Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
Gondok és eredmények Visszatérő feladatok Hogyan oldja meg a 19 tagú választolt testület a SZOT is a KPVDSZ kongresszusa, illetve a megyei irányító szervek által megjelölt feladatokat? A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Somogy megyei Bizottságának munkájáról tárgyalt tegnapi ülésén az SZMT elnöksége. A megyebizottság szerteágazó feladatai közül elsősorban a vezető és irányító tevékenységről volt szó. Fácánok, vadkacsák Nagvsallérrál Fácánok »-lakják« ezt a sátortábort. Nem kell hosszabban bizonygatni, hogy ez a szakszervezet sajátos helyzetben van, elsősorban a tagság munkakörülményeinek — talán így is leihet mondani — egyedi jellege miatt. Gondoljunk csak a vendéglátásra. Az itt dolgozóknak az átlagosnál alacsonyabb a fizetésük: néha a munkahelyek az elemi szociális ellátást is csak csíráiban mutatják; nagy a munkaerő- vándorlás. A taglétszám magas. A szervezettség •—az úgynevezett időszakiakkal együtt — 96 százalékos, s ha figyelembe vesszük a nyugdíjasokat és a tanulókat is, akkor Somogy megyében a KPVDSZ- nek több mint 14 ezer tagja i>an. Lehetne több is. A nyári munkavállalók beszervezése azonban nagy gondot okoz, elsősorban a vendéglátóiparban. A Balaton melletti munkahelyen főleg diákok dolgoznak, illetve olyanok, akik csak a nyári szezon hónapjára (vagy hetére) vállalnak munkát. A szervezettségre — és ezen keresztül a szakszervezeti munkára — erősen hat az is, hogy a szövetkezetek egyesülésével az áfész-ek tagsága megnövekedett, ugyanakkor néha 20— 40 községben dolgoznak. Nehéz az összefogásuk. A megyebizottság éves intézkedési terv, illetve féléves ülésrend alapján végzi munkáját. Alapvető feladata a kereskedelempolitikai, a gazdaságpolitikai és a pénzügyi munka segítése, a tagság élet- és munkakörülményeinek javítása. Munkájukat — többek között — az is döntően befolyásolja, hogy a tagságnak több mint 50 százaléka nő. A megyebizottsághoz jelenleg 54 alapszervezet tartozik, és két, több megyét érintő szakszervezeti tanács. Vannak olyan feladatok, amelyek évről évre visszatérően meghatározzák az itt folyó munkát. A nőkre, az ifjúságra vonatkozó határozatok, a munka- és üzemszervezéssel, a szakoktatással, a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos szakszervezeti tennivalók végrehajtása minden évben meglévő feladat. Sokat foglalkoznak a dolgozók helyzetével. Rendszeresen beszámoltatják a vállalatok és a szövetkezetek. vezetőit a munka- és érdekvédelem területén tett intézkedésekről, ezek végrehajtásáról. Tapasztalat, hogy ezt követően tervszerűbbé és • hatékonyabbá válik a munkavédelem — igaz, a beszámoltatásokat minden esetben helyszíni vizsgálatok előzik meg, s a megyebizóttság konkrét javaslatokat tett a munka megjavítására. Áll ez a munkahelyi szakszervezeti bizottságokra is. ök vannak a legközelebb a hibák forrásához, így ők javasolják elsőként a felszámolásukat. Ez azonban még mindig nem általános: vannak olyan bizottságok, amelyek nem élnek jogaikkal, bátortalanok’. Már több mint egy éve bevezették a kereskedelemben is a csökkentett munkaidőt. A végrehajtás még mindig akadozik. Elsősorban az egy-két személyes, rendszerint a külterületeken működő boltokban — jobb híján — csak csökkentett nyitva tartási idő mellett jön ki a heti 44 óra. Fejlődött az üzemi és a szakszervezeti demokrácia. Nőtrt a vállalatoknál és a szövetkezeteknél azoknak a fórumoknak a száma, melyekben a dolgozók fölvethetik problémáikat, rámutathatnak a hiányosságokra. A termelési tanácskozások mellett mind nagyobb szerepet kapnak a különböző rétegtanácskozások, s — a jobb tartalmi munka alapvető feltételeként — javult a szakszervezeti taggyűlések, a bizalmi- és küldött- értekezletek előkészítése. A megyébizottság sokrétű munkáját csak képzett tisztségviselőikkel láthatja el. Az utóbbi öt évben 300-an vettek részt bentlakásos tanfolyamon, a bizalmiak közül 146-a hallgattak előadásokat kétéves képzés keretében. A kis tehergépkocsiról élénk csipogás hallatszik, s a kartondobozok levegőztető nyílásaiból apró madárszemek lesik a napvilágot. A kaposvári járás zselici vadásztársaságának képviselői hatszáz fácáncsibét vettek a nagysalléri telepen, ehhez két műanyát — a hozzá való berendezésekkel, gázpalackokkal — és speciális fácántápot. A mintegy negyvenezer forintos kiadás megtérül, hiszen ahhoz, hogy megfelelő fácánállománnyal rendelkezzen a területük, kiegészítésre szorul a természetes vadszaporulat. Vadkacsatojásokból általában háromezer kis pelyhes kel ki egyszerre. Mellettük — elkerített, árnyékolókkal ellátott területen — 3200, tíznapos vadkacsától feketéllik a föld. Csoportosan vonulnak hol az önetetőhöz, hol az ita- tóhoz. Pecsenyekacsák és a halastórendszer vízi szárnyasai élnek itt, egyelőre »békés« körülmények között. Azután nagyon hamar »elfelejtik« a mesterséges keltetést, az ember gyámolítását. Dr. Galamb Gábortól, a Dél-somogyi Állami Gazdaság vad- és erdőgazdálkodási vezetőjétől hallóm; — A vadásztatásra szánt vadkacsákat egynapos korukban kivisszük a területre, ott műanyával neveljük őket addig, amíg nem képesek »önállósítani« magukat. A tojásokból eddig 17 ezer kiskacsa kelt ki. A tojatás befejeződött, már csak a keltetés folyik. A kelési arány 80 százalékos. A fácántojásokból 18 ezer csibe kelt ki, itt a kelés 71 százalékos. Kelnek a fürjek is a telepen : egyelőre próbaképpen ezekből is adnak ki augusztusban, amikor a vadkacsákra is vadásznak. A nagysailéri telepen hat keltető- és tizenkét bújtatógép szolgálja a fácántenyésztést, s jövőre további gépeket állítanak üzembe. A mostani 1500 helyett jövőre már 3500 fácántyúkból álló törzsállományt alakítanak ki. A kacsatojások keltetését három gép segíti. — Hallottuk, amikor a zselici vadásztársaság vezetőinek kérdésére azt válaszolták: gyógyszert nem adnak a megvásárolt fácáncsibékhez, viszont speciális táppal ellátják őket addig, amíg erre szükségük lesz. Honnan szerzik be ezt az eles éget? — Ami gyógyszer a napos- fácánoknak kellett, megkapták nálunk. Takarmánytápokat az állami gazdaság somogytamó- cai keverőjében készítenek, a vadkacsák, illetve a fácánok szükségleteinek megfelelő ösz- szeállításban. A fácán fehérjeigénye jóval nagyobb, mint a háziszárnyasé. — Fácáncsibét, műanyát és hozzá való fölszerelést adnak a vadásztársaságoknak, gazdaságoknak. Hogyan boldogulnak ezekkel a vevők? — Ellátjuk őket szakmai tanácsokkal, tehát ha mindent eszerint végeznek, nem eshet bajuk a csibéknek. A közeljövőben bemutató lesz a telepen, ahol a vadásztársaságok képviselői és más érdekeltek részletes tájékoztatást kapnak. Közben megnézik, hogyan dolgozunk mi. Tervezzük, hogy jövőre már sátrat, hálót, fóliát is adunk a fácáncsibék mellé. Az idén mintegy 700 ezer forint bevételre számítanak a csibékért. Kétezret helyeznek ki saját területükre. Kétezer vadkacsát is kivisznek vadásztatásra. A kis-; és nagyvadak vadászata idején az eddigi ezerötszázról ezernyolcszázra kívánják növelni a vendégnapok számát, így több külföldi vadászt fogadhatnak. H cm esz Ferenc M. A. Kaposvár—Szigetvár és Nagyatád—Barcs Ha elmegy az utolsó vonat Megvannak az előfeltételek — Eladják a síneket Szolgálat kiválóan Ä döntés megszületett: december 31-én a Kaposvár— Szigetvár és a Nagyatád— Barcs közötti vasútvonalon elmegy az utolsó vonat és megszűnik a forgalom. Az árut teherautók, az utasokat pedig autóbuszok szállítják majd. A Nagyatád—Barcs közötti 39 kilométer hosszú vasútvonalat 1890. szeptember 17-én avatták. A Kaposvár—Szigetvár közötti 53,5 kilométeres szakaszon pedig — a zselici dombok között kanyarogva — 1900. november 9-én ment végig az első szerelvény. Az évtizedek alaposan megkoptatták a síneket és a vasúti töltést. Karbantartása mind többe került. Dönteni kellett: vagy felújítják a pályatestet, vagy megszüntetik rajta a forgalmat. A döntést gondos számolás, alapos mérlegelés előzte meg, amelyből kiderült, hogy a szigetvári vonalon 44 millió forinttal kevesebbe kerül a közútra terelés előfeltételeinek biztosítása, mint a vasúti pólya felújítása. A Nagyatád—Barcs közötti vonalon 18 millió forinttal lesz ez olcsóbb. Kisebb költséggel A közúton az üzemeltetés is kevesebbe kerül, mint a felújított vasúton: a szigetvári szakaszon ilyen módon évente 10,1, a Nagyatád— Barcs közötti szakaszon pedig 7,5 . millió forintot takarít meg a népgazdaság. Ez a megtakarítás bőven fedezi a biztonságos közúti közlekedést szolgáló beruházásokat. Mindkét útvonalat felújították, autóbuszvárókat, megállóhelyeket, leállósávokat építenek, Barcs pedig autóbusz-pályaudvart is kap. Igaz, ez csak 1977-ben készül el. A vasút a forgalom közútra terelésével párhuzamosan a mostani végállomásokon vagy az azokhoz közel eső helyen bővíti a rakodóterületet. A szentbalázsi erdészet Taszárwi kap egy rakodásra alkalmas vágányt, és 3 ezer négyzetméter rak területet szilárd burkolattal látnak el. A szigetvári állomáson hatszáz méter hosszú utat és ezer négyzetméteres rakterületet építenek. Barcson 150 méter hosszú új út és háromezer négyzetméteres rakterűiét készült. Nagyatádon meghosz- szabbítanak egy vágányt, és négyezer négyzetméterrel bővítik a rakodásra szolgáló területet. Űj munkahelyet kaptak a vasutasok Ha elmegy az utolsó vonat, fölöslegessé válik a pálya, és a forgalmi épületekre sem lesz szükség ezen a két vonalon. Ml lesz a sorsuk? Groszmann Jenő, a pécsi vas- útigazgatóság munkatársa arról tájékoztatott, hogy a síneket fölszedik majd. Az alkalmasakat felhasználják másutt, amelyik már használhatatlan, azt a környező mező- gazdasági üzemeknek eladják vagy újra beolvasztják. A talpfákat is bárki megveheti, vagy ha fölszedi, elhasználhatja. A régi1 vasút keskeny földnyelve pedig azoké lesz, akik a sínek mellett művelik a területet. Az erdőgazdaságok, tsz-ek felszánthatják majd a vasút mellett a dűlő- utakat, és dűlőútnak használhatják a »lekövezett« vasúti pólyát, vagy megművelhetik. Kalapács alá kerülnek az állomásépületek, őrházak. Méltányos áron elsősorban az ott élő vasutasoknak ajánlja fel a MÁV. Ha ők nem tartanak igényt rá, bárki megveheti az épületet. A vasútnak most sincs sok dolgozója. Azok, akik eddig a megszűnő vonalak mentén teljesítettek szolgálatot, ezután is a MÁV alkalmazottai maradnak: Kaposváron, Nagyatádon, Barcson és Szigetváron ajánlanak fel számukra munkalehetőséget, ök autóbuszon, de a vasút költségén közelítik meg új munkahelyüket. \ Három évig vasúti kedvezmény A vasutasok hozzátartozói — hiszen ők is kedvezménynyel utaztak — e vonalak megszűnése után havonta négy útra szilió kedvezményes jegyet kapnak. A megszűnés után három évig a munkába járó dolgozók és a diákok ugyanazt a kedvezményt kapják, mintha továbbra is vonaton utaznának. A fuvaroztatóknak is a MÁV díjszabása alapján számolják el három évig a költségeket. Mindezt a közlekedésfejlesztési alapból fizeti majd a MÁV. De még ilyen áron is bőven megtérül a népgazdaságnak a forgalom közútra terelése. Ennek bizonyítására álljon itt két szám. A Kaposvár—Szigetvár közötti vonalon a személyszállítás évente 16 millió forintjába kerül a vasútnak. A jegyekért, melyeket az utasok a pénztárakban megváltottak, összesen négymillió forintot kapott évente a MÁV. Vagyis a költség négyszerese volt a bevételnek. Dr. K. I. Az V. ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban szelektív, fejlesztésre kerül sor, hogy az üzemek ki tudják elégíteni a biológiailag értékesebb termékek iránt ugrásszerűen növekvő keresletet. Amíg 1971—75 között a hűtőipar az élelmiszeripar összes beruházásából 2,7 százalékos arányban részesült, addig 1976—80 között ez a részesedés eléri az 5,4 százalékot. Zöldségkonzervekből a hazai fogyasztás 1980-ig egyharA brigád legfiatalabb tagjainak is megvan már a törzsgárda bronz fokozata: több mint tíz éve dolgoznak itt. A legidősebb egyévi »rá- dolgozással« nemrég ment nyugdíjba, öccse is hamarosan követi: Dévényi János már a hatvanegyedik évét tapossa. Harminchat évet szolgált a vasútnál. Tizenegyen dolgoznak a MÁV kiváló brigádja címet viselő fuvaros szocialista brigádban, a kaposvári vasútállomáson. Ök felelnek azért, hogy minden árut hiány nélkül eljuttassanak a címzetthez, és hogy a vagonokat jól kihasználják. A hét férfi mellett négy nő van. Brigádvezetőjük az egyik legfiatalabb nő: Bernhardt Rezsőné. — Sokáig fehér hollónak számítottunk az országban — mondja Bakonyi Ilona. — Kereskedelmi hivatalnokságot csak férfiak vállaltaik. Nálunk két nő dolgozik ebben a beosztásban, sőt van egy raktárnok is. Jüngling Józsefné utánfize- tési ügyintéző. Az ő feladata a vonatról leszállított utasok büntetésének behajtása. — A tizenhat év alatt sokmadával növekszik. A, gyárakból több zöldborsó, zöldbab kerül majd ki, és teljeskörű ellátást biztosítanak paradicsomiból, valamint csemegeuborkából. Ennél is valamivel nagyobb mértékben növekszik a gyümölcskonzervek termelése, miután 1976—80 között várhatóan 40 százalékkal bővül a lakosság vásárlása. A hűtőipar szintén egyhar- madával fokozza öt év alatt a gyümölcs feldolgozást. féle emberrel volt dolgom. Az a tapasztalatom, hogy főleg a balatoni szezon alatt az összeverődő fiatalok túlontúl erősnek érzik magukat. A legemlékezetesebb eset számomra az volt, amikor a nemdohányzó várótermet gyönyörű, új bútorokkal berendeztük. öt másodéves ipari tanuló filctollal összefirkálta a bőrfotelokat. Amikor nya- koncsiíptük őket, elsírták magukat, hogy ne értesítsük az iskolát és a szüleiket. Két fiam van, leihet, hogy ők jutottak eszembe, amikor magam is ezt kértem a főnöktől. Nem tudom. Az bizonyos, hogy ők többet nem rendetlenkednek az állomáson. Azóta már fiatalemberek. Ma is nagy tisztelettel, messziről üdvözölnek, ha észrevesznek. Egyedül Jünglingnének van dolga utasokkal. A többiek az áruszállításért felelnek, összekötő kapocsként dolgoznak a vállalatok és a vasút között. — Hamarosan aratnak, s akkor lesz mit szállítanunk, csak győzzük — mondja Dévényi János fuvarozás szervező. — Éppen tegnap volt termelési tanácskozásunk, ahol megtudtuk: az ejső negyedévben 'elmaradtunk a tervünktől. Hiába, az ötödik ötéves terv induló féléve a mostani, a vállalatok még nem igényeltek elég szállítást. Hanem majd az ősszel. Már tavaly is több cukorrépa érkezett a cukorgyárba, mint a korábbi években. Hát ez az idén csak még több lehet A Dévényi testvérek között egy év a korkülönbség. — Hogyan szánták rá magukat annak idején a vasu- tasságra? — Bátyámnak pék-, nekem szabómestert oklevelem van. Negyven évvel ezelőtt nem tudtunk a szakmánkból megélni. Manapság hajtják a szabókat a munkáért, akkor egy hónapot is várhattam arra, hogy valaki elhozza kifordíttatni a kabátját. Főnyereménynek számított az állami hivatal. Az utánpótlásról kérdezősködöm. — Jünglingné fia hozzánk jön forgalmistának, Vida Zoli fia már vasutas — mondja Dévényi János. — Az én fiam látja, hogy éjjel-nappal, ünnepnapokon is van szolgálat, azt mondja, hogy ezt ő nem bírná. Kassai János rakodási hivatalnok. Huszonnégy fizikai munkás tartozik hozzá. — 1951-ben még százhúszon voltak. Ennyire gépesítettük a rakodást. Diákokat, alkalmi rakodókat is foglalkoztattunk. Ilyen ma már nincs. Felmértük: munkásaink bére nem ^csökkent, holott 1970-ben 24 mázsát mozgattak meg egy óra alatt, ma pedig mindösz- sze tizet. — Nem kívánt személy vagyok — mondja Csongrádi Lajos. — Ha én valahol megjelenek, ott baj van. Körzeti visszakereső a titulusom. Ha áru érkezik fuvarlevél nélkül, vagy fordítva, nekem kell utánajárnom. Én azután megérzem, ha frontátvonulás van és tévednek az emberek.. . hajaj. Olyan is előfordult, hogy kiállítottunk egy vagont az iparvágányra. Üres, meg lehet rakni. Azután kinyitottuk az ajtót 'és csak úgy gurultak fejünkre az üres káposztáshordók ... ötvenkét állomás tartozik hozzám. Legtöbb gondom az elbánások, elírások miatt van. Például nap nap után befut hozzánk Kapuvárra szánt küldemény. Kapuvár, Kaposvár, Tüskevár — könnyen keverhető. Kadarkútra érkezett már nem is egy Kardos- kútra címzett áru, és Ho- mokszentgyörgyre. Homok- szentlőrincre szánt vagon. Gombos Jolán Több konzervált és gyorsfagyasztott gyümölcs és zöldség
