Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

jBarátkozó# a fogkefével Csak az tudja igazán, mekko­ra kincs a jó fog, akinek nin­csenek jó fogai. Sokszor azon­ban nem 'becsülik meg ezt a nagy kincset kellően, nem vi­gyáznak rá. De hogyan vigyáz­hatunk fogainkra, mit tehe­tünk, hogy sokáig épségben maradjanatk? A válasz egyér­telmű: gyakran, rendszeresen fogat kell mosni. Az emberi szervezet egyik legelilenállóbb és legerősebb szövete a fogzomámc. Koránt­sem olyan ellenálló azonban, hogy minden külső hatást el­viseljen. Étkezés közben az étel nagyon piciny részei meg­maradnak a fogak között. Mi­után az emberi szájban elég magas a hőmérséklet, az étel­maradék hamar bomlásnak indul, és baktériumok szapo­rodnak el benne. A bomlás­termékek és a baktériumók hatására a fogak zamáncréte- gén kis kimaródás keletkezik, amely az idő múltával egyre nagyobb lesz. Ezután hamaro­san egy éjszaka kibírhatatlan fájdalomra ébredünk: tönkre­ment egy fogunk. Ha azonban rendszeresen és megfelelő módon mosunk fo­gat, eltávolítjuk a bűnös étel- maradékokat. A fogkefére Milyen kerítést készítsünk ? A kerítés a családi vagy ví- kendház szerves része, a telek nélkülözhetetlen építménye. Elválasztja egymástól a telket, lezárja az út felé a területet, s megóvja a kertet, a házat a hivatlan látogatóktól. Ha gon­dosan és ízlésesen készítjük el a kerítést, szebbé teszi a házat és a telket, növeli értékét. Ne feledkezzünk el arról, hogy a kerítést az Országos Építési Szabályok betartásával a helyi építésügyi hatóság elő­írásai szerint és engedélyével építhetünk. Tehát csak mind­ezek ismeretében és birtoká­ban döntsünk majd. Milyen kerítést építsünk? Minél egyszerűbbet, olyat, amely beilleszkedik az utca, vagy nyaralótelep környezeté­be. A hivalkodó, giccses, szí­nes állatfigurákkal, növény­utánzatokkal »díszített« monu­mentális kerítések nagyon csúfak. Riasztóan túlzott mé­retükkel elnyomják a házat. Ízléstelenek, nem illenek a környezetbe. Kerüljük az ilye­neket! Lakott területen, az utca­frontra tehetünk díszesebb ke­rítést, de oldalra már szeré­nyebb is elegendő. A legegyszerűbb és leggyak­rabban alkalmazott a drótfo- natos, lábazat nélküli, vagy a beton, terméskő és tégla lába­zattal épített kerítés. A felerő­sítésre szolgáló oszlop lehet beton, fa (például akác), szög­vas vagy vascső. Készíthetünk kerítést falécekből is lábazat­tal, Vagy anélkül. Igen muta­tósak azonban rendszeres gon­dozást. festést igényelnek, mert különben hamar szét­korhadnak. A drótfonatú ke­rítéshez csak horganyzott, vagy műanyagbevonatú drót­fonatot szerezzünk be. Külö­nösen az utóbbi igen prakti­Festeit kövek kus, ■ hosszú ideig tart, names ápolási, festési gondunk. Egyre több helyen látható beton, vagy terméskő lábaza- tos vasrács-kerítés, amely kü­lönféle lapo6-, négyzet-, beton­acélból, vagy redőnyvasból ál­lítható össze. Kialakíthatók úgy, hogy a kerítést mezők­re tagoljuk és az acél darabo­kat összehegesztve keretre sze­reljük. A tagolás sokkal han­gulatosabbá teszi a kerítést. A rácsok állása lehet vízszin­tes, függőleges, ferde vagy komponálhatjuk. Ne legyenek azonban túl bonyolultak, mert különben zűrzavaros hatást keltenek. Tetszetősek az olyan keríté­sek, ahol a négyzet- vagy be- ton-acélrudakat bele süllyesz­tik betonlábazatba, s nincse­nek felül lezárva. A betönlábazat is mutatós, nem érdemes terméskőből, téglából készíteni. Ha mégis ilyet akarunk (ez lényegesen drágább a betonlábazatnál), szakemberrel készíttessük el. Ha ugyanis szakszerűtlen a munka, a téli fagy rövid idő alatt szétrepeszti a lábazatot. A betönlábazatot magunk is könnyen megcsinálhatjuk, ha e munkában is járatlanok va­gyunk, előtte feltétlenül kér­jük ki szakember tanácsát. Annál szebb lesz a kerítés, minél jobban beleilleszkedik a környezetbe. Sohase fessük ri­kító, élénk színűre. Kerüljük a fugák fehérre, feketére, vö­rösre festését is. Igen csúnyán elütnek a környezettől. Szemt-Miklóssy Ferenc kent krémmel egyenletesen dörzsölve megmossuk fogaink elülső, hátsó és alsó felszínét. A fogak dörzsölésével egyide­jűleg valósággal masszíroz­zuk a fogínyt is, amelynek kü­lönös jelentősége van a fogak vérellátásában. Célszerű az is, hogy étkezés után fogpiszká- lóval eltávolítjuk a két fog közé beszorult éieilmiszer-mja- radvámyt. Az volna az ideális, ha minden étkezés után fogat mosnánk. A déli fogmosás természetesen minden dolgo­zónál problémát okoz, ezért is oly fontos, hogy legalább az esti ne maradjon ki! Fontos, hogy gyermekeinket már kicsiny korukban ráne­veljük a fogmosásra. Képün­kön Brémában ilyen szemlél­tető eszköz segítségével tanít­ja a fogorvos a gyermekeket a helyes fogápolásra. A nyár ¥es*éljei Vége n tanévnek, itt a gondtalan pihenés ideje. Hosszú évek szomorú statisz­tikái mutatják, hogy a gyer­mekekre az örömteli vakáció mellett veszélyek is leselked­nek. Az egyenletes ritmusú, kö­tött rend szerint zajló iskolai élet után gyermekeink leg- I többjére rászakad a nagy, igazi szabadság. Sok közülük felkerül vidékről a főváros­ba, vagy faluról valamelyik városunkba a nagymamáék- hoz, rokonokhoz. Kiszakad megszokott környezetéből. Otthon jól tudta, hol kell na­gyon ügyeLnie az átjárásnál, honnan fordulhat be jármű, s most, a sok idegen ház, sohase látott útkereszteződés bizonytalanná teszi a közle­kedésben. Volt tanítványom, Gyuri pedig éppen a fővá­rosból került le egyik balatoni üdülőhelyünkre és ott érte a viszonylag szerencsés kime­netelű autóbaleset. A kisfiú azt hitte, csendes nyaralóhe­lyen van, nem kelL olyan óva­tosan közlekednie mint Buda­pesten, s a falun átszáguldó autó ütötte el. A veszély azokra is lesel­kedik, akik megszokott kör­nyezetükben maradnak, de többet vannak a szabadban, játszanak, szaladnak egy-egy elguruló labda után. Sok gyermek kerékpározik a szünidőben. Rossz nézni, hogy egy szer-egy szer milyen merészen hajtanak bele az országúti forgalomba, vagy cikáznak a városban az egy­mást érő autók között. Mind a kerékpározó, mind a gyalogosan közlekedő gyer­mekekkel ajánlatos beszélget­ni a vakáció megkezdése előtt arról, mire ügyeljenek különösen és melyek azok a veszélyek, amelyekre az új környezetben figyelniük kell. A közlekedési balesetek szo­morú statisztikájához hasonló a vízbe fulladások magas szá­ma egy-egy nyáron. Szép, egészséges fiataljaink vesznek ott a Balatonban, Dunában, kisebb folyóinkban, tavaink­ban. Legtöbbször virtuskodás­ból. felelőtlenségből! Csak ki­fogástalanul jól úszó gyerme­keket engedjünk a mély víz­be! A viharjelzés után hagy­juk el a vizet és követeljük meg ezt kamaszainktól is. Sok baleset, illetve vízbe ful­ladás történik úgy, hogy a matracon ringatódzó fiatal (sokszor felnőtt) elalszik és bebillen a vízibe. Ijedtség, kapkodás, esetleg halál a vé­ge. Víz melletti veszély a tüdő- gyulladás is. A labdázás, já­ték, hosszú napozás után hir- telenül vízbe ugró gyermek — de felftőtt is — könnyen kap­hat tüdőgyulladást. Az erdőben, vagy erdő kö­zelében nyaralók figyelmez­tessék gyermekeiket arra, hogy semmilyen bogyót ne egyenek a bokrokról. Nadra­gulya mérgezéssel minden nyáron több gyermek kerül kórházba, és sajnos van, akit már meg sem lehet menteni. Az eltévedés veszélyére is hívjuk fel a gyermekeink fi­gyelmét. Leghelyesebb, ha úgy határozzuk meg: addig mehet csak el, amíg — vissza­visszanézve — lát még ben­nünket. Fiataljainkban nem él még eléggé a veszély tudata, nem gondolnak a következmények­re. Gondtalanul felnövekvő i ifjúságunkban nekünk — fel­nőtteknek — kell kialakíta- nun azt a veszélyérzetet, amely kell ahhoz, hogy ne kockáztassanak sem a kerék­páron száguldozással, sem a kihevülten vízbe fejeléssel, de egy titokban elszívott cigaret­ta csikkjének eldobásával sem. Dr. Gergely Károlyné Gyöngyözött szalag hosszú hajúaknak Ez a hajdísz hosszú hajúak­nak ajánlható, akik kontyot vagy fejtetőn összefogott lok­nikat viselnek. A harmonika- szérűén összefogott hajpánt­hoz 30—50 cm hosszú, 3—5 cm széles szalag szükséges. Ha bársonyból készül, akkor pici, csillogó aprószemű gyönggyel varrjuk tele. Ha pedig fényesebb anyagból ter­vezzük (például szatén-, taft- vagy lurexszállal átszőtt se­lyem), úgy matt színű, hosz- szúkás gyöngyöt vegyünk dí­szítéséhez. Amikor begyön­gyöztük, egyformán, harmoni- kaszerűen összefogjuk, alul pici öltésekkel egy helyen összevarrjuk, rögzítjük, majd keresztbe kis pántot öltünk hímzőfonallal. Ebbe a kis pántba hullámcsatot füzünk, amit könnyűszerrel, jó erő­sen a fejtetőre csatolunk. Hajkozmetika Sokszor előfordul, hogy a naptól vagy erős izzadástól a fejbőrön’ apró, pattanásszerű, tapintásra érzékeny bőrkiüté­sek keletkeznek. Egyeseknél erős viszketegség is jelentke­zik. Ezekkel a bőrpanaszokkal minél hamarabb fel kell ke­resnünk a szakorvost. Ha va­karjuk, dörzsöljük fejbőrün­ket, könnyen fertőződhet, sú­lyosabb esetben a haj részle­ges kihullását is eredményez­heti. Ha olyan helyen nyaralunk, ahol nincs módunkban az ilyen panasszal bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni, kezel­jük házilag. Vásároljunk ka­millát és fejmosás után meleg kamillafőzettel többször öblít­sük le a fejet. A kamilla fer­tőtleníti, gyógyítja a beteg fejbőrt. Utána szárítsuk meg a hajat, nehogy meghűljünk. Figyelem! Ha a fejbőrön bármilyen bőrsérülések, bőr­kiütések vannak, a haj kefé­lését abba kell hagynunk, mert kefélés közben a beteg bőrt még jobban felsérthetjük, megfertőzhetjük. Nem szabad sem festést, sem szőkítést vé­geztetnünk, hajszínező koz­metikumot se használjunk. Tartós hullámot se készíttes­sünk. A haj fésülését óvatosan végezzük, nehogy a fésű fogai felsértsék az amúgy is beteg fejbőrt. Hajlakkot sem ajánla­tos használni. A száraz hajnak és fejbőr­nek igen kellemetlen velejáró­ja a korpa. Mivel a száraz ha­jon nem tapad meg, fésülkö- désnél állandóan hullik, sú­lyosabb esetben már a legki­sebb mozdulatra is szóródik, amely a ruhán nem kelt esz­tétikus látványt. E panasszal forduljunk bőrgyógyászhoz, de az orvos által előírt kezelést kiegészíthetjük biológiailag hatásos, regeneráló, serkentő hatású, házilag elkészíthető pakolásokkal. Nagyon jó az olajsamponpakolás. A haj mennyiségétől függ, hogy mennyi pakolóanyagot kell ké­szítenünk. A keverési arány: egy rész olajsampont, két rész ricmusolajat, két rész friss étolajat öszekeverünk, felme- legitünk és a keveréket alapo­san bedörzsöljük a fejbőrbe. A hajat néhány órára leköt­jük, majd megmossuk. (Az olajsampon finom elosztásban mélyebbre viszi az olajat a bőrbe!) F. K. Szabadságunk alatt, tenger­parti nyaraláskor bizonyára találunk majd néhány szép formájú, vízmosta követ. A legszebbeket szedjük össze, jód mossuk meg, majd fessük be fedőfestékkel, fessünk rá halat, bogarat, esetleg díszít­sük monogrammal. Ha szük­séges, az egyes részeket több­ször is fessük át. Minden színt hagyjunk jól megszáradni és csak ezek után fessünk rá újabb színnel mintákat. Végül a befestett köveket kenjük be színtelen lakkal. Fontos méretek a korszerű lakásban OTTHON CSALAD Lakkok és festékek Napjaink modern lakásai­nak kialakítása — épüljön bár lakótelepen, társasháziban, vagy családi házként — álta­lában a takarékosság, az ész- I szerűség, a korszerűség jegyé­ben történik. Ami nem jelent­heti azt, hogy a lakás helyisé­geiben a családtagoknak ké­nyelem nélkül, egymás mellett zsúfoltan, összepréselődve kell élniök. Éppen ezért célszerű az építkezéssel kapcsolatban (gondoljunk csak a gomba­módra szaporodó vidéki há­zakra) néhány lényeges szem­pontot figyelembe venni. Bár a lakások helyiségeinek mé­retezésére bizonyos normák, úgynevezett alsó határok ala­kultak ki, amelyeket csak nö­velői lehet, de csökkenteni nem, mégis jó, ha néhány apró, de nem mellékes szempontot is figyelembe ve­szünk, amelyeket a mellékelt ábrán próbáltunk érzékeltet­ni. Így azt is, hogy az előszo­ba szélessége legalább az 1.25 métert elérje, mert általában két embernek kell egymás mellett elférnie. Ez a méret arra is elégséges, hogy az ér­kező vendég mellett állva, le tudjuk segíteni a kabátját. Ha a konyhában egymással szemben állnak a bútorok és felszerelési tárgyak (mosoga­tó, hűtőszekrény, tűzhely stb.), legalább 2,40 m széles­ségre van szükség ahhoz, hogy megfordulni, közlekedni és egyáltalán, nyugodtan dol­gosok lehessen benne. Egy valamennyire is ké­nyelmes fotel 0,75 m széles helyet igényel, de ha a lá­bunkat is ki akarjuk nyúj­tani, úgy 1,70 m hosszúságú helyre van szükségünk. A ket­tő együtt már meghaladja a 2.40 m szélességet. Fekvő­helyre minden esetben 2 mé­ternyi hosszúságot számol­junk. A mai lakások kis alapterü­letét és sokféle rendeltetését tekintve, bizony nem könnyű jól, ügyesen, a zsúfoltságot elkerülve berendezni. Nem vitás, hogy a variálható, egy­máshoz csatlakoztatható bú­torcsoportoké a jövő. amelyek egyaránt biztosítják a jó moz­gási lehetőséget, a kellemes térhatást. Gs. K. | 1 2 3 4 5 6 m 7 8 9 * 10 m m m 11 m 11/a 12 $ 13 14 1» 1 5 16 17 18 m 19 20 21 22 m 22, a 23 m 24 25 $ 20 27 31 28 2* 1 30 |$ 32 VÍZSZINTES: 1. Tudomást vesz róla. 7. Forróság. 9. Megfejtendő. 10. Növény lápos területen. 11. Félig vibrál. 11/a. Éneklő hang. 13. Átölel. 15. Hová oroszul. 17. Biztos, hogy veszteség? 18. Menyasszony. 19. Megfejtendő. 21. Ítélkező. 22/a. Mély hangtalanul. 23. Síkok találkozása. 24. Piaci eladó. 26. Tóth Kálmán. 27. Vízparti növény. 28. Nem egyetértő. 30. Anti félig. 31. Biztós közismert idegen szóval. 32. Szovjet folyó. FÜGGŐLEGES: 1. Táplálék. 2. Rátonyi Róbert. 3. Kerek szám. 4. Visszafelé tiltás. 5. Húzva a lábat. 6. Csap. 7. Fegyveres harc. 8. Előd. 10. Megfejtendő. 11. A falat fedi. 12. Megfejtendő. 13. Juttat. 14. Tudományos gyűjtemény. Lö. Ura betűi keverve. 18. Mozgásképtelen névelővel. 20. Megfejtendő. 22. Ö, Ö. Ö, O ... 25. Óvoda. 26. Azon a helyen visszafelé. 29. Nyújt. K. J. Beküldési határidő: 1976. június 28-an, hétfőn délig. Kérünk ben­neteket, hogy a szükséges soro­kat levelezőlapon küldjétek be, s írjatok rá; »Gyermekkeresztrejt- vény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: vasfű, tátika, hajnal­ka, bársonyka. Astrid Lindgren: öcsi és a re­pülő című könyvét nyerte: Erős Gyula Csaba, Darány, Nikolausz Attila, Nagyatád, Ferka Gabriel­la és Csúz Andrea, Kaposvár. A könyveket postán küldjük eL

Next

/
Thumbnails
Contents