Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

Új szerelőcsarnok épül Tervtárgyaló közgyűlés után Szorosadon Szorosadon, a Koppány völ­gye Termelőszövetkezetben a közelmúltban tárgyalta a köz­gyűlés azt a tervet, melyben meghatározták, hogyan gaz­dálkodik majd az üzem ebben az esztendőben. A vetőgépek kijavítva várják az indulást, a szerelők már csak az »utol­só simításokat« végzik el raj­tuk. Persze, a vetés megkez­déséhez előbb a szántást kell befejezni. A gazdaságban a két fő nö­vényféleség a búza és a ku­korica. A vetésszerkezet a ko­rábbi évekhez hasonlóan ala­kul majd. Gabonát 1269 hek­táron termesztenek az idén, ez teszi ki az összes vetés 36 százalékát. A kukoricát a KITE-rendszer taggazdasága­ként termesztik 600 hektáron. A növények közül a cukor­répa jön még számításba: öt­éves szerződése van a gazda­ságnak a cukorgyárral, és a múlt évhez hasonlóan az idén is 60 hektáron termelnek. A korábbi években ala­csony volt a pillangósok ará­nya. Ezeknek a takarmánynö­vényeknek a termőterületét az idén 190 hektárral emelik, elsősorban vörösherét és bal- tacimot vetnek, mivel lucer­nából nem sikerült beszerez­ni a szükséges magot. A pil­langósok területnövekedésé­nek oka elsősorban az, hogy az idén nő a szarvasmarha­létszám. Jelenleg csupán 199 tehenet tartanak az üzemben. Az alacsony számot magya­rázza, hogy tavaly fejeződött be az állomány tbc- és bru­A Lajta vetőgépen az »utolsó simításokat« végzik a sze­relők ... cellamentesítése, ami együtt járt sok jól tejelő tehén ki­selejtezésével. A tervek szerint a tehénlét­szám az év végére 250-re emelkedik, az V. ötéves terv végére pedig szeretnék elérni a 350-et. A szükséges férőhe­lyekét elsősorban rekonstruk­cióval biztosítják majd. Az állománynövelés mellett a tejtermelés javítását is célul tűzték. Erre különösen szük­ség van, hiszen jelenleg egy tehén átlagos tejtermelése évente 1604 liter, ami jóval alatta van még az ugyancsak Üj autósiskola Győrben Szerdán Győrött felavatták az Autóközlekedési Tanintézet autósiskoláját. Az autósiskolá­ban megteremtették az el­méleti felkészítés korszerű feltételeit. A tantermekbe magnetofonokat, Írásvetítőket és egyéb audiovizuális eszkö­zöket szereltek fel. A műszaki tudnivalók megértését is szem­léltető eszközök segítik. Üzem­képes Zsiguli és Polski Fiat gépkocsin mutatják be az au­tók teljes műszerezettségét. Az új iskolában évente 4-5 ezer hivatásos és nem hivatásos autóst oktatnak. Növényvédelmi tájékoztató Az almafa-lisztharmat elleni védekezésről A felmelegedő időjárás ha­tására megyénk almásaiban megkezdődött a rügyduzzadás, sőt Somogy déli részén a rügy­pattanás. Az almafa-liszthar­mat gomba micéliumai is fej­lődésnek indultak, és lehetsé­ges az elsődleges, ún. primer fertőzés. A további fertőzés megaka­dályozása végett indokolt a védekezés ebben az időszak­ban. Ezt lehetőleg téli hígítású mészkénlével végezzük. Hatása az éjszakai alacsony hőmérsék­leti viszonyok között jobb, mint a kolloid kén (pl. a Thivoit) készítményeké. Ha nincs lehetőség mészkénlé ké­szítésére. akkor a Neopol 1 százalékos oldatát használjuk. A védekezéssel egyúttal gyé- rítjük a pajzstetvek, takácsat­kák áttelelő alakjainak egyed- szamat, sőt bizonyos mérték­ben a varasodás kórokozói el­len is védekeztünk, ha a talaj­ra hullott, elszáradt leveleket áztatásszerüen permeteztük. A lisztharmat elleni védekezésre felhasználható még 5 fok fe­letti hőmérsékleten a Kumulus 80, 0,8; a Kumulus S 0,7, a Morestan 0,05; a Karathane FN—57 0,1—0,12, a Karathane LC 0,05—06 százalékos tö­ménységű oldatának valame­lyike. A körtefák is a rügypattanást közvetlen megelőző állapotban vannak, most a lemosó per­metezés fontos. Legnagyobb gondot a kaliforniai pajzstetü és a körtelevélbolha okozza. A 2 százalékos Novenda, vagy a 0,7—0,9 százalékos Krezonit E áztatásszerű permetezésével gyéríthetjük a pajzstetvek át­telelő alakjait, a körtelevélbol­ha egyedeit, valamint a külön­böző sodrómolyok áttelelő her­nyóit, illetve a kis téli és a nagy téli araszoló tojásból ke­lő hernyóit. A lemosó perme­tezésnek a gombabetegségek közül a körtefa-varasodás el­leni védekezésben van szerepe. renkívül alacsony megyei át­lagnak is. Szeretnék, ha leg­alább 1800 litert adna egy-egy tehenük, ami ugyancsak ke­vés. de első lépcsőnek elfo­gadható. Növelik a sertésállományt is. Most 146 kocát tartanak, az év végére 231 lesz. Ezzel együtt a hízókibocsátás is növekszik, így azután néhány régi, használaton kívüli nö- vendékmarha-istállót sertés- hizlaldává alakítanak át. A gazdaság fejleszti a ju- hászatát. Erre egyrészt köz- gazdasági tényezők miatt ke­rül sor, másrészt azért, mi­vel a meglevő juhférőhelyek egyáltalán nincsenek kihasz­nálva. A jelenlegi épületek­ben ezer anyajuhot tudnának elhelyezni, ám jelenleg mind­össze 323-at tartanak. Szeret­nék, ha legalább százzal nö­vekedne az anyajuhok létszá­ma ez évben. Az idén csupán egyetlen fontos beruházást valósítanak meg: a gazdaság építőbri­gádja egy istállóból gépmű­helyt alakít ki, mellé pedig egy új szerelőcsarnokot épít. Így a jövőben egy helyen — és ami a lényeges: korszerű körülmények között — javít­ják majd a gépeket. Ez az építkezés több mint 4 millió forintba kerül. A megyei fedezet hiánya az oka annak, hogy az idén szünetel a vízrendezési mun­ka. A Koppány völgyében az alagcsövezés, a vizrendezés már megtörtént — összesen 5 millió 900 ezer forintba ke­rült —, a három mellék­völgyben pedig a következő években végzik el ezt 4,1 mil­lió forint értékben. D. T. s Somogy! Néplap Békés Sándor Egy baráber élete Molnár István végül is nem volt sztár, nem volt történel­mi egyéniség, nem hős. Mit mondhat hát élete a maiak­nak, ennyi év után? Eszembe jut, valaki azt mondta: tra­gikus figura. Felkapták, s az­tán elejtették... De hát el lehet ejteni azt, aki nem élt sohasem a felegekben? Bá­nyász volt és az is maradt. A kitüntetések egy bányász mellét díszítették. Megpróbálok egy kis össze­sítést csinálni tisztségeiről, cí­medről. Az MDP Komló Városi Bi­zottságának tagja. A Baranya megyei Pártbi­zottság tagja. A DISZ komlói bizottságá­nak tagja. A DISZ Baranya megyei bizottságának tagja. A DISZ Központi Vezetősé­gének tagja. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének tagja. Az Országos Béketanács Elnökségének tagja. Országgyűlési képviselő. Előkerül kérésemre a szek­rény mélyéből az oklevelek, kitüntetések gyűjteménye is. 1951. május 1.: Sztahanovista cím és oklevél. 1953. február 26.: díszoklevél a szénbányá­szat legjobb feltáró csapata címért folyó versenyben elért kimagasló eredményekért. Áp­rilis 4.: »Komló Építéséért« emlékérem ezüst fokozata, 1954. június: újabb sztahano­vista cím. Szeptember 1.: fii­váló dolgozó cím és jelvény. Szeptember 4.: »Molnár Ist­ván vájárnak a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdem­rend kitüntetést adományoz­za.« 1955. április 4.: Emlék­lap a felszabadulás 10. évfor­dulójának tiszteletére indított munkaversenyben elért átla­gon felüli eredményekért. Ugyancsak 1955. április 4-én: Felszabadulási jubileumi se­lyemoklevél az MDP Közpon­ti Vezetőségétől. Ugyanezen a napon a Szakma kiváló dolgo­zója oklevél és cím — im­már másodszor is. Még ebben az évben: Munka Érdemrend — ugyancsak másodszor, és nem sokkal később: a »Szoci­alista Munkáért« érdemérem. 1956. szeptember 2.: Bányász szolgálati érdemérem. A múlt és a jövő gépei „Vontatásához 2—3 ló vagy ökör elégséges" Egy kor mezőgazdaságá­nak fejlettségét legszemlélete­sebben a termelésben hasz­nált eszközökön és technikai vívmányokon keresztül mu­tathatjuk be. A fejlődés e té­ren is állandóan gyorsul. A faeke korszakát évszázadok­ban (sőt évezredekben) mér­hetjük, a gépekét már inkább j csak évtizedekben. Ma már j minden év hoz valami újdon- | Ságot. Nagyon is belátható a j közeli jövő, amikor az ipar- j ban már széles körben el­terjedt automata gépsorok a mezőgazdasági termelésben is szerephez jutnak. Az első mezőgazdasági gépkísérletekre már a múlt században sor került, nem sokkal a gőzgép, majd a ben­zinmotor feltalálása után. Az első szélesebb körben is al­kalmazott masina az 1895 és 1899 között 32 első díjat nyert Wichterle féle motoros csép­lőgép volt. Kettős tisztítóval, három zsákkifolyóval, árpá­tok lyászolóval és lóherehüve­lyezővei. »Garantáltan szikra­mentes. Vontatásához 2—3 ló vagy ökör elégséges.« Újdonság volt a kiváltható »kapaosuklyókkal« ellátott, sík és hegyes talajon egy­aránt használható »Zala- Drill« sorvetőgép, mely, akár­csak a Triumph III. fűkaszá­lógép »versenytárs nélküli áron« volt kapható »nagyban és kicsinyben«. Hogy az üzlet ekkor még virágzott, mutatja, hogy 1901 nyarán hirdetés út­ján cséplőgépészeket es sze­relőket kerestek. Azután az első évtized vé­gére — valódi amerikai tem­pókkal — megtörtént a »nagy áttörés«. A Somogy vármegye 1910. január 30-i számában már négyoldalas, színes képes hirdetést tett közzé a Clay­ton és Shuttleworth Ltd,, amely 1910-ig 42 ezer loko- mobilt gyártott. E korra jel­lemző reklámfogás a túlságo­san is egybehangzó, a gépe­ket magasztaló levelek közlé­se. Az egyik törzsvevő pél­dául a legfontosabbnak a kis tüzelőanyag-fogyasztást tar­totta... A hirdetések száma a húszas években csak nőtt. Nem mondható el ugyanez a »gépparkról«. Az agrárolló több ezer kisbirtokost »elvá­gott« a gépesítés lehetőségé­től. A piac pangott, így hát a gyárak igyekeztek a már el­adott gépek karbantartásából megélni. Megjelentek az első szervizszolgáltatásokat kínáló hirdetések. A reklámokból, a látványos képekből és még látványo­sabb számokból akár arra is következtethetnénk, hogy Magyarország mezőgazdasá­A díszes okleveleik, piros dobozkák beborítják az asz­talit. A legfényesebb év: 1955 — nem vitás. Az üstökös pályájának csú­csa? És a végpont, amikor még utoljára csillogott? Hogy ért hát véget ez a nem minden­napi, páratlan ívű karrier? — Van Molnár István éle­tének tragikus fordulópontja? — 1958 augusztusában — ekkor már az Uránnál dolgoz­tam —, a Il-es üzem harma­dik szintjén egy főkeresztvá- gaton hajtottunk. Itt is a fel­tárás volt a döntő: ha mi nem érünk célba időben, nem lesz termelő munkahely. Is­mét előkerült tehát a 200 mé­ter gondolata. Minden nagyon jól ment, amikor egyik nap kicsúszott a rakodógép drót­köteléből egy pászta. Félre­dobta a gép a kanalat; sú­lyos negyedórák vesztek el idegesítő totoj ázással. Miért nem vágjátok le? — Azt mondják: várjuk a lakatost. Megint leesett a gép kanala, fogtam hát a fejszét, hogy a hátával én majd levágom... Molnár a kezeit nézi, én az arcát, mely szigorú, zárt és mélyen barázdált, mint a fa­faragás. — És akikor? — Felvágódott egy szál. s egy szilánk csapódott a sze­membe ... Hallgatunk. Igen, ez a jó szándékú, de könnyelmű moz­dulat volt Molnár István tra­gánák gépesítése magas fokú volt. Ez azonban nem igaz. Míg a »világban« a trakto­rok száma 1935—39 között 1,4 millióról 8 millióra emelke­dett, hazánkban mindössze 7000 — már akkor elavultnak számító gép volt. Ez a szám még 1940-ben sem érte el a tízezret. Ezzel szemben 1 mil­lió ló és ökör dolgozott a földeken. Ekkor már az sem gépesített, aki tehette volna, hiszen minden gépnél olcsóbb volt az ember. Az amúgy is kevés és kor­szerűtlen gépnek 30 százalé­ka semmisült meg a háború alatt, így aligha túlzás azt írni: a felszabadulás után nulláról indultunk. Az 1945 utáni fejlődés ütemére jel­lemző, hogy már 1948-ra 14 ezer traktor volt az ország­ban. Egy évvel később meg­érkezett az első hét kombájn. A ma mezőgazdaságának gépesítettségi fokáról min­denkinek lehet képe. Különö­sen gyakran említik — mint­egy a színvonal jellemzésére — a légkondicionálóval föl­szerelt John Deere vagy Rá- ba-Steigen gyártmányokat. Ennél persze sokkal fonto­sabb, hogy gépeink ma csak­nem egymillió, 200 munkana­pot teljesítő, ember dolgát végzik el évente. Csak So­mogybán a traktoroktól a rendfelszedő kocsirakodókig mintegy 18 ezer gép dolgozik. Mi lehet a fejlődés útja? A Deltában már olvashatunk légpárnás gépekkel végzett kísérletekről is. Ezek vitat­hatatlan előnyei azonban még sokáig nem lesznek arányban a gyártási költségekkel. Amit biztosan tudhatunk: még pre­cízebb univerzális gépek lesz­nek a közeljövő újdonságai. A gépesítés valódi beteljese­dése — azaz, hogy mindent a gépek végeznek és az ember csak irányít — ma még csak a tudományos-fantasztikus irodalom lapjaira tartozik. A mezőgazdasági termelés ritkán mozgatja meg a sci-fi írók képzeletét. Robert S'heck- ley azonban megkísérli vázol­ni a távoli jövőt. A »Nyo­morszinten« című novella hő­se egy farmer, aki családjá­val a túlnépesedett földről egy távoli kis bolygóra ván­dorol. Minden munkát lyuk­kártyával és szóbeli utasítá­sokkal irányított mezei ro­botok végeznek. Mesterséges napfény, szintetikus humusz, napok alatt termést hozó gyorsmagvak... A szívós munkát végző pionír hiába szivattyúztat a talajba robot­jaival nyomelemeket, hiába fokozza a műnap ultraibolya fénykibocsátását, az első ku­koricatermés silány: alig vál- lig érő... Hitetlenkedő mosoiy­lyal olvassuk ezeket a soro­kat. A század elején ugyan­ezzel a mosollyal fogadták azokat a kísérleteket, amelyek realitását azóta már régen bebizonyította az idő ... Bíró Ferenc Intervenció vagy polgárháború? Kérdések külpolitikából — fiataloknak A házi televízió- és rádió- rendszer egyre nagyobb sze­repet kap az iskolai és vá­rosi vetélkedők sorában is — ezt példázza a szombati Show-hajtás Kaposvár! című és a tegnapi városi politikai vetélkedő. Ott a rádió segít­ségét, itt a televíziórendszerét vették igénybe a rendezők. Az utóbbinál — sajnos — nem elég ötletesen. Kaposvár KISZ-alapszer­vezetei közül tizennégy — három fős — csapat jelentke­zett a tegnap délutáni szel­lemi tornára, amelynek témá­ja a külpolitika volt. Mivel a verseny meghirdetése és megrendezése között jócskán volt idejük az érdeklődő fia­taloknak, alaposan felkészül­hettek. A zsűrinek épp ezért nehéz dolga volt. A szellemi glédiája. Amikor fölemelte a fejszét... — Először nem vettem ko­molyan a dolgot, de a szi­lánk egyre hátrább húzódott a szememben... Három hét se telt el, s elvágta a látóidege­ket ... Táppénzre vettek, egyik orvostól a másikhoz vittek... A bányába soha többé nem mehettem vissza, soha... És mintha csak jel­adás lett volna a baleset, egészségi állapotom hirtelen romlani kezdett... Csend lesz. Molnár István kvarcporral teli tüdeje sípolva szedi a le­vegőt. Egy oktalan kis vasszi­lánk ... A 200 méteres teljesítmény­határ kapujában álltak: már csak néhány napra lett vol­na szükség, s teljes diadalra jut egy csaknem évtizedes álom. XXV. A NAGY ÁLOM 1957 tavaszán Molnár Ist­ván Czottner Sándor nehéz­ipari miniszter határozott ké­rését teljesítve lépett a Me­cseki Ércbányászati Vállalat szolgálatába. Magasabb szin­ten ugyanez ismétlődött meg, akkor itt, Pécs nyugati szé­lén, mint nyolc évvel koráb­ban Komlón. Ömlött a pénz, özönlöttek az emberek, s a legnagyobb kincs az idő volt. Az igényekhez képest örökös késésben voltak a csapatok. (Folytatjuk) totók és a különböző képek­hez kapcsolódó kérdések ugyan eldöntötték, hogy me­lyik hat csapat juthat tovább, de köztük már nehéz volt el­dönteni az elsőséget. A mező- gazdasági főiskola, a mezőgaz­dasági szakközépiskola, a ta­nítóképző főiskola, a megyei tanács, a megyei kórház és a Volán 13. sz. Vállalat fiatal­jainak mindössze három kér­désre kellett válaszolniuk. A vetélkedők rossz értelemben vett »hagyományaitól« itt el­tértek: nem a lexikális tudás­ra, az adatok szajkózására volt kíváncsi a zsűri, hanem az adott terület átfogó isme­retét kérte számon — lényeg- retörő feleletekben. Ahhoz, hogy valaki vála­szolni tudjon az első kérdés­re, alaposan ismernie kellett az SZKP XXV. kongresszu­sáról szóló tudósításokat, köz­leményeket. A kérdés ugyanis ehhez kapcsolódott: Az SZKP XXV. kongresszusa ki­emelten foglalkozott a prole­tár internacionalizmus kérdé­sével. Mit mondott ezzel kap­csolatban beszédében Leanyid Brezsnyev? A második kérdés is nap­jaink figyelemre méltó kül­politikai eseményével állt kapcsolatban: a szovjet— egyiptomi barátsági és együtt­működési szerződés kairói felbontásáról volt benne szó. A versenyzőknek ehhez is­merniük kellett az 1971-ben aláírt szerződés főbb pontjait, az egyiptomi külpolitika ala­kulását. Csak így válaszol­hattak helyesen. Alapkérdésekkel kellett tisztába lenniük a fiatalok­nak a harmadik kérdésnél is, amely így hangzott: Nyugaton úgy értékelték és úgy értéke­lik, hogy Angolában nem polgárháború, hanem inter­venció pusztított. Hogy érté­kelik ezt önök? A versenyzők helyesen határozták meg az intervenció fogalmát, egy or­szág belügyeibe való nyílt vagy álcázott beavatkozást egy vagy több ország részé­ről. A késő estig tartó vetélke­dő első helyét a megyei ta­nács fiataljai, a másodikat a kórház KISZ-esei, a harmadi­kat a Volán fiataljai szerez­ték meg. Valamennyien könyvutalványokat kaptak. Az első helyezett csapat képviseli majd Kaposvárt a megyei politikai vetélkedőn. N. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents