Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-27 / 124. szám
I Rekonstrukció után és előtt gépek helyett most már négyéé; hatfejesek üzemelnek, jobb elszívóbe- rendezésekkel, tágasabb, világosabb csarnokban. — Egy hete volt az átadás: éppen egy negyedévvel később, mint terveztük. Ennek nemcsak az az oka, hogy a KIPSZER, a Szellőző Művek, a műszaki saját erdéA fa tetőszerkezet különleges ragasztását végzik a tervező segítségével. Hol az ablakkeret és az ajtókeret? Gyakran teszik föl ezt a kérdést a kislakásépítők. Megyénkben egyedül a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregysége készíti. És elmaradtak. Nam is kicsit: nyolcezer ablak és ötezer ajtó hiányzik, s ennek értéke tizennégy millió forint. Valamennyinek volna helye Somogybán, Zalában, Baranyában. — Az asztalosipari üzemünk fiatal, 1971-ben épült, mégis rekonstrukcióra szorult :— mondta Geleta Ferenc gyáregységvezető —; azért, hogy az eddigi, évi 40 milliós< kapacitást 60 milliósra emeljük. A tizenkét ipillió forint értékű rekonstrukció 1975 novemberében kezdődött. Nemcsak átépítettünk, hanem mintegy hatvanmillióért korszerűbb és naigyobb teljesítményű gépéket is vásároltunk. A két- és háromfejes gyaluszetünk és a villamos szerelési munkákban a Napsugár Ipari' Szövetkezet, tehát sok kivitelező tevékenységét kellett összehangolni, hanem az is, hogy rosszul volt megtervezve a beAz első negyedévi ütemes termelés helyett végre május utolsó hetében megkezdték a munkát. A tenmetókenyebb gépekkel — úgy mondják — hamar behozzák a lemaradást. 'És máris újabb rekonstrukcióra kényszerülnek. Most a fűrészüzemen a sor. Ennek terveit az Erdőtervezési Intézet munkatársai készítik. Addig is beépítenek egy kétmillió forintért vásárolt szovjet óri- ásdarut. fejezesd határidő. Az űj páros csapozógép bonyolult elszívórendszerével. Ahhoz, hogy a tavalyi 174 milliós termelési érték 1976- ban 235 millió legyen (ennyit terveznek), új termékkel próbálkoznak : az Energiagazdálkodási Intézettel közösen újfajta, fából készült tetőszerkezet-tartókat gyártanak. Ennek kikísérletezésére főleg az agrokémiai központok felállítása miatt van szükség. Ugyanis ezekben a központokban különféle vegyszereket tárolnak, s ezeknek gőzeit sem a fém, sem a műanyag nem viseli el, csupán á fa. A keskeny lécekből több sorosan összeillesztett Növényvédelmi tájékoztató Tudnivalók a lembtrágyázásról A levéltrágyázás jelentősége egyre növekszik. Alkalmazásával kultúrnövényeink termesztése eredményesebb lesz, s növelhetők a terméshozamok. Ez a műtrágyák felhasználásának leghatékonyabb módja, hiszen a tápanyagok felvételének nincsenek befolyásoló tényezői. Kevésbé függ a csapadékviszonyoktól, s az így kezelt növényi kultúrák a betegségekkel szemben is ellenállóbbak; a termés íze, aromája kellemesebb, nő a termék raktározhatósága, szállíthatósága. A levéltrágyák alkalmazásánál azonban más szempontok érvényesülnek, mint a klasszikus tápanyagutánpótlási rendszernél. Csak a növények- tápanyagi gényé- nek, az egyes fejlődési sza- meretóben dönthető el az al- kaszok követelményeinek is- kalmazás módja — az oldat összetétele, koncentrációja, az alkalmazás időpontja. Előfeltétele: az egyes fejlődési szakaszokban ismemi a növény igényét, valamint a levélen keresztül adagolt elem várható hatását. Levéltrágyázáshoz különböző típusú anyagokat lehet fölhasználni. Az ismert műtrágyák vizes oldatai mellett az utóbbi években mind nagyobb mennyiségben kerülnek forgalomba a teljesen vízoldható, szilárd vagy folyékony keverékek. Ilyen például a Wuxal. Általánosan 0,1—0,3 százalékos koncentrációban alkalmazzák. A Mík- ramid talaj- vagy levéltrágyaként használható. Levéltrágyázásra minden kultúrában 6—10 kilogramm/íha dózisban, minimum 200 liter vízben feloldva. Kiskertekben: az alma-, cseresznye- és szilvafákon 0,6—1 százalékos. a burgonyánál 0,8—1,6 százalékos, a káposztánál 0,8—1,6 százalékos, a paradicsomnál 0,4—0,6 százalékos, az uborkánál 0,3—0,4 százalékos töménységben alkalmazható. A Platán, folyékony levéltrágya szőlőben 0,2—0,3, gyümölcsösSomogy! Mph ben 0,3, zöldségféléknél 0,2 százalékos, dísznövényeknél pedig 0,2, illetve öntözés esetén 0,35—0,4 százalékos oldatban. A Wuxal és a Platán keverhető az összes alkalmazható növényvédő szerrel, a Mík- ramid azonban olajalapú emulziós növényvédő szerekkel (folyékony, ~EC« jelű készítmények), kénporral és Krezonit, Novenda szerekkel nem keverhető. Optimális hatást többszöri alkalmazása biztosít. és ragasztott elemek kiválóan alkalmasak fürdőtetők, szabadtéri mozik, tornacsarnokok, istállók, szárítók, garázsok gyors építésére is. Mikor ott jártunk törőberendezés segítségével vizsgálták az Energiagazdálkodási Intézet dolgozói — a tervezővel az élen —, hogy milyen terhelést bír majd el a hajlított tetőív. — A hét végén tervezzük a sorozatgyártás megkezdését — mondta a gyártásvezető. — Az első, ily módon épített bungo- nyatároló, amely 250 vagommyi áru befogadására lesz alkalmas, Vízváron épül. Szeretnénk június 10-én átadni. Gombos Jolán GERENCSÉR'MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS A magasabb felelősségtudat, a tisztább törvényességi eszmék szerint azért is szükségessé vált az országgyűlés, mert épp ideje volt már állam- és közjogi alapokra helyezni a, függetlenségi mozgalmat. Rákóczit a spontán népakarat. a történelmi körülmények kényszere szólította vezért szerepre. Fejedelmi címét származásának köszönhette, s nem a nemzőt, hanem az ellenség, Habsburg Lipót ruházta rá. Igaz, hivatkozhatott az erdélyi rendek gyulafehérvári határozatára is, de a tényleges beiktatás még mindig halasztódott. Időközben, 1703 óta valóság lett az, amire oly ritkán hívjuk fel a figyelmet: a függetlenségi harc vezetése közben a független magyar államiság alapjait is lerakta Rákóczi. A felszabadított országrészekben a mozgalomnak megfelelő államszervezet váltotta fel a császári adminisztrációt. Mindezt figyelembe véve, egész sor elsőrendű ok sürgette, hogy az állami lét legfőbb kifejezője, az ország- gyűlés jogszerű, alkotmányos keretekbe foglalja mind ®z adojt helyzetet, mind pedig az ország sorsát meghatározó feladatokat. Mivel pedig Lipót fiát, Józsefet nem ismerték el uralkodónak, úgynevezett interregnum -— király nélküli állapot — volt, így az első közjogi méltóság ügyében is döntést kívánt az alkalom. Keserves órákat élt át a 29 éves fejedelem Bethlen Gabor palotasátrában. Látnia kellett, hogy az olyannyira szükséges egyetértés helyett miként bénítja széthúzás az országgyűlés munkáját. Joggal bizalmatlankodott a köznemesség, hiszen kezdettől tapasztalta, mikéht törnek osztatlan befolyásra a főrendek az ország vezetésében, önfejűén csak a maguk hatalmi becsvágyával törődtek, s a haza függetlenségét ís úgy értelmezték, hogy a Habs- burg-önkény megszűnésével szabadon rendelkeznek majd az ország ügyeiben. Jól tette a köznemesssé?,, ha ellene szegült a mágnásoknak, de arra már nem terjedt ki igazság- és szabadságszeretei te, hogy könnyítsen a tőle függő jobbágyság helyzetén. A ÚJ SZAKMAI KIADVÁNYOK Kísérlet és gyakorlat Évtizedeiken át a gödöllői Mezőgazdasági Gépkisérletá Intézetnek a feladata volt, hogy vizsgálatai alapján véleményt alkosson egy-egy hazai vagy külföldi gépújdonságról. Noha ez a feladata napjainkban is magvan — tavaly például több mint kétszáz- új gép vizsgálatát végezték el — tevékenységükben mindinkább előtérbe kerül a géprendszerek és a komplexen gépesített termelési eljárások kidolgozása. Az intézet az elsők között dolgozta ki hazánkban a gépesített kukoricatermelőé technológiáját, majd a nagyüzemi lucema/betakarítás és -feldolgozás új eljárásait. Ezek sikere arra ösztönözte Őket, hogy más növényi kultúrák, új gépesített eljárásával is foglalkozzanak. 1971 óta folyamatosan kidolgozták a burgonya, a gabona, a hagyma, a nagyüzemi konzervparadicsom, a bogyós gyümölcsűek, az alma, a kajszi és a szilvatermelés, illetve ezek gépesített betakarításának technológiáit. Az utóbbi éveikben került sor a cukorrépa-, a szója- és a komlótermesztés, majd a gépesített szőlőszüret, a műtrágya- kezelés, az öntözés és egyéb eljárások tökéletesítésére. Ugyanakikor foglalkoztak az üzemi gépjavítás, a karbantartás és a géptárolás technoló- aiáinak egységesítésével is. Az állattartás gépesítésének fejlesztése kapcsán is több korszerű tartási rendszerről készítettek vizsgálatot. A tapasztalatok gyakoriait- bam való gyors elterjesztése A hivatalos szervek részéről elismert és egyre inkább megbecsült, de a közvélemény által még mindig lenézett szennyező és nehéz fizikái munkát végző kommunális és közüzemi dolgozók érdekvédelméről folyt eszmecsere Fabók Zoltánnal, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkárával tegnap f» Magyar Sajtó Házában. A főtitkár elmondta: a fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülés, az emberekről való körültekintő gondoskodás, a nehéz munkák lehetséges gépesítése segíthet a csatornázás, a köztisztaság, a közműves inzellátás és más kommunális szolgáltató területek általánossá vált munkaerőhiányán. A lakosság is sokat tehet, ha felismeri ezeknek a létfontosságú munkáknak a társadarendek és főrendek közti ellentétek tovább súlyosbították a felekezeti viszályt. Sem a katolikus, sem a protestáns párt nem volt képes túllépni elfogultságain. így Rákóczi ereje nagy részét az ellentétek összebékítésére pazarolta el. Politikailag a főrangúak bizonyultak ügyesebbnek Bercsényi Miklós vezetésével. Sikerült leszerelniük a köznemesség különáilási szándékát, méghozzá úgy, hogy kézbe vették a lengyel mintára alakított konföderáció vezetését. A közrendek és a főrendek szövetsége volt ez, amelynek vezérlő fejedelmévé választották Rákóczit. Szenátust állítottak a fejedelem mellé, amolyan államtanácsot, döntési jogkör nélkül. Tagjai javaslatot tehettek, véleményt mondhattak, azonban köteles volt meghallgatni őket a fejedelem. A szenátus összetételében a nagyurak domináltak, így a katonai posztokon egyébként is meglevő túlsúlyuk mellé a nagyobb politikai 'befolyás is társult. Második Rákóczi Ferencet, mint a szövetkezett rendek egységes akarattal megválasztott vezérlő fejedelmét, pajzson emelte háromszor magasba négy főúri tábornok: Bercsényi Miklós, Forgách Simon, Esterházy Antal, Csáky István. Ebben az ünnepi tolongásban nemhogy Esze Tamás jobbágyai, de még az alsóbb nemesek ■ sem juthattak a fejedelem közelébe. (Folytatjuk.) érdekében évente több speciális szakmai bemutatót tartanak; munkatársaik a tsz-szö- vetsógek, a TIT-szervezetek és különféle egyesületek rendezvényein előadják legfrissebb vizsgálati eredményeiket. Ezenkívül a technológiák és a gápvizsgálatok tapasztalatait írott anyagiként is eljuttatják a szakemberekhez. ' Ezzel a céllal folytatja az idén az MGI az úgynevezett terrneléstechnológiai teszt sorozat újabb füzeteinek közreadását. Az eddig elkészült 78 füzetet az idén májusig még 11 követi, At. utóbbiak az 1975- ben lezárt technológiai vizsgálatok eredményeiről szólnak, s a gépsorok ismertetésén, az agrotechnikai, kemizálási tudnivalókon kívül közük a legfontosabb gazdaságossági szá ■ mításokat is. Az 1976-ban megjelenő füzetek témái közt szerepel a szálasszéna-készíbés, a lucermapogácsázás, a takarmánykeverés és pelletálás. illetve egv újabb burgonyatermelési eljárás, a csöveskuikori- ca-zúzalék készítése és felhasználásának gépesített technológiája. Készül olyan füzet, amely az ISV-rendszerű pavi- lonos seriésteleni (ketreces malaonevelés) folyamatot, ^ nagyüzemi kacsa előnevelést, az esőzitető öntözést, a szilva- termesztést és a gépesített fe- kpteriibiszike-termesztést ismerteti. S bizonyára érdeklődést kelt majd a gyümölcs gépesített rakodásával és szállításával foglalkozó szakmai kiadványuk is. F. I. lom számára nélkülözhetetlen voltát. A HVDSZ mintegy 250 ezer tagja között egyre nagyobb — jelenleg 50—60 százalék — a kommunális és közüzemi szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Ezért a szakszervezet megkülönböztetett . figyelmet fordít az e területen dolgozók munkájának, életkörülményeinek javítására. társadalmi megbecsülésük elősegítésére. Szükség is van az ez irányú nagyobb erőfeszítésekre, mert például 1980-ig újabb egymillió lakos részesül a közüzemi vízellátásban, s nő a csatornázott területeken lakók száma is. A takarmányok télre való megőrzésének többféle módját ismerjük. A szálasokat hidegmeleg levegős eljárással tartósíthatjuk, őrleményt, granulátumot készíthetünk belőlük, a lucernából szilázst. A silózás ugyancsak hagyományos eljárásnak mondható. Újabban kísérleteznek egv másik eljárással is, és biztató eredményekkel zárult a vizsgalatok eúő szakasza. A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tavaly megvizsgált egy olyan gépsort, amely a zöld lucernából lucernapogácsát állít elő, amely a téli föletetésig tárolható. így el lehet kerülni azt a veszélyt ís, amely nagyon gyakori a mi éghajlati viszonyaink között a szálas takarmányok betakarításánál : különösen nedves, esős időszakban a szénakészítés roppant nehéz, kánikulában pedig a túlzott levélper- gés miatt veszik el a takarmány fehérjében igen gazdag része. j Mindenképpen figyelemre méltó ez az új • technológia. Először az E—301 magajáró géppel rendre vágják a terményt; a gép a szársértést, a szárzúzást egy menetben elvégzi, ezzel a lucerna ^lő-; fonnvasztását segíti. A ned- vességtartalojn csökkentésével lehetőséget teremt arra. hogy a lucerna szárítósa is a legkisebb energiával történjen. Azért szükséges a lucerna mesterséges szárítása, mert a pogácsázó gép a legjobb munkát kb. 13—15 százalék nedvességtartalomnál végzi, ugyanakkor az ekkora nedvességtartalmú pogácsa tárolása nem okoz gondot t&uszok t€9MÚZ€9.~? Alit a reggeli csúcsforgalom a Kisfaludy utcában. Gyerekek, felnőttek bujkáltak, kígyóztak a hosszú kocsisor között. Előbb egy, majd később mind több és több gépjármű kürtje szólalt meg, egyre sürgetőbben. Kényszerű várakozásomból előrelopakodtam, hogy felderítsem a közlekedési dugó okát. Legnagyobb meglepetésemre nem volt más, mint két városi busz. Nevezetesen egy 12-es és egy 9-es, melyek fejüket (vezetőfülkéjüket) összedugva a nyílt utcán tanácskoztak. Hogy miről? Ki tudhatja! Annyi bizonyos, hogy nagyon fontos mondanivalójuk lehetett, mert mint a járdán csókolód- zó fiatal szerelmesek, ők is fittyet hánytak a körülöttük zajló világra. Mire azonban bel<apcsolódháttunk volna a tereferébe, a buszok piros szemeikkel jobbra-balra kacsingatva — mint akik jól végezték dolgukat — méltóságteljesen elpöfögtek. Ez a »játék-» a délutáni csúcsforgalomban pontosan megismétlődött. Azzal a különbséggel, hogy akkor két 12-es busz (de feltehetően különböző neműek voltak) bújt egymáshoz egy kis tereferére. El akarván kerülni az ilyen és hasonló kényszervárakozásokat, úgy határoztam, hogy ezután a Füredi úton közlekedem. Ott sem volt szerencsém! Már az eiső utamon meg kellett állapítanom-, hogy a buszok tavaszi »zsongása» a számozott útvonalakra is kiterjed. Mert mi mással lehetne megmagyarázni egy csuklós ll-es és egy általam ismeretlen számú (hátul nem volt rajta szám), vadonatúj panorámás busz »összesímulását», hosszas tanácskozásukat, amikor a közelben sem »hivatalos», sem kényszermegálló nem volt. De hogy sok mondanivalójuk lehetett, azzal is bizonyítható: az induláskor kötelező kacsingatásokat most még a vezetők hosszas karlengetése (jelbeszéde) is követte. Most már csak arra volnék kíváncsi, hogy a buszok »májusi ■ összebújását kötelezően elrendelték-e minden útvonalra. Továbbá: nem lehetne ezen ' »sugdolózásokat« — mondjuk — a főpályaudvaron vagy a végállomásokon lebonyolítani? A táblákról E—280-as szecskázóval betakarító,tt lucerna szárítását az IKB—0— B típusú, forró levegős dob- szárítóval végezték, de ez a gép helyettesíthető az MGF jelű szárítókkal is. A szárítóból az FP—3, dán gyártmányú pogácsázóra kerül a lucerna. amely átlagosan 55 mm átmérőjű pogácsákat készít. (Ez a gép az SP—45 jelű pogácsázóval helyettesíthető.) A két dugattyús FP—3 prés a luceéna préselésekor — félüzemi körülmények között — óránként 1,1—1.4 tonna lucernapogácsa előállítására volt képes. A kész takarmány tárolására a Mezőpanel, az Agropa- nel, a DV—T és a DV—K tárolókat ajánlják. A tapasztalatok szerint a 15 százaléknál nem nagyobb nedvességtartalmú pogácsák 2,5—3,0 méteres rétegben tárolhatók károsodás nélkül. Amíg szálas szénából egy köbméterben kb. 100 kiló tárolható, a bálázott lucernaszénából már 200 kiló, a lucernapogácsából pedig mintegy 440—450 kiló. Az MGI munkatársai elkészítették a technológia gazdaságossági számításait, s megállapították : a pogácsázással egységnyi területről nagyobb tápértékű, jó minőségű takarmány állítható elő, mint a hagyományos szénakészítési eljárásokkal. Ugyanakkor a lucernapogácsa árutakarmányként is jelentős. A kísérleteket — a tervek szerint — az idén tovább folytatják. * Fehér István Méltatlanul lebecsült munkák védelmében Sz. .1. Új módszer a lucernabctakarításhan i / /