Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

A megyei pártbizottság ülése nyomán SIKERES NEGYEDÉV Örvendetes tényként állapí­totta meg a megyei pártbi­zottság legutóbbi ülésén, hogy az első negyedévben több in­tézkedés született a korsze­rűbb termékek gyártása, a hatékonyabb munkaerő-gaz­dálkodós és legtöbb helyen a munkafegyelem megjavítása érdekeben. Egyes vállalatik azonban nem ismerték fel, hogy' a munkafegyelem és a gazdálkodási fegyelem szoro­san összefügg. A veszteségidő csökkentésével elsősorban a nagyobb üzemekben foglal­koznak. Több helyen norma­korszerűsítést is végrehajtot­tak. Ennek ellenére az előre­lépés az indokoltnál lassúbb. Néhány vállalatnál még min­dig 120—130 százalékos telje­sítményekkel lehet találkozni. (Pl. bútoripari vállalat, pa­tyolat, SÁÉV.) Nagyon magas az időbérben dolgozók ará­nya is. Az üzemen belül meg­nőtt a létszám-átcsopor­tosítás szerepe. E fontos munka polötiilkaá előké­szítése azonban neim min­denütt megfelelő. A vállalatok közötti létszam-átcsoportosí- tásra előkészületek folynak: a megyei tanács intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetők­nek az a feladatuk, hogy az átszervezést politikailag és gazdaságilag jól készítsék elő. Nem ismétlődhet meg a Ba- téi TÖVÁL esete: felszámolá­sakor a jo szakemberek más területekre mentek, az át­vett kapacitás pedig nem nőtt, hanem csökkent. A másik fel­adat ezzel kapcsolatban az, hogy megakadályozzák az ügyeskedőket a munka nél­küli jövedelemszerzésben. A szigorúbb munkaerő-gaz­dálkodást a létszámzárlat is szolgálja. A megyében in­tézkedés született a végzős középiskolások elhelyezése és szakmunkássá képzése érde­kében. Előkészítették a me­gye oktatási rendszerének fe­lülvizsgálatát, a pályaválasz­tás korszerűsítését is. Arra keil törekedni, hogy a dolgozók megismerjék, meg­értsék és magukévá tegyék az V. ötéves terv — ezen belül az 1976—77. évi terv — cél­kitűzéseit, és a megn övéked ott követelményeknek megfele­lően vegyenek részt a felada­tok végrehajtásában. A dol­gozókkal meg kell értetni, hogy a megye fejlődése to­vábbra is dinamikus. Ez azonban feltételezi, hogy a maga területén mindenki job­ban dolgozik. Az agitáció kiemelt felada­ta, hogy foglalkozzon az ipar- fejlesztés fontosságával, mely­nek fő iránya az intenzív fej­lesztés. Az adottságokra épít­ve a termelési szervezet kor­szerűsítésével. a termelés koncentrációjának növelésé­vel, a szakképzettség fokozá­sával. az üzem- és munka- szervezés javításával, a taka­rékos gazdálkodással lehet ezt elérni. Beruházáspolitikánk ismer­tetésénél hangsúlyozni kell. hogy szükség van az előké­szítés, valamint a tervezők, a beruházók és a kivitelezők együttműködésének javításá­ra, a közös erkölcsi felelős­ségre a hatékony és gyors megvalósítás érdekében. A mezőgazdaság termelés­szerkezetének fő vonalait nem kell módosítani, de a népgaz­dasági ás helyi igényekhez, az exportkövetelménj'ekhez, va­lamint a tájegység adottsá­gaihoz rugalmasabban kell alkalmazkodni. Az állami gazdaságok legyenek beveze­tői és terjesztői a korszerű technikának, a tudományos eredményeknek. A tervkészítésben az elfo­gadott irányelvek betartásá­nak, a központi és a megyei akarat érvényesülésének a biztosítása a pártszervezetek feladata. Teremtsenek nyu­godt politikai légkört a fel­adatok magasabb színvonalú végrehajtásához. Csökkenteni az építési határidőket A pártbizottság véleménye szerint a beruházásoknál elő­relépés tapasztalható. A ne­gyedik ötéves tervben meg­kezdett létesítmények kivite­lezésének gyorsítására ütem­tervet készített az állami és a tanácsi építőipari vállalat. Ennek eredménye, hogy több létesítmény határidő előtt vagy határidőre elkészülhet. A megye és vállalatok érde­ke is, hogy az ütem tovább gyorsuljon, és átgondoltabb vállalkozáspolitikát folytassa­nak. Nem szabad megengedni, hogy az építőipari szervezetek egvidőben több fontos mun­kát olyan határidőkkel vál­laljanak el, amely számukra kényelmes munkatempót biz­tosít. A testület azt is meg­állapította, hogv a jövőre, vagy az azt követő évben kezdődő fejlesztések előkészí­tésére jelentős erőfeszítéseket tettek a beruházók. Megkü­lönböztetett figyelmet " fordí­tottak a lakásépítésre, a re­gionális vízrendszerre és a kaposvári szennyvíztisztítóra. Az első negyedévben dön­töttek több fontos beruházás megvalósításáról. Ezek közé tartozik , a Csepel Művek egyedi gépgyárának építése, a húskombinát és a cukorgyár rekonstrukciója. Az életszínvonal-politika megvalósulását értékelve azt állapította meg a megyei pártbizottság, hogy mérsékelt ütemben növekedtek a bérek, a mezőgazdasági termelés be­vételei pedig csökkentek. A pénzbeli társadalmi juttatá­sok azonban továbbra is emelkednek. A jövedelemnö­vekedés ütemének csökkenté­sét megértették a dolgozók. E folyamat azonban hosszú ideig nem tartható: eredmé­nyesebb munkára van szükség a jövedelemnövekedés érde­kében. A pártbizottság nyo­matékosan felhívta a figyel­met arra. hogy a bérek mér­céje a végzett munka rneny- nyisége és minősége. Aki át­lagon felül ad a társadalom­nak, az élvezzen az átlagos­nál nagyobb jövedelmet. A vezetők — például a tsz-el- nökök — jövedelmének meg­állapításánál bátrabban kell differenciálni. Káros jelenség viszont, hogy ha azért kap magasabb jövedelmet egy ve­zető, mert elért már egy bi­zonyos szintet, A prémiumok akkor ösztönöznek, ha kifize­tésüknél a munka tartalmát és minőségét veszik figye­lembe. A kiskereskedelmi forga­lom növekedését értékelve megállapították, hogy az nem érte el a tavalyi mértéket: kevesebb volt a hús, a déli­gyümölcs és az édesség. Vá­lasztékhiány volt ruházati cikkekből. és építőanyagból sem tudták kielégíteni az igényeket. Az áruk minőségét többször kifogásolták. Sokrétű munka A megyei pártbizottság megállapította, hogy a párt- szervezetek tevékenységében tovább javult a gazdaság- szervező, irányító, ellenőrző munka. Nagy súlyt helyeztek arra, hogy a helyi elképzelé­sek összhangban kerüljenek a párt általános politikájával. Mozgósítottak az idei felada­tok végrehajtására, intézkedé­seket tettek az átfogóbb, ha­tékonyabb ellenőrzésre. A me­gyei pártbizottság tapasztala­ta, hogy az első negyedévben a pártszervezetek jól oldották meg a feladatokat. Nőtt a fe­lelősségük, kezdeményező­készségük, fokozottábban tá­maszkodnak a tagság vélemé­nyére. A következő hónapok­ban az egységes szemlélet ki­alakítása érdekében tovább kell fokozni tevékenységü­ket, s a cselekvési egységet kell megteremteniük. Használ­janak fel minden lehetőséget a helyi tartalékok feltárására, az export fokozására, a mun­kaerő. illetve a munkaidő ha­tékonyabb felhasználására, a norma karbantartására. Tovább kell javítani a ta­nácsi és az érdekvédelmi szervek tevékenységét. El kell érni, hogy a szocialista mun­kaverseny biztosítson megfe­lelő társadalmi hátteret az V. ötéves terv céljainak teljesí­téséhez, segítse elő a korsze­rű termékek és eljárások be­vezetését, a minőség javítását, a hatékonyság növelését. A pártbizottság fölhívta a figyelmet arra, hogy a közép­távú terv készítése mellett továbbra is nagy gondot kell fordítani az operatív terme­lési és építési tevékenységre. Már most dönteni kell arról, hogy a hatodik ötéves terv­ben milyen technológiával épüljenek a lakások. Ez ugyanis feltétele az építőipari I szervezetek szakosodásának ; és a munkamegosztásnak. A | mezőgazdaságban az idén j várhatóan egybeolvad a tava­szi és a nyári munkacsúcs: : alapos szervező munkára, át­csoportosításra van szükség a feszültségek csökkentése ér­dekében, s arra, hogy javít­sák az alkatrész- és gépellá­tást A megyei pártbizottság az első negyedév tapasztalatait összegezve megállapította: si­keresen kezdődött meg az V. ötéves terv teljesítése So­mogybán. A gazdasági élét folyamatai összhangban van­nak a népgazdasági tervek­kel, az országos fejlesztési irányokkal. A készülő — s a már elkészült — tervek meg­felelnek a központi es a me­gyei irányelveknek. Az idei feladatok megvalósítása ne­héz és feszített munkát kö­vetel: a végrehajtáshoz poli­tikai aktivitásra, fegyelemre van szükség. Az egyesülés a lakók érdeke is Beépülnek A megyében a lakásépít­kezés egyik kedveit formája £ társasház. Évek óta egymás után alakultak az építőközös­ségek, és megyeszerte sok la­kás készült el ebben a formá­ban. Am a társasházépítések során egy sereg megoldatlan jogi, telekkönyvezési és más problémát csak a legnagyobb erőfeszítéssel es gyakran hosz- szú utánjárásra tudtak csak megoldani. Azonkívül a lakás- építkezésnek ez a formája egv szú utánjárással tudtak csak pénzszerzés forrásává váll. Akadt olyan szervező, aki egy­szerre három-négy közösség ügyeit is intézte — persze nem önzetlenül. Másrészt a helyte­len érdekeltségi rendszer miatt egyes tervezők is a gyors és könnyű pénzszerzésre tekintet­tek. Elkészítették egy-egy épü­let terveit, s mivel az érte já­ró díj nem - kapcsolódott a tényleges kivitelezéshez, nyu­godtan fölvehettek azt. S köz­ben kiviteli kapacitás nem volt. Az építőközösségek csak vártak, vártak, sokszor három­négy, sőt több évig is. Meg­vették a telket (a régi tulajdo­nos is megkapta a pénzét), negyven-hatVanezer forint­juk feküdt máris az építkezé­sekben. csak éppen lakás nem volt sehol. Mindenki jól járt, csak azok nem, akik lakásra vártak. S a városban évek óta állnak a központ utcáiban az üres telkek, az úgynevezett foghí­jak. Gyom, sár és hiábavaló remények. .. Az építkezések e vadhajtá­sainak lenyesegetésében fontos szerepe van a lakásszövetkeze­tek rendszerének. — 1980-ig megépül az évek óta üres foghíjakon hét épü­let — köii Németh József, a MÉSZÖV lakásszövetkezetek titkárságának vezetője. — Szerződésben biztosítottunk az építésre kapacitást. A megyében ma 56 lakásépí­tő és -fenntartó szövetkezet van. Ebből 26 építő-, s 30 fenntartó szövetkezet, összesen 1852-lakás javítását, karban­tartását végzik szövetkezeti alapon. Milyen javulást jelent a ko­rábbi helyzethez képest a szö­vetkezeti építési forma? Az építők csak a tanács által ki­jelölt telken szervezhetik meg az építőközösséget. S ez mindjárt a telekárakban is nagy különbséget jelent. Ese­tenként 40—50 ezer forinttal a foihíiak olcsóbbak az így kisajátított telkek. A SZÖVTERV, mint beruházó fölméri a területet, és szakszerűen előkészíti a beruházást. A MÉSZÖV jogi irodája pedig összefogja az adásvételeket, s eljár az épít­tetők ügyében. A legfonto­sabb: a lakásépítő szövetkezet megalakítását kapacitásszer­ződéssel kötik össze. Biztosíték van tehát arra, hogy belátha­tó időn belül elkészül a ház! 1980-ig a megyében 1040 la­kás épül szövetkezeti formá­ban. Csaknem 550 Kaposváron, a többi a megye egyéb váro­saiban, .községeiben. A szö­vetkezeti forma tehát korsze­rűbb, gyorsabb és a lakás- építési kedvet is fokozza. Még­is, több panaszt hallottunk a jogi képviselet gyengeségéről, fölösleges műszaki huzavonák­ról. Németh József szerint en­nek oka, hogy az építő- és fenntartó szövetkezetek ügyeit öszehangoló és képviselő szer­vezet nem olyan erős, mint kellene. S ezenfelül — úgy érezzük — a szövetkezetek és a beruházó (SZÖVTÉRV) ér­dekei bizonyos pontokon eltér­nek egymástól (műszaki kép­viselet). Minden lakásépítő szövet­kezet előbb vagy utóbb át­alakul fenntartó szövetkezetté. Megyénkben a kis taglétszámú szövetkezetek vannak túlsúly­ban. Egyetértünk Juhász Ist­vánnak, a MÉSZÖV elnökhe­lyettesének megállapításával: „A kis lakásszövetkezeti egy­ségek az általános társadalmi és gazdasági fejlődéssel a tag­ság igényeinek magasabb szintű ,kielégítésével nem tud­nak lépést tartani.” A kis taglétszám, a szűk gazdasági lehetőségek nem en­gedik meg, hogy szakképzett apparátus intézze az ügyeket. A jelenlegi társadalmi elnö­kök, ügyintézők — a külön­féle vizsgálatok során- kiderült — egyre több szabálytalansá­got vétenek, mégpedig a leg­teljesebb jóhiszeműséggel. Csak azért, .mert nem értenek hozzá. Az egyesülés sokszor mégis éppen az elnökök ellen­állásán bukik .meg; féltik a címüket és a tevékenységü­kéit járó tiszteletdíjat. Pedig a lakásszövetkezetek -nagy egységeinek létrejötte a társadalmi szükségszerűségen kívül a lakók közvetlen érde­ke is. Cs. T. Tovább folytatni a meggyőzést Á megyei pártbizottság az ] év első negyedének gazdái- j kodását értékelve megállapí- | tóttá, hogy tovább kell foly- j tatai a gazdasági feladatok ! megértését segítő politikai munkát, javítani a szervezet- j tebb, fegyelmezettebb munka feltételeit. A hangsúlyt azok- | nak a csoportoknak, rétegek- I nek a meggyőzésére kell he­lyezni, amelyeknél még in­gadozás tapasztalható vagy tájékozottságuk nem megfele­lő. Pontosnak tartja a párt- bizottság, hogy ne csak elvi egyetértés, hanem tettekben megnyilvánuló cselekvési egység legven. Műszaki vezetők szakmai továbbképzése A IV. ötéves tervidőszak | alatt megyénk közös gazdasá-! gainak termelése 20 százalék- j kai nőtt. Különösen a kalá- ! szosok, a kukorica termésát­lagai növekedtek ugrássze­rűen, és ami különösen ör­vendetes, a munka termelé­kenysége is. Eeyre népszerűb­bek a növénytermesztési rendszerek, az idén a kukori­cán kívül a burgonya 88, a cukorrépa 35, a napraforgó 15 százalékát és a szója zömét termesztik rendszerben a gaz­daságok. Ezek az adatok tegnap j hangzottak el azon a tovább­képzésen, melyet a Somogy megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége redezett a megye tsz-eiben dolgozó mű­szaki vezetők részére. Müller János, a szövetség főmunka­társa értékelte a negyedik öt­éves tervidőszakban végzett munikát, és szólt a jövőről is. Megyénkben a következő öt év során évente i —5 százalék­kal kell növelni a tsz-ekben a termelést, ezen belül a nö­vénytermesztésben 5—6, az állattenyésztésben pedig 4—5 százalékos növekedésire van szükség. .4 növénytermesztési rendszerek elsődleges feladata a társítások megoldása, a szolgáltatások minőségének javitasa. a komplex gépesítés. Az elmúlt tervidőszakban ai összes mezőgazdasági beruhá­zásból 29,3 százalék jutott gé­pekre. most 59.2 százalék lesz az arány. Ez országosan 43 milliárd forintot jelent. Me­gyénkben a tszr-ek másfél, az állami gazdaságok pedig mint­egy félmilliárd forint érték­ben vásárolnak gépeket. Fon­tos a komplex ágazati gép­rendszerek és nagy teljesít­ményű gépek munkába állítá­sa. A megyében jelenleg 2714 traktor var. ez 5300 traktor- egységnek felel meg. Az ötö­dik ötéves terv végére a trak- tarlétszám 2200—2400-ra csök­ken majd, ám a gépek telje­sítménye nő. így ez körülbe­lül 6600 traktoregységnek fele! meg. Az előadásokat konzultáció követte, melyen a műszaki ve­zetők választ kaptak kerdé- l seikre. (Folytatás az 1. oldalról) j tarom a kukorica. A száz- j negyvennégy hektár zöldborsó már szépén kikelt. — Kétszereset termeljük a ‘ tavalyinak — jegyzi meg az j elnök, aztán »kibújik« belőle j a főkönyvelő. — Vettünk még i egy borsócséplőt, most kettő van. Ha saját géppel csépe- j lünk, kilónként ötven filier 1 felárat fizet a konzervgyár. Egymi!lió«háromszázötven- ezer forintot várunk ettől. Azután sorolja, hogy a bor- sótermesztésnek hányféle üze­mi haszna van. Az eiső: ko­rán hoz bevételt a »konyhá­ra«. azután igen nagy meny- nyiségü. jó minőségű tömeg- takarmányt ad a .szarv asmar­ha-ágazatnak, harmadsorban pedig a korán lekerülő borsó után másodszor is hasznosíta­ni lehet a földet silókukoricá­val. Már be is szerezték eh­hez a rövid tenyészidejű fajta vetőmagját. De nemcsak ez a módosítás a múlt évihez képest. Tizenöt hektárral nagyobb területen, összesen negyven hektáron termelnek az idén dohányt. .Május 5-én kezdték a paradlcsoinpalántázást. — Kimutatták, hogy igen jó minőségű a mi dohányunk. Egy részét szárítva, simítva értékesítjük. Kitűnő téli fog­lalkoztatást jelent ez egy hó­napig az asszonyoknak. Jó pénz is van benne! A sok tízezernyi dohánypa­lánta ma még melegágyakban fólia alatt nevelődik. Még egy­két hétig várni kell a ki ülte­téssel. Van munkájuk addig is az asszonyoknak. Nyolcán ül­nek a palán tűzőgépeken, né­gyen járnak a gép után. Igaz­gatják a kiültetett paradi­csompalántát, ahol hiányzik, ott pótolják. A konzervgyár­nak tíz hektáron termelik ezt a növényt. A frissen elültetett palánta a tűző naptól először a földre hajlik. — Holnap reggel mutat majd igazán ez a tábla — mondja az egyik asszony —, megkapaszkodnak a gyökerek, az esti, az éjszakai hűvösben »észhez térnek«, visszaegye­nesednek a zsenge palánták. — Ezeknek különösen jó volt az eső. Nedvesebb, jobb talajt nem is kívánhatnának maguk­nak ! Míg fordul a gép. az asszo­nyok ki egyengetik a dereku­kat, azután új sorba álinak be. Holnap egy másik dara­bon folytatódik a palántázás. Szép a határ. Él a határ. Jó kimenni a házak közül. A pa­rasztember a maggal, a pa­lántával együtt a reményét is elveti. És termést vár. Gazdag aratást. Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents