Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

flz oktatási intézmények korszerűsítésének szervezeti feladatai Az utóbbi másfél-két évti­zedben az oktatásügy töibb szervezeti változásának lehet­tünk tanúi. Hogy csak a leg­fontosabbakat említsük: ki­alakult a körzeti iskolák rend­szere, általános iskolai diák­otthonokat hoztak letre. kis gimnáziumokat szerveztek — majd szüntettek meg —, 5+1- es oktatással kísérleteztek, kü­lönböző, időközben jellegüket változtató szakközépiskolákat indítottak. Most újabb szerve­zeti módosítás kezdődött meg. Ennek legfontosabb jellemzé­séről beszélgettünk dr. Balas­sa Tiborral, a megyei tanács elnökhelyettesével. — Mi tette szükségessé a középfokú oktatás hálózatá­nak módosítását? — Megyénkben a hatvanas évek elején alakult ki a kö­zépfokú oktatás jelenlegi szer­kezete. Az elmúlt több mint tíz évben csak annyi módosí­tás történt, hogy valamelyest javult a szakközépiskolák ará­nya. A hatvanas évek közepén mintegy 6500-an végeztek évente az általános iskolák­ban. a szakmunkásképzőbe azonban csupán kétezret tud­tak felvenni. így a végzősök csaknem 20 százaléka sehol nem tanulhatott tovább. A je­lenlegi tanévben pedig mind­össze 3865 általános iskolai tanuló végez, számuk néhány éviig még tovább csökken, és csak 1980-ra éri el a jelenle­git. Azt is figyelembe kell ven­nünk, hogy az utóbbi tíz év­ben jelentősen változott a me­gye gazdasági szerkezete; ug­rásszerűen nőtt a szakmunká­sok iránti igény. A következő tanévben több mint 4000 szak­munkástanuló felvételére len­ne szükség. A rendelkezésre átló, leendő ú.i munkaerőt pe­dig úgy kell irányítani, hogy ez megfeleljen a tarsadialmi igényeknek. Ehhez az intéz­ményhálózatban bizonyos mó­dosításra, elsősorban a közép­fokú oktatás szervezetének változtatására van szükség. Megyénkben még mindig magas a gimnáziumokban ta­nulóik aránya, hálózatunk ma is elaprózódott. Négy olyan gimnázium van (Barcs, Tab, Marcali, Nagyatád), ahöl egy- egy évfolyamon csupán égy tanulócsoport működik. Ide — mivel az érdeklődés csökkent a gimnáziumok iránt — nem megfelelő tanulmányi eredmé­nyű fiatalok is bekerültek. Így érthető, hogy a felsőfokú in­tézményekben továbbtanulók aránya — a 25 százalék körüli megyei átlaggal szemben — Tablói és Barcsról mindössze 5—7 százalékos volt. Ezek a gimnáziumok nem tudják megoldani a tovaobtaraulasna való felkészítést, es nem fe­lelnek meg a gyakorlati életre nevelés követelményeinek sem. A változást továbbá az is igényli, hogy 1978-ban az al­só- es középfokú oktatásiban új tantervet vezetnek be. En­nek előírásait — például a tantárgy csoportos képzést — i csak akkor lehet kedvezően I megvalósítani, ha egy imtéz- ; menyben három párhuzamos j osztály működik, de legalább I két osztályra feltétlenül szük­ség van. — Milyen jelentősebb változás várható a követke­ző években? — Legfontosabb törekvé­sünk, hogy az érettségit nyúj­tó középiskolákban felvett ta­nulók aranyainak számottevő változása nélkül növeljük a szakmunkásképzésbe bevon­tak számát, csökkentve a to­vább nem tanulóknak még ma is tíz százalék körüli arányát. Tovább kell javítanunk a szakközépiskolák arányát. A hálózat olyan kialakítására van szükség, hogy a későbbi változások ne igényeljenek szerkezeti módosítást. A következő tanévtől meg­szüntetjük a tabi és a barcsi gimnáziumi osztályokat. Vizs­gáljuk a marcali középiskola helyzetet is: egy gimnáziumi osztály ugyanis nem maradhat fenn, fejlesztésre pedig nincs lehetőség. Ebben az ügyiben véglegesen az új tanterv be­vezetéséig döntünk. A nagy­atádi gimnáziumot párhuza­mos osztályúvá fejlesztjük, fi­gyelembe véve az utóbbi években tapasztalt túljelent­kezést, a barcsi gimnázium megszűnését es a város nö­vekvő vonzását. Tabon a gim­náziumi osztály megszűnése után is megmarad a szakkö­zépiskolai osztály. Barcson is indokoltnak tartj)j.k, hogy mű­ködjön szakközépiskola, de en­nek . végleges forxpája csak a későbbiekben alakul ki. Szük­séges, hogy a kaposvári gépé­szeti szakközépiskolát három párhuzamos osztályúvá fej­lesszük. A szakmunkáikét) zés. szer­kezetén is változtatásokat ha­tározott el a tanács. Lénye­ge az. hogy emelkedjen a kép­zés színvonala, javuljon az irá­nyítás. Ezért a fejlesztéssel élőtérbe helyezték a társadal­mi érdekeket és ezeket igye­keztek összeegyeztetni a sze­mélyes érdekeikkel is, ott sem az érintett iskoláikban, sem a szülők kőiében nem okozott feszültséget. Ezt mondhatjuk el például TaibráL Másutt, ahol az érdekek sorrendjét együtt bizonyos « osszpontosí- í nem vették figyelembe, akad- tást és profiltisztítást hajtunk j tak gondok is. Különösen a végire. marcali gimnáziumi osztály, | illetve a barcsi gimnázium és — Hogyan fogadta a tér- szakközépiskola sorra váltott vezetet az érintett terület j vitát. A feszültséget — —-— ---------------------------------I hangsúlyozom — mindenkép­l akossága? : pen úgy kell feloldani, hogy a változással az érintett terület — A fenti változások félté- i vezetői és lakosai is egyetért- telei már korábban megértek. : senek. tehát jogos a bírálat amiatt, Végül meg kell jegyeznem: hogy kissé késve intézked- j ^ említett körzetekből ugyan- tünk. Célszerűbb lett^ volna olyan feltétellel vesszük föl a erről már néhány hónappal j tanulókat az érettségit is adó korábban dönteni, és főként a j középiskolákba, mint máshon- palyaváilasztasi munkában fo- mari, sót különös gondot for- kozottan számolna e váltaza- , dítottunk arra, hogy minden 801415311 • | arra alkalmas tanutó tovább­Az érintett területek vezetői ) tanulhasson, és lakossága különböző módon j fogadták e változtatást: ahol j P. L. Pasztellszínekkel versenyképes a sátor Új üzemben tolyik a munka Néhány hete már új üzem-' kézben lesz a sátórgyártás ben főijük a munka Tabon, | teljes folyamata, javul az ex- a Campingcikk Vállalatnál, portképesseg, és megszűnnek Modern, három szintes épület | a határidőgondok. Sőt akkora ez; A földszinten kaptak he- i termelőkapacitás kifejlesztését lyet a szociális létesítmények, j tervezik, hogy a sátorrudakon az első emeleten szabjdk és j kívül elkezdhetik a sport- és varrják a ponjrvákat, a má- j játszótéri berendezések gyár- sodikon folyik a sátorgyártás, j tását is. Egy-egy szint 700 négyzet- méteres. — A termelés korszerűsíté­sét, jobb összehangolását te­szi lehetővé az új üzemépület — mondja Szilvást József Ha megindul a munka az új rudazatgyártó üzemben, részben változik — fémmeg­munkálással bővül — a vál­lalat profilja. Ehhez a gépe­ken kívül — úgy számítják — igazgató. — A régiek helyébe | mint<«y l0-12 munkásra lesz uj, mod-ern ©epeket aLktot- tunk. Gyorsabb a munka és szükségük. A vállalat »önel­látóvá« fejlődését és az új üzem nagyobb termelékeny­A héten a megyei tanács több bizottsága Ülésezett- Munkájukról ritkán írunk, pedig tevékenységük egyálta­lán nem mondható formális­nak, haszon nélkülinek. Bi­zonyítja ezt annak a két ta­nácstagnak a fölszólalása is, akik a megyei tanács csütör­töki ülésén mondták el vé­leményüket az egyik fontos előterjesztésről, az elmúlt tervidőszak tanácsi fejlesztési és középtávú tervének végre­hajtásáról, valamint a múlt évi gazdálkodásról. Mindket­ten hangsúlyozták: az új sza~ bályozórendszer körülményei között első ízben dolgozott ki a megye középtávú tervet. melynek teljesítése lényegé­ben jól sikerült. Szőke György a számvizs­gáló bizottság nevében adott átfogó, megalapozott értéke­lést. Hangsúlyozta: célszerűen működött az érdekeltségi rendszer, a tanácsok többsége jól használta fel a terület fej­lesztésére a szabályozókat és a különböző szervekkel való együttműködés lehetőségét. Dr. Körtés Endre, a tervgaz­dasági bizottság véleményét tolmácsolva többek között elemezte a célcsoportos lakás­építésben tapasztalt lemaradás okait. Kiemelte: a jövőben elsősorban, gondosabban kell előkészíteni a területeket az építéshez és megteremteni az ellenőrzés, illetve végrehajtás szubjektív feltételeit, hogy az V- ötéves terv célkitűzéseit e téren is maradéktalanul meg­valósítsuk. A gazdaságok, vállalatok ugyancsak ezekben a hetek­ben vonják meg az elmúlt időszak mérlegét, és alakítják ki a következő ötéves terv fel­adatait. A tsz-ekben az utób­bi napokban megkezdődtek azok a tervtárgyaló közgyü' lések, amelyek ezúttal hosz- szabb távra szabják meg a közös gazdaságok fejlődésének irányát, feladatait. Igaz, a mezőgazdaság termelését je­lentősen befolyásolja az idő­járás; a megalapozott, átgon­dolt, minden lehetőséget fi­gyelembe vevő tervezés azon­ban jelentősen csökkenti a kedvezőtlen természeti körül­ményeket is. így például most, a vetési munkák befejezésével mind több helyen hozzáláttak a pillangós takarmányok be­takarításához. A tavalyi — kedvezőtlen — tapasztalat után mindenütt külön gondot kell fordítani arra, hogy már az első kaszálásból jó minősé­gű takarmányt nyerjen a gaz­daság. Ehhez tervszerű, meg­felelő időben végzett betakarí­tásra, gondos, szakszerű táro­lásra és tartósításra van szük­ség. Folyik tehát a munka a határban. Többnyire ugyan gépek dolgoznak, de kapáló asszonjrcsoportok is tarkálla- nak a földeken- Tegnap azon­ban a városok és községek -környékén a legifjabbak vi­jobban szervezhető a terme-, , _ , „„„„ lés. Az új üzemépület nem- fS« figyelembe veve 1980- r,—I ban mar 185 millió formt ér­tékű árut akarnak termelni, a jelenlegi 140 millióval szem­ben. — Változik-e eddigi termé­keik köre? — Üj gyártmányt nem ter­vezünk. -Ezzel szemben sát­raink versenyképességét akar­juk fokozni. A világpiaci helyzet álapján célszerűnek látszik, hogy a termékeink külső megjelenésén javítsunk. Európában ma már mindenütt a szolid, pasztellszínű sátra­kat kedvelik. Ezek mutatnak legjobban az autóskampusok- ban, a kempingekben. Ezért az idén már mi is ilyen szí­nű anyagokat rendeltünk. Űj termékünk tehát nem lesz, de a rebiek új köntösben lennek meg. csak azt jelenti, hogy tisz­tább, tágasabb, hanem azt is, hogy jobb körülmények kö­zött dolgozhatnak a munká­saink. A régi épületben meg­szervezhetjük a sátorrudazat gyártását. Most ennek az elő­készületei folynak. A sátorrudazat-gyártó üzem beindításával kiegészül eddi­gi tevékenységük'. Lényegében önellátavó válhatnak. Egy dám csaptai is feltünedeztek a ligetes, erdős területeken. Az úttörők akadályversenyen mérték össze ügyességüket, ál­lóképességüket, majd tábort ütöttek, s a magukkal hozott nyersanyagból ízletes ebédet rögtönöztek. (Legalábbis két kis pajtás hazafelé így nyi­latkozott: ilyen jót még anyukám sem tud főzni! Pe­dig mindössze krumplit és né­mi kolbászt használtak föl alapanyagul.) Az úttörőmoz­galom 30. évfordulója jegyé­ben megrendezett túrákkal tulajdonképpen megkezdődött a Háromszor lobban a láng akciórpogram utolsó szakasza, amely majd a jövő vasárnap a nemzetközi gyermeknapon fejeződik be. De nemcsak a szabadban, hanem — a hét többi napján — az iskolákban is mozgalmas volt a diákok élete. Az izga­lom, a szorongás, a megköny- nyebbülés és az öröm leg­különbözőbb megnyilvánulá­sainak voltak tanúi az isko­lák folyosói, tantermei. Elkö­szöntek egymástól, intézmé­nyüktől — sokan a várostól is — a tanítóképző végzett hallgatói; megírták érettségi dolgozatukat a negyedikesek — kivéve azokat, akik közös vizsgát tesznek a főiskolai, egyetemi felvételikkel; fiata­labb társaiknak pedig javá­ban tart az ismétlés, az isme­retek rendszerezésének, no meg számonkérésének az idő- szaka.V Paal László je­Oklóbertől próbaüzem Számítóközpont Kaposváron Cs. T. Pár évvel ezelőtt népes kül­döttség utazott Győrbe. Tagjai olyan somogyi vállalatok szak­emberei, vezetői voltak, ahol nagy tömegű adatot kell fel­dolgozni. A tanulmányút cél­ja a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat győri központja volt. Amikor az ott működő egyik gép kiirta: „A nevem Gamma 115”, a lelke­sedés egyértelmű volt. Hazatérve azonban már el­szállt a kezdeményezőkészség. Csak ezekben a napokban ke­rült ismét előtérbe: Somogy megyében is bevezetik a szá­mítógépes adatfeldolgozást. „Nem harap“ Sokan, képzett és tájékozott emberek is bizonyos tartózko­dással beszélnek a számítógé­pekről. Lehet ezt misztifikáció­nak is nevezni, hiszen gyak­ran tapasztalható: gondolkodó, már-már önálló „lényeknek” tartják ezeket a gépeket. Ez pedig — mondta dr. Óvári László, a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat kaposvári számítóközpontjá­nak igazgatója — félelmet szült. — Félelmet? — Igen. Pedig a számítógép nem harap. Még csak nem is gondolkodik. Logikai dönté­sekre képes, és nem lehet be­csapni. Előfordul, hogy csak egy betű rossz a betáplált adatok közül, s akkor már jelzi: „A feladatot nem értem, utasítást kérek!” Természetes, hogy a gépeket nem ismerők szinte tisztelettel vegyes féle­lemmel tekintenek egy ilj’en „fennhéjázó” berendezésre. — Ez a tapasztalat Somogy­bán is? — Igen. Pedig nagyon sok céget, vállalatot és intézményt megkeresünk, meghívjuk a vezetőiket, hogy — ha szabad igy mondanom — laikusi szin­ten elmagyarázzuk és megmu­tassuk a gép működését. De nem jönnek el. A múlt év szeptember 1-étől dolgoznak a kaposvári számí­tóközpontban. Egyelőre még az oktatás folyik. Nyolcvanan — szervezők, programozók és a számítógépeket működtetők, az úgynevezett operatőrök — tanulnak itt, a létszámot azon­ban 1976. végére 160-ra növe­lik. Mit tud Robi bácsi? Az épületet hamarosan vég­leg átadják az építők. A ter­meket már eleve úgy tervez­ték, hogy később újabb, na­gyobb teljesítményű gépek is elférjenek itt. A gépteremnek egyébként nincsen utcára nyíló ablaka; klimatizált, szabályo­zott a pára- és a portartalom. Csak papucsban lehet bemen­ni. A FELIX C 265 típusú szá­mítógép beceneve: „Robi bá­csi”. „ö” a korszerű vállalat­Fekete ribiszke ötszáztíz vagon szörpöt készít a drégelypalánki Szondi Ter­melőszövetkezet. A bogyós gyümölcs termesztéséről híres szövetkezet az előző évben 140 vagon gyümölcsszörpöt ex­portált. Képünkön: Palackozzák a fekete ribiszkét. (MTI-fotó — Feheirváxy Ferenc íelv. — KS) irányítás és termelésszervezés kulcsa. Gyors és részletes in­formációkat tud szolgáltatni — természetesen a betáplált adatok alapján, amelyek lehe­tővé teszik, hogy jó döntések szülessenek, és — ez nagyon lényeges — megfelelő időben. A Számítástechnikai és Ugy- vitelszervezési Vállalatnál már negyedszázados működés ta­pasztalatai halmozódtak föl. Ennek alapján hozták létre Kaposváron az ország tizedik SZÜV-számítóközpontját. A FELIX C 256 a legkorszerűbb berendezések közé tartozik. Műveleti sebessége óriási: a másodperc egymilliomod része alatt végez el egyet Lyukkár­tyáról, mágnesszalagról és mágneslemezről dolgozik. Egy- egy lemezkötegen 25 millió byte tárolható. (A byte számí­tástechnikai adattárolási egy­ség.) Hogy mindez mit takar, arra jó példa: egy-egy közepes nagyságú vállalat anyaggaz­dálkodásának a feldolgozása hagyományos eszközökkel 2— 3 hétig tart. „Robi bácsi” 3—4 óra alatt végez vele. Ezek alapján joggal gondol­hatnék: a Somogy megyei vál­lalatok, intézmények, termelő- szövetkezetek keresik a lehető­séget, hogy minél előbb áttér­hessenek a számítógépes adat- feldolgozásra. Csakhogy ez nem olcsó mulatság. Kezdet­ben mindenképpen megterhelő a megrendelőnek. Adatfeldolgozás és tervezés Somogybán is kialakultak azonban az olyan méretű vál­lalatok, amelyek előbb-utóbb már kénytelenek lesznek a SZÜV-höz fordulni. Már most is sokan dolgoztatnak — egye­lőre — a pécsi központtal, amely egyébként a kapacitás teljes kihasználása miatt újabb partnerokat nem tud fo­gadni. Az anyag-, bér- és lét­számgazdálkodási adatok fel­dolgozását, a számlázást, az értékesítés napi megoldását, a tanácsoknak adatok feldolgo­zását (például a lakásnyilván- tartást) végzik itt a számító­gépek. Képesek egy-egy ilyen központban tcrmelésprogramo- zásra és a termelési feladatok gépre vitelére is. A számítógépek azonban olyasmit is „tudnak”, amelye­ket a korszerű gazdaságirányí­tás már nem nélkülözhet. Nö­velik a vezetők informáltságát, mégpedig „promt”: mindenkor és ‘ minden esetben tudnak adatot szolgáltatni. Ennek ré­vén például kedvezőtlen gaz­dasági folyamatokat időben ki lehet zárni. S növelik ezáltal a hatékonyságot, optimális termelési programokat dolgoz­nak ki. Említettük: kezdetben anya­gilag megterhelő a vállalatok­nak a számítógépes adatfel­dolgozás. Ha azonban a most felsoroltakat együttesen kérik a számítóközponttól — azaz: a vállalat teljes adminisztrá­cióját, adatfeldolgozását szá­mítógép végzi —, az előnyök már lényegesen meghaladják a megterhelést, és a gépi fel­dolgozás gazdaságossá válik. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni : ma a vezetői munka korszerűsítése attól függ, hogy sikerül-e a szellemi munka hatékonyságát a korszerű szer­vezéstechnikai eszközökkel, módszerekkel, a fejlett számí­tástechnika alkalmazása révén úgy megnövelni, mint a fizikai munkáét az ipari forradalom idején. A vállalatirányítás, a gazdálkodás döntések soroza­tából áll. Az irányítás színvo­nala viszont az informáltság­tól függ. Ezeknek a követel­ményeknek a kielégítésére a számítástechnika segítsége szükséges. Ha azt is leírjuk, hogy az októbertől próbaüzemelő ka­posvári számítóközpont beren­dezései Somogy megye összes igényeit ki tudják elégíteni, fölmérhető, milyen nagyság- rendű szellemi kapacitás for­dulhat egyéb feladatok megol­dására. Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents