Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

Kiss J. SE a megyei bajnokság élén (Folytatás a 4. oldalról) Balatonlelle: Szűcs — Kuchta, Kenéz, Vázsonyí, Berdán, Bolla, Vass Z., Hiba, Nádasdy, Takács (Vass S.), Tóth (Both). Edző: Cser László. Fonyód: Fodor — Horváth, Bódis, Gyuricza, Fejes (Novak), Gyurkő, Zámbori, Nagy S., Kocsis, Vecsera (Sántha), Ba­sics. Edző: dr. Vida János. Tavaszi legjobb játékával rukkolt elő a hazai együttes, végig támadott és három ka­pufát is lőtt. Szünet után a fonyódiak nagy erőfeszítése­ket tettek az egyenlítésért, de a leltelek az utolsó félórában ismét ellenállhatatlanok vol­tak. Góllövők: Takács (3), Vass Z., Riba. Jók: Kuchta, Kenéz, Vass Z., Riba, Takács, illetve Fejes, Novak. Balatonlelle ifi—Fonyód ifi 3:0 Hajas Gyula Lengyeltóti- 4:0 (1:0) Lengyeltóti, Kreiner.-Bamogyi B. SE 200 néző. Röplabda NB II Egy vereség, egy győzelem Pécsi VM—K. V. Izzó 3:0 (12, 12, 10) Izzó: Böröczfi, Lengyel, Ga- dár, Csonka. Kiss, Molnár. Csere: Kurucz, Oláh, Hollóst, Suta. Nem tudta megismételni az MNK-toan nyújtott jó teljesít­ményét a kaposvári női együt­tes a pécsiek ellen. Sok volt a nyitásihiba és ezúttal hiányzott a lelkesedés is. Az idény leg­gyengébb játékával szenvedett vereséget az együttes. Pécsen szerepelt a K. Dózsa férfi röpdabdacsapata is. Szá­mukra már jobban sikerült a kirándulás. K. Dózsa—Pécsi VM 3:1 (13, 10, —10, 10) K. Dózsa: Hódosi, Gelencsér 11., Sziklai, Béri. Zóka I., Páldi. Csere: Mészáros, Tóth. A mindvégig izgalmas, vál­tozatos találkozón jobb volt a kaposvári együttes, mely ütő­erőben és mezőnymunkában is ellenfele fölé kerekedett. A negyedik játszmában már 10:5-re vezettek a pécsiek, in­nen fordított a Dózsa. Elsősor­ban Hódosi és Déri játéka emelkedett ki. Lengyeltóti: Kovács J. — Kesz­tyűs, Schmida, Szabó (Kiss), Ri­ba, Nagy, Szálai, Mátyás, Hosszú, Kovács G. (Somogyi), Bodó. Ed­ző: Haszon Lajos. Somogyi B. SE: Kovács — Hollós, Rúzsa, Németh, Lencsés, Bayer, Giczinger, Varga, Béres, Kisrigó (Velladics), Kéri. Edző: Szabó Károly. Végig a lengyeltótiak irá­nyították a mérkőzést, és lel­kesedésükkel megérdemelten nyertek a szétesően játszó vendégekkel szemben. Góllö­vők: Hosszú (2), Bodó, Szalai. Jók: Schmida, Kesztyűs, Má­tyás, illetve Giczinger, Hollós. Rákóczi ifi III.—Lengyeltóti ifi 12:1 Horváth László A bajnokság állása 1. H. Kiss J. SE 25 20 1 4 92-35 41 2. Marcali 25 17 6 2 M-26 40 3. Nagyatád 25 16 5 4 67-30 37 4. Latinca SE 25 14 8 3 68-20 36 5. Csurgó 25 13 7 5 67-35 33 6. B.-lelle 25 13 7 5 57-36 9$ 7. Vasas ző 10 6 9 51-44 26 8. Fonyód 25 10 3 12 »0-52 23 9. B.-boglár 25 lif 2 13 46-56 23 10. Szőnyi SE 25 8 3 14 46-60 19 11. Gyékényes 25 7 5 13 42-80 19 12. Lengyeltóti 25 7 4 14 32-62 18 13. K. Gazdász 25 6 5 14 30-57 17 14. K. H. Vasutas 25 7 2 15 46-55 16 15. Somogyi B. SE 25 4 5 16 30-104 13 16. Hetes 25 2 3 20 25-79 7 Megkezdődött az írószövetség közgyűlése Dobozy Imre főtitkár referátuma A fővárosi tanács díszter­mében tegnap megkezdődött a Magyar írók Szövetségének tisztújító közgyűlése. Az el­nökségben foglalt helyet Aczél György, a Minisztertanács el- nökhelvettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és dr■ Orbán László kulturális miniszter. Megje­lent dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint politikai, kulturális, művészeti életünk több vezető képviselője. Az írótársadalom felelősségteljes számvetését élénk érdeklődéssel kísérték a társszövetségek, művészeti tes­tületek küldöttei is. A jelenleg 467 tagú írószö­vetség közgyűlésének • részve­vői egyperces felállással adóz­tak a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt pályatársak emléké- | nek. Ezután Garat Gábor fő­titkárhelyettes mondott meg­Házhoz viszik a könyvet A Somogy megyei tanácsi könyvtárak 1975. évi statisz­tikai adataiból: Kaposváron két önálló — a Palmiro Tog­liatti és a központi városi —, valamint tizenkét fiókkönyv­tár működik. Ezekben tavaly 137 982-en fordultaik meg, és olvasóként huszonhat kötetet kölcsönöztek. A fiókkönyvtá­rakat a város perifériáján ta­láljuk. A negyedik ötéves tervben a Kulinyin város­részben helyet biztosítottak a Petőfi-em! ^könyvtárnak. Az iméntiek 4m>y hányada el­avult az utóbbi alapterülete pedig kicsiny. A város külső részeiben bibliobusz beállítá­sával segíthetnek a jobb könyvellátáson — erről tár­gyalt a városi tanács és a Volán 13. sz. Vállalat. A város azonban évről évre fiatalodik. Épül-e új, korszerű és meg­felelő alapterületű klubkönyv­tár ezeken a helyeken? A bibliobuszról a Volán 13. sz- Vállalatánál Suri Sándor igazgatóval beszélgettünk. — A »Társadalmi munka Kaposvárért« akció keretében vállalatunk bibliobusszal se­gíti a könyvellátást. Július elején kiselejtezünk egy Ika­rus 66-os típusú buszt, mely­nek értéke így is százezer forint. Társadalmi munkában száznyolcvanezer forintért fel' újítjuk, és vállaljuk a továb­biakban a busz karbantartá­sát is. Az Április 4. szocialista brigád — Milliner József bri­gádja — végzi a felújítást, Marosi János brigádja a szer­vizmunkákat. A könyvtári berendezéseket a tanműhely dolgozói és az ipari tanulók szerelik be. A buszt előrelát­hatólag szeptember közepén átadjuk új rendeltetésének. Hotter István, a városi könyvtárak igazgátója így tá­jékoztatott: — Tizenhárom kölcsönző- állomást tervezünk. Kaposvá­ron az Egyenesi úton, a Cen­tenáriumi park mögött épült részen, a Gorkij utcában, a Kinizsi lakótelepen, a Buzsáki utca környékén rendszeresí­tünk megállókat, de szeret­nénk eljutni a városhoz közeli kis településekre is. Ha a ta­nácsok módot találnak rá, Zi- mányban, Somodorban, Orci- ban, Magyaregresen, Somogy- aszalón, Antalmajorban, Ré­páspusztán is kölcsönözhetnek az olvasók a bibliobusz köny­veiből. — A bibliobusz hasznos le­het az olvasóvá nevelésben, a jobb könyvellátásban, a köz- művelődésben. De a fiatalodó Kaposvár sok új háza szintén messze esifc a könyvtáraktól. Épül-e új kiubkönyvtár?- Megint csak nem épül, hanem »elhelyezést nyer« egy klubkönyvtár az új városrész­ben, mint a Petőíi-emlék- könyvtár, melynek helyiségeit nem ilyen célra tervezték. Két hetvenhét négyzetméter alap- területű helyiséget kapunk a Petőfi utca és a Füredi utca környékén az új házakban. Előreláthatólag 1980-ban. köl­tözhetünk be. Mi azt szeret­nénk, hogy a jövőben könyv­tári rendeltetésének megfele­lően tervezett épületet kap­junk a félmegoldások helyett. — Nem segíthetnének addig is az iskolák? — Az iskolai könyvtárak jelenleg nem ' képesek kielé­gíteni a felnőtt lakosság igé­nyeit ám ha könyvbeszerzé­sük a tanácsi könyvtárhálóza­téval együtt történne, ezek is segítséget 'nyújthatnának. Eh­hez megtettük az első lépése­ket. H. B. nyitót, majd Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára tartotta meg a beszámolóját. Több kérdéskört érintő beszámoló­jában áttekintést nyújtott a 70-es évek magyar lírájáról, próbájáról, drámairodalmáról, elemezte a műfordítást, a gyermek- és ifjúsági irodalom helyzetét és az irodalom fej­lődésében jelentős küldetést teljesítő kritika állapotát is. Hangsúlyozta: íróink többsége aktív módon igenli a szocia­lista építést, a munkásosztály, a ipárt vezető szerepét, a mun­kás-paraszt szövetség tényét, a szövetségi politikát, a mező- gazdaság gyors iparosodását, a falusi élet szocialista átala­kulását. Jó művek jelzik ezt — érettebb s fiatalabb íróink tollából egyaránt. A referátumot követő vitá- | ban felszólalt Óvári Miklós is, aki — átadta az MSZMP KB üdvözletét és jókívánságait — kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a közgyűlés jól fogja szolgálni társadalmunk to­vábbi szocialista átalakítását és kulturális életünk, a ma­gyar irodalom fejlesztését. A Központi Bizottság titkára el­sősorban azokról a kérdések­ről beszélt, amelyek alapve­tően meghatározzák orszá­gunk, népünk helyzetét, s így azt a természetes környezetet is;- amelyben mai irodalmunk él, dolgozik, fejlődik, s amely­ből kiszakadva, gyökértelenül elsorvadna. Több felszólalás is elhang­zott a referátumot követő vi­tában- A közgyűlés ma foly­tatja munkáját. Jön a nyár, utazunk Az Aurora hajnalt jelent Mi más vonzana idegen tájak megismeréséhez, mint az egymástól oly különböző hangulatok, melyek együtte­se maga a világ — ha hi­hetünk a költőnek. Ne gon­doljunk most a takarékos­ság fanyarkás napjaira, hagyjuk itthon a cédulát, melyre rokonok, barátok és ismerősök lajstromozták a vásárlandó áruk címjegyzé­két. Kár az időt árfolyamok átszámításával, értékcikkek kalkulációjával tölteni. Amit élményben hozunk, az mind­ezek százszorosa, s pénzben ki nem fejezhető. Így május végén a krakkói óváros piacterének reneszánsz épületekkel körülvett négyze­tében Juvenáliákat rendeznek a fiatalok, ünnepelve a tanév és a diákélet végét. Szinte járva ki ne hagyjuk a Het- man-házat, melyről minden irodalomszerető embernek Sienkiewicz történelmi re­génysorozata jut az eszébe, ahol sok száz oldalon át vív­nak egymással lovagok és hetmanok... Karcsún kígyózva kanyarog a Visztula, s úgjr osztja ketté Varsót, mint a Duna Buda­pestet. Ide vágyott vissza Chopin polonézeiben, Madame Curie a poloniumnak nevet adva — hisz a lengyelek polanának nevezik a Tátra havasi rétjeit is —, mivel minden, ami közel áll a szí­vükhöz, zene, tudomány vagy természeti szépség, hangzásá­ban, elnevezésében is csak lengyel lehet számukra. Varsó -a barokk és a bar ba­kán városa; ez utóbbi a négy- ... tornyú, régi városfalkapu, megpezsdül a Wawel, ez az I melynek tövében bohémkodó ősi erőd- és várrendszer, mely | festők idézik a párizsi Latin Hagymakupolák a Kremlben. palota is, domb is, ékszer is I Negyed hangulatát. A Nowy a Visztula felett. Egy darab j Sviat a mi Váci utcánk pár­történeti emlék a lengyel | ja, a pompás kirakatok iránt itt is mivel tül a reneszánsz építöművé- I szívesebben tartózkodik a régi múltból. A korai román stí- j kevéssé lelkesedő férj lustól a tiszta gótikán kérész- j fukarnak neveztetik, szetek legizgalmasabb fejeze­teit olvashatjuk' ki a kövek, I homlokzatok, árkádok mögül. És a Hejreal-toronynál meg-1 Fugger-ház borozójában, ahol immár 300 éve finom, könnyű bort mérnek az árkádok alatt. A poraiból újjáéledő Var­állva hallhatjuk .a legendát a sót a több száz éve elhunyt kürtösről, akit a hajnali éb­resztőt fújva ért hajdanán a tatárok nyílvesszeje. A palo­ta követfogadó terme volt valamikor a »fejes-terem«, s ez kétféleképpen is igaz, mi­vel a csodálatos szépségű, ka­zettás mennyezet minden kockájából egy-egy faragott emberfej tekintett alá régen a nagy tekintélyű követekre, ma a turistákra. A várban velencei festő, Canaletto segí­tett újjáépíteni. Nem. ez nem időzavar: az ő vásznai alap­ján rekonstruálták a régi házakat, tereket, kanyargós utcákat, amikor a második vi­lágháború iszonyata véget ért, s a romhalmazzá vált város csak Canaletto képein élt to­vább. A Balti-tenger lengyel ka­puja a nagy kikötőváros, GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS Az elemi létfenntartás gond terhei mellett szembe kellett, néznie a felekezeti vi­szályokkal. Hívei túlsúllyal protestánsok, közülük a túl­zók arra számítanak, hogy el­jött az. idő megfizetni a ka­tolikusoknak. Ez utóbbiak közül a szélsőségesek a Kál­vin és Luther hitén lévők nagy befolyása miatt méltat­lankodtak. Rákóczi nehezen értette meg velük, hogy ő nem a felekezeti éredekek, hanem a függetlenség egye­temes kívánalmai szerint ipar­kodik helytállni fejedelmi posztján. Ezért fogadta öröm­mel Bercsényi Miklós híradá­sát: Telekessy István egri püspököt hosszú viták után sikerült a kurucok mellé ál­lítani. Nagy szó volt ez. mert várát még a császáriak birto­kolták. Fejfájdító gondot okozott a külpolitikai helyzet is. A Rá­kóczi személyének szóló tisz­telet távolról sem jelentette azt, hogy az uralkodók lelke­sen siettek Magyarország tá­mogatására. XIV. Lajos, a franciák valóban nagy kirá­lya Magyarország felé azzal mutatta meg nagyságát, hogy mindössze taktikai elemnek tekintette világpolitikai sakk­húzásaiban. Gáláns szavakban bőkezű, de segítésben a szó­szegésig megbízhatatlan. Ér­demi támogatás helyett né­hány hadmérnököt, katonai tanácsadót küld, és csekély pénzbeli .segélyt folyósít. Rá­kóczi különös érzékkel ismer­te fel a belső helyzet és a mindeddig egyetlen főpapot diplomáciai összefüggések sem tudtak csatlakozásra bír- egymásra utaltságát. Hosszú ni. Most megtört a jég. a ha- évszázadok óta nem volt talmas kiterjedésű .egri püs- olyan magyar államférfi, aki pökség feje szembefordult a úgy értett volna a külpoliti- Habsburgokkal, noha Eger kához, mint ő. Kiutat keresve a bezártságból; Ráday Pált követségbe küldte a porosz udvarhoz és a svéd királyhoz, hogy lépjenek szövetségre a függetlenségért küzdő Ma- gyáffciiszággal. Ausztriát sem lehetett ügyetlenséggel vádolni. Min­dig több vasat tartott a tűz­ben, meg-megújuló lépései alapos, folyamatos értékelést igényeltek. Heister generális lett a császári haderők ma­gyarországi főparancsnoka. A Carafía óta legvadabb tábor­nok a fenyegetésre helyezte a hangsúlyt, így eleve' kétségek támadtak Rákócziban az oszt­rák békülékenység iránt, de azért részt vett az 1704. már­cius 10-én kezdődő gyöngyösi fegyverszüneti tárgyaláson. Kinyilvánította, hogy szabad királyválasztást, teljes pa­tikai és gazdasági független­séget követel Magyarország­nak. Ha békét kötnek, az csak Anglia, Hollandia, Svédország, Lengyelország kezessége mel­lett válhat lehetségessé- Bécs elutasította 25 pontba foglalt feltételeket. a tárgyalások megszakadtak, nem maradt más hátra, mint a fegyverek további küzdelme. Az összes gond és teher el­lenére katonailag jó pozíció­kat vallhatott magáénak, ő rendelkezett a kezdeményezés előnyösebb lehetősegeivel is. A barbakán Varsóban. Gdansk, s ide már egész kö­zel van Kalinyingrád. Itt áll­junk meg egy lélegzetvételre, mert ez már a Szovjetunió, s ezt a földrésznyí országot be­utazni még gondolatban is monumentális vállalkozás. Kezdjük a nézelődést talán Leit ingrádban? Már csak Puskin miatt is, hiszen »Jev- genyij Anyegin Pétervárott, a Néva-parton született...« Azon a Néva-parton, melynek »fehér éjszakáit«.. Dosztojevsz­kij formálta prózai remekké. Ahol a városalapító I. Péter bronz lovasszobra márvány­talapzaton ágaskodik szinte suhanva, és mégis mozdulat­lanul, a végtelenbe. Ahol a kikötőben most is ott horgo­nyoz a háromárbocos Aurora cirkáló, neve a hajnalt je­lenti. Harmonikus épületará- nyok adta kompozíció a Téli Palota x és az Admiralitás együttese az Ermitázzsal — mely a világ egyik legjelen­tősebb képzőművészeti mú­zeuma. Végigsétálva a Nyevszkij proszpekt tágas, ■nyílegyenes sugárútján, P,imszkij-Korszakov dalla­mait dúdolhatjuk, a Szadkót persze, .hiszen nincs ide mesz- sze Novgorod városa, ahol a mesebeli kereskedővel annyi minden megesett, hogy végül is élete operalibretlóvá vált... Gyalog egy kicsit messze volna a »Nyevszkijről« a Le- niniga’ádszkij prcszpektre sé­tálni, mivel ez utóbbi mar Moszkvában van. Es itt a tengernyi látnivalóból mit emeljünk ki? A Blazsennij aranyfényű bizánci hagyma- kupoláit, a Kreml ősi falait környező építészeti remekmű­veket,, vagy a történelemből, irodalomból, a tudomány re­vén ismert hírességeket: a Kreml toronyóráját, a Lomo­noszov Egyetemet, a modern, sima szépségű Gagarin teret, a klasszicista stílusú Nagy­színházát, a balett világköz­pontját? És nem lehet kihagyni Ki- jevet sem, a legősibb orosz várost, a sötétszínűre pácoló- dott ikonok, régvolt fejede­lemségek, drágakövek, éksze­rek és finoman cizellált kéz­műipari remekek városát. S már a hátunk mögött van Szmolenszk, Napóleonnal és Kutuzovval, Tolsztojjal együtt — újra kell olvasni a Háború és békét. A Fekete-tenger partja, a Kaukázus déli lejtője medi­terrán hangulattal, ■ tágas, le­vegős. mór stílusba hajló épületekkel, a Grúz Hadiutat szegélyező változatos tájakkal vár. Jereván utcáin a keleti bazárok hangulata ötvöződik a hipermodern, széles sugár- utakkal; a kecses ívű, rézből kalapált, művészi veretű kan­csók mellett korszerű háztar­tási gépek sora, és mindenütt szikrázó, déli napfény. Az ör­mény—török határon a Mu- sza-Dag hegycsúcs, melyről Werfel világhírű könyve, a »Negyven nap« jut az eszünk­be. Valahol a közelben cso­bog a bahcsiszeráji szökőkút a szomorú Girej kán palotá­jában, s vele már a török háremek és karavánszerájok hangulata is utunkhoz társul. Inner csak egy lépés a Hel- leszpontoSz. a tengerszoros, mely Ázsiát Európától elvá­lasztja. De itt már Hero és Leander története fogad, s ez már görög rege. Itt álljunk meg, s folytassuk az utat Gö­rögországban. Bedö Ildikó (Folytatjuk.) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents