Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

Életkedvét a munka táplálja MINDENKINEK az életé­ben van olyan pillanat, ami­kor hirtelen megváltozik min­den, s az ember nem találja a helyét. így járt Burányi László is hat évvel ezelőtt, amikor rokkantsági nyugál­lományba vonult — őrnagy­ként, egységpolitikai helyet­tesként. Huszonegy évet töl­tött el a néphadseregben, s ha nem romlik annyira az egészségi állapota, továbbra is a helyén marad. Egész kor­szak zárult le ezzel életében, hiszen a párt felhívására a salgótarjáni- üveggyár párt­titkára küldte el egykor e pályára. Baranyai László bá­nyászcsaládból származott, maga is dolgozott a bányá­ban. A fegyelmezett munka szeretetét onnan hozta magá­val, s ez a tulajdonság azóta is jellemzője. Most. amikor öt év esemé­nyeit elevenítettük fel, a ré­gi közös emlékek is szóba ke­rültek. Szinte hetenként ta­lálkoztunk az MHSZ központ­jában; nem tudott tétlenül otthon lenni, elfoglaltságot keresett. S ez természetes, hi­szen negyvenkét éves korában lett rokkantsági nyugdíjas. Amilyen munka csak akadt, mindent szívesen elvégzett az MHSZ-nél. Később pártve­zetőségi tagként tevékenyke­dett a FÉK pártszervezetében, majd — 1973-tól — a kapos­vári körzet 3. számú alapszer­vezetében. Hamarosan, meg­választották titkárnak, azóta ezt a tisztségét viseli. Nem volt könnyű azoknak a helyzete, akik akkor kerül­tek a vezetőségbe. Elsősorban a szervezeti életet kellett rendszeressé, tenniük. Fokról fokra haladtak: először kiépí­tették a bizalmiaik hálózatát. ■ a KISZ-szel is foglalkoznak e mert nagy a terület, s énéi- j jövőben, sőt a párttag asszo- kül nem lehet kapcsolatot i nyok révén klubfoglalkozáso- tartani a sok idős párttaggal. I kát terveznek a Kalinyin vá- Azután következtek a vezető- i rosrész pártonkívüli asszo- ségi ülések, a taggyűlések — j nyainak. A Damjanich utca és a tartalmi munka javítása. Ez bizony nem ment harc nélkül. Amikor a taggyűlés elé terjesztették a munkater­vet, többen azt mondták: le­hetetlen megvalósítani. A ve­zetőség tisztában volt azzal, hogy »szoros a terv«, de bí­zott benne, hogy együttes munkával eleget tehetnek ne­ki. EGY .10 FÉL ÉV múlva már a tagok is érezték, hogy mekkora a változás. A veze­tőség megbízatásokat adott: kérdőíveken is véleményt kértek a párttagoktól. Persze még akkor is akadt olyan, aki váltig azt hangoztatta: »Itt úgy sem lehet semmit sem elérni, ne erőlködjünk«. A titkár vitába szállt ezzel a nézettel, s azt is szóvá tette, nem mondják ázt a kommu­nisták,. hogy »nyugdíjas« pátszervezet, mert ilyen nincs. A kommunista. amíg csak tud mozogni, talál magának feladatot, a pártmunkából nem lehet nyugdíjba menni. Az eiső sikert az jelen­tette. hogy a munkatervbe foglaltakat mind megvalósí­tották. Ez alapot adott ahhoz, hogy növeljék az alapszerve~ zet kisugárzó hatását. Bara- nyi László a városi tanácson tájékozódott, s kiírta, hogy húsz tanácstag tartozik a te­rületükhöz. A népfrontveze- i tőkkel együtt tanácskozásra hívták őket, s megállapodtak az együttműködésben. A kör­nyékbeli úttörőcsapatokkal és a Honvéd utca sarkán épült házban nagyon, szép helyisé­get kaptak, s ez lehetőséget ad nyilvános pártnapok tar­tására is. Céljuk az, hogy a pártszervezet poliiiltai központ legyen, hatása kisugározzon a területre. Baranyi László hat évvel ezelőtt nem találta a helyét, most viázónt olyan sok az elfoglaltsága, mint régen. Legjobban annak örül, hogy tekintélyt vívtak ki -maguk­nak, hasznos munkát végez­nek. A Gelka hét kommunis­tája is az ő alapszervezetük­höz tartozik, s így hozzájuk fordult tanácsért az ottani KISZ-szervezet. Rendezvé­nyüknek is helyet adtak, s a fiatalok azAta •‘két szociális' la címért, kíizdő, brigádot ala­kítottak. A KlSZ-esek hálá­sak a segítségért, ennek egyik apró mozzanata például, hogy megjavították az egyik idős párttag televízióját, sőt a pártszervezetet is meglep­ték egy televízióval, amelyet Ők csináltak. Az egész jöven­dő klubéletet erre alapozzák. AZ IDŐS PÁRTTAGOK szí­vesen veszik, ha gondoskod­nak róluk, elintézik az ügyei­ket, vagy meglátogatják őket, ha betegek. A szociális, a be­teglátogató csoport révén eb­ben szintén szép eredményt ért el a 3. számú alapszerve­zet. A párttitkár mindig a munkáról beszélt. Legjobban ezzel jellemezte önmagát is. Lajos Géza Több mint hatezren a padláson Határaink önkéntes védelme Esküben vállalták gézzé s. Esküszöm . . 1 :— megillető1 előtt férfiak; a többségük fia­tal. aiig túl a húsz esztendőn. Határozottan mondjak az"es- kü szövegét. Arra tesznek, es-v küt, hogy önkéntes segítői lesznek a ^élügymfnfszté- riumnak, segítenek határőre­inknek ’ a »bari, hogy senki büntetlenül ne- kísérelhesse meg határaink megsértését... A berzencei önkéntes határ­őrcsoport ünnepélyes esküté­telénél jelen voltak a község párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteinek vezetői, ök is megilletődve hallgattak az esküt tevők szavait. Káplár János, a termelő- szövetkezet traktorosa, Di- czenti Gyula és Putics István, a termelőszövetkezet agrár­mérnökei, Simon István, a ta­nács gépkocsivezetője, Takács László, ■ a tsz, Putics László, a szociális intézet lakatosa — miközben az esküt mondja- — a feladatokra gondol. Arra, hogy a Dombó-csatorna, a Ve- csernye-erdő meg a Kapi­tány-szállás, azután a Csikó- járás', illetve a Dráva és az állomás környékén ezután sokkal nagyobb felelősséggel f Lukács Sándor főhadnagy kell 1 járpiuk, dolgozniuk, j a fiatal őrsparancsnokok közé mint eddig. Hiszen erre tét- j tartozik. Hat esztendeje vé­tek fogadalmat. 1 gezte el a tiszti iskolát. Elő­ször politikai helyettesként dolgozott Szalai József alez­redes mellett, az ő nyugdíjba vonulása után került -a pa­rancsnoki beosztásba. — Jól ismerem a berzencei embereket. Az elmúlt évék során mindenkire számíthat­tunk, ha az államhatárok vé­delme, sérthetetlensége került a szóba. Tavaly is többször tevékenyen közreműködtek a község lakói, jelentették a gyanús embereket. A múlt hónapban Páva Ferenc, a fogyasztási szövetkezet ven­déglőjének vezetője hívta fel a figyelmünket egy ismeret - len, túlságosan költekező em- bérré. Az egyik feltört pin- 3$; cében értük utol a 46 eszten­dős Oarvasi Gyulát, aki már 12 évet töltött börtönben s egy újabb szabadságvesztés végrehajtása elől szeretett volna illegálisan! külföldre tá­vozni. Remélem, munkánkat a jövőben így még tervsze­rűbben. szervezettebben vé­gezhetjük. A parancsnok azonban ezt nem bízza a Véletlenre. Az jőrs KISZ-szervezetét kérte ben például Szőke József j föl, hogy vállalja az önkén­közreműködésével fogtunk elitesek munkájának patronálá­á község környéki ; erdőben j sát. A kiképzéséhez szüksé- egy határsértőt. ; ges szemléltető eszközöket ők Az önkéntesek nagy lelke- készítik, s átadják tapaszta- sé3ess31“'k‘ész5TneE felelősség-'. Tataikat is. ' teljes ■ szolgálatuk -ellátására.-i Mielőtt az önkéntesek meg- Örömmel vállaltam, parancs- ' kezdik szolgálatukat, előbb a jiöki" megbízatásomat s adofto [tudnivalókat sajátítják el. A át_ tapasztalataifnat. Arra ké- tanulásra — csakúgy, mint a szítéin föl az önkénteseket, , szolgálat ellátására — munká- hogy szolgálatukat nagy fele- j juk után vagy szabad szom- lőséggei, fegyelmezetten vé- baton, ünnepen kerülhet sor. I Előbb — hogy a gyakorlati végrehajtást is megismerjék — a határőrökkel együtt, ké­sőbb önállóan tevékenyked­nek majd. Esküszöm . 1 i — még fris­sek a néhány nappal ezelőtti ünnepségek emlékezetes pilla­natai. Lakatosok, mérnökök gépkocsivezetők — különböző beosztásban dolgozók — tettek esküt határaink védelmére. Vállalták ezt a többletfelada­tot. Mert itt, a határ közelé­ben élni nagyobb felelősséget jelent. Sz. L. Fatyijlatfehép istálló padlásán. .Látványnak is gyönyörködtető: a sok fe­hér között villogni látszik tűzpiros taréjuk. Kapirgálnak, esznek, isznak — a fészkek­ben pedig napról napra több a tojás. Egy-egy padlástér ál­lományát —a több mint hat­ezer baromfit — egy asszony gondozza, de néha, a tojás öszeszedésekor, segítenek egy­másnak. — A két százas istálló pad­lásterét tavaly, saját erőből alakítottuk át erre a célra — jegyzi meg Simon Imre, a gyékényes! szövetkezet elnö­ke. A teljességhez hozzátar­tozik, hogy nemcsak itt, ha­nem a gazdasag más közsé­geiben is éltek ezzel. a lehető­séggel.. Hét kis szövetkezet, hét kis község egyesülésével ala­kult ki tavaly, év elején, ez a Dráva menti nagyüzem, és figyelemre méltó az a lele­ményesség. ahogyan a legelső évtől »rajta voltak« a gáká- nyi jó hagyomány folytatásán, kiteljesítésén. Ezért alaíkították át a kihasználatlan padlás­tereket, eredeti céljukra már nem alkalmas istállóépülete- ket, színeket. —; Jövőt..láttunk ebben. Az iroda falán a térképek mellett egy hatalmas plakát, rajta az. itt tenyésztett Shaver fajta büszkélkedik: — Nem túlzás az az adat — mutat rá Simon Imre —. hogy egy tyúk 288 tojást ter­mel. Nem ritka az ilyen ná­lunk sem. De kétszázötven átlagosan biztosan megvan. Tavaly a baromfiágazat be­vétele harmincmillió forint volt, ebből mintegy két. és fél millió forint a tiszta haszon. Az idén magasabbra emelték a mércét: a bevételi terv harminckét millió forint. Tulajdonképpen lassan, fő­ágazatnak tekinthető itt a baromfitartás. Az évi atlag 76—80 ezres tojóállomány után tizenhét millió tojást ér­tékesítenek. De ezen túl — éppen a férőhelyek bővítésé­vel lehetővé vált, hogy te­tyúkok , az t nyész.jércék nevelésével is foglalkozzanak?. Épp ezekben a napokban szállítanak ötezer jétcét Csehszlovákiába. Ebben az évben, a tavalyinál. har­mincezerrel többet, összesen 76 ezer előnevelt jércét érté- i kesítenek belföldön és külföl­dön. — Ez a lehetőség adta a gondolatot — mondja az el­nök —, hogy a mi szövetkeze­tünk háztáji gazdaságainak is érdemes lenne a baromfira szakosodni. A fejlődés vele­járója: ahogy a nagyüzemben nélkülözhetetlen, a kisüzem­ben is szükséges a szakosodás. Ha ezt a célt sl-erül megva­lósítani, akkor úgy vé.em, a nagyüzemet és a kisgazda­ságokat egységesen magába foglaló ágazattá válik ná­lunk a baromfitenyésztés. Az első lépés már megtör­tént. Garantált áron mind a hét községben megveszi a szövetkezet a tagoktól a tojást. Az átvétellel megbízott tag — aki három fillért kap minden tojás után —, bonyolítja le a tápellátást is. A következő, most szervezés alatt levő lé­pés az, hogy a kisgazdaságo­kat is ellássák a nagyüzem­ben tartott Shaver fajtával. A termeltetés természetesen szerződéses alapon történik, nemcsak a tojást veszi át ga­rantált áron a szövetkezet és biztosítja a gazdáknak a ta­karmányt, hanem gondosko­dik az utánpótlásról is. — Ha sikerül nekünk a to- jáátermelés egy részét a ház­tájiból biztosítani, akkor a nagyüzemi férőhelyek na­gyobb hányadán foglalkozha­tunk tenyészjércék nevelésé­vel. A padláson patyolatfehér tyúkok; kihasználatlan épület nemigen van a nagyüzemben. Egy-két év múlva ezen a vi­déken járva talán a lakóhá­zak körül sem lesz üresen ál­ló gazdasági épület. Vörös Márta Gazdálkodási verseny a III. tsz-konyresszus tiszteletére Most, a napokban adják át megyénkben a kiváló szövet* kezet címet elnyert gazdasá­goknak a kitüntetést. A göllei, a kapcafői, a héthelyi, a mesz- tegnyői, a mernyei és a nagy díjazásához harmincezer fo­rinttal járul hozzá. A két or­szágos versenyt különböző megyei, szövetségi szintű ver­senymozgalom egészíti ki. Egyre terjed szövéSkezetaink­bajomi termelőszövetkezetnek j ben a szocialista brigádmóziga- ítélte oda a MÉM és a TOT lom, ma már CS tsz-ben 428 — a múlt évi gazdálkodás eredményei alapján. Ma dél­után a nagybajomé Lenin Tsz- ben tartják a kitüntetés át­adásának bensőséges ünnepsé­gét. Ezek, a szövetkezet életében mindig emlékezetes esemé­nyek még a múlt év munká­jához kapcsolódnak, de most már inkább arról van szó. hogy a termelést segítő ver­senymozgalmak melyikébe kapcsolódjanak be az idén. A gazdaságoknak ebben az év­ben is többfele versenymozga- lom szervezését ajánlja a tsz- szövetsóg elnöksége. Változat­lanul folytatódik a kiváló szö­vetkezet címért folyó országos gazdálkodási verseny; az V. ötéves terv ágazati céljainak elérése érdekében pedig meg­kezdődött a tejtermelési ver­seny, amelyhez szövetkeze­teinknek több mint a fele csatlakozott. A szövetség el­nöksége legutóbbi tanácskozá­sán elhatározta: a legjobb eredményt elért gazdaságok brigád tevékenykedik. Az ez évben meghirdetett, a szö­vetség kiváló brigádja címre az öt évnél régebbi közössé­gek pályázhatnak. A pályá­zatok elbírálása után évente három brigádnak ítélik oda ezt az elismerést. Az ifjúsági versenyeknek, a kombájnosek nyári ós őszi betakarítási ver­senyének jó hagyományai vannak a megyében, ezért eze­ket a versenyformákat az idén is folytatják. Ez év őszén összeül a ter­melőszövetkezetek III. kong­resszusa. A szövetség a kong­resszus tiszteletére meghirdet­te az éves gazdálkodásra épü­lő kongresszusi versenyt. A versenyfelhívást valamennyi tsz-nek megküldik, s június 15-ig összegyűjtik a jelentke­zéseket. A verseny értékelésé­re a zárszámadások után ke­rül sor. A kongresszusi ver­seny első három helyezettjét tizenöt, tíz- és ötezer forint pénzjutalomban, valamint el­ismerő oklevélben részesítik. Szalai József nyugdíja? ha­tárőr alezredes az / önkéntes csoport parancsnoka. — Több mint három évti­zedet töltöttem határőrizeti szolgálatban. Berzencére 1959- ben kerültem, s tizenhat éven át voltam őrparancsnok. A lakossággal igen jó kapcsola­tot alakítottunk ki. sokat se­gítettek munkánkban, 1974­• • Öreg buszok mesterei o riás ddnnyeszeletekre emlékeztet az ezer­nyolcszáz négyzetméte­res, nagy javítócsarnők te­tőzete a 13. számú Volán te­lepén. Bent a csarnokban harminc — fiatal — ember dolgozik a járművek felújí­tásán. 127 autóbusza van a 13. számú Volánnak, s ebből 22-t már selejtezni kellett volna. Harsányi László főmérnök egykor maga is a javítórész- iegnél dolgozott. — Ha egyik vagy másik jármű késik, sokszor nem rajtunk múlik — mondja. — És az anyagellátás . .. A kivilágított aknán gyö­nyörű panorámabusz áll. Mö­götte ponyvával letakarva az új motor. A kibelezett jármű körül négy ember: Kapitány Vilmos és Balogh Dezső — két serkenő bajszú szerelő — és két sofőr. — A »diagnosztizálásnál« fontos, hogy a »pilóta« jelen legyen, s elmondja mit ész­lelt. Mintha orvosnál lenne. — Ha már nekiállnak, gyorsan és jól rendbe szedik — így az egyik sofőr. — Csak győzzük türelemmel... — Három kocsink is áll, -mert nem kaptunk motofl — panaszkodik Horváth József művezető. — Ha anyaggon­dunk nem lenne, sokkal üte­mesebben dolgozhatnánk. — Az a legbosszantóbb, amikor húszfilléres alkatrész miatt nem megy egy milliós értékű autóbusz — dohog Müllner József csoportvezető, az Április 4. szocialista bri­gád vezetője, ö 1961-ben ke­rült ide — ipari tanulónak, s tíz év múlva brigádveze­tőnek választották munka­társai. Együtt kezdett Baracsi Lajossal. Zsobrák Józseffel. 28—29 évükkel itt ők az idő­sebbek. Nemcsak a műhelycsarnok sarka, hanem az udvar is munkaterületük. Ott épp tor­lódás van. Ilyenkor naponta tizenegy autóbusz^ javítanak. Lehet, hogy ezért berzenke­dik Baracsi Lajos a kocsi el­len: •— Nekem csak olyan van, amiben baba fekszik. Soha nem lesz autóm. Sokszor na­pok mennek rá. amíg mi magunk elkészítjük azt az alkatrészt, ami hiányzik a boltokból... Ilyenkor bizony zsörtölődünk is. Nekünk az lenne jó, ha olyan ütemben dolgozhatnánk, hogy üres le­gyen az udvar. Szép Ikarusz 266-os kanya­rodik mellénk. Nincs szélvé­dő’ üvege. — Na tessék, a második a pécsi járatból! Két fiatalember guggol az egyik busznál. Csőtengely- törés és fékhiba. Arra János az egyik szerelő, ő is itt ta­nulta a szakmát: — Vargabetűvel tértem vissza — mondja. Elmentem szerencsét próbálni; dolgoz­tam termelőszövetkezetekben és a tejiparnál. Csakhogy se­hol sincs olyan jól fölszerel­ve a javítóműhely, mint itt. Meg aztán itt sofőr is lehet­nék ... Zsalakovics Zoltán közre­adja a szerszámokat, ö az idén végezte a szakmunkás- képzőt. Szinte issza minden szavát a nála alig őt évvel idősébb mesternek. Sétánk során türelmetlen sofőr kiabál kísérőm után: Küldjenek már szerelőt! — Mihelyt fölszabadul az egyik, azonnal. — Már látom, ha szerelő­höz akarok jutni, korábban kellett volna nősülnöm ... Most különösen nagy a torlódás. Ilyenkor túlóráz­nak. Havonta egy munkásra itt 12 óra jut. Állandó ügye­letet tartanak, s négy mű­szakba kell osztani a har­minc embert. Három-négy szerelő, két lakatos, egy vil­lanyszerelő. Akik gimnázium­ban vagy gépipari szakközép­iskolában tanulnak, állandó éjszakások. önként vállal­koznak erre. Ha kérik, va.av ha végeztek tanulmányaik­kal, áthelyezik őket másik műszakba. Az »átfedő« mű­szakban — vagyis reggel nyolctól délután négyik — azok dolgoznak, akik mesz- sziről járnak be. Ezenkívül két műszak délelőtt, illetve délután dolgozik, váltakozva. V asárnap és ünnepnapo­kon is adnak szolgála­tot. Karácsonykor, hús- vétkor önkéntes alapon jön­nek be. Ettől húzódoznak leginkább a legényemberek. És szinte törvényszerű, hogy a családosok megértőén bó­lintanak, s ők vállalják. Gombos Jolán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents