Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

JUBILEUMI HETEK littörőtaiálkozó a Cseri parkban Tábori padlásmúzeumot avattak' A »padlásmúzeum« Tabon. i A nemzetközi gyermeknap előestéjén, amely egybe­esik az úttörőszövetseg 30. szü­letésnapjával, megyeszerte kö­szöntötték az úttörőket és a kisdobosokat. Néhány vidéki iskolában, ahová a körzet te­lepüléseiről csak nehezen tud­nak vasárnap eljutni a fiata­lok, tegnap rendezték meg a kisdobosok avatását és az úttörők fogadalomtételét. Tabon több mint százötven kisdiák nyakába kötötték föl a piros, illetve kék nyakken­dőt. A szülői munkaközösség ajándéka egy születésnapi tor­ta volt, amelyen harminc gyertyát gyújtottak meg a fel­nőttek. Fölavatták a padlás­múzeumot: a gyerekek aján­dékát, amelyet a felnőtteknek készítettek. Szeptemberben kezdődött meg a szorgos mun­ka; a tanulók gyűjtötték ösz- sze a tárgyakat — régi búto­rokat és eszközöket —, s az általános iskola egyik épüle­tének padlásán rendeztek »tár­latot«. Falutörténeti múzeu­mot alapoztak meg ezzel. Azt is elmondták: szeretnék to­vábbfejleszteni, hogy a ta- biaknak igazi múzeumuk le­gyen. A Kaposvári Villamossági Gyár 2. számú gyáregységé­nek hat szocialistabrigád-ve- zetője tegnap a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe látoga- V11 el. Nem mentek üres kéz­zel, ajándékot vittek a gyere­keknek: hat darab háromke­rekű kerékpárt, tizenhárom iabdát és sok-sok meseköny­vet. A villamossági gyáriak páldája nem egyedülálló. A kaposvári városi KISZ- bizouság januárban felhívást juitatott el a KlSZ-alapszer- vezetekhez. Tervrajzokat ké­szítettek; amelyeknek segítsé­gével, bármelyik közösség megcsinálhatta a játszótéri mászókákat és más játékokat. A kaposvári KISZ-esek mun­káit a Cseri parkban állítot­ták fel. Tegnap délután itt rendezték meg a megyeszék­hely kisdiákjainak jubileumi találkozóját, amelyen Cseres­nyés István, a városi KISZ- bizottoag titkára köszöntötte a \ jobb zöl dségei lát ásért A somogyi tsz-ekben az idén meghaladja a 3400 hek­tárt a közös zöldségtermő te­rület. A nemrég készített ösz- szegezés szerint május 18-án a terület több mint 80 száza­lékán elvégezték már a ve­tést, illetve dugványozást. A paradicsomnál 57. a zöldpap­rikánál 50 százaléknál tartot­tak; a zöldborsóval és vörös­hagymával már jóval koráb­ban végeztek. A Somogy1, megyei Mezőgaz­dasági Termékértékesítő Szö­vetkezeti Közös Vállalat arra törekszik, hogy az idén a múlt évinél jóval több megállapo­dást kössön. Jelenleg — e szempontból — csupán a bur­gonyánál mutatkozik mintegy 400 vagonos lemaradás. Zöld­ségből 2940. gyümölcsből 1331, burgonyából pedig 1838 va­gonra kötött a MÉK termék­értékesítési szerződést a gaz­daságokkal. kisdobosokat és úttörőket. Be­szédében szólt árról is, hogy az elmeit években »ovább erő­södött a KISZ és az úttö-ő- :no7galom kapcsolata. El­mondta : az idősebbek mind ak" tívabban vállalnak részt a gverekek hétköznapjainak szí­nesebbé tételében. A jubileumi találkozód ked­ves vendégeket is köszönthet­tek. A testvérváros. Kalinvin pionírvezető-delegációjának tagjait. Jelena Matvejeva Konsztantyinova vezetésével a küldöttség tagjai emlékíát ültettek el a jubileumi ját­szótéren. A kaposvári ifivezetők itt tettek ünnepélyes esküt teg­nap délután, hogy a KISZ méltó tagjaivá nevelik a ma kisdiákjait. A felnőtteknek — akik ajándékokat hoztak ezen a napon — műsorral' ke Ivesked- tek az úttörők és kisdobosok. A Kilián György Ifjúsági es Úttörő-művelődési Központ fűvószenekara szórakoztatta a részvevőket. A Háromszor lobban a láng nevű úttörőakció befejezése­ként tegnap este sok helyen gyújtottak tábortüzet a gye­rekek. Ott műsorokat mutál­ták be, s meghívták a fel­nőtteket is. akik közül néhá- nyan szereplésre is vállalkoz­tak. Például Tabon a Kapos­vári Villamossági Gyár két fiatalja, a Csonka—Nagy pol- beat duó mutatkozott be; ők gyerekdalokat tanítottak meg a részvevőkkel. Nagy Jenő Kincsünk a barcsi ősborókás Természetrajzóra az erdő­ben — több pécsi iskola tette ezt gyakorlattá. A Mecsekalja kis diákjai ilyenkor egy órát buszoznak, hogy megérkezze­nek a barcsi ősborókásba. Az ősborókás nevet Kálmáncsa, Daránv, Islvándi meg Barcs lakói adták az e községek ha­táraitól a Dráváig húzódó er­dős, ligetes területnek, ahol a boróka az uralkodó fafajta. A helyenként vizenyős területen szép számmal van nyír' meg égerfa is. a maeasabb fekvé­sű helyeken pedig tölgy. A 3400 hektár tekintélyes része azonban inkább vizenyős. Ezért is pompázik itt a vízi növények sokasága, zöldellnek a legkülönbözőbb páfrányok, meg a tőzegmoha. Mindez a maga érintetlen valóságában csodálatos összképet ad. A Darány környéki erdei Pihenőnél a barcsi ősborókái tájvédelmi körzet vezetőjével. Szabó Imrével találkoztunk. Készséggel kalauzolt kis biro­dalmában. amelyhek gondo.- gazdáia az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal és a MÉM Somogy megyei Erdőrendező­sége. — Korábban a barcsi ős­borókás egyike volt a leg­szebb természeti tájaknak, hazánkban ilyen csak kettő volt, ahol a maga eredeti va­lóságában élt az erdő. az ős­láp. Épp ezért | az említett több í mint 3 000 hek- j; tárból 1 100 szi- I gorúan védett rezervátum, amely a. tudo­mányos kutató­munka szolgá­latában áll. Ez elsődleges célja az,, ősborókás­nak. A miénk­hez hasonló al­földi rezervá- | tűm ugyanis I egy könnyel­műségből fa­kadó erdőtűz martaléka lett. A budapesti, a debreceni és a szegedi egyete­mek tudo­má n '.’os kutató egyesületei csak a mi területeinken tudnak dolgoz­ni. Tanulmányozzák a nagy- bereki meg a csirkotai láp különleges növény- és madár­világát. S velünk együtt vé­dik is. A pasztellzöld színek ezer­nyi változata, a tarkáiló virá­gok kavalkádja. a madárfütty a jutalma annak, aki betéved Minden negyedik nyugdíjas korú egyedül él \ Hég nagyobb gondoskodást! Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai MEGYÉNKBEN több mint 80 000 nyugdíjas korú él. s kö­zülük minden negyedik ma­gánosán. Mindenképp indokolt, hogy figyelmesen tanulmá­nyozzuk a népi ellenőrök vizsgálatának tapasztalatait; az idős kordákról való társadal­mi gondoskodást ellenőrizték. Négy esztendeje vizsgálták utoljára ezt a témát,” s azóta sok a kedvező változás. Kö­rültekintőbb, szervezettebb lett a munka, társadalmunk a korábbinál is alaposabban gondoskodilc az idős emberek­ről. Ez -annak is köszönhető, hogy tanácsaink mindenkor kiemelten . foglalkoznak az idős korúak helyzetével. Ezt jelzi többek között, hogy a négy esztendőben 37-ről 44-re emelkedett az öregek napközi otthonainak száma, s ezekben ezer idős embert gondoznak. Népi ellenőreink vizsgálata szerint az idős emberek kö­zött ez a legnépszerűbb gon­doskodási forma. Az öregek napközi ottho­nainak fejlesztésére,, újak lét­rehozására azért is nagy szük­ség van, hogy szakmai segít­séget adhassanak a házi szo­ciális gondozás feltételeinek megteremtéséhez. A JÁR AZOKBAN, városok ban tíz, a termelőszövetkeze­tekben hét főfoglalkozású gondozónő dolgozik, feladatuk a házi szociális gondozás szervezése. Ez a szám ki esi, sokkal többre van szük­ség. És több társadalmi össze­fogásra is. A Vöröskereszt ak­tívái már 'az elmúlt években példát mutattak. A 6800 ak­tíva tavaly 543 idős embernél 45 ezer alkalommal tett láto­gatást. Az idős korúak szinte ki­vétel nélkül igénylik a társa­dalmi segítséget, a fokozottabb gondoskodást. Ezért fontos hogy tanácsaink gondosar vizsgálják az idős emberek helyzetét. Azt, hgy közülük kik nem rendelkeznek a meg­élhetéshez szükséges nyugdíj­jal, járadékkal, s hányán szo­rulnak házi szociális gondo­zásra. Ha az 1972-ben kifizetett s az idén felhasználandó Segély összegét nézzük, tulajdonkép­pen elégedettek lehetnénk. Négy évvel ezelőtt 4700 idős ember ’ között 5,7 millió fo­rint rendszeres és egymillió forint rendkívüli segélyt osz­tottak szét. Tavaly 5564 em­ber 12 millió forint segély­ben részesült, az idén az összeg eléri a 15 millió forin­tot. Ä múlt év végén az egy idős emberre jutó segély ösz- szege — meghaladva a 710 fo­rintos országos átlagot — elér­te a 760 forintot. > Vannak azonban községek, vállalatok és termelőszövetke­zetek, ahol az idős korúakról való gondoskodást az évi egy alkalommal megrendezésre kerülő öregek napjával, nyug­díjastalálkozóval elintézettnek vélik. Az is hihetetlen, hogy Nagyatádon, ahol 1614 ember elérte a nyugdíjkorhatárt, mindössze 15 szorul házi, szo­ciális gondozásra. Hiszen erre az évre 123 személy > részére terveznek rendszeres és rend­kívüli segélyt. Nem beszélve arról, hogy Nagyatádon 234 a tsz-nyugdíjasok, járadékosok száma, akik a megyei nyug­díjátlag alatt részesülnek anyagi ellátásban. Berzencén a közös tanácsi végrehajtó bizottság a na­pokban tárgyalt a házi szo­ciális gondozásról. A döntés' alapos előkészítését jelzi, hogy több mint 40 idős embert ta­láltak, akinek házi gondozás­ra lesz szüksége. Hasonló gondossággal kell az ■ igénye­ket másutt is felmérni. Népi ellenőreink a kedve­ző tapasztalatok ellenére meg­állapították : az öregek nap­közi otthona, s a házi szociá­lis gondozás sem pótolhatja a szociális otthonokat. Ezért ja­vasolták, hogy legalább két­száz személyt befogadó ott.- hont kell építeni a tervidő­szak végén Kaposváron. 0 FOGLALKOZTAK népi el­lenőreink az eltartási szerző­désekkel is. Ilyen szerződés csak magánszemélyekkel job létre; nem tapasztalták, hogy egyetlen idős ember is tár­sadalmi szervezettel vagy in­tézménnyel — pedig erre le­hetőség van — kötött volna eltartási szerződést. Szalai László betér az ősborókásba. És egy­re többen vannak ilyenek. Ta­valy hivatalosan 49 ezer láto­gatót számoltak. Az idei ada­tok azt jelzik: talán meg is kétszereződik ez a szám. So­kan fölfedezték ugvanis a dél-somogyi ősborókást. A már említett pécsi iskolák, de sok pécsi lakos is »hazajár« ide. Szigetvár — lévén csak »egy ugrásra« — szintén ma­gáénak vallja ezt a tájat. »Ez a mi parkerdőnk« — írták az emlékkönyvben a szigetvári cipőgyáriak. A szép máíu.si délutánokon, különösen hétvégeken, autó­karavánok indultak Barcsról a daráevi, a halastavi meg a böki erdei pihenőkhöz. De az ország legtávolabbi vidékeiről is érkeznek már természetba­rátok. Legutóbb a Nyírségből jött egy népes csoport, csak azt sajnálták, hogv nincs a közelben erdei turistaház, de még szállodai lehetőség sem (tán egv még intenzivebb fi­zetővendég szolgálattal lehet­ne gyorsan segíteni e helyze­ten). A barcsi ősborókás te­hát egyre népszerűbb, ismer­tebb országszerte. — Nem zavarja az egyre több látogató a tudományos kutatást? — kérdeztük. — Van egy szigorúan zárt terület, amely csak a tudo­mányé. Ezt szolgálni fő fel­adatunknak tartjuk. De ez csak egyik. Ugyanilyen célunk az oktatás segítése is, ezért szívesen látjuk a környék is- kolásaif. Elég nagy a terület, mindenkinek jut hely. Mégis tervezzük, hogy a Dráva mentén Barcs irányában to­vább növeljük a rezervátum területét. Szerencse, hogy a barcsi Vörös Csillag Termelő­szövetkezet meg a Somogyi Erdőgazdaság is jó partner. Közös munkánk eredménye, hogy eredetiben él az ősboró­kás, hogy példás rend van e területen. — A tudomány meg az ok­tatás mellett fontosnak tart­juk, hogy ez a hely valóban betöltse a parkerdők szerepét. Az erdő a lakosság egészség- védelmi céljait is szolgálja, ezért építjük, szépítjük a már említett kirándulóhelyeket, * majd az újakat is— mondta Szabó Imre. Minden funkcióját mara­déktalanul betölti ez a tájvé­delmi központ. Sőt, vaddisz­nólesre is járnak ide vadá­szok. A nagy vadászat idején azonban nemcsak a környék, hanem külföldi nimródok is puskavégre kapják az arany-, ezüst- meg bronzérmes agan- csü szarvasokat és az egyéb vadakat. Mert bőséges itt a vadállomány . is. Nem egyszer a kirándulók előtt is elhúznak a vonuló szarvascsordák, bel­jebb a vadonban pedig már javában futkároznak a csíkos vadmalacok. — Nagy gonddal vigyáz­zuk e természeti kincsünket. Mindenkitől azt kérjük, hogy velünk együtt ezt tegye — mondta búcsúzóul a rezervá­tum vezetője. Kovács Sándor GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS Rákóczi Érsekújvár környé­kén tartózkodott 1706 tavaszán, hogy minél közelebb legyen az eseményekhez. A Felvidé­ket és a Dunántúlt egyaránt közelről irányíthatta. Nagy­szombat szomszédságában közvetlenül értesülhetett 'a béketárgyalások menetiéről, ki­merítően foglalkozhatott a hadsereggel, és szemmel tart­hatta Stahremberg mpzgo- lódását. Rövid pihenőit va- dájzgatással töltötte. Bercsé­nyi sűrűn küldözgette hozzá leveleit Nagyszombatból. Egyik levele meghökkentő hírről tudósított: József csá­szár kegyes nagylelkűséggel úgy rendelkezett, hogy a Bécsben túszként tartott Rá- kócziné meglátogathatja öt év óta nem látott férjét. A fejedelemasszony már útban is van Pozsony felé. Rákóczit meglepte az ért­hetetlen jóindulat. Május 3-án került sor Nyitrán, a fejedel­mi udvar tartózkodási he­lyén a „ látványos találkozás­ra. Az asszony ritkán látott fényűzéssel, végeláthatatlan hintósórral. nyolcszáz kuruc lovas kíséretében érkezett férjéhez, - aki szintén a pom­pa legjavával rukkolt ki. Rö­videsen megértette Rákóczi, honnan a Habsburg-császár jóindulata'. A fejedeiemné, Hessen-Rheinfelsi Sarolta Amália hercegnő egyáltalán nem úgy - viselkedett, mintha túsz lett volna Bécsben. Sok­kal inkább Bécs közvetítő diplomatájának vélhette a csodálkozó férj. Különösen úrrá lett rajta a csalódás, amikor Sarolta Amália nagy befolyású híve, Wratislau gróf igazi diplomataként beszélt arról, amit a fejedeiemné hit­vesként adott elő. A császár arra kérte Rákóczit, hogy magyarországi birtokai elle­nében fogadjon el egy sokkal előnyösebb bajorországi lati­fundiumot. Gazdagabb, ha­talmasabb, előkelőbb tagja lehet a Habsburg-bírod alom főnemességének, ha él az al­kalommal. Kérhet, amit akar, csak Erdély fejedelmi címé­ről mondjon le. S miközben Wratislau negédesen szólt a kecsegtető ajánlatról, pimasz jóslattal ecsetelte Rákóczi sorsát az esetben, ha nem kíván élni a császári, kegy nyújtotta alkalommal. A fejedeiemné. aki annak idején példás veszély vállalás­sal segítette ki férjét a bécs­újhelyi börtönből, most in­kább hajlott a császár aján­latára, mint a férjével való sorsközösség vállalására. Szüle" tett német főrangú hölgyként szívesebben lett volna egy ba­jorországi hercegség nagyas­szonya. mint egy idegen, ki­fosztott. lerombolt ország fe­jedelmének hitvese. Találko­zásuk kölcsönös csalódással, végleges elhidegüléssel zárult. Az asszony Kárlsbadba távo­zott, férje a Kis-Kárpátokig, Modorfalváig kísérte, itt vet­tek egymástól búcsút rossz­kedvűen, örökre. Semmi jóval nem biztattak a béketárgyalások. Tűzzel vi- ^et hűteni, vízzel tüzet szítani nem lehet. A. kurueoknak né­mi reményt jelenthetett, hogy Bécsnek ‘egy bajorországi lá­zadás leverésével kellett baj­lódnia, de az osztrákok gyor­san felülkerekedtek, és újabb három rajnai ezredet küldtek Stahremberg parancsnoksága alá. De mielőtt feloszlott a nagyszombati békekonferencia, az udvar Rákóczi Juliannát is elküldte Érsekújvárra, hogy öccse lelkére beszéljen. Fölös­leges fáradság volt. Július 20-a után a harcok újra fellángoltak. Esélyek és sebezhetőségek dolgában nagyjából hasonló volt a hely­zet mindkét oldalon. Rákóczi felismerte. Stahremberg egye­sülni készül az Erdélyből ki­mozduló Rabutinnal, hogy az­után közös erővel foglalják el a Felvidéket, a legszilárdab- ban tartott kuruc országrészt. Ebből következett Rákóczi fel­adata: megakadályozni a két császári erő egyesülését, ugyanakkor szilárd kapcsola­tot létesíteni a védendő Fel­vidék és a Bottyán által fel­szabadított Dunántúl között. A kapocs — Esztergom. Kemény ostrommal, augusztus 9-től szeptember 12-ig tartó har- vcokkal kellett elfoglalnia, mi­közben a hátában, Csallóköz­ben állt Stahremberg serege. Rabutin Kassa ellen vonult. Ezt a várost semmiképpen nem adhatták fel a kurucok. Rákóczi francia tisztre bízta Esztergomot, maga pedig Ra­butin ellen sietett. Meghagy­ta Forgách Simonnak: hátul­ról, Pozsony felől nyugtalanít­sa Stahremberget, nehogy Esztergomra támadhassanak a császáriak a Csallóközből. Ha­sonló parancsot küldött Ká­rolyi Sándornak is. Annak Rabutin seregét kellett vol­na rajtaütésekkel fárasztania. Bercsényi Miklós, Radics András, Esze Tamás katonái megtartják Kassát. Rabutin kétezer fős veszteséggel hát­rált Tokaj felé. Gyórvárnál, Ausztria közelében a fiata­labb Heister csapatait semmi­sítik meg a kurucok. Ám Esz­tergomot feladták a francia tisztek. Forgách Simon gyat­rán, felháborító könnyelmű­séggel piszmogott működési terepén, a kisujját se mozdí­totta annak érdekében, hogy megnehezítse az Esztergom el­len vonuló Stahremberg dol­gát (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents