Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
Pécsiek vendégjátéka Kaposváron Szeretők a hullámhosszon RzfnMznnk homlokzatán már másfél hét óta ott a nyári szünetet hirdető tábla. »Ráadásnak« vehettük a pécsi társulat kedd esti vendégjátékát, melyet a Csiky Gergely Színház ugyanakkor vi- szonzott is az Egy lócsiszqr virágvasárnapja című dráma előadásával. A Pécsi Nemzeti Színház egy 'kamaraprodukciót hozott, Páskándi Géza »párodisztikus bohózatát«, a Szeretők a hullámhosszon címűt. Néhány szót az íróról. Olyan nagyszerű művel tette le névjegyét magyar színpadon az akkor még erdélyi Páskándi, mint a Vendégség című dráma, mely a reformáció egy ellentmondásoktól nem mentes, tragikus sorsú alakját állította középpontba. Súlyos, mába sugárzó mondanivalójú színmű volt emberi, etikai magatartásformákról; bizonyítva, hogy nincs »jó árulásI«. Alti nem ismerte az író színpadi műveinek első gyűjteményét — Az eb olykor emeli lábát címűt —, az méltán hihette: egyike lesz a legnagyobbaknak, akiknek neve fémjelzi a magyar drámát. De, akik olvasták az említett könyvet, azok tudták, hogy Páskándit az abszurd is érdekli. S útja egyre inkább erre vezet. Bizonyság erre néhány, azóta megjelent könyve. Valahol ezt olvastam róla: »fegyelmezetlen író«. S ha végiggondoljuk azt, hogy »ontja« a műveket — színműveket, mesét, álkrimit stb. —, akkor jogosnak érezzük a bírálatot. Pazarló, aki legjobb képességeit tékozolja el. Bizonyság volt erre ez a darabja is. Szó nincs arról, hogy — az első félórát kivéve — ne szórakoztunk volna Páskándi színházán. Miután a színészek a lehető leggyorsabban igyekeztek ledarálni a nekik is kínos — Frédi és Béni szövegeihez hasonló, csengő-bongó, de gügye — reszt, nekilódult a cselekmény, és gyakran adott okot jóízű nevetésre. Valószínűleg arról van szó, hogy Páskándi nehezen lendült bele az írásba, ettől olyan görcsös az első jelenet, a locsifecsegés ellenére is. (A nézőkhöz pedig nem jutottak el tisztán a színészek hangjai!) A színház dramaturgjának bábáskodását hiányolom tehát az első félórából. Páskándi műve kellemes szórakozást biztosít. Nem többet. Közepes vígjáték, közepesnél valamivel magasabb szinten interpretálva a színészek, a rendező által. Sajnos, az író maga nehezítette meg a dolgunkat akkor, amikor »p arodisztikus bohózatként« ielölte meg darabját. Mert így valóban paródiára — legalábbis persziflázsnyomoikra — vadásztunk egész előadás alatt. Hiába. Páskándinak valószínűleg az lehetett a célja, hogy az úgynevezett »társalgási vígjátékok« közhelyeit nevetteti ki velünk. Az eredmény ehelyett: eggyel több »társalgási vígjáték«. Nem paródia született, hanem szabályos, szabványos — előre jól kiszámítható »fordulatokat« hozó — komédia. Kacér Makrancos Kata, bumfordi és kellően együgyű férj, elmaradhatatlan házibarát, aki hol Don Jüant, hol Tartuffe- öt, hol Jágót, hol Othellót játssza. A férj — ez természetes (?) — felszarvazta tik olyannyira, hogy végül a szerető el is veszi tőle a feleségét, s »ad« helyette másik asz- szonyt az élhetetlen férfiúnak. Sok izgalomra tehát nincs ok. Az emberben bujkál a kisördög az effajta figurát látva, mint Szürtevér, a szerető: vajon miből él ez a fickó, ha folyton — éjt nappallá téve — ott lóg a házaspár nyakán? Mint néző egy mai darabtól mindig azt várom: mondjon is valamit nekem. A vígjáték figurázza ki a gondjaimat, ha azok parodizálhatok! Nem tudom, hogy Páskándi Géza mit akar mondani. Ha csak nem arra az ötpercnyi részre gondolok, amikor a vendég házaspárnak a fejére olvassák; milyen üres életet élnek a »Pap Jancsi-viccek« durrogtatásaval, az »Akácos út« éneklésével. A többi — Shakespeare- rel mondva — »néma csönd«. Karinthy Márton pergő — olykor túlságosan is gyors — előadást hozott létre. Makrancos Katája — Hámorilla néven — kissé egysíkú figura volt Vári Éva alakításában. Bárány Frigyes a szerető 'szerepében elegánsan, nagy érzékenyseggei játszott. Pákozdy János a mackóformájú férjet formálta meg jól, de a rím- versenyben — mint színész is — alulmaradt. Sir Kati az. álszent házvezetőnő személyét jól karaikterizálta, s hasznára volt az előadásnak Korok- nay Géza és Antal Anetta kettőse. Az események a Vata Emil által . tervezett »ketrecben« zajlottak. Lest« I,ászló Oroszéra hanglemezen Továbbképzés a nyelvtanároknak Pécs is átadja a tapasztalatát Cooptourist-tervek 30 ezer magyart utaztatnak Szélesítette szolgáltatásainak körét a Cooptourist, s az eddigieknél több szállást, kedvezményt és gazdagabb programokat kínálnak a belföldi üdülőknek. Erről számolt be az újságíróknak tegnap Bala- tonfüreden Szabó Dezső kereskedelmi igazgató. A Cooptourist a Balatonnál változatlanul arra törekszik, hogy a belföldi turizmus igényeit elfogadható árakon ki tudja elégíteni. Évek óta ezen alapul üzletpolitikájuk. Az idén szerződéses formában több mint 20 vállalat, illetve szövetkezet dolgozóinak üdültetését oldják meg — ez mintegy 60 százalékos növekedést jelent az utóbbi esztendőkhöz képest. Terveik között szerepel, hogy mintegy 30 ezer magyar vendéget fogadnak, étkezést szerveznek számukra, és különböző programokat Ehhez széles körű hálózatot alakított ki a Cooptourist az utóbbi években. A három balatoni városban (Siófok, Balatonfüred, Keszthely) önálló utazási iroda működik. Tizenhat helyen van helyi képviseletük, illetve megbízottjuk. Négy helyen — Balatonfüreden, Balatonlellén, Fonyódon és Balatonszemesen i — üzemeltetnek «partement- hálózatot, s ennek kapacitása meghaladja két nagy befogadóképességű szállodáét (1000 ágy). Minden jelentősebb balatoni üdülőhelyen helyi megbízottak szervezik a fizetővendég-szolgálatot. Az idén már majdnem 7000 ágy áll itt rendelkezésükre. A Balatonnál levő szállodák hetven százalékában — kedzve az olcsó moteloktól a magasabb igényeket is kielégítő szállodákig — bérelt kontingenseik vannak. Itt is több 600 ágy- gyal rendelkeznek, összességében tehát 8500 vendéget tudnak egyszerre, egy időben elhelyezni a Balatonnál. A Cooptourist számukra az idén igyekszik újabb kedvezményeket adni. így például a szövetkezeti nyugdíjasoknak az elő- és utószezonban 20 százalékos az eredmény. Ap- partement-telepeiken a belföldi vendégek kedvezményes — viszonylag olcsó — áron bérelhetnek lakást, sőt, az idén először az előne megváltott étkezési jegyekre ötszázalékos engedményt is adnak Füred és Keszthely térségében. A szezonban mindenütt nyújtott nyitva tartásban jó », n-. A üzemelnek a Cooptourist Irodái. Több mint húszféle programot kínálnak az üdülőknek: a belföldi kirándulásoktól a környékbeli kulturális rendezvényeik megtekintéséig. Ez évben is működik a Balatonnál a bérkocsiszolgálat; ezenfelül új információs és szolgáltatóhelyet is nyitnak Siófokon — közösen a MAHART-tal —, a kikötőben. Csupor Tibor Két evvel ezelőtt alakult meg az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezete (MAPRJAL) magyarországi tagozatának megyei szervezete, mégpedig az országban elsőként. Jövőre lesz tíz éve, hogy Párizsban megalakult ez a nemzetközi szervezet, amely szakmai segítséget ad a világ valameny- nyi országában tanító orosz- tanárnak. A magyar tagozat, s az ehhez tartozó somogyi szervezet célja, hogy különböző eszközökkel és módszerekkel tartalmasabbá tegye az orosz nyelv oktatását, terjessze az orosz irodalom és kultúra értékeit. A százharminc somogyi orosztanár, aki jelentkezett a MAPRJAL megyei szervezetébe, eddig is élvezte a szervezet tájékoztató, módszertani támogatását. Nagyon népszerű az iskolákban az Orosz nyelv külföldön című folyóirat. Az ebben közölt nyelvészeti, módszertani. országismereti cikkek érdekesebbé teszik a nyelvórákat, gazdagítják 'gyermekek ismereteit. A MAPRJAL magyarországi tagozatának módszertani folyóirata ugyancsak kedvelt az iskolákban, a pedagógusok ál landóam. forgatják, s munkájukban felhasználják a közkinccsé tett tapasztalatokat.'' A jó nyelvkönyv az oktatás színvonala emelésének a kulcsa. Így az úgynevezett Kosz- tomarov tankönyvsorozat is azért olyan keresett, mert sok haszonnal forgathatja banki, s a hozzá mellékelt hanglemezek révén a kiejtés, a hangsúly, a szó- és mondatfűzés sokkal gyorsabban elsajátítható. Az iskolák fölszerelése is gyarapszik, elég, h,a a kadarkúti iskolát vagy a (kaposvári Kisfaludy utcai iskolát hozzuk fel példáiként, ahol korszerű nyelvi laboratórium áll a pedagógusok és a gyerekek rendelkezésére. E két évben nemcsak itt, hanem máshol is javultak a körülmények, s a szervezet tartalmi segítségét is jobban föl lehet így használni. Az orosz tanárok álma, hogy részt vehessenek egy-egy szovjetunióbeli továbbképzésen. Az utóbbi két évben több somogyi pedagógus tanult Moszkvában. A tanítóképzősök is kijutnak a Szovjetunióba. Az 1975/76-os tanévben a Kaposvári Tanítóképző Főiskola orosz szakkollégiumra járó hallgatói közül is bekerültek a két odesszai, az egy lenin- grádi csapatba. Szeptemberben is hét fiatal jut ki Lenin- grádba. Az így megszerzett nyelv- és országismeretüket pedagógusként kamatoztatják majd a községekben és a városokban. A belföldi továbbképzés szerepe is egyre nő, hiszen szov- jetunióbeli kollégák adnak órákat, tartanak előadásokat. Évente öt középiskolai, tizenöt «húsz általános iskolai orosztanár kap lehetőséget az e tanfolyamokon való részvételre. Az általános iskolai továbbképzés tavaly Somogybán volt, az idén pedig Zala megye ad otthont neki. A MAPRJAL magyarországi szervezete elsősorban a tartalmi munkát segíti. A tanárok jobb nyelvtudása abban kamatozik, hogy a fiatalok is sokkal jobban megtanulják az orosz nyelvet. A színvonal elsősorban a tanulmányi versenyeken mérhető le. Hagyományosan nagy az érdeklődés irántuk a megyében. Az idén Szigeti Zsuzsa, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium negyedik osztályos tanulója érte el a legjobb eredményt, a szakosított tantervű osztályok versenyében a tizedik lett. Az ősszel tartják meg a középiskolai orosz nyelvtanárok továbbképzését. A tervek szejint a MAPRJAL, valamint megyei szervezete munkájáról is szó lesz ott. A Pécsi -Pedagógiai Főiskola MAPRJAL- csoportja és a somogyi szervezet között most alakul ki az együttműködés. A két vezetőség az ősszel tanácskozik arról, mint lelhetne közösen munkálkodni az orosz nyelv még tartalmasabb oktatásáért. I- G. Egytől tizennégyig A közelmúltban új oktatási kombinátot adtak át Fehér- gyarmaton. Itt 1-től éves korukig játszhatnak és tanulhatnak a gyerekek, ugyanis a komplex oktatási intézményben az általános iskolán kívül óvoda és bölcsőde is van. A DEFA-film három évtizede 1946-ban alakult meg a DEFA filmstúdió, s ezzel a haladó német filmművészet történetében új szakasz kezdődött, amely nem a »felejtés ópiumát«, hanem erőt, akaratot, életörömet kívánt filmvászonra vinni, és olyan film- művészetet akart teremteni, amely az igazságot ábrázolja és az értelemre hat. Ez a művészet öntudatosan nyúl a proletár forradalmiság hagyományaihoz, ugyanúgy, mint a humanista német film örökségéhez. Kezdetben a filmek a fasizmus elleni küzdelem ábrázolását választották témául, s a művészek — de a társadalom is — igényelte a múlt ábrázolását. A DEFA Stúdióból kikerült első játékfilm — A gyilkosok köztünk vannak — középpontjában az antifasiszta összefogás állt, míg a Körforgás című filmben már a munkásosztály, a marxista— leninista párt és az öntudatos antifasiszták közös fellépését szemléltették. Az 1949-ben bemutatott Mindennapi kenyerünk premierje egybeesett az NDK alapításával, s e film új minőséget hozott. Rendezője szocialista-realista filmalkotást mutatott be, filmjében az osztályon tudatos munkást úgy ábrázolta, hogy az később a szocialista ember- eszményt jelentette a filmművészetben. Számos érdeklődőt vonzanak a DEFA Stúdióiban készült dokumentumfilmek, népszerű tudományos alkotások, trükkfilmek is. Mindenekelőtt a dokumentumfilm az, melyben a német filmművészet szép eredményeket ért el; ezekben az alkotók a jelen társadalmait, az osztályok harcát ábrázolják és támo- 1 gatják a fiatal nemzeti álla- I mok haladó, független fejlődését. esi találkozó A z álmos, kisvárosi délutánban sietősen kopogtak a léptei. A kanyargós utcákban, az ódon házak között várta, hogy szembe jöjjön az ismerős hangulat; talán a régvolt, gimnazista saját maga. Döngve csapódott be mögötte az öreg gimnázium kapuja, és az aulában fölberregett a csengő. Kettesével vette a lépcsőket, szaladt fel a másodikra. Futtában elmosolyodott, eszébe jutott az öreg osztályfőnök, aki mint rendszeres elkésőt, minden reggel így oktathatta: »Az alma mater, kedves Éva, több tiszteletet érdemel...« Jaj, de »álma ez a mater« — dünnyögte most is tiszteletlenül. A többiek már együtt voltak — persze megint utoljára érkezett. A hirtelen beállt csendben a hosszú Bandi, »az osztály esze« tréfásan bókolt Éva felé, majd széles mozdulattal az osztályhoz fordult: »Hölgyeim és uraim, a művésznő megérkezett, az előadás kezdetét veheti ...« A kitörő taps és a nevetés egy pillanatra meghökkentette, majd furcsán meghatódott. »Úristen, ezek emlékeznek a régi játékra, amelyet négy év alatt sokszor eljátszottunk, s lám én felejtettem el!« Azután rendeződtek a sorok, , általános puszilkodás, kis, könnyes mosolyok, de igazán semmit nem változtál, te sem, hol van Gabi, igen külföldre, nem, Ella elvált és azért, Gyuri csak estére tud jönni a bárba, gyerekek, az egész tantestület nyugdíjban van már, ezek itt újak, senki sem lesz a régiek közül, emlékeztek, amikor... Azután névsor szerint a beszámoló, ahogy illik, hogy mi történt eddig? Mint a folytatásos regényekben — gondolta Éva —, de vajon igazán kiváncsiak vagyunk még egymásra? ö a névsor közepén volt; kényelmesen hátradőlt a padban és szabadjára engedte a gondolatait. Vera! Végig kitűnő volt, a legjobb matematikusok egyike, és most háziasszony. Bandi tervezőmérnök lett egy nagyvállalatnál, a fővárosban él, s nevetve meséli, hogy »immár harmadik hitvesét fogyasztja« ... Csilla következik; még mindig szemtelenül bájos, filigrán formájával, mint egy kis nyugtalan, sárga láng ágaskodik az első pádból, s dévajkodva idézett egy régi anekdotából: »Szóval, gyerekek, az eltelt tizenöt évet így összegezhetem: fiatal voltam, szép voltam, mondták és elhittem. A többit képzeljétek hozzá!« És Jóska, aki egy gyerekkori baleset miatt félig vak és rokkant volt, két agyműtéten esett át azóta, s lassan, nehezen beszél. »Lakkozza« az elmúlt éveket, könnyed és tréfás akar lenni, miközben nem bír a tények tragikus súlyával. Éva viszolyogva hallgatja. Minek ez? Kinek játsszunk itt színházat? Egymásnak? Vigy ki-ki magának? Épp a segítségére akar sietni, mikor Jóska felé fordul: »Tudod, sokszor jutott eszembe a te mondásod, Éva, hogy az élet szép, csak egyéni bátorság kell hozzá ..,« Az asszony rámosolyog, s belül egy kicsit zavart lesz. Végül is ő egy-egy jól sikerűit diákstik- li, egy ellógott latinóra, vagy egy tilos vízisporttelepi kiruccanás végén sommázott így hajdan; szabad ezt párhuzamba hozni az élet tragikus mélységeivel? Kati védőnő lett, a környékbeli falvakat járja motorral. Imádja a gyerekeket, nem ment férjhez. »Nekem 50—56 gyermekem is van egyszerre!« — mondja dicsekvő hangsúllyal, mely mögött tétován lapul meg egy csepp keserűség. András Bombayből jött haza a találkozóra, Pia Kaliforniából. Most Éva következne. Valami zavart ellenkezés ágaskodik benne. Olyan ez, mint a szellemidézés. »Gyerekek! — fordult szembe az osztály- lyal. — Én most zavarban vagyok, s egt a ritkán jelentkező érzést most közietek élem át. Ha arról beszélekj ami sikerült, — akkor óhatatlanul hencegek. Ha arról, ami nem, — akkor panaszkodom. Így hát...« — s néhány személytelen, gyors mondatban összefoglalta eddigi életpályáját. Később a bárban szerény kis fekete ruhák és pazar estélyik között — a fiúk közül néhányan szmokingot viseltek — Éva egyre idege- nebbül érezte magát. »Ezek nem azok, és én sem vagyok az, hiába teszünk úgy, mintha. Szellemidézés. És Andris, aki a régi, holdfényes vitorlapartik alatt a kezét se merte megérinteni, most felé hajlik a bárpult fölött, és az öntudatos, nagyvilági férfi mosolyával közli, hogy miatta jött haza egy hétre a világ túlsó oldaláról, s ha akarná... — Éva, a te stílusodhoz a nagyvilág illik, csodálatosan festenénk egymás mellett a nagy, nemzetközi fogadásokon, — aki ilyen vonzó jelenség, ne ássa el magát a laboratóriumok mélyére, mikroszkópokon át nem lehet látni a világot. Idegen. Vagyis hogy pontosan olyan, mfnt a többi. Vajon emlékszik még arra, mikor szezon elején cseresznyét loptak neki Gáborral Z. tanár úr kertjéből, és osztály- főnökit kaptak miatta? Az a félmaréknyi, félig zöld cseresznye valahogy igazi volt; itt és most minden póz, hamis és nem igazi. N éhány mosoly még jobb- ra-balra, a hörpintge- tett rövid italok arányában mindenki egyszerre beszélt, hencegett, panaszkodott, örült vagy búsult. S a megviselt arcok, vagy önelégült ábrázatok mögött már nyoma sem látszott a régi diáktársak arcvonásainak. Éva kiosont a langyos, kora nyári éjszakába, s futva indult meg a közelben parkoló kocsija felé. Míg az indítóval babrált, megborzongott. Hűvösödik. S valami visszavonhatatlanul lezárult. Bedő Ildikó Somogyi Néplap
