesz a dön­tő, felkészülésre tehát bőven van idő. A rendezők azt várják, hogy minél többen jelentkezzenek a fiatalok kö­zül. tapasztalatokról: — Az elmúlt időszakban nem emelkedett a közúti bal­esetek száma, sajnos csökke­nés sem tapasztalható. Az egész országban végzett fel- világosító munka“ ellenére a balesetek okaként zömében a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása szerepel. A haramadik fő ok pedig az ittasság. A járművezetők egy része úgy gondolja, egy-két pohár bor még nem árt, pe­dig a kis mértékű alkoholfo­gyasztás is súlyos következ­ményekkel járhat. Ezen a téren tehát a helyzet nem változott. Az alkohol továbbra is szedi áldozatait, sőt a rendőrségi adatok azt bizonyítják, hogy egyre több baleset előidézője az ital. Az esztelen száguldók, akik rá­adásul az italból merítik bá­torságukat, nemcsak a saját, hanem mások életét is koc­kára teszik. Itt a nyár, egyre több a motorosbaleset. Ezek zöménél ugyancsak az ittasság a fő ok. Pedig egy-egy mo­torozás, autózás, alkoholos ál­lapotban könnyen a gépjár­művezető jogosítványába ke­rülhet, még akkor is, ha nem történik baleset. És mégis akadnak, akik fittyet hánynak a szabályokra. A kerékpárosokkal kapcso­latban sem valami rózsás a helyzet. A szomorú baleseti statisztikák bizonyítják, hogy a kivilágítatlan kerékpáron uta­zókat mennyi baj érheti. Még­is vannak, akik nem szerelik föl a lámpákat, mások itta­san. ülnek a kerékpárra. A legtöbb baj azonban abból származik, hogy sokan az alapvető közlekedési szabá­lyokkal sincsenek tisztában. A közlekedési hetek ugyan befejeződtek, a folyamatos felvilágosító munkára azon­ban szükség van. A nyári KISZ- és úttörőtáborokban közlekedési vetélkedőket, elő­adásokat rendeznek, és a köz­lekedésrendészeti osztály to­vábbra is a vállalatok ren­delkezésére áll különböző elö­ld: — A Somogyitól elszárma­zott művészek az itt élőkkel egyetemiben a magyar képző- művészeti élet jelentős képvi­selőivé váltak. A testületi ülés a képzőmű­vészeti élet keresztmetszeté­ben fontosnak ítélte azt is, hogy nőtt a kiállítások láto­gatottsága, egyre többen ke­resik föl a megyében működő intézményeket, illetve a ka­posvári üzemek maguk is se­gítettek fórumot biztosítani a mai somogyi alkotásoknak. Kaposvár képzőművészet- pártolása példának tekinthető, egyben arra int, hogy másutt ! is fokozott törődést követel a közművelődésiben a vizuális nevelés. Nagyatád nemzetközi faragótá.bor létrehozásával próbálkozik újat nyújtani. Itt a művelődési feltételek gondos és pontos kimunkálása jelent még fontos feladatot. Siófokon az új művelődési központ az új lehetőségek sorába tarto­zik. Balatonboglár ez évi gaz­dag programját figyelemre méltónak tartjuk. A Fonyód— Bélatelepen működő alkotóház először rendez a nyáron kiál­lításokat a tulajdonában levő graíiikai gyűjteményből, s a napokban ért véget az amatőr képzőművészeti tábor egyhe­tes továbbképzése. Az új lehetőségek mellett a leendőről — a marcali kép­tárról — csak annyit, hogy a képzőművészeti kiállítások megyeszékhelyi centralizálá- .sával szemben, egészségesebb folyamatot segít elő. A tegnapi végrehajtó bizott­sági ülés határozatai közül: a testület megbízta a Somogy megyei Múzeumok Igazgató- . ságát a megyei kiállítások rendszerének, lebonyolításá­nak a megszervezésével. Egy másik határozat művészeti al­bizottság életre hívását jelölte meg feladatul. adások, tanfolyamok szervezé­sében. A megfelelő tájékozta­tás, a közlekedési témájú fil­mek vetítése azonban mit sem ér akkor, ha azok, akik részt vesznek a közúti forga­lomban, nem törekszenek ar­ra, hogy megelőzzék a bajt. Dán Tibor Négy hét állt rendelkezésre ahhoz, hogy Rákóczi elfogadja a szatmári béke kikötéseit, hűséget esküdjön az Ausztriai Háznak. ö azonban az igazi hűséget választotta: megőriz­te a hazának tett esküjét. Továbra is, mindhalálig fon­tosabbnak tartotta Magyaror­szág szabadságát és függet­lenségét, mint személyes ér­dekeit. Legjobb hívei mellet­te maradtak. Bercsényi Mik­lós, Vay Ádám, Eszterházy Antal és még sokan mások vele együtt vállalták a szám- űzöttek sorsát. Bujdosásuk még Lengyelor­szágban elkezdődött. Rákóczi­ra lépten-nyomon kémek, pro­vokátorok, bérgyilkosok le­selkedtek. Szakadatlanul, éj­jel-nappal, városon és vidé­ken rejtőzközdnie kellett. S miközben ő a puszta élete megőrzéséért a legnagyobb ti­tokban Franciaországba ké­szült menekülni, itthon meg­kezdődött a zabolátlan osztoz­kodás. Bécs akaratából az idegenek eldorádóióvá tette a szatmári béke Magyarorszá­got. Megkapták jutalmukat a labanc magyarok is, de a kincstár által lefoglalt hatal­mas toirtokmennyiség tűlnyo-. A Táncsics gimnázium diák- | jainak három brigádja dol­gozik a kaposvári építőtábor­ban, a Béke-Füredi lakótelep építkezésén. Az idén a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat vállalta, hogy munkát ad a táborozóknak. Domokos Lajos, aki már a tavalyi építőtáborban is ott volt, így beszélt erről: — Akkor a cseri parkban bozótot irtottunk. Nem túl lelkesen végeztük — az újság­ban is panaszkodtunk. Az idén ennek a munkának van értelme. Ez igazi építőtábor. A táborlakók midannyian kaposváriak, de nem mennek haza egy-egy munkanap után, hanem együtt maradnak. Sok­féle programjuk van, kirán­dulnak, strandra járnák — ingyenes belépőt kaptak —, vetélkedőket szerveznek, és még sorolhatnám. Gelencsér Imre is dicsérte a szervezőket. Érdemes volt je­lentkezni. És miért vállalko­zott, amikor még nem tudta, hogy ilyen jól sikerül? mó részét a Habsburg-dinasz­tiához hű betelepülő urak kö­zött osztották szét. A fejedelem roppant kiter­jedésű uradalmait sok család vásárolta meg, szinte jelképes áron. A gróf Breuner, a gróf Dietrichstein, a báró Ullier, báró Lickingem famíliák jutot­tak nagyobb birtoktestekhez A Rákóczi-latiíundiumok központját, Sárospatakot Leo­pold Trautihson herceg vette meg mindössze százötvenezer forintért. Schönborn mainzi érseknek még ennyibe sem került Munkács és a hozzá tartozó egész sor uradalom: ajándékba kapta III. Károly- tól. Nem kevesebb, mint két­millió holdnyi ősi Rákó- czi-birtok került ilyképpen a Habsburg-restaurációt támo­gató főrangúak kezére. Két­szer akkora terület, mint a mai Szolnok megye. Semmi kétség, a zsákmány ilyképpe- ni felosztásával is a nemzet elsorvasztását, a magyar nép nyelvi-érzelmi önállóságának mielőbbi megsemmisülését akarta siettetni az osztrák adminisztráció. De épp a nyolcesztendős szabadságharc kovácsolta tartósra azt a ne­— Tavaly is voltam, ez az egyik indok. A másik: meg­beszéltük, hogy a KlSZ-veze- tők ne csak szervezzenek, ha­nem mutassanak példát a többieknek. A nagydiákok között föltű­nik az egyik csoport. A ki­sebbek — most végezték az elsőt — külön brigádot ala­kítottak. Lakatos Zoltán is köztük dolgozik: — Szívesen jöttem, a KISZ- ben mondták, hogy lehet. Könnyebb munkát kaptunk, mint a nagyobbak, kisebb ár­kokat kell kiásnunk. Segéd­kezünk a szőnyegek — min­den lakás szőnyegpadlós lesz — fölcipelésénél és hason­lókban. Hausz Gyula talán a legki­sebb a diákok között, mégis kétszeres erővel dolgozik. — Itt kaptunk lakást. Azt is tudom, hogy milyet. Így én talán még a többieknél is jobban tudom, hogy miért hajtok. pt-nemzeti Jelleget, amelyet semmiféle fegyveres győze­lemmel, semmiféle rontó bir­tokpolitikával nem irthattak ki a Habsburgok. Bármilyen különös, bukásában is képes volt megújulni a szabadságért harcot vállaló magyar nép. Ide számítva természetesen a jobbágyokkal együtt a neme­si osztály becsülést érdemlő részét, elsősorban a bocskoros nemességet, meg a kuruc örökséghez hű köznemeseket. A fejedelem bujdosását már nem célunk leírni. Küzdelmei­ről, a reménykedés jegyében zajló harcáról kívántunk szólni, nem pedig a haláláig tartó lelki szenvedéseiről. Szi­ve, amelynek oly kevés örö­möt juttatott a sors, 1735. április 8-án hajnali három órakor szűnt meg dogobni Rodostóban. Hamvait 1906 októberében hozták haza, az­óta a kassai dóm szolgál nyughelyéül. Befejezésül, életútjának ösz- szegezéseképpen idézzünk az állásfoglalásból, mely a Rákó- czi-emlékbizottság 1976. ja­nuár 21-i ülésén fogalmazódott meg: »Haladó hagyománynak te­kinti Rákóczi tevékenységét a magyar forradalmi munkás- mozgalom és a szocialista Magyarország is. Emléke tisz­ta forrása a mai szocialista hazafiságnak és internaciona­lizmusnak, a közösségért való tenni akarásnak, a tántorítha­tatlan haza és népszeretetnek. E gondolatok jegyében ünne­peljük II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évforduló­ja1"* (Vége) — Láttad már az elkészült lakásokat? — Sajnos, még nem. Pedig szeretném. — Miért nem szóltál? — vágott közbe az egyik mun­kás, aki hallgatta a beszélge­tésünket. Egy kis idő múlva előkerült a kulcsos — a kész házakat szigorúan bezárják —, és elmentek Gyulával. Amikor visszatértek, a fiú csak annyit tudott mondani: nagyon klassz. — Tudjátok, mit csináltok, minek ássátok az árkot? — Igen, a kicsik a közvi­lágítás vezetékének, mi pedig mindenféle csöveknek... — Amit itt csináltok az — ha körülnézünk, mekkora ez a lakótelep — csepp a' ten­gerben. Mégis, miért hasznos szerintetek? — Ilyenkor nyáron a mun­kások is szabadságra mennek. Kevesebben vannak. Hama­rabb lesz kész egy ház. Segí­tünk. Az országban még sok diák dolgozik ugyanilyen »ap­rókat«, mint mi. Sok kicsi sokra megy — röpködtek a válaszok Ferincz József, Gilicz László és a többiek szájából. — Valamit elfelejtettem: hogy megy az ásás? — Van köztünk, aki életé­ben először fogott csákányt vagy ásót, nehéz — mutogat­ták bizonyítékul a tenyerüket. — Beszélgetünk az itt dol­gozó munkásokkal, ők sem irigyelnek minket, de dicsér­nek. Azután Ferincz Jóska bökte ki az egésznek a summáját: — Azt mondenki tudja, hogy dolgozni kell. Most pró­bálgatjuk. Azért jó az építő­tábor, mert itt hozzászokunk a munkához. Gelencsér Imre még hozzá­tette: — Attól tábor, hogy együtt vagyunk és nem megyünk es­te haza, hanem a kollégiumba. És attól építő, hogy dolgo­zunk. Mehettünk volna »pénz­kereső« nyári munkára is. De ez több. — Egyébként a munkára nevelést — hallottam, hogy ez a jelszó — nem itt kell kezdeni. Ha itt akarnánk, ak­kor már késő lenne. Jóval előbb »tudatosították« már bennünk is — nezett körül Domokos Lajos. És a többiek bólogattak. Ha velük most »kezdenék«, nem lennének itt. Luthár Péter Egészségügyiek vetélkedője „Mostohagyerekek” voltak H. B. A közlekedésbiztonsági betek után A balesetek legfőbb oka: gyorshajtás és ittasság vezetőjétől érdeklődtünk a GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TÉSZTA FORRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents