Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

megszerezni, inegrtartani »A Szakszervezetek Somogy megyei Tanács Elnöksége so­ron következő ülését 1976. március 25. napján, 9 órai kezdettel tartja az Üjpesti Cérnagyár nagyatádi gyárá­ban ... Napirend: 1. Jelentés az Üjpesti Cérnagyár nagy­atádi telepe dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, az anyagi ösztönzés tapasztala­tairól ...« Jöttek, mentek A nagyatádi cémagyárban a munkásállományúak 822-en vannak. A többség nő. A te­lep kapacitása: 800 tonna pa­mutcérna cérnázása, 1400 ton­na pamutcérna kikészítése, festése és 1100 tonna »kisze­relése«. Bőven van munka. Az el­múlt években végrehajtott üzemszervezési változtatások nélkül nem is bírnának vele. A kikészítőüzemben ezért módosították a technológiát, új festési eljárásokat vezet­tek be. Kooperációs szerző­dést kötöttek a bolhói terme­lőszövetkezettel: az ott dol­gozó asszonyok évente 100 tonna befejezetlen, illetve készterméket állítanak elő. Megkezdték a DH (Dolgozz hibátlanul!) munkarendszer bevezetését. Néhány munka­helyen a DH-rendszer elvei alapján alakították ki a gyár­tást. Ha végigsétálunk a »kisze­relőig", vagyis addig a vi­lágos, megnyugtatóan csendes sarokig, ahol a kész termé­keket csomagolják a fürge kezű asszonyok (sokat ex­portra), még nem bukkanunk rá a problémákra, gondokra. A perzselőben ventillátor gyorsítja a levegőcserét, a zajos üzemrészekben dolgo­zók úgynevezett Bilsham-féle vattát kapnak, a motringoló- ban porelszívók dolgoznak. Mindezt látni: megnyugtató. Más azonban nyolc órán ke­resztül itt dolgozni. A textiliparban évék óta nagy gond a munkaerő-ván­dorlás. Elsősorban női dolgo­zókra van szükség, s a je­lentkezők között sok a fiatal. Akik még szeretnének to­vábbtanulni, akik előbb-utóbb családanyák lesznek, akik ko­rábban nem tudták, mi az: három műszakban dolgozni. Nem véletlenül fogalmazott így az SZMT megyei elnök­sége elé terjesztett jelentés: »A munkaerő megszerzése, megtartása, az utánpótlás ne­velése egyre növekvő gondot jelent. Telepünkön is mind nagyobb erőfeszítést igényel megfelelő összetételű munkás­létszám biztosítása, bár a többi gyár létszámgondjai lé' nyegesen nagyobbak.« Megszerezni, megtartani — ez a legnagyobb probléma. A múlt évben 256 dolgozót vettek fői a gyárba, s 253 hagyta el az üzemet. A kilé­pések oka változó: családi probléma, költözés, betegség, nyugdíjazás, továbbtanulás, i A legtöbben — negyvenhár­mán — a három műszak miatt kérték ki a munka­könyvüket. Tegyük hozzá, hogy már 1971 óta csökken az állományi létszám, s ugyanakkor nőttek a felada­tok. Nyilván ez az oka a túl­óráknak: 1975-ben több mint 31 ezer volt. Pedig az utóbbi néhány év­ben a gyár arca sokat válto­zott. Űj segédüzemek épültek, új berendezéseket állítottak munkába. A régi szenes ka­zánt átszerelték, ma már gázzal tüzelnek. Felújították a csatornahálózatot, kicserél­ték a kikészítő födémet. Utak épültek. Az emberek szíve­sebben mennek dolgozni ren­dezett, tiszta munkahelyre. Kanyargós folyosók A jelentésben azonban ez is olvasható: »-...kialakult egy kanyargós folyosórendszer...« — az üzemrészek zsúfoltsá­gáról van szó. A régebbi épü­letekhez az évek során újabb szárnyat építettek. Nyilyán már a tervezéskor is számol­tak az anyagmozgatás, a bel­ső közlekedés »kívánalmai­val«, de ezt gyakorlatilag nem sikerült valóra váltani. Ki­alakult az a bizonyos »ka­nyargós folyosórendszer«, amely a belső anyagmozgatás korszerűsítését, gépesítését nem teszi lehetővé. Ez nemcsak gazdaságilag hátrányos. Az anyagmozgatás — és a kéziszerszámok hely­telen kezelése — az üzemi balesetek leggyakoribb for­rása. Nem dicsekedhetnek ezen a területen a nagyatádi cérna- gyárban. A múlt évben rom~ lőtt a baleseti statisztikájuk. Az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma 19,8-ról 32,7-re emelkedett. A gyár­ban 1000 dolgozóra 13 baleset jut, és ez figyelmeztető adat. Az utóbbi években a bizton­ságtechnikai berendezéseket lényegében nem változtatták. Szigorúbb azonban az ellen­őrzés, s ebben az úgynevezett fnunkavédelmi őrjáratok is segítenek. Minden hiányos­ságra fölhívják a figyelmet. Ebben az évben pedig a munkavédelmi oktatásban be­vezetik az audiovizuális mód' szert. A jelentésben ez is szere­pel: az anyagi ösztönzés ta­pasztalatai. Terjedelmes táb­lázaton mutatják be, hogy mekkora az átlagbér évente és naponta, milyen jutalma­kat és kitüntetéseket kaptak a dolgozók. Az átlagbér évente körülbelül tizenkétezer forinttal emelkedett, 1975-ben 2400 forinttal. S bár a cér­nagyárban dolgozók nem ke­resnek rosszul, közöttük és az újpesti gyárban dolgozók kö­zött bérfeszültség van: ott egy-egy dolgozó évente 34 ezer 500 forintot keres, öt­ezerrel többet, mint a nagy­atádiak. Mészáros Attila Munkarendafalon Somogyból két állami gaz­daság, két termelőszövetke­zet nevezett be az országos tejtermelési versenyre. A két szövetkezet egyike a nagybajomi Lenin Tsz. (Hír.) Egy szakosított telepre láto­gatva az idegen a szociális he­lyiségeknél szerezheti meg el­ső benyomásait a telepről. Nagybajomban a női szépér­zékről, gondosságról tanús­kodó sole üde zöld1'növény fo­gadott, szükségvázában arany­eső. vízben hajtatott, most már virágzó tulipánfaág. És persze makulátlan tisztaság. gításére nagy gondot fordí­tunk. Néhány liter híján kétezier- kétszáz liter volt a tehenen- kénti hozam. — Nem szép számok ezek — jegyezte meg Rózsás Sándor telepvezető. Az viszont csak jóval később derült ki, hogy az idei első negyedévben — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — már kétszáz li­terrel többet adott egy-egy te­hén. Mi történt a két időpont között? Az 588 férőhelyes telepen 1972-től folyamatosan lecse­rélték az állományt a negati­De volt ott még valami, ami legalább úgy megragadta a figyelmemet, mint az előbb leírtak: két táblázat. Az egyik a gondozók, a másik a telepen tevékenykedő gépes csoport munkarendje. Órára, percre feltüntetve, kinek mi a dolga. Alatta néhány soros záradék: Ezt a rendet mindenki tartsa be, a jelzett munkaidőben a telepet senki sem hagyhatja el. A munkarend februártól érvé­nyes. Később az istállóban jár­va is megakadt a szemem ezen a táblázaton. — Ez olyan .az itt dolgozók-, nak, mint a tízparancsolat — hallottam a megjegyzést, — Be kell tartani, és be kell tar­tatni! Egy mondat jutott az eszembe, megyei tanácskozá­son hallottam nemrég: »Tech­nológiai fegyelem nélkül nincs nagyüzemi termelés.« Nos, ez a munkarend már önmagában sokat elmondott az itteni gya­korlatról. Tavaly ez a szakosított te­henészeti telep a szövetségen belül harmadik lett. — Egyáltalán nem jelesked­tünk valami kiemelkedő ered­ménnyel — jegyezte meg Horváth László, 'a szövetkezet elnöke. — Csupán az volt fi­gyelemre méltó, hogy amíg általában sajnos csökkent a tejtermelés, nálunk, ha nem is kiugróan, de nőtt. Tulaj­donképpen megkezdődött va­lami, aminek folytatására, se­Diákpuccs a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán (Folytatás az 1. oldalról) | vacsorával vendégeli meg vá­I Lászlóit. így aztán érthető volt Az aulát majd szétvetette a : a lelkesedés, bár a vacsorát jókedv és az üvöltés, ahogy a j nem fenyegette veszély — de »választók« fogadták a vezér- j hát nem mindegy, hogy ki ül bikákat: »Tőled várjuk az igaz- j az asztalfőn. Végül a szeren- ságot- Vezess minket, Dezső!« j cse Letenyei Gábornak ked­és így tovább. A két nap alatt : vezett. aki szintén akasztotta ugyanis a kiválasztott lesz az J nyakába a kolompot. A kétnapos diákuralom programja igen változatos. Tegnap például női tanár— diák futballmérkőzést rendez­tek. A csapatok rejtett tarta­lékai is felvonultak. Este Sán­dor György humorista műsora vonzotta a »puccsistákat«, majd discó és filmvetítés kö­vetkezett. A mai program azonban kü­lönösen sokat ígér. Ez elsősor­ban a hazudöversenyre áll, ami — a rosszsmájúak szerint — nem égeszen újkeletű. Ha a hiányzások igazolásáról volt szó, korábban is sor került ilyen »műsorra«. A divatbe­mutató is látványosnak ígér­kezik: mindenki a másik nem intézet legfőbb vezére. A kor­tesbeszédekben ígértek is a je­löltek mindent. Például: eltö­röljük a matematikaoktatást, csökkentjük az óraszámot. Es így tovább. A vezérrel szemben a fő követelmény, hogy ígéreteit ne tartsa be. Ö különben két napig »magán viselheti« felségjeleit: a szarvakat és a kolompot (ez utóbbihoz a vezérek menyasz- szonyai ragaszkodtak) és sem az ebédlőben, sem a mosdóban nem kell sorba állnia. Óriási hangorkán tombolt az aulában minden egyes ígéret után. Szóltak a kürtök, ko- lompok — no és a vezérjelöl- tak. A tét nem volt kicsi, hi­szen a győztes vörösboros iirü­divatját, sőt ódivatját mutatja be. No és hogy a fiúk se marad­janak ki semmiből, ami jó: ma rendezik a lábszőrösségi ver­senyt. A gátlásosak . fél deci gátláscsillapítót vehetnek ma­gukhoz. az abszolút bátortala­nok pedig paraván mögött mu­togathatják Lábukat. Ugyan­csak fiúkat várnak a tojás- evósi versenyre. Az aulában láttunk néhány támolygó fia­talt. Kérdésünkre — vajon mennyit ittak? — azt vála­szolták: egyáltalán nem ittunk, sőt nem is ettünk napok óta. Készülünk a Nagy Tojásevés­re. A diáknapok minden ren­dezvénye verseny jellegű. A részvevők pontokat szerezhet­nek — a sok vidám perc és kacagás mellé —. s a végén a legjobbakat megjutalmazzák. A kérészéletű diákpuccs — amely alatt talán nem dől ösz- sze a főiskola valamennyi épü­lete — ma este fejeződik be. D. T. vizálás során. Ebben az év­ben »pontot tesznek« a nagy munka után, és teljesein be­népesítik a telepet. Ez a kö­rülmény közrejátszott abban, hogy nem dicsekedhettek ed­dig »szép számokkal«. (Persze azért akadt az is, mart ezen a telepen például 3,3 százalé­kos volt a borjúelhullás, «óval alacsonyabb a megyei átlag­nál !) A nagy munka, a negatívi- zálás gyümölcsei ezután ér­nek be, s áll össze a telep ter­melési rendje. Megjegyeztem ÚJéS. egy mondatot: — De nem jutnánk előre, ha nem ismertük volna fel azo­kat a kisebb-nagyobb fogya­tékosságokat, amelyek meg­szüntetése rajtunk áll. A kétszáz liter többlettejben ez is benne van. Meg az is, hogy takarmányvizsgálatok alapján kiderült: elengedhe­tetlenül szükség van kiegészítő anyagokra, vitaminokra és fe­hérjékre. Ez utóbbit szójával pótolták. — A rendszeres takarmány­vizsgálat elengedhetetlen - — mondták. És érdemes hozzá­tenni, abban a szövetkezetben mondták, ahol már végeztet­tek korábban is ilyen munkát a kaposvári főiskolával. Csak, éppen az ötletszerűség és nem a rendszeresség igényeltette ezt a szolgáltatást. összefügg az előbbi gondo­lattal, hogy a figyelem előte­rébe került a takarmányozás. Ettől az évtől önálló ágazat a takarmánytermelés. Két szé- na&zárítót építenek: a gépesí­tést olyan fokra emelték, amely biztosítja a jó minőségű siló­takarmányt és szenázst. — Jobban akarjuk csinálni! Ebben az elhatározásban más is benne van. A techno­lógiai fegyelem megszilárdítá­sa, az, hogy hetenként több­ször, hajnalban, délután és es­te következetes és szigorú az ellenőrzés, hogy mind a negy­venhárom dolgozó pontosan is­meri: a nagy feladatból mi­lyen rész hárul rá. " A munkarend februártól ér­vényes. Ott függ az előcsar­nokban, ott az istállóban is. Vörös Márta Fejek és teltek I zgalmas vita zajlik a megye egészségügyi berkeiben, a közvélemény azonban nem sokat tud róla. Integ­rációról hallóit a pártoizottságoxon és a tanácsokon, a ren-eióintézeti pártszervezet taggyűlésén, a kórnázoan, az irányító szervezetekben és a magán oeszélgetéseken. Az egyet­értés és a kétely, a bizonytalanság hangjai keverednek. Néha — mint minden uj fogadásánál — úgy látsziK, nem értik vagy nem mindenütt akarják érteni, hogy mirói van szó. Pe­dig az alapgondolat egyszerű. Aknor is, ha megvalósítása gondot okoz. Az egészségügyi miniszter utasításában ne ke­ressük az integráció fogalmát. Kicsit hosszabb, de közérthe­tőbb a fogalmazás: az irányítás és az intézrhenyek összevo­nása, egysegesítése, a szakmai együttműködés a Követelmény. Lényege az, hogy az egészségügyi törvény szellemében min­den ember azonos egészségügyi ellátasoan részesüljön — korától, lakóhelyétől es társaaalmi helyzetétől függetlenül! Azaz minden beteget ott kezeljenek, ahol megvann&it a gyó­gyulás feltételei. Eddig nem így volt? Nem egészen . .. Az egységesítés a szó valódi értelmében szocialista cél. Elérése tehát lelkesítő, valamennyiünk érdeke. Az eredmé­nyek folyamatosan, de 1977—78-ra okvetlenül mutatkoznak már. Ha a szervezeti intézkedéseket tartatommal töltik meg, magasaob színvonalra emelkedik az egészségügyi ellátás. hímez kellenek a fejek és a tettek. Közelítsük meg jobban a lényeget. Hivatalos nyelven szólva a megelőző-gyógyító manna intézményrendszerének egyszerűsítéséről és Korszerűsítéséről rendelkezett a minisz­ter. S hogy mi minden indokolta ezt a több éves előkészítés után szüléiéit utasítást? Csak a fontosabb okokat próbálom felsorolni. Az egészségügy — mint sók más — valljuk meg: enyhén szólva túlszervezett. Ennek egyik szembetűnő követ­kezménye, hogy szinte teljesen elkülönült egymástól a ren­delőintézeti és a kórházi ellátás. Az irányítás és a szakmai Követelmények sem egységesek. Az intézmények vezetői és dolgozói között ritkán volt egyetértés. A kórnázi szakorvos lebecsülte a rendelőintézetit, mert »az csak járó betegeket kezel«. (Miközben nyomorította a túlzsúfoltság és az elbur­jánzott adminisztráció.) A rendelőintézeti szakorvos kiesett a gyakorlatból; bármilyen jó képességű volt, például nem operálhatott, s ezzel párhuzamosan anaratlanul is hozzájá­rult a kórházi szakorvoshiányhoz. (A párhuzamos vizsgálatok csökkentették az egészségügy teljesítőképességét. Nemegy­szer a rendelőintézeti röntgen-, laoor-, EKG- és egyéb vizs­gálat mit sem ért, hiszen a kórházban megismételték azo­kat. (Bizalmatlansagból, a kimutatott eredmények jogos két­ségbevonása miatt, vagy mert ez volt az előírás?) A jobb be­tegellátás szenvedett csorbát amiatt is, hogy fölöslegesen működtettek vagy hagytak kihasználatlanul gépeket, drága műszereket mindkét intézményben. Megfelelő szervezéssel ezek egyik vagy másik helyen összpontosíthatok, ott, ahol legjobban szükség van rájuk. Vagy beszéljünk a gondozóinté­zetekről. Nem baj, hogy a megyei tüdőgondozó például más szűrővizsgálatokat is végzett. Volt ideje és energiája. Csak­hogy vizsgálatai megismétlődtek ott, ahol a beteg gyógyításá­ra vállalkoztak. S hogy az egészségügy széttagoltsága orvo­si hierarchiát alakított ki? Hogy korlátozta a szakmai felké­szülést? Hogy nehezítette a továbbképzést, az anyagi és a szellemi tőkével való gazdálkodást? Ez mind igaz. Ok a változtatásra. M | i várható Somogybán ? A kórházak és a rendelőinté­zetek összevonása, egységes irányítása nem vitaté­ma. A szakorvosok itt is, ott is dolgoznak majd, képességeiknek megfelelő munkát kapnak, s ez a szakmai fejlődésük, tudásuk »karbantartásához«, a kölcsönös lebecsü­lés felszámolásához is hozzájárul, miközben javul a beteg- ellátás. Az előkészítésben a kis intézmények, elsősorban a gondozóintézetek okoznak gondot. Semmi sem indokolja pél­dául, hogy ezek (trachoma, idegbeteg, bőr- és nemi beteg, on­kológia és cukorbeteg) szervezetileg a tüdőgondozóhoz tartoz­zanak. A megyei, illetve a városi-járási kórházak megfelelő osztályaihoz kötődésük sokkal ésszerűbb. Különben is úgy rendelkezett a miniszter, hogy ki kell alakítani a szakfőor­vosi rendszert. Azaz a megyei kórház belgyógyász szakfőor­vosa például felelős lesz az egész megye belgyógyászati hely­zetéért, az orvosok munkájáért, a betegellátás színvonaláért. És ugyanezt a feladatot kapja a többi szakfőorvos is. Vitatják még a mosdósi intézet önállóságát vagy hova­tartozását, a gondozók és az üzemorvosi rendszer — maga­sabb szervezettséget igénylő — helyzetét. A miniszteri utasí­tás végrehajtása tehát forrásban van. Az év közepén azonban döntenie kell a megyei tanács végrehajtó bizottságának. S addig folyik a harc. Az intézkedés érdekösszeütközéssel is jár. Ennek leküzdéséhez kellenek a fejek és a tettek. Demokratikus módszerekkel, vitában született meg a mi­niszteri utasítás. Végrehajtása nem tűri a vitát. Azt azonban, hogy Somogy egészségügyi vezetői is demokratikusan készí­tik elő a végleges helyi döntést: az rokonszenves és követen­dő. Nemcsak fegyelemre, hanem megértésre, az ügy tudatos támogatására van szükség. Ehhez pedig rendet kell tenni a fejekben; cselekvés csak ezután várható. Miért mondom ezt? Mert vita közben az érdekösszeütközés számos példájával, az egyéni érdek túlhangsúlyozásával lehet találkozni. Hallottam az egészségügyi intézményvezetők tanácskozá­sáról. A szellemi tőke. a gondolkodó ember véleményének, ja­vaslatainak összegezését szolgálta. Érdekes, izgalmas volt ez az eszmecsere. Minden felszólaló azzal kezdte, hogy a társa­dalmi érdek, a betegellátás áll gondolkodásuk középpontjá­ban. És mégis mindenki mást mondott. Egyéni kapcsolatok és érdekek, a múlthoz, a beosztáshoz, a megszokotthoz kötődés sütött át — nyíltan vagy burkoltan — a felszólalások egy ré­szén. Mintha általánosan követendő elvnek álcázva fogalmaz­ták volna meg elképzeléseiket az egyéni érdek sugallatára. Ügy gondolom: a jó ügy képviseletében kellenek a fejek és a tettek. A | z év közepén dönt a végrehajtó bizottság. Jó volna, ha a vitában, az előkészítésben ezután már senkit sem az egyéni presztízs, a »ki kihez tartozik, és ki lesz a főnöke« indítana állásfoglalásra. Az integrációt nem lehet népszavazás útján végigvinni. A demokratikus módszerek, a viták arra valók, hogy az okos javaslatokra építve minél ész­szerűbb döntést készítsenek elő a szakemberek — vala­mennyiünk érdekében. Jávori Béla Magyar—bolgár építőipari együttműködés A 31-es Állami Építőipari Vállalat és a bolgár DSO Promiszleno Sztroitelsztvo építőipari tröszt műszaki tu­dományos együttműködési megállapodást kötött a közel­múltban az 1976—80-as idő­szakra. A két hasonló profi­lú, nagyobb ipari beruházóso- j vezetik be. kát kivitelező vállalat köl­csönösen tanulmányozza egy­más építőipari technológiáját, újfajta építési megoldásait. A bolgár partnerek különö­sen a 31-es vállalat előregyár- tási eljárásai és a csúszózsa- lus rendszer iránt érdeklőd­nek. A magyar vállalat előre­gyártó üzemeiben pedig a ke­vésbé munkaigényes, jobb minőségű vasbeton előállítását lehetővé tevő bolgár módszert A megállapodás nyomán az | együttműködés tovább bővül- I hét. A magyar vállalat meg­vásárolja a Bulgáriában ki­dolgozott, úgynevezett feszí­tőpuska-berendezést, kipró­bálásra. Ezzel a géppel ké­szülnek a panelek, s eddig ilyen berendezéseket a tőkés országokból kellett vásárolni. Ha a bolgár gép beválik, a vállalat többet is rendel majd belőlük. Somogyi Néplap a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents