Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

Berlinben összeült az európai kommunista és munkáspártok értekezletének szerkesztő bizottsága 1976. május 4-én Berlinben összeült az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletének szerkesztő bizott­sága. Az ülésen a következő eu­rópai kommunista és munkás­pártok képviselői vesznek részt: Belga Kommunista Párt, Jean Terfve-nek, a párt alel­nökinek vezetésével; Bolgár Kommunista Párt, Borisz Velcsevnek, a politikai bizottság tagjának és a köz­ponti bizottság titkárának ve­zetésével; Dán Kommunista Párt, 1. B. Nörlundnak, a politikai bi­zottság tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésé­vel; Német Kommunista Párt, Willi Gemsnek, a vezetőség elnöksége és a vezetőség tit­kársága tagjának vezetésével; Német Szocialista Egység­párt, Hermann Axennak. a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárá­nak vezetésével; Finn Kommunista Párt, Olavi Pojkolainennek, a köz­ponti bizottság titkárának ve­zetésével ; Francia Kommunista Párt, Jean Kanapának, a politikai bizottság tagjának vezetésé­vel; Görög Kommunista Párt, Kosztasz Lulesznek, a politi­kai bizottság tagjának veze­tésével ; Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja, Jack Woddisnak, a politikai bizottság tagjának vezetésével; Írország Kommunista Párt­ja, Michael O’Riordannak, a párt főtitkárának vezetésével; Olasz Kommunista Párt, Giancarlo Palettának, a ve­zetőség és a központi bizott­ság titkársága tagjának veze­tésével ; Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Alekszandar Grlicskovnak, az elnökség tagjának, az elnökség végre­hajtó bizottsága osztálytitká- rának vezetésével; Luxemburgi Kommunista Párt, Dominique Urbanynak, a párt elnökének vezetésével; Norvég Kommunista Párt, Rolf Nettumnak, p. párt he­lyettes elnökének vezetésével; Osztrák Kommunista Párt, Énein Scharfnak, a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésé-1 Pártja, Borisz Nyikolajevics vei; ! Ponomar fonnak, a politikai Lengyel Egyesült Munkás- j bizottság póttagjának, a köz­párt, Edward Babiuchnak, a ponti bizottság titkárának ve­politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárá­nak vezetésével; Portugál Kommunista Párt, Sérgio Vilariguesnek, a poli­tikai bizottság és a központi bizottság tiktársága tagjának vezetésével; Román Kommunista Párt, Stefan Andeinak, a politikai végrehajtó bizottság póttagjá­nak, a központi bizottság tit­kárának vezetésével; San Marinói Kommunista Párt, Ermenegildo Gasperoni- nak, a párt elnökének vezeté­sével; Svéd Baloldali Párt-Kom­munisták, Bo Hammernak, a politikai bizottság tagjának vezetésével: Svájci Munkapárt, Jakob Leichleiternek, a politikai bi­zottság tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésé­vel; Szovjetunió Kommunista zet ésével; Spanyol Kommunista Párt, Ramon Mendezonának, a vég­rehajtó bizottság titkárának vezetésével: Csehszlovákia Kommunista Pártja, Vasil Bilaknak, az el­nökség tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésé­vel ; Török Kommunista Párt, Ahmed Saydannak, a politi­kai bizottság tagjának veze­tésével; Magyar Szocialista Munkás­párt, Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével; Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Bruno Kusternak, a vezetőség irodája, a vezető­ség titkársága tagjának veze­tésével ; Ciprusi Dolgozó Nép Hala­dó Pártja, Hrisztosz Petasz- nak, a politikai bizottság tag­jának vezetésével- (MTI) Cunhaí nyilatkozata a Lityeraturnaja Gazefa-nak Alvaro Cunhal Lisszabon­ban nyilatkozatot adott a moszkvai Lityeraturnaja Ga- zeta munkatársának. A Portugál KP főtitkára a többi között elmondotta, hogy az országban jelenleg létre­jött a számtani lehetőség a reális baloldali többség meg­alakulásához. Mindent megte­szünk, hogy ez a számtani többség politikai többséggé váljék — fűzte hozzá, majd így folytatta: a kommunisták és a szocialisták tömbje mel­lett vagyunk. A továbbiakban kijelentet­te: nem vagyunk szektásak, nem képezünk zárt szerveze­tet, nyitva állunk a tömegek előtt és készen állunk bármi­lyen vitára. Tudatában va­gyunk annak, hogy az elmúlt választások is bebizonyították: a baloldal ott érte el a leg­jobb eredményeket, ahol a szociális változások hatása nyilvánvaló volt. Eredménytelen tűzszüneti felhívás Bejrutban Harcok — változatlan hevességgel A választásnak egyre kisebb a valószínűsége A libanoni—szíriai—Palesz­tinái legfelsőbb katonai bi­zottság hétfő esti tűzszüneti felhívása is eredménytelen­nek bizonyult: Beirútban kedden változatlan hevesség­gel folytatódtak az utcai harcok. A rendőrség adatai szerint az utóbbi 24 órában az ágyú- és aknavetőtflz, va­lamint a géppuskapárbajok következtében 90 személy vesztette életét. Bár a harci cselekmények nem akadályozzák az elnök- választásban érintett politiku­sokat kampányuk folytatásá­ban. egyre többen kétségbe vonják a szombatra halasztott elnökválasztó parlamenti ülés megtartásának lehetőségét. Dzsumblatt, a baloldal vezető politikusa, ismételten hang­súlyozta: ha nem teljesítik követeléseit, »a szombati ülés elmarad, és egyhamar nem A képviselőház határozata Minél hamarabb foglalják szerződésbe a vlagyivosztoki megállapodásokat Az amerikai képviselőház kedden határozatban hívta föl Ford elnököt, hogy a lehető leghamarabb foglalják szer­ződésbe a hadászati támadó fegyverek korlátozásának kér­désében Vlagyivosztokban elért szovjet—amerikai meg­állapodásokat. A határozat arra is felszó­lít : haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a Szovjetunió­val a nukleáris fegyverhor­dozók csökkentéséről és szor­galmazzák a nukleáris üzem­anyag. technológia és a fel­szerelések további átadásá­nak betiltását a Nemzetközi Atomenergia-szervezet ren­delkezéseit megszegő országok esetében. A határozatot — amely nem kötelező érvényű az elnökre — továbbították a szenátusnak. A bejrúti Ililton-szálló előtt, a harcok szünetében. kerül sor az új elnök megvá­lasztására«. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet szóvivője egyébként cáfolta azokat a híreket, hogy Arafat a nézeteltérések tisztá­zására Szíriába utazott volna. Elutazott viszont Damaszkusz­ba Amin Hafez volt minisz­terelnök vezetésével egy liba­noni küldöttség, amely — mint Hafez közölte — a szí­riai vezetők meghívására ta­nulmányozni kívánja a válság megoldásának módjait. Közkívánatra május 16-án, vasárnap 15 órakor Kálmán Imre JJ "»» hercegnő című operettje kerül bemutatásra. Jegyek Kaposváron, a színház jegyirodájában válthatók. (13232) .fr : ■.. HÍREK a világból Moszkvába utazik május közepén — baráti látogatásra — a Mozambiki Népi Köztár­saság párt- és állami delegá­ciója. Az olasz államfő, Giovanni Leone — az ország belpoliti­kai helyzete miatt — lemond­ta májusira tervezett mexikói látogatását. A határeseményeket kivizs­gáló magyar—osztrák bizott­ság április 28.—május 4. kö­zött Budapesten tartotta 21. ülésszakát. 10 tonnás, használt hídmérleget elad kedvezményes áron, a Kaposvári Cukorgyár. Üi.: Martinná. (473516) Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára tegnap fo­gadta Moszkváiban Raul Cast- rót, a Kubai KP Politikai Bi­zottságának tagját, a kb má- sodtitkárát. 150 ország képviselteti ma­gát küldöttséggel az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési ér­tekezletének IV. ülésszakain, amely ma nyílik meg Nairo­biban, Kenya fővárosában. Üj tárgyalássorozat kezdő­dött Contadora szigetén a panamai külügyminiszter és Bunker amerikai nagykövet között. A csatornaövezet új státuszáról tanácskoznak. A görög és a török közösség közötti tárgyalások felújításá­ról folytatott megbeszélést tegnap Ciprus fővárosában T. Papadopulosz és az ENSZ-fő- titkár különmegbízottja. Moszkvában megkezdődött Alekszandr Juhnavszkij (Mül­ler) hazaáruló bűnpere. A vádlott a II. világháború ide­jén a Gestapo egyik ukrajnai különítményében tevékeny­kedett. Bejrúti politikai körökben a válság politikai megoldásá­val kapcsolatban egyre gyak­rabban esik szó egy Libanon területén kívül megrendezés­re kerülő értekezletről is, amelyen a szembenálló felek vennének részt. Kedden szíriai részről éles támadás hangzott el Brown ellen. Az Al-Baath című da­maszkuszi lap azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Libanon megosztására és a szíriai békekezdeményezés meghiúsítására törekszik. A szíriai lap szerint Kamal Dzsumblatt, a Haladó Szocia­lista Párt vezetője is együtt­működik az amerikaiakkal. Választásra készül Mexikó A Rio Grande mindkét partján javában folyik az elnökválasztási kampány. De árúig a Mexikót és az Egye­sült Államokat elválasztó fo­lyótól északra lezajló ese­ményeket (Ford és Reagan párharcát) első oldalon tá­lalja a nemzetközi sajtó, a déli csatározásokról csak el­dugott hírek jelennek meg. Pedig Mexikó szintén az ur­nákhoz készül: július 14-én választják meg a 155 éve független ország 74.. állam­főjét. A hatéves mandátuma el­teltével távozó, s a mexikói alkotmány szerint újra nem választható Luis Eckeverria elnök helyébe minden bi­zonnyal a kormánypárt je­löltje, Jósé Lopez Portillo kerül. A valószínűség, sőt bi­zonyosság oka: Lopez párt­ja, az Intézményesített For­radalmi Párt (PRI) 1929 óta monopolhelyzetet élvez a hatalomban; az utóbbi 47 esztendőben kizárólag csak ez — az egykor rendkívül haladó, s valóban forradal­mi — párt adott elnököt az országnak. A másik ok: el­lenjelöltje csak egyetlen egy lesz: Valentin Campa Salazar, egy idős munkás­vezető, a féllegális kommu­nista párt jelöltje. Szavazólapok névaláírással A Mexikói Kommunista Párt. ötvenhat éves fennál­lása óta első ízben állít je­löltet az elnökválasztáson. A párt nyíltan hangoztatja is: nem választási sikerre tö­rekszik, hanem a kampányt kívánja' fölhasználni plat­formja ismertetésére. A vá­lasztási rendszer egyébként sem kedvezne a Mexikói KP és még két baloldali szö­vetségese közös jelöltjének. Törvényes keretek között ugyanis Mexikóban csak négy párt vehet részt a választási küzdelmekben: olyan cso­portosulósok, amelyek leg­alább 70 ezer hívüknek ne­vét és adatait közük a bel­ügyminisztériummal, s ily módon kérik legális bejegy­zésüket. Az utóbbi fél évszázad ta­pasztalatai alapján, a Mexi­kói KP erre nem hajlandó, így jelképesen állított je­löltje is kimarad mindazok­ból a kedvezményekből, amelyek a kampányban részt vevőicet megilletik. A másik — döntő — hátrány: a be nem jegyzett jelöltre, így a Campára leadott szavazatok csak akkor érvényesek, ha a választólapra a szavazók fölírják teljes nevét, beleért­ve a spanyolban használatos anyai vezetéknevet is. Mind­ez szinte teljesíthetetlen kö­vetelménynek számít egy olyan országban, ahol a la­kosság 36 százaléka írástu­datlan. Echeverria az önállóságért A kormánypártot így nem is annyira a szimbolikusan Nemzetközösségi viszony az Egyesült államokkal Március 25-én az amerikai el­nök engedélyezte, hogy a csen­des-óceáni Mariana-szigetek az Egyesült Államok »önként csat­lakozott területe« legyen. A ta­valy tartott »népszavazás« ugya­nis »jogi« alapot teremtett az Egyesült Államoknak, hogy e hadászati fontosságú szigeteket teljesen ellenőrzése alá vonja. A Mariana-szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati medencé­jében a délkelet-ázsiai partoktól 3000, az Egyesült Államok part­jaitól 11 000 kilométerre van. A 700 kilométer hosszan húzódó vulkáni és koraliszigetsáv terü­lete 617 négyzetkilométer. 14 500 főnyi a lakossága: mikronéziai, chamorro (mikronéziai—maláj— spanyol keverék), illetve japán. A szigetek cukornád-, kávé-, va­lamint kakaóültetvényeinél, fosz­fát-, kén- és mangánérc-lelőhe­lyeinél sokkal fontosabb kedve­ző stratégiai helyzete. A szigeteket 1521-ben Magellan fedezte föl. A spanyol uralom 1898-ig tartott; a spanyol—ame­rikai háború után a legnagyobb sziget, Guam az Egyesült Álla­mok birtoka lett, a többi vásár­lás útján Németország kezébe került. 1914-ben a japánok száll­ták meg. 1944 júniusában az amerikaiak súlyos harcok árán elfoglalták; Saipanon és Tihia- non légi és tengerészeti támasz­pontokat létesítettek. 1947-tól az-Farallon de Medinilla+­—Faraílon- _c/e Paji-Maug-szk.e-C S E _•Asuncion N D E S -I t-Agrihan­-Pagany­GuguanT~ _#Alamagan_ —Anatahan-<* jSariganz-ÓCEÁN­-TTn,vn<£Sa,t>an Aguijan_-Rota^r­_Guamzz: lOJSA)*1 m, -MARIANA­M ----SZIGETEK— ö sszes sziget az Egyesült Álla­mok közigazgatása alá került. állított közös baloldal Jelölt zavarja, hanem inkább az, hogy kevés az elnökjelölt. A látszólagos ellentmondást az magyarázza, hogy a me­xikói jobboldal (sőt: szélső- jobboldal) legerősebb csopor­tosulása. a Nemzeti Akció Pártja (PAN) ez alkalommal bojkottálja a választást. (Mgg soha nem sikerült nyernie!) így viszont csorba esik a választási mechaniz­mus demokratikus külalak­ján — vélik a kormánypárt­ban. A jobboldali ellenzék bojkottja , könnyen azzal járhat, hogy a választások az érdektelenségbe fullad­nak, túlzottan nagy arányú lesz a távolmaradók száma. A kormánykörök aggodalmát egy baloldali vezető, Her­berte Castillo úgy fogalmaz­ta meg: az 50—60 százalékos tartózkodás könnyen azt a látszatot keltheti, hogy a kormány csupán egy kisebb­ség akaratának gyümölcse. Lopez Portillo amint meg­tudta jobboldali ellenlábasai­nak távolmaradását, kifej­tette: ez »kihívás« pártjával szemben. Nemcsak kihívás, hanem a mexikói jobboldal, az Amerika-barát körök szervezett ellentámadása. Vagyis: válasz Luis Echever- ria kormányának haladó külpolitikájára. A belpoliti­kában sokszor következetlen — a baloldal által emiatt gyakran bírált — kabinet komoly tőkét szerzett nem­zetközi síkon. Echeverria hatéves elnöksége alatt Me­xikó kitört viszonylagos el­szigeteltségéből, s egyike lett azoknak az országoknak, amelyek a kontinensen na­gyobb önállóságot követeltek az Egyesült Államoktól. Echeverria és külügymi­nisztere. Emilio Rabasa poli­tikája nem maradt a puszta szavaknál, ök sohasem sza­kították meg kapcsolataikat a forradalmi Kubával, s él­harcosai voltak az Amerikai Államok Szervezete megre­formálásának is. Mexikó példásan közeledett a szocia­lista országokhoz: diplomá­ciai kapcsolat jött létre a többi között hazánk és a la­tin-amerikai állam között is. Az 1975. év nagy nemzetközi eseménye volt a Mexikó és a KGST között aláírt társulási szerződés. II jobboldal nyomása Egy mexikói szállóige sze­rint: Szegény Mexikó, mily távol van az istentől, és milyen közel az Egyesült Ál­lamokhoz!« E keserves sóhaj eredetét is föl lehet kutatni: az Egyesült Államok a múlt században több mint kétmil­lió négyzetkilométernyi terü­letet csatolt el Mexikótól. Politikai-gazdasági súlya azonban ma is nyomasztóan nehezedik a déli szomszédra. Mexikó az Egyesült Álla­mokkal bonyolítja le export­jának kétharmadát, s az im­port fele onnan származik. A másik tényező: az ameri­kai idegenforgalom. Ez az utóbbi időkben meghaladta az évi hárommillió turistát. A gazdasági expanziót nyilvánvalóan föl lehet hasz­nálni politikai zsarolásra is. Ez nemrég meg is történt: az ENSZ-ben a cionizmus, mint fajüldöző ideológia el­ítélése mellett leadott mexi­kói szavazat ürügyével az amerikai szenátus egyes tag­jai Mexikó idegenforgalmi bojkottpára szólítottak fel. Mindez persze csak ürügy volt: a jobbról jövő külső és belső támadások voltakép­pen Echeverria politikájá­nak szóltak. Egyszóval: Me­xikó függetlenségi politiká­jának. A jobboldali nyomás — burkolt formában — máris kísért a mexikói választási kampányban. »Szegény Mexikó« az Egyesült Államoktól sem kerülhet ugyan távolabb, sem közelebb istenhez. Veze­tői azonban arra törekednek, hogy a sokáig elzárt ország felzárkózzék a harmadik vi­lág haladó áramlatához. Még ha ez a Rio Grande északi partján nem is tetszik. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents