Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

Az őrs egy napja Készt vesznek a kongresszusi versenyben Egy kissé fáradtan, mégis jókedvűen vonul be az őrsre a járőr. A parancsnok — Mol­nár Géza határőr szakaszve­zető — jelenti az ügyeletes­nek, hogy szolgálati útja alatt semmi különös esemény nem történt. Azután siet a körlet­be leszerelni, mert mint KISZ- titkárnak nagyon sok a tenni­valója. — Haklik István hadnagy elvtárssal, a politikai helyet­tessel együtt mi is részt ve­szünk a határőrség KlSZ-istái- nak holnap kezdődő kerületi küldöttértekezletén. Szeret­ném ott elmondani, hogy az őrs fiataljai, a KlSZ-szerve- zet, miként készülnek az if­júsági szövetség IX. kongresz- szusára. Február elején a szolgálat fegyelmezettebb el­látása érdekében versenyt kez­deményeztünk, s ebbe minden KÍSZ-tag benevezett. Körzetünkben kjét olyan köz­ség is van — Babócsa és Bol- hó —, amely az elmúlt évek során kiérdemelte a határőr­község kitüntetést. Az őrs és a két község KISZ-szervezete között rendszeres a kapcsolat, részt vesznek egymás rendez­vényein. Babócsán a játszótér építésében, Bolhán a parkosí­tásban segítenek. A babácsai úttörő-határőrszakaszt az őrs KISZ-esei patronálják. Tavaly is tartottak, s az idén is ren­deznek határőrnapot, amikor különböző versenyeket, tech­nikai bemutatókat tartanak. Május 9-én közösen ünnepük a győzelem napját. Éppen huszonöt esztendeje, hogy határőr lett Farkas Lász­ló alezredes, őrsparancsnok. Munkáját negyedszázadon ke­resztül Somogybán végezte, jól isimeri az itt élő embere­ket. Alakulástól tanácstag, most a Babócsai Községi Kö­zös Tanácsnál látja el ezt a közéleti tisztséget. — Feladatainkat csak a la­kossággal szoros kapcsolat­ban, velük együttműködve oldhatjuk meg eredményesen. Én Heresznyén vezetek párt- oiktatást, politikai helyettesem Bolhón. Ezt a lehetőséget is hasznosítjuk a határőrizettel kapcsolatos feladatok megva­lósítása, az együttműködés hasznosabbá tétele érdekében. Nagyon sok segítséget kapunk a lakosságtól. Legutóbb is az ő jelzésük alapján fogtunk el Babócsa és Háromfa között egy csavargó bűnözőt. A parancsnok és Haklik Ist­ván politikai helyettes is elé­gedetten beszél arról a ver­senyről, mely az őrsön a KISZ IX. kongresszusának tisztele­tére, a fegyelmezettebb szol­gálat ellátása érdeliében in­dult. — A KISZ-vezetőség rend­szeresen figyelemmel kíséri a szolgálat ellátását, a kiképzé­si feladatok végrehajtását. Ök tesznek javaslatot a parancs­noknak a kiemelkedő munkát végzők meg jutalmazására. így kapott például négy nap juta­lomszabadságot Takács Pál határőr. Amióta a verseny megkezdődött, tizennégyen ré­szesültek dicséretben, s egyet­len KISZ-fia­talt sem kel­lett figyelmez­tetni, illetve fegyelmezet­lenség miatt felelősségre vonni — mond­ja a politikai helyettes. Molnár Géza KISZ-titkár a szolgálat fe­gyelmezett el­látásában sze­mélyesen mu­tat példát. Ezért kapta meg áp­rilis 4-én a sza­kaszvezetői rendfokoza­tot. S az ün­nep utáni első taggyűlésen az őrs kommunis­tái arról határoztak, hogy Molnár Gézának a soraikban a helye. Egyik ajánlója a KISZ-szervezet, a másik pe­dig parancsnoka, Farkas László alezredes. Így mondott véleményt: — Tizenhárom hónapja lát­ja el a titkári feladatokat. Ez idő alatt javult az őrs ifjúsági élete, a területi KlSZ-szerve- zeteklkel tartalmasabbá vált a kapcsolat. Fegyelmezettebben, lelkiismeretesebben látják el a határőrök feladataikat, s eb­ben a KISZ-titkárnak jelentős érdeme van. Politikailag , is érett, alkalmasnak tartom a párttagságra, felelősséget vál­latok érte. Negyedszázada határőr Farkas László alezredes. S hogy így látták az őrs kommunistái, azt bizonyította: a felvételt egyhangúlag meg­szavazták. így történt ez a fel- szabadulás tiszteletére rende­zett ünnepi KISZ-taggyűlésen is, ahol három határőr, Duhaj István, Pintér József és Varga Ignác felvételéről döntöttek. A jövőben már mint KISZ-tagok vesznek részt abban a kong­resszusi versenyben, amelyben eddig is eredményesen szere­peltek. Szalai László Felkészültek a zavartalan A húsvéti ünnepekre meg­növekvő igények kielégítésére a hagyományoknak megfele­lően nagy körültekintéssel, az ellátás gondos megszervezésé­vel készül fel az élelmiszer­kereskedelem. A hűsvét előtti héten a ta­valyinál 6,3 százalékkal több, összesen 748 vagon hús és húskészítmény kerül az üz­lethálózatba. A szokásosnál 5 százalékkal több sertéshúst hoznak for­galomba. Húsvéti füstöltáru­ból — sonkából, tarjából, la­pockából, kötözött húsból stb. — a tavalyinál valamivel töb­bet, 250 vagonnyit kínál a kereskedelem a hétfőn kezdő­dő »sonkavásáron«. Az ün­nep másik »fő alapanyaga«, a tojás, ebből is bőségesen el­látja a lakosságot a kereske­delem. Baromfiból 20 száza­lékkal több, országosan 200 vagon kerül a boltokba. Az igények szerint kínálnak csir­két és pulykát, kevesebb vi­szont — az idénynek megfele­lően — a hízott és pecsenye liba és kacsa. BERZSENYI-HISTÓRIÁK A nagy vihar II. Berzsenyi jobbágyai a nagy pajta alá menekültek. Vitola hajdú erősen nézett a mos­tani temető felé, és így szólt: — Oda nézzetek, emberek — a domb felé mutatott, ahol most Berzsenyi emlékműve áll —. ott egy ember áll, és néz főnek a Balaton felé. És úgy áll ott, mint egy. kűbál- vány. Nem siet hajlék alá. Mit néz? Mit szemlél az ott? Na, most megindult — jegyez­te meg valamelyik. — Jézus ne hagyja el, a nemzetes úr! — mondta Vitola. — Aztán még most sem siet, ha elkapja az idő, akkor megént sehun se lesz — szólt közbe Ferencz Gábor. Erre azt mondja a Kisjóska Miska: — Akkor majd még jobban bántya a zsábája. Máma úgyis azt mondta, hogy megént igen szaggattya. Ugye, Gábris? — bizonyíttatta a társával. ­— Azt mondta, amikor ra­kodtunk- De én meg azt mon­dom nektek, elhiszitek-e, hogy valami verset silabizált magá­ban ott a dombon, amint né­zett a Badacsony felé? — No, azt nézhette most — mondták a többiek. — Láthatta a kevergő csúnya fölhőket, más egyebet nem! Már csak itt lenne —- nyug­talankodtak az emberei. Közben Berzsenyi is oda­ért a nagy pajtához, de nem ment be, csak megkérdezte az embereitől, hogy rendben van-e minden? Mikor azok megnyugtatták, besietett csa­ládjához az udvarházba. Azok otthon nagyon féltek az ég dörgésétől. A felhők már teljesen el­borították az eget, olyan sö­tétség borult a vidékre, hogy nem lehetett látni, csak a sű­rűn cikázó villámok delejes kék vagy fényesen kígyózó villanása kápráztatta el a sze­met, amint a jéggel teli, ha­ragos felhők kavarogtak nem is nagyon magasan. Az eső azonban még min­dig nem eredt meg. Ferencz Gábor mondta is: — Halljá­tok, nem lesz ebbü semmi! Csak kavarog az üdő, aztán majd elhúzódik. — Garabonciás keresi azt a falut, ahun nem adtak ■ neki tejet, aztán ha azt megtalálja, lesz ott nemulass. Én azon félek, hogy addig kavarog itt, még aztán a mi falunkat és határunkat veri el, még pedig annyira, hogy száz év múlva is megemlegetik —• mondta valamelyik ember. Kisjóska Miska azt jegyez­te meg: — Hát most nem is harangoznak a fölhő elejbe, mint ahogy szoktak, talán a dékány nincs ott hun, azért valaki már kongathatna- Nagy ereje van, kivált a kis ha­rangnak, olyan szép csengő­bongó hangja van. Abban a pillanatban meg is szólaltak a harangok, bi­zonyára a dékány — vagyis a harangozó — akkor érkezhe­tett haza valahonnan a me­zőről. Azonnal a templomba sietett, máris húzta mind a három harangot abban a re­ményben, hogy azok érces, szent szavai szétverik a vészt hozó felhőket. Csodás erejűnek vélik még ma is az öregek a kis ha­rang szavát. Amikor a niklai templomot építették, mintegy 270 évvel ezelőtt, a kis haran­got a balatoni Nagy berek vi­zében találták, itt a falu ha­tárában. (Mivel hogy a vízben talál­ták, feltehető a hívők elkép­zelése: abban rejlik a csodás ereje, hogy megszólalása el­űzi a viharos felhőket. Egyéb­ként az említett kis harangon ez a körfelirat olvasható: »Mertin. Tölti Goss Migh in Grác Jó 1750.« Tehát ezek szerint a kis harang a temp­lomnál kb. 50—60 évvel fiata­labb) Amint megszólaltak a ha­rangok,, Kisjóska Miska mon­dotta: — Na végre! Csak már későn ne legyen! I Alighogy kimondta a szót, vakító villám kígyózott végig I a sötét, kavargó felhőkön, s I azon nyomban borzasztó nagy csattanás követte. A megret­tent embereknek szinte per­cekig elállt a lélegzetük, az­után sűrűn fohászkodtak: — Uram isten, segélly meg! — A jószágok is annyira megijed­tek, hogy elszaggatták a kö­teleiket, s bőgni kezdtek. Ért­hető volt a riadalom. A vil­lámlás és a borzasztó csatta­nás pillanatában a nagy paj­tával szemben, egy pár öl tá­volságban levő hatalmas tölgyfa mint egy égig nyúló fáklya lobbant lángra, majd recsegve-ropogva zuhant a földre. A rémület megdermesztette az embereket, nem szólva az állatokról, akik kitörtek a nyári állásokból, egymást gá­zolva vágtattak be a téli he­lyükre, az istállókba. Majd olyan zuhogás támadt, hogy mindenki azt hitte, itt a vég­ítélet napja. Ügy esett a jég, mintha lapáttal szórták volna az égből. Vérfagyasztó volt hallani a zuhogást, amint re­csegve-ropogva tördelte le a fákat. A hatalmas szélvihar fákat tépett ki, házak tetejét sodorta el, olyan is volt, ame­lyik összedőlt. Sok disznó és Bürokrácia nélkül A rózsaszín lapokkal több száz kaposvári megismerked­hetett. Jó pár hónappal ez­előtt »osztogatták«, s a tájé­koztatóból a megyeszékhely lakói megtudták, mikor és hol nyílik meg az ügyfél­szolgálati iroda, működésé­nek mi a célja. Az ügyfél- szolgálat a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyek egy részét azonnal elintézi, több ügyben tájékoztat az intézkedés helyéről és mód­járól. segítséget is ad ezek elintézéséhez. Az ügyfélszolgálati iroda megnyitásának célja az volt, hogy érdemben, szakszerűen és gyorsan intézzék el a ka­posváriak ügyes-bajos dol­gait. Emellett még szempont volt a tanácsi apparátus, a szakigazgatási szervek teher­mentesítése is. A városban ugyanis nagyon megterheltek voltak a tanácsi dolgozók. Egy-egy ügyintézőre csaknem 700 lakos jut- A munka kor­szerűsítése már időszerű volt: a város fejlődése ma­gával hozta, hogy a tanácsot felkeresők száma is nőtt. így az ügyfélfogadáson túli szak- igazgatási munkára sem ju­tott elég idő. Az új szolgáltatás számos ügy intézésétől mentesítette a jszakigazgatási szerveket. Kizárólag az iroda állítja ki a hatósági bizonyítványokat, itt veszik át a talált tár­gyakat, kezelik a munka- könyveket, az adófizetőknek kiadják a kereseti igazoláso­kat, átveszik a tanács szak- igazgatási szerveinek címzett beadványokat, jegyzőkönyv­be foglalják a közérdekű be­jelentéseket, panaszokat, ké­relmeket, az első fokú hatá­rozatok elleni fellebbezéseket — hogy csak a legfontosab­bakat említsük. Háromhónapos működés után elkészült a »gyorsmér­leg« : hogyan dolgozott az iroda, milyen ügyekben ke­resik föl leggyakrabban a kaposváriak, mekkora az itt dolgozók igénybevétele. Ja­nuár elsejétől két ügyintéző­vel kezdte meg működését az iroda. Olyan dolgozókat vá­lasztottak, akik képzettsé­gük, gyakorlatuk alapján át tudják tekinteni az egész ta­nácsi munkát. Hétféle ügyet intéznek itt, további 18 fé­léről pedig írásban adnak tá­jékoztatót. A szóbeli tájé­koztatás ennél jóval széle­sebb körű. Az eddig eltelt idő tapasztalatai kedvezőek­Kezdettől számolták az ügyfeleket, külön a délelőtti és külön a délutáni órákban érkezőket, de a telefonon je­lentkezőket is. Havonta átla­gosan 3152 lakos kereste föl az ügyfélszolgálati irodát, 637 esetben kértek tájékoztatást telefonon. Amikor a tanácsi apparátusnak úgynevezett ügyfélmentes napjai vannak (kedden és csütörtökön), az átlagosnál jóval többen je­lennek meg. Érdemes meg­említeni, hogy például az iroda dolgozói több mint 1200 beadványt vettek át és továbbítottak a szakigazgatá­si szierveknek a három hó­nap alatt. Csaknem 400 eset­ben adtak ki írásbeli tájé­koztatót. A szóbeli tájékoz­tatók száma pedig megha­ladta a 2600-at. A negyedéves működés ta­pasztalata: az iroda megnyi­tása egyezett a lakosság igé­nyeivel és a tanácsi appa­rátus érdekével. Gyorsabb és alaposabb lett az ügyek in­tézése, az ügyfelek tájékoz­tatása. Az eddig bevált jó gyakorlat már a további fel­adatokat is jelzi: indokolttá vált az iroda működésének továbbfejlesztése, a személyi és tárgyi feltételek megte­remtése. M. A. Növényvédelmi tájékoztató Óvjuk a csonthéjasokat termő fákat! A múlt évi erős őszibarack­lisztharmat és tafrinás levél- fodrosodás-fertőzés tanulsága arra figyelmeztet, hogy a ko­ra tavaszi permetezéseknek alapvető jelentőségük van. Rügypattanáskor az elsődleges fertőzési lehetőségek csökken­tése a cél. A lisztharmat átte­lelő gombafonalzatán is meg­aprójószág pusztult el az íté­letidő miatt- Embernek is az életébe kerülhetett, volna, ha kint kapja a szabad ég alatt a határban. A vihar elmúltával úgy né­zett ki nemcsak a falu, ha­nem a határ is, mintha egy nagy, háborús tüzérségi harc­nak lett volna a színhelye. A termény, a növényzet agyon­verve a földön feküdt. A fák kidőltek, ágaik letördelve, a villámsújtások által elrepe- getve, megégetve. A kint ma­radt szárnyas jószágok, de még a süldő malacok, birkák is szerte-széjjel a mezőkben — nem tudták idejében haj­lék alá terelni — falkástól pusztultak el. A kertekben meg az utcai árkokban olyan vízállás volt, hogy a falu gyerekei nagy teknőkben csó­nakáztak. Az ítéletidő egy hét múlva újra megismétlődött, s a még megmaradt növényzet teljesen elpusztult. Berzsenyi Dániel akkori lakóházát — mely a régi, Thummon-féle sövényfalú, nádfedelű ház volt — a fer- telmes idő nagyon megrongál­ta. A teteje teljesen össze- roskadt, csak egy szoba volt némileg lakható, de ha esett az eső, abban is megállt a víz, edényekben fogták fel. Ebben az egy szobában zsúfo­lódott össze a Berzsenyi csa­lád, amíg az új házat — a mai múzeumot — meg nem építtette. Hársházi István (Folytatjuk.) kezdődött a konidiumok kép­ződése, s annak ellenére, hogy a betegség tünetei ilyenkor még nem láthatók, a fertőzés lehetősége már adott. A permetezéseket különös gonddal kell végezni a járvány kialakulására hajlamos, ned­ves, csapadékban gazdag vidé­keken (Balaton-part, Dráva mente, Kaposvár körzete). A kártevők közül a sodrómolyok hernyói kezdték meg pusztítá­saikat a rügyek rágásával, s tapasztalható Kaposvár kör­zetében a barackmoly áttelelő hernyóinak károsítása is. A tafrinás levélfodrosodás, le- véllyukacsosodás ellen még a rügypattanás idején Rézoxid- klorid 50 WP 0,3, Cuprosan Super D 0,5, Orthocid 0,2 szá­zalékos oldatának valamelyi­kéhez tegyük a perm etlébe a lisztharmat ellen a Thiovit S 0,75, Kumulus 80 vagy S 0,7, Morestan 0,05 százalékos olda­tának valamelyikét, és kever­jük még a permetlébe a már károsító hernyók ellen a Dit- rifon 50 WP 0,2, Saafidon 40 WP 0,25, Unitron 40 EC 0,2, Satox P—50 0,2 százalékos sze­rek egyikét. Permetezés előtt vizsgáljuk át barack-, cseresznye-, meggyfáinkat, és végezzük el a fás részeken — főleg a tör­zsek sebzési felületein, a méz- gás sebeken — a kéregmoly hernyói által okozott kéregel­halások kezelését. Tisztítsuk ki a sebeket, felületüket éles késsel vágjuk simára, majd kenjük be oltóviasszal vagy fasebkátránmyal. Különösen fontosak ezek a feladatok a Kaposvár környéki idősebb (9—10 éves) csonthéjas gyü­mölcsösökben, ahol az idei tavaszon erős a kéregmolv- fertőzés. Mivel e kártevő el­len rendkívül nehéz a vegy­szeres kezelés, gondos sebke­zelésekkel hatékonyan véde­kezhetünk. A kártevő felis­merhető a foltonkénti kéregel­halásról, a mézgásodásról: a fertőzés helyén apró szövedék­csövecskék állnak ki a kéreg­ből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents