Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

Q krokodil és a skorpió

Talán furcsa, de a világsajtóban. a héten újra felelevenedett egy anekdota — a mind véresebb és veszélyesebb libanoni válsággal kapcsolatban. A történet, amely a jelenlegi krízist megelőző polgárháborús szakaszban született, arról szól, hogy a krokodil és a skorpió át akar keveredni egy széles folyón. Ám mindketten panaszkodnak a parton: a krokodil, hogy a víz alatt úszva mindig eltéveszti a célt, — a skorpió, hogy egyáltalán nem tud úszni. A tanácstalanságban a skorpió felajánlja, hogy helyet foglal a krokodil hátán és irányítja majd, de a másik tart az álnok állat halálos marásától. A skorpió nem tagadja korábbi bűneit, viszont hozzáteszi: ha megölné társát, mindketten belefulladnának a vízbe.

Neki is indulnak, mire a folyó közepén a skorpió belemar a krokodilba. Az már merőiéiben van, amikor utolsó erejét összeszedve megkérdi: »Ha olyan logikusan elmagyaráztad, miért nem fogsz megtámadni, mégis mire volt jó, amit tettél?-« Halálán van a skorpió is, de még képes a válaszra: »Ne felejtsd el, Libanonban vagyunk ...« Valóban, ami Libanonban történik az távolesik a logikától, rációtól, nem véletlen, hogy újságolvasó és kommentátor egyre nehezebben képes kiigazodni a bonyolódó szövevényben, az egymásnak ellentmondó jelentésekben. A kavargásban mégis van azonban egy figyelemre méltó »szilárd pont«: a szélsőjobboldal egyre határozottabban készíti elő egy külső beavatkozás útját. A hét derekán, amikor már-már úgy látszott, hogy rendeződött a zöldsisakosok az arab béke- fenntartó csapatok Libanonba küldésének ügye, súlyos provokáció történt: meggyilkolták az amerikai nagykövetet. A részletek továbbra is homályosak. Egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a diplomáciai kocsit követő testőrök autói miért tértek le az útról; kiderült az is, hogy a foglyokkal csak órákkal később végeztek. A baloldali — hazafias erők és a palesztin ellenállás — amelyek az el- • ső pillanattól kezdve határozottan elhatárolták magukat a terrorcselekményektől — úgy értékelik a történteket, hogy megpróbáltak tudatosan kiélezni a helyzetet a tárgyalások felborítása, s a külföldi beavatkozás bátorítása céljából. A sajnálatos eset máris ürügyként szolgált arra, hogy az amerikai hadihajók részére kikötési engedélyt kérjenek Libanonban.

Libanonról s a Közel-Keletről esett szó Moszkvában, illetve Párizsban, ahová ugyanazon a napon, csütörtökön szinte egyszerre érkezett meg Husszein jordániai uralkodó, s Asszad szíriai elnök. Már maga az a tény, hogy a korábbi látogatási gyakorlatoktól eltérően a jordániai király látogatott a szovjet és a szíriai elnök a francia fővárosba, mutatja a közel-keleti képlet bonyolultságát. A moszkvai megbeszélések jó alkalmat nyújtottak arra is, hogy szovjet részről, a nemDZ ESEMÉNYEK

KRÓNIKÁJA

HÉTFŐ:

Ulánbátorban megkezdődik a mongol pártkongresszus. Magyar—francia kormányfői tárgyalások Párizsban. ÜJ, ügyvezető elnök Uru- guay-ban.

KEDD;

Arabközi tárgyalások a libanoni rendezésről.

A Biztonsági Tanács a ciprusi ENSZ-erők mandátumának meghosszabbításáról dönt.

SZERDA:

Varsóban Edward Gierek fogadja Németh Károlyt. SALT-megbeszélés Géniben, had erő csökkentési tanácskozás Bécsben. Újjáválasztják a bolgár állami vezető testületeket.

Az amerikai nagykövet meggyilkolása Beirutban. Kormányellenes tüntetések Dél-Afrikában. CSÜTÖRTÖK:

Husszein jordániai király Moszkvába, Asszad szíriai elnök Párizsba érkezik.

A Csehszlovák Nemzeti Front a választásokról tárgyal.

PÉNTEK:

Kádár János fogadja a Francia Kommunista Párt küldöttségét. ,

A nyugatnémet szociáldemokraták rendkívüli kongresszusa.

Rumsfeld Afrikában. SZOMBAT:

Európai ifjúsági és diáktalálkozó Varsóban.

Véget ér az olasz választásokat megelőző heves, politikai kampány.

rég közzétett TASZSZ-nyilat- kozat gondolatmenetét folytatva, újra felhívják a figyelmet minden külső intervenciós kísérlet beláthatatlan következményeire.

Kiéleződött a helyzet Afrika déli részén is, ha úgy tetszik egy eldobott gyufaszál fellobbantotta a hosszú ideje halmozódó gyúlékony anyagai. Soweto-ban, Johannesburg feketék által lakott elővárosában kötelezővé tették a búrok által beszélt nyelv, az Afrikaan tanulását az iskolákban. Ezért tüntettek a diákok, s először csupán a tanrend megváltoztatását követelték. Ám a felvonulókhoz mind többen csatlakoztak ... A mozgalom egyik városról a másikra terjedt, s kifejezte az ország afrikai többségének elkeseredettségét és tiltakozását a fajüldöző kormány politikájával szemben. Halottak és sebesültek százai maradtak az utcaköveken, tömeges letartóztatások történték a Pretoriából gyakorlatilag rendkívüli állapotot rendeltek el az egész országban. A történtek kínos visszhangot keltettek Washingtonban is, hiszen a közeljövőben esedékes egy Vorster—Kissinger találkozó »semleges területen« valahol Nyugat-Németországban. Pedig az Egyesült Államok most

Véget ért a közgyűlés Chilében

(Folytatás az 1. oldalról.)

a szigorúan cenzúrázott chilei újságok is kénytelenek voltak foglalkozni, az eddigi »tabutémával, Luis Corvalánnal, a bebörtönzött hazafiak sorsával és mindazzal, ami elhangzott a közgyűlésen.

Bár az AÁSZ-közgyűlésen

az emberi jogok helyzete volt a fő téma, az Egyesült Államok más területén Is kapott néhány politikai »sebet«. Chile kivételével a tag

Hl

Somogyi Nép

k

országok egyhangúlag visszautasították az amerikai külkereskedelmi törvényt, amely zavarja az amerikaközi kapcsolatokat. Az inter-amerikai kereskedelemben is egyenlő jogot a kölcsönösségre alapozott gyakorlatot követelték. A Panama-csatorna kérdésében a közgyűlés további tárgyalásokra biztatta Washingtont és Panamát, s a felszólalók többsége egy igazságos csatornaszerződés megkötéséért

szállt síkra. Az AÁSZ reformjával kapcsolatban csak odáig I jutottak el, hogy >«a témát ta- inulmányozni keli«.

láthatólag nagy súlyt helyez afrikai befolyásának növelésére. Erre utal, hogy külügyminiszterének körútja után most Rumsfeld hadügyminiszter és Scranton, ENSZ-képviselő tanácskozik különböző fővárosokban, a fekete kontinensen.

Keresik a politikai megoldást

(Folytatás az 1. oldalról.)

Kádár János távirata az európai ifjúsági és diáktalálkozó

A hét folyamán fontos híreket kelteztek a szocialista világból, a szocialista országok külpolitikai tevékenységéről. A bolgár parlament újjáválasztotta az ország állami vezető testületéit; személyi változásokra került sor a román kormányban; Csehszlovákiában a nemzeti front az ősszel esedékes választásokról folytatott tanácskozást.

Ulánbátorban megtartották a Mongol Népi Forradalmi Párt 17. kongresszusát. A magas pártfórum nagy hangsúllyal szólt az ázsiai biztonsági rendszer megteremtésének szükségességéről, s a belső feladatok között az új ötéves terv, az ország ipari-agrár alapokra történő átállítása szerepelt vezető helyen. Berlinben, a következő KGST-ta- nácsülés színhelyén a Honec- ker—Faggye.iev találkozó jelezte az előkészületeket.

a véleményét is, hogy Szíria csapatai ne legyenek tagjai az arabközi rendfenntartó erőknek. A határozat leszögezi: szükség van Bejrút és a külvilág kapcsolatának mielőbbi helyreállítására, mindenekelőtt a nemzetközi repülőtér megnyitására.

Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője nyilatkozatban közölte, hogy a palesztin mozgalom »örömmel üdvözölte azt a politikai szerepet«, amelyet Szíria a libanoni rendezés érdekében kifejtett, de szembe he.yezke- dik a szíriai katonai erők jelenlétével. A libanoni haladó erőknek mindig is az volt a véleményük, hogy a libanoni problémát csakis politikai' úton, a szembenéző felek tárgyalásainak útién lehet tisztázni — mondotta.

(MTI)

Kedves fiatal barátaim!

A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében köszöntőm az európai ifjúsági és diáktalálkozón jelenlevő nemzetközi és nemzeti ifjúsági szervezetek képviselőit,

A békéért, a biztonságért és a társadalmi fejlődésért küzdő erők harcának — melyből a magyar nép és ifjúságunk is tevékenyen részt vállal — kiemelkedő eredményei vannak. Az emberiség történelme 6orán először érte el, hogy egy új világháború megakadályozása reális lehetőséggé vált. Valamennyiünk alapvető érdeke, hogy a népek a békés egymás mellett élés szellemében közösen formálják az emberiség boldogabb jövőjét, őrizzék az öt kontinens békéjét.

Európa és a világ haladó ifjúsága is joggal lehet büszke az elért eredményekre, hiszen részese azoknak. Meggyőződésem, hogy felelősségteljes tanácskozásuk a nemzetközi szolidaritás szellemében méri fel az ifjú nemzedék tennivalóit és cselekvési programot ad az enyhülési folyamat elmélyítéséért vívott küzdelmükhöz.

őszintén kívánom, hogy az európai ifjúság e jelentős fóruma végezzen eredményes munkát, yszolgálja a tartós béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás ügyét.

Kádár János,

az MSZMP KB első titkára

párt kongresszusa után

Mozgalmas napokat írtunk hazai viszonylatban is, az MSZMP és a Magyar Nép- köztársaság kormányának kül- kapcsolataiban. A Francia Kommunista Párt Budapestre látogató küldöttségét fogadta Kádár János is, miniszterelnökünk, Lázár György Párizsban járt, ahol mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok, a gazdasági együttműködés, kérdései kerültek előtérbe. Németh Károly, Varsóban folytatott megbeszéléseket, találkozott Edward Gierekkel is, s a hagyományoknak megfelelően magas szintű pártküldöttség képviselte a magyar kommunistákat Ulánbátorban, Biszku Béla vezetésével. A szomszédos Jugoszláviával hivatott erősíteni a jóviszonyt a horvát miniszter- elnök útja hazánk fővárosába.

S mire e sorokat kézhez veszi az olvasó, sok tízezer olasz iskolában megnyílnak a választókörzetek. Minden idők leghevesebb; legszenvedélyesebb, s mintegy százmilliárd lírás számlát eredményező kampánya után, szombaton egynapos csendes gondolkodási időt kapott Itália negyvenegymillió szavazópolgára,

hogy ma és holnap döntsön az ország további útjáról. Európa s az egész világ nem kis várakozással tekint a csizmaalakú félszigetre, hogy milyen kormányt eredményez majd — a választás olasz módra...

A moniíoS

Az elmúlt napokban a Nagy Népi Hurál (a parlament)

üléstermének padsoraiban a

Mongol Népi Forradalmi Párt 17. kongresszusásak küldöttei között a csikósok, juhászok, gulyások mellett foglalt helyet Gsojzsil és Ulzijbajbar dizel- mozdonyvezető, Sirendib, a tudományos akadémia elnöke, Ganzsur, az ulánbátori távfűtőmű lakatosa.

Az akadémiai elnök kivételével ezek a nevek — legalább is a külföldi olvasónak — semmit sem mondanak. Ám a mellettük álló foglalkozásmegjelölések már magukban is érzékeltetik azt a korszak- alkotó változást, amelyen Mongólia az elmúlt fél évszázadban átment. Valóban korszakalkotó: az ázsiai ország

a feudalizmusból lépett át közvetlenül a szocializmus korába. Az 1920-as évek elején, a népi forradalom idején az analfabéta nomád pásztorok földjén azt sem tudták, hogy mi fán terem a vasút, a fémmegmunkálás, a tudomány (ha csak a buddhista lámák »tudományát« nem számítjuk.) A naturális gazdálkodás közepette még a kézműipar is csak nyomokban volt felfedezhető.

A Mongol Népi Forradalmi Párt 17. kongresszusán tartott beszámolójában pedig Jum- zsagijn Cedenbal, a központi bizottság első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke már a bányaipar, a belter je- sedő mezőgazdaság, a paneles lakásépítés, a mindenkire kiterjedő nyolcosztályos iskolai oktatás eredményeiről, feladatairól adhatott számot a tanácskozás 813 küldöttének és a világ 39 marxista—leninista pártja, nemzeti felszabadító mozgalma képviselőinek.

Az Ázsia szívében elterülő ország életének gyökeres megváltoztatásában — a mongol nép elhatározásán, akaratán, munkáján kívül — döntő szerepe volt és van a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi tagjának.

Erre a tényezőre támaszkodva tűzhették ki a mongol kommunisták azt a célt, amelyet a központi bizottság beszámolójában Jumzsagijn Cedenbal úgy fogalmazott meg, hogy a »Mongol Nép- köztársaságnak, mint az egységes szocialista világrendszer elszakíthatatlan részének

gyorsított ütemben kell fejlődnie és viszonylagos elmaradottsága ellenére a testvéri

szocialista országokkal többé vagy kevésbé egyidőben kell a kommunizmus építésének útjára lépnie«.

Merész terv?

»Minden túlzás és udvariaskodás nélkül megállapíthatjuk — jelentette ki Biszku Béla, az MNFP 17. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség vezetője —, hogy mindaz, amit a kongresszuson a központi bizottság beszámolójában és a küldöttek felszólalásaiban eddig hallottunk, a mongol kommunisták reális szemléletét, marxista—leninista igényességét tükrözte«.

Biszku Béla e szavai egyébként az Ulánbátor mellett Szonginóban „ nemrégiben üzembe helyezett biokombinát dolgozóinak barátsági gyűlésén hangzottak el. Nem véletlen, hogy az MSZMP delegációját éppen ebbe az üzembe hívták meg. A vállalat ugyanis hazánk segítségével épült és máig is dolgoznak ott, magyar szakemberek. Ugyanígy megtalálhatók a népi Mongóliában a csehszlovák, a lengyel, a bolgár, és más létesítmények, nem is szólva a szovjet műszaki segítséggel, a Szovjetunió hiteléből, vagy ajándékként épült korszerű ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális iptéz- ményekről. Az óriási kiterjedésű ország nagy mennyiségben sejtett ásványi kincseinek feltárásán a KGST-országok komplex expedíciója dolgozik.

A gazdaságilag előrébb tartó szocialista országok fejlesztési üteménél jóval gyorsabb fejlesztési ütemet (a kongresz- szus határozata értelmében az ipari termelés a mostani ötéves tervben 60—65 százalékkal növekszik) egyebek között éppen a Szovjetunió, és a többi KGST-ország testvéri segíísége teszi lehetővé.

A szoros együttműködés, az egyetértés — és ezt a MNFP 17. kongresszusa ismételten megrősi tette — természetesen nemcsak a gazdaságra terjed ki. A tanácskozáson elhangzott beszámolók, felszólalások világosan tükrözték. hogy a mongol kommunisták szovjet, magyar, NDK-beli elvtársaikkal, a nemzetközi kommunista mozgalommal azonos módon ítélik meg az európai enyhülés, a leszerelés, a közel-keleti válság, az ázsiai biztonság problémáit.

Az ázsiai földrészen kialakult helyzetről — érthető módon — viszonylag több szó esett az ulánbátori kongresz- szuson. Kínával és a pekingi vezetéssel kapcsolatban a mongol kommunisták 'legfelső fóruma úgy foglalt állást, hogy Mongólia továbbra is igyekszik normalizální kapcsolatait a szomszédos nagyhatalommal, élesen elítéli azonban a maoizmust.

A Mongol Népi Forradalmi Párt 17. kongresszusán felvázolt út nem könnyű, de valós feladatokat tűz a szocializmust építő mongol nép elé.

Biztonsági Tanács — rendkívüli ülés

Élesen elítélik a fajüldöző rezsimet

Az afrikai egységszervezet tagállamai ENSZ-csoportjának nevében fellépő Benin, Líbia és Tanzánia kérésére péntek este — magyar idő szerint szombaton hajnalban — a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésen vitát kezdett a Dél-Afrikában az utóbbi napokban lezajlott tragikus eseményekről.

Az ülésen a Biztonsági Tanács nyolc tagja — Benin,

Guyana, Líbia, Pakisztán, Panama, Románia, Svédország, Tanzánia — határozattervezetet terjesztett a fórum elé.

A határozattervezet kimondja :

A Biztonsági Tanács, megvizsgálva a fajüldöző dél- afrikai rezsim elnyomó intézkedéseit és az utóbbi napokban Dél-Afrikában lezajlott öldökléseket, s meggyőződve arról, hogy ezt a helyzetet a

dél-afrikai kormány folytatódó apartheid és faji megkülönböztetésen alapuló politikája hozta létre, amely ellentétben van a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének határozataival.

1. Élesen elítéli a dél-afrikai kormányt amiatt, hogy erőszakhoz és öldökléshez folyamodott a néger tüntetők ellen, így iskolások, diákok és olyanok ellen, akik szembehelyezkednek a faji megkülönböztetéssel; '

2. Mély együttérzését fejezi ki az erőszakos cselekmények áldozataival;

3. Megerősíti, hogy az apartheid politika az emberiség lelkiismeret és méltósága ellen irányuló bűn, és komoly veszélyt jelent a békére és biztonságra;

4. Elismeri a dél-afrikai nép által az apartheid és a

faji megkülönböztetés megszüntetéséért vívott harc törvényességét ;

5. Felszólítja a dél-afrikai kormányt arra, hogy sürgősen vessen véget az afrikai nép ellen irányuló erőszaknak, és tegyen azonnali lépéseket az apartheid és a faji megkülönböztetés felszámolására;

6. Elhatározza, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a kérdést.

Hírügynökségek jelentése szerint, a Biztonsági Tanács várhatóan folytatja a vitát és Diákok összecsapása a fajüldöző rezsim rendőrségével — dönt az előterjesztett határo- Johannesburgban. . Réti Ervin zattervezetről.