Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-30 / 127. szám
^Városiasodé“ igények fi zinte már közhelynek ^ számít, ha azt mondjuk: megváltoztak az emberek igényei. És természetesen, mint általában a közhely- szerű kijelentések, ez is igaz. Az igényváltozás az élet minden területére vonatkozik; nemcsak a szórakozásra vagy a tanulásra, hanem a munkára is. Talán erre a legjobban. Nem hiszem, hogy valaki készített volna felmérést arról, hogy a falun élő emberek hány százaléka foglalkozik háztáji állattartással: adat arról sem áll rendelkezésünkre, hogy közöttük mekkora a fiatalok aránya. Egy biztos: ez az arány alacsony. Ha végigjárjuk azokat a termelőszövetkezeteket, ahol az elöregedés gondja égető — azaz: a tsz-tagok többsége nyugdíjas vagy már közel jár a nyugdíjkorhatárhoz —, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezekben az üzemekben jelentős háztáji gazdálkodást folytatnak. És ennek a fordítottja is igaz: ahol sok a fiatal, ott a háztáji gazdálkodás egyre inkább a háttérbe szorul vagy legalábbis egészen más formában történik. Jó páran aggódva szemlélik a jövőt, mondván: mi lesz, ha az idősek már nem bírják az otthoni munkát? Akkor vége a háztáji állattartásnak. Ez elsősorban a szarvas- marha- és a sertéstartásra vonatkozik, hiszen a baromfi, a kisállatok — például a házinyúl — a falusi porták zömén megtalálható. S tulajdonképpen kézenfekvő a magyarázat is, hiszen egy természetes folyamatról van szó: az igények változásáról. Pontosabban arról, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó fiataloknak ma már más az életfelfogása. Igénylik, hogy a szabadidő valóban szabad idő legyen. Azaz: a napi nyolc vagy tíz óra munka után hazatérve ne a nehéz munka várja őket, hanem a mozi, a színház, a könyvek, .es jusson idő a tanulásra. Természetes tehát, hogy a fiatalok nem választanak olyan otthoni keresetkiegészítő foglalatosságot, ami után nincs más hátra, mint ágyba zuhanni és reggel mindent elölről kezdeni. Ezért nem is érheti őket elmarasztaló szó, hiszen szocialista társadalmunkban a szórakozáshoz, a tanuláshoz, a pihenéshez mindenkinek joga van. és ezzel a joggal egyre többen szeretnének élni. Más kérdés, hogy a népgazdaság még nem nélkülözheti azokat az állati termékeket. amelyeket a háztáji gazdaságok produkálnak. Tehát egy ellentmondással állunk szemben, olyannal, amit viszont fel lehet oldani. Az tény, hogy ahogy múlnak az évek.1 csökkenni fog a nagyállatok tartása a háztáji gazdaságokban, és előtérbe kerülnek azok az állatfajok, amelyeknek gondozása kevesebb és könnyebb munkát kíván. Keressük annak a módját, miképpen tehető »nagyüzemivé« a kisüzemi szarvasmarha- és sertéstartás. Módszerek máris vannak. Ahogy múlnak az évek, a szocialista nagyüzem egyre erősödik. És ha olyan színvonalon termel majd, hogy teljes egészében kielégíti a népgazdasági igényeket, bizonyos állatfajok tartására a háztájiban nem is lesz okvetlenül szükség. 1 T gy érzem tehát, nincs ^ igazuk azoknak,. akik sötéten látják a jövőt. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a nagyüzemi állattenyésztés — ha gyakran kell is gondokkal megküzdeni — fejlődik, és most már olyan utakon jár, ami bizakodással tölthet el mindenkit. Nem érheti szó a fiatalokat sem azért, mert mások az igényeik, mint apáiknak vagy nagyapáiknak. Ennek '.’'•ak örülni szabad, nem pedig ---mint néhány helyen t eszik — sopánkodni miatta. I.gen is. ez kell, -hogy célunk legyen. Mert előrelépni nem lehet másképp. És ma, amikor különösen sok szó esik a falu és a város közötti különbségek csökkenéséről, nem szabad elfelejtem, hogy ez elsősorban az igények »városiasodását« jelenti. Dán Tibor Négy hónap mérlege A szokásosnál nagyobb’ figyelem és érdeklődés kísérte az 1976-os év indulását. Az j új ötéves terv »startja« | ugyanis nem egyszerűen foly- [ tatása, továbbfejlesztése mindannak. amit az előző öt esztendőben eredményes munkával, jó gazdaságpolitikával elértünk, hanem lépésváltás, a fokozott hatékonysági köve' telményekhez való felzárkózás időszaka is. Határozottan törekszünk a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítására. Az idei első négy hónap adatai biztatóak,' bár még nem vonhatunk le az esztendő egészére messzemenő következtetéseket. A népgazdaság tervszerűin, a célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. A szocialista ipar termelése 4.7 százalékkal növekedett, az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,8 százalékkal. Eves szinten bizonyosan teljesül a tervezett 6 százalékos ipari termelésnövekedés — annak ellenére, hogy az élelmiszeripar termelése az első négy hónapban 4,5 százalékkal csökkent, az állatállomány és -felvásárlás ugyanis kedvezőtlenül alakult. Az idei tennivalók közt azonban a minőségi követélmények a döntőek. Biztató jel, hogy az ipari munka termelékenysége 5,3 százalékkal j nőtt, gyorsabban mint a terme- | lés. A foglalkoztatottak száma ugyanis 0,6 százalékkal csökkent, mégis — főként a köz- j ponti intézkedések hatására \ — mérséklődtek a nyomasztó j munkaerőgondok. (Kivéve a textilipart, ahol három százalékkal csökkent a létszám, már-már veszélyeztetve a tervfeladatok teljesítését.) A vállalatok újabban többnyire már nem terveznek létszám- növelést, de általában csökÚszódaru Szíriának A Magyar Hajó és Darugyár j teherbírású, most átadott daru angyalföldi gyáregységében sorozatban készítik — külföldi megrendelők réslsére — az úszódarukat. Afr első, 32 tonna Szíriában dolgozik majd. Be fejezés előtt áll a szovjet megrendelésre készített 25 tonnás daru is. (MTl-foto — Bara István felv. — KS) kentést sem. A minisztériumok Viszont igyekeznek ezt néhol kikényszeríteni. Kijelölték azokat a vállalatokat, amelyek a termelékenység gyorsabb emelésével már az idén létszámot szabadíthatnak fel. Meghatározták a főváros agglomerációs övezetében megszüntetendő telepeket, tevékenységeket. Több megyében megkezdték a létszám átcsoportosítását a korszerűbb termékek előállítására. A központi utasítások és az előírások fegyelmezett végrehajtásán túl azonban.több vállalati kezdeményezésre. határozottabb felelősségvállalásra van szükség, hogy az élőmunkával való következetes takarékosság általánossá váljék. Az építőipar az idén április 30-ig mindössze egy százalékkal termelt többet, a beruházási kifizetések pedig még némileg csökkentek is — a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindezt az új feltételekre és gazdálkodási időszakra való átállás indokolja. Az év végéig teljesíthető lesz a beruházások szerény — kétszázalékos — tervezett növekedése. Erre utalnak a gyorsított beruházások kedvező tapasztalatai. Az induló új nagyberuházások kis száma ugyanis lehetővé teszi széles körben a tervezés és a kivitelezés további koncentrálását, így Egyebek közt a pályázatok útján odaítélt idei 7,5 milliárd forintos exportfejlesztési hitelkeret hatékony fel- használását is. A lakásépítkezéseknél — különösen Budapesten — a tavaly őta tapasztalható előkészítési és szervezési zavarok felszámolása, a tervek maradéktalan teljesítése a legfontosabb építési és beruházási feladat. Az új Ötéves terv által igényelt lépésváltásban talán a legnehezebb követelmény a minden piacon előnyösen értékesíthető termékek gyártásának fokozása: Az első három hónap adatai szerint a külkereskedelmi forgalom kisebb volt mind a tervezettnél, mind a tavalyi első negyedévinél. Az indulást mégsem mondhatjuk kedvezőtlennek. Az igényes tőkés piacokra irányuló 'kivitel ugyanis 12 százalékkal gyorsabban nőtt, mint a behozatal, s így dollár adósságunk növekménye csupán a fele volt a tavalyinak. ’ Tartós javulás, a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítását csak a hosszú távú fejlesztő és piaci munka alapozhatja meg. A hosszú távú fejlesztésekhez — csakúgy, mint a termelés nyersanyag- és energia- ellátásához — szilárd alapot teremtenek a KGST-tagorszá- gokkal öt esztendőre kötött államközi szerződések. A Szovjetunióval ezenkívül tízéves megállapodást is kötöttünk: marhahúst és gabonát szállí- I tunk — olaj és más tőkés piacokon beszerezhető nyersanyagok ellenében. Az ilyen kölcsönös szállítások értéke öt év alatt eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az 1976-os esztendő java — időben1 is. tennivalókban is — még előttünk áll. Változatlanul érvényes az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének útmutatása, amely szerint a fő figyelmet »továbbra is a társadalmi. termelés hatékonyságának növelésére. az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani. Az iparban a gazdaságos termelés bővítésére törekedve folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő-gazdálkodást.« Az új ötéves terv egyik sajátossága, hogy a követelmények felfokozottan, az anyagi lehetőségek viszont csak visszafogottan növekednek. (Különösen az idén és a jövő esztendőben, hogy az eladósodási folyamatot mi- | előbb lefékezzük és megállítsuk.) Az ellentmondás feloldása feltételezi a politikai munka, a társadalmi aktivitás fokozását is. A szocialista, munkaverseny, a tömeges aktivitás és kezdeményezőkészség különösen fontos most, amikor a belső tartalékok feltárása, az ' anyagi javak, a szellemi és fizikai erők ésszerű, takarékos felhasználása, a korszerűbb, olcsóbb és jobb munka — sok kampányszerű nekibuzdulás után — hosszú távú, stratégiai feladattá, parancsoló létszükségletté vált. K. J. Bizonyára sokat kérdezik munkahelyén a százötven kommunista és pártonkívüli egészségügyi dolgozót, aki részt vett a megyei pártbizottság egészségpolitikai aktívaülésén. A feleletekből tükröződhet, hogy a társadalom elismeri és sokra tartja az j egészségügy eredményeit, j amelyek megalapozzák az í egészségügy új korszakának kezdetét — mert erről van szó. Minden eddiginél több figyelmet fordítanak majd a betegségek megáüözésére, a betegellátásra: és általában a színvonal emelésére. Az integráció nem csupán szervezeti kérdés, hanem minőségi is. minden intézkedés a hatékonyabb gyógyulás érdekeit kell. hogy szolgálja. Hogy mindez szép. de túlontúl általános? A vita mást bizonyított. Az említett ú.i' korszak fölpezsdítette az egészségügy életét, s ez igencsak kedvez a friss gondolatoknak, a módosított szakmai elképzeléseknek. Számvetést tartottak a népfront megyei bizottságának tanácskozásán is. Figyelemre méltó sikerekről adtak számot, s megállapították, hogy a mozgalom jelen van egész közéletünkben, ezért sokféleképp segíti társadalmi és gazdasági életünk fejlődését. A tanácskozáson bejelentették, hogy június 12-én lesz Kaposváron a megyei küldöttértekezlet, melynek beszámoló- tervezetét jóváhagyta a népfront megyei bizottsága. Nem tudom, hogyan vélekedtek a héten néhány közös 1 gazdaságban a májusi esőről, amely közismerten aranyat ér. Vagy inkább az Orbán-napi fagy veszélyét emlegették? — A fagy elmaradt, az eső azonban bőven locsolta a somogyi mezőket, s így meglehetősen nehézzé vált a , szálastakarmányok és a pillangósok betakarítása. Többi termelőszövetkezetben szükség volna a frissen kaszált takarmányra, mert a tartalékok lassan kimerülnek. A meteorológiai előrejelzések biztatóak, a jövő héten talán sokat be lehet hozni a lemaradásból. A lakossági szolgáltatás említésekor is gyakran nyelvünkre jön a szó: lemaradás. Igaz, a megyei tanács tavaly decemberi ülésén megállapította, hogy Somogybán az utóbbi években az országos átlagnál gyorsabban fejlődött a lakossági szolgáltatás, ez | azonban nem az egész megyére jellemző — néhány Bala- ton-parti településen, továbbá a nagyatádi és a barcsi járásban, meg a megye három városának külterületein bőven vannak fehér foltok. így mindenki megnyugvással fogadta, hogy ebben az ötéves tervben a textiltisztítás értékének 75—80 százalékos, az építőipari szolgáltatás 60—70 százalékos, a személyi szolgáltatás 20—25 százalékos, az elektromos háztartási gépek és elektroakusztikai berendezések javítása szolgáltatásának 45—50 százalékos, a gépjármű-karbantartási szolgáltatás 75—80 százalékos növelé! sét tervezik. Hogy mindez [ minél előbb valóra váljon, ennek érdekében a héten pályázatot írt ki a megyei ta- | nács. Pénzügyi támogatást I kaphatnak mindazok a válla- ; latok és szövetkezetek, ame- j lyek 1980-ig a lakossági szol- : gáltatás fejlődését segítő be- ; ruházásokat akarnak megvalósítani. A pályázatra hatvanöt millió forintot szánt a tanács. a pályázatok benyújtásának ideje június 15. A hűvös idő ellenére igen nagy volt a forgalom a Balaton partján, ha tehetik, a villatulajdonosok hét közben néhány órára is odautaznak a »birtokra«. Remélhetően nemcsak a villákat teszik rend- j be, hanem a telek előtti köz- j területet is, és nem várnak | mindent a tanácstól. Aki ezt [túlontúl fáradságosnak találja, tétlenségével is segíthet •—• ha ! tartózkodik a szemeteléstől, a ! virágágyások széttaposásától. Közel a tanév \;ége. a diá- [ kok — főleg a középiskolások J — már javában kutatnak a i nyári munkahelyek után. Természetesen a balatoni munkák a legcsábitóbbak. még akkor is, ha nem ott ígérik a legtöbb pénzt. Az idén mintha kevesebb diák panaszkodna, hogy nem akarják elengedni a szülei. Lassan a kétkedők is elhiszik: mindenféleképp jó, ha a gyerek belekóstol a rendszeres munkába. Hogy milyen tapasztalatokkal tér vissza szeptemberben az iskolapadba, az a munkaadóktól is függ. , Pintér Dezső Betonút a táblák között Teherautó hozta az előre összekevert betont; napbarnított, inas-izmos férfiak hajladoztak, cipelték az üt szélét haté,roló fagerendákat, egyengették az alapot, jelzőcölöpöt vertek vaskos kalapáccsal. Kétoldalt kukoricatáblák. távolabb búza. Betonút épül a határban. A képzelt, a kívánt, az álmodott jövő be- tejjesülése — valami ilyesmire gondoltam. Meg arra: mezőgazdaságunkban egyre sűrűsödnek a sorsformáló események, a történelmi jelentőségű mérföldkövek. Mindenféle tudatos rendszerezés nélkül villant fel az emlékezetemben az elmúlt tizenöt-húsz év néhány ilyen „mérföldköve”. Az első aratógépek, az első kombájnok, a burgonyaszedőgépek, aztán a burgonya- és cukorrépakombájnok. Látni véltem a műtrágyát kézzel szóró asszonyokat — akikről ma, a légi növényvédelem korában már nem is esik szó. Az egyes gépek gépsorokká, egy termelési folyamat teljes géprendszerévé fejlődtek. Aztán a termelési rendszerek, a toronyszárftőlk, a tárolók ... Most betonút épül itt, a barcsi szövetkezet darányi kerületében. Azt mondják, mire ott a kukorica melletti búza kasza alá érik. addigra ennek el kell készülnie. Egyszerűsödik az üzemszervezés, nagy teljesítményű, gyors járművek kapcsolódhatnak be a sok száz va- gonnyi termény betakarításába. A jó úton a nagy értékű gépek elhasználódása lassúbb lesz. S ahogy az ipari munkásokat a gyárkapuig viszi az autóbusz, a földeken dolgozók is a munkahely „kapujáig” utazhatnak kényelmesen.. Mit jelent ez forintban is, emberileg is? Hamarjában nehéz lenne körülírni! Hihetetlenül sokat! Itt már beteljesülőben van az álmodott jövő, másutt még csak cél, amiről úgy beszélnek: „majd egyszer, ha betonút lesz a rendezett táblák között a határban...” Elérhető, szép cél. Épül az út. V. M. Napbarnított, Inas-Ionos férfiak egyengettek az alapot.
