Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Két hozzászólás A közelmúltban tartották a Nagyatádi városi KISZ-kül döttgyűlést. A sok értékes hozzászólás közül kettőt külön is érdemes megemlíteni. Az egyik nagyüzem küldötte elmondta, hogy sok fiatal- asszony dolgozik vállalatuknál, s gondot okoz, hogy a KISZ munkájába nem tudják őket bevonni. Sok, kiváló KISZ-munkát végző leány teljesen felhagy a mozgalmi tevékenységgel a házasságkötés, gyermekszülés után. A »sorsk szeszélye folytán a következő hozzászóló egy családos fiatalasszony volt, aki — úgy érzem — jó példát adott az előtte szólónak: — Valamennyien elismerjük, beszélünk róla, hogy a családókban — különösen, ha gyermek is van már — a fő teher a nők, az édesanyák vállán van. A családon belüli munkamegosztásban valamennyit ugyan léptünk már előre, de azt is tudjuk, hogy ez még nagyon kevés. A mi KISZ-alapszervezetünk tagjainak többsége szintén lány és fiatalasszony. Természetesen mást várunk a »független« KISZ-tagoktól, és mást az édesanyáktól. Nem kívánhatjuk azt, hogy minden akcióban részt vegyenek akkor, amikor a gyermekért kell a bölcsődébe, az óvodába menni, vagy más gondjuk van. Arra törekszünk, hogy olyan közösségi megbízatásuk legyen, amelyet el tudnak végezni, így a közösség hasznos tagjai is maradnak. Minden alapszervezetnél lehet ilyen közös feladatot találni, csak körül kell nézni. Egy-két példa erre: a brigádnapló vezetése, faliújság, tab ló készítése, sajtó- vagy könyvterjesztés. Ha nem vesz- szük figyelembe körülményeiket, s válogatás nélkül megköveteljük, hogy minden rendezvényre, akcióra eljöjjenek, elriasztjuk őket a KISZ-től, pedig az a feladatunk, hogy az ifjúsági szövetségben tartsuk a fiatalasszonyokat. Nálunk az a gyakorlat, hogy a gyermekgondozási segélyen levőket is rendszeresen meglátogatjuk, és amiben tudunk, segítünk nekik. A GYES-en levők egy-egy »apróbb«, otthon elvégezhető feladatot szívesen vállalnak. A lényeg az, hogy ne szakadjunk el tőlük, így a visszatérés után is számíthatunk egymásra. Ügy gondolom ez a példa — több figyelemmel és törődéssel — követhető. És igazolja azt, hogy nem újra megnyerni, hanem megtartani kell a legnemesebb feladatot vállaló fiatalasszonyokat. K. Gy. Kitüntetések április 4-e alkalmából ünnepség a megyei tanácson Felszabadulásunk 31. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő társadalmi, politikai, gazdasági, egészségügyi, művelődési, tudományos, sporttevékenység elismeréseként. A parlamenti ünnepségen, a minisztériumokban, a megyei tanácson tegnap tartott ünnepségen, a vállalatoknál kapták meg a somogyiak a Munka Érdemrend különböző fokozatait, az egyéb kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Füle István, az Építőgépgyártó Vállalat barcsi nagyberendezések gyárának lakatosa, Hefler László, az igali erdészet műszaki erdésze, Horváth László, a nagybajomi Lenin Tsz elnöke, dr. Iharos Imre, a megyei bíróság elnökhelyettese. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Bide János sávolyi tanácselnök, Cser Sándor, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat osztályvezetője. Dómján Sándorné, az Oktatási Igazgatóság nyugdíjas könyvtárosa, Endre István, a Somogy —Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Horváth János, a görgetegi Búzakalász Tsz elnöke, Horváth László, az iha- rosberényi November 7. Tsz elnöke, Koósz Lajosné, a cso- konyavisontai Rákóczi Tsz szakmunkása. Kun Vilmos, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze. Mura József Ottó, a fonyódi Balaton Tsz elnöke, Nárai Lajos, a rinya- újlaki Haladás Tsz elnöke, df. Rádler Antal, a marcali ' járási kórház igazgató főorvosa, Simon Ferencné, a Szennai Községi Közös Tanács csoportvezetője, Szabó Gyula, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatója, Szikora Istvánná, a KIOSZ megyei titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Ángyán Imre, a csurgói áfész elnöke, Baranyi Béla, a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat szocialista brigádvezető lakatosa, Boros József, a kaposvári Mezőgép Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Farkas Józsefné, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet tagja, Filipovics Jánosáé, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának fonónője, Fodor Imre, a barcsi áfész igazgatóságának elnökhelyettese. Gálosi József~ né, a ráksi Üj Élet Tsz borjúgondozója, Győré Vilmos, a Volán 13. sz. Vállalat gépPályázati felhívás a marxizmus-leninizmus esti egyetem tagozataira Böhm József, a megyei tanács elnöke adta át Hefler Lászlónak a Munka Érdemrend arany fokozatát. A tegnapi kitüntetési ünnepségen részt vett és felszólalt Varga Péter, a .megyei pártbizottság első titkára. kocsi vezető je, Hausz Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese, Király István, a somogysámso- ni Marót völgye Tsz elnöke, Mucsel György, a Kutasi Állami Gazdaság állatgondozója, Nyögéri Antal nyugdíjas, a görgetegi pártvezetőség titkára, Pál István, a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet tagja, Pápai Lajos, az ádánd-bala- tonszabadi November 7. Tsz elnökhelyettese, Rudolf Sán~ dor, a megyei tanács tervosztályának csoportvezetője, Simon Albinná, a mosdósí gyermek-tüdőgyógyintézet betanított munkása, Skerlecz László, a kötcsei-balatonszár- szói Vörös Csillag Tsz műhelyvezetője, Spanenberger János, a kaposfői Kossuth Tsz elnöke, Szarka József, a sávolyi Űj Élet Tsz elnöke. Széles Péter, a kaposvári Közúti Igazgatóság vezetője, Torma István, az áfész Atád Áruházának igazgatója, Tóth János, a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vál lalat áruforgalmi főosztályvezetője, özv. Tóth Józsefné, a karádi napközi otthonos óvoda dajkája, Varsányi Gábor, a Kaposvári Villamossági A Sport Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki Kutasi Gyulát, a kaposvári járási testnevelési és sportfelügyelőség vezetőjét. A kiemelkedő ipari és mezőgazdasági tevékenység elismerésére alapított Eötvös Lo- ránd-díjat Anker Alfonz, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa, sertéstenyésztési genetikus a következetes kutatómunka nyomán előállított Ka-hyb hibrid sertésért kapta meg. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága az 1976—77. tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános, szakod sító tagozataira és a kollégiumokra. Altalanos tagozat A hallgatók filozófiát, poli- i tikai gazdaságtant, magyar és I nemzetközi munkásmozga-1 lom-történetet tanulnak. A tagozat középszintű elméleti és politikai képzést ad a hallgatóknak, akik félévkor vizsgáznak, a tanév végén szigorlatoznak. A tagozat befejezésekor végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltételei: érettségi, vagy ennél magasabb iskolai végzettség, marxizmus—leninizmus esti középiskolai, 5 hónapos pártis- kolai végzettség, vagy ennek megfelelő marxista képzettség. A tanulmányi idő: 3 év. Hároméves tagozat indul a járási és városi pártbizottságok szervezésében. SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK A tanulmányi idő két év. A tagozatok felsőfokú elméleti és politikai képzést, továbbképzést adnak. Jelentkezni lehet: filozófia, politikai gazdaságtan és a magyar munkásmozgalom története szakokra. A jelentkezés feltételei: marxizmus-leninizmus esti egyetemi, egyéves pártiskolai, egyetemi, főiskolai végzettség, illetve ennek megfelelő fel- készültség. A szakosító tanfolyam hallgatói eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1963. VII. hó 2. Korm. sz. rendelet értelmében főiskolai oklevelet kaphatnak. A szakosító tanfolyamok mindhárom szakon az Oktatási Igazgatóságon indulnak (Kaposvár, Beloiannisz u. 18. sz.), csak politikai gazdaságtan szakon a marcali, a nagyatádi és. a siófoki járási és városi pártbizottságokon. SPECIÁLIS KOLLÉGIUMOK E kollégiumok feladata: a I párt-, tömegszervezeti, álla- | mi, tanácsi, gazdasági veze- I tőknek, propagandistáknak és I különböző szakterületeken dolgozóknak speciális marxista—leninista továbbképzése. Jelentkezni lehet: a gazdaságpolitikai, a politikai, a vezetési ismeretek és a közművelődési kollégiumokra. A speciális kollégium hallgatója lehet, aki a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves tanfolyamát, a kétéves szakosító tagozatát elvégezte, vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkezik. A tanulmányi idő: egy év. A kollégium befejezésekor a hallgatók végbizonyítványt kapnak. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A jelentkezéshez szükséges kérdőív a járási és városi pártbizottságokon és az Oktatási Igazgatóságon szerezhető be. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási és városi pártbizottságra kell küldeni május elsejéig. A felvételi beszélgetések, illetve vizsgák május második felében lesznek. Felvételt nyerhet, aki a felvételi követelményeknek megfelel, egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra nem jelentkezett, orvosi igazolással rendelkezik. Hiányosan kitöltött kérdőívet nem fogadunk el. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Az általános tagozatokon és a kétéves szakosítókon hetenként egyszer, a speciális kollégiumokon pedig kéthetenként meghatározott napon és időben előadás vagy osztályfoglalkozás lesz, melyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre: az általános tagozaton és a speciális kollégiumokon 170 Ft, a kétéves szakosítókon 250 forint. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Gyár főgépésze. Pergő orsók Műszakonként 200 kilónyi fonalat dolgoz fel a »Budapest« Kötőipari Szövetkezet lengyeltóti üzemében működő 48 fejes lengyel gyártmányú orsózógép. Tavaly 56 millió forint értékben 106 000 férfipulóvert, bébiholmikat, kocsikabátot készítettek — ezek többségét exportáltak. Az idei tervük is hasonló, noha annak teljesítése nem lesz könnyű feladat. Ugyanis az üzemben nagyon sok olyan gépet láthattunk, amely kihasználatlanul állt. Ennek okáról Szentgyörgyi Gyula üzemvezető-helyettes a következőket mondta: — Munkaerőhiánnyal küzdünk,* ebben a pillanatban legalább hatvan asszonyt, leányt tudnánk alkalmazni. Sajnos a kötőszakmát betanuló leányok- férj hezmene telük után nem jönnek vissza dolgozni, otthon maradnak. Jelenleg ötvennégyen vannak gyermekgondozási segélyen, de csak páran kívánnak ismét visszatérni. A szövetkezet A legszebb cél: Segíteni másokon Somogyi Néplp vezetői ezért is határozták el, f által könnyebb legyen terme- hogy a meglevő gépparkot lesi feladataink teljesítése — korszerűbbel cserélik ki. ez-1 mondta az üzemvezető. Az erdészek azt tartják, ha szép idő van, bűn az íróasztal mellett üldögélni. Ilyenkor kint a szabadban kell tennivalót keresni. Az igazság az, hogy nem is nagyon kell keresni, hiszen ahogy beköszönt a tavasz, akad munkájuk az erdőgazdaság dolgozóinak, és nem is kevés. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igali erdészetében a közelmúlt legfontosabb munkája a facsemeték vegyszerezése volt. Helikopterről végezték, ám ellenőrzésre, irányításra azért szükség van. Hefler Lászlóval, az igali erdészet erdőművelési műszaki vezetőjével is a helikopter munkaterületén találkoztam. Emberek, gépek munkáját irányította, hiszen a friss telepítés sok gondozást igényel, és nem mindegy, hogyan végzik ezt a munkát. Hefler Lászlóra nem áll az a mondás, hogy senki sem próféta a saját hazájában. Inkább az ellenkezője az igaz. Mindezt nagy tapasztalatának köszönheti, a munkában eltöltött sok évnek, és annak, hogy az emberek bíznak benne. — 1941-ben kezdtem a pályán dolgozni, Igáiban. Azóta itt vagyok, nem volt még más munkahelyem. 1950-ben lettem kerületvezető erdész Somogyacsán, azután 1953- ban az igali központba kerültem, azóta dolgozom a mostani beosztásban. Több mint harminc év a pályán, több mint húsz ugyanabban a beosztásban. Nemcsak tapasztalatok gyűjtésére volt jó, hanem bizonyításra is. És kellenek-e jobb bizonyítékok, mint a fiatal erdők, melyek azóta már lassan »megértek a fejszére«. Látta a változásokat, és ő is velük változott. Nemcsak az életmódja, a gondjai, hanem a lendülete, a munkakedve is. Egyre nagyobb lett benne a tenni akarás. — Sok nehéz pillanat volt az évek során — meséli —, a legnehezebb a felszabadulás előtti időszakban. Az erdőn minden munkát kézzel kellett végezni, de nem is ez volt a legrosszabb, inkább a létbizonytalanság. Semmibe vették az embereket. Volt bőven munkát kereső, így ha nem tetszett valaki, egyszerűen elküldték. Vettek föl helyette mást, és egy helyére tíz-húsz. vagy még több jelentkező is akadt. 1945-tel véget ért ez az időszak. A gépesítést csak később kezdték, úgy a hatvanas évek táján. Ma .könnyebb az erdei munkások dolga, gyalogolniuk sem kell, mert többségüket naponta a munkahelyre szállítja az erdészet járműve. Számtalan kitüntetés tulajdonosa Hefler László. Kétszer is elnyerte az erdészet kiváló dolgozója címet. És ezért nemcsak a munkát kellett példaadóan elvégezni, hanem részt vállalt olyan feladatokból is. melyekért nem jár anyagi elismerés. 1951-ben lett párttag, jelenleg az erdészet alapszervezeti titkára, tagja az igali községi párt- szervezetnek. Segíti a dolgozók szemléletbeli fejlődését, előadásokat tart a marxista középiskolán. — Azt szeretném, ha párttagjaink nemcsak a munkahelyen mutatnának példát, nemcsak ott állnának helyt becsülettel, hanem otthon a községben és szűkebb környezetükben is. Hiszen csak így láthatják el jól a feladatukat. — Könnyebbek-e ma a feladatok, mint néhány évtizede? — Ügy érzem, nem. Régebben csak dolgozni kellett, és szemtől szembe harcolni. Most úgy lehet harcolni a j rossz, a visszahúzó erő ellen, ha nagyon jól dolgozunk, és olyan képzettségre, szakismeretre teszünk szert, hogy senki ne tudjon sarokba szorítani. Arról kérdezem, mi jelenleg a legfontosabb teendője a műszaki vezetőnek, és mi a párt titkárnak. — A tennivalókat nem tudom külön csoportosítani. Szólok például azért, hogy az erdőművelésben dolgozó nők körülményein javítsanak. Őket csak alkalmi munkában foglalkoztatják, így nem kapnak munkaruhát, sok juttatástól elesnek. A főfoglalkozásban itt dolgozó férfi munkásoknak járnak a kedvezmények a 280 munkanap után. A nők is dolgoznak legalább 250 napot, őket is megilletnék. Ezen a területen, úgy érzem, kötelességem tenni valamit, hogy jobb legyen a helyzetük. A másik: szeretném, ha javulna a munkafegyelem, és az emberek nem azért dolgoznának jól. mert tudják, hogy jön az ellenőrzés, és baj lesz, ha hanyagul végezték a munkájukat, hanem azért, mert értenék, hogy előrelépni csali jobb munkával tudunk. A mi erdészetünkben a helyzet viszonylag jó, de még jobb lehetne. Ötvenegy éves tele lendülettel és tenni akarással. És ezt igyekszik átültetni a fiatalokba is. Három gyermeket nevelt föl, közülük a fiú, az édesapa szakmáját választotta. Nemcsak erdész, hanem még a beosztása is ugyanaz, az ország egy másik vidékén. Hefler László nem válik meg ettől a környéktől. Itt kamatoztatja tovább tudását; neveli, tanítja a fiatalokat, akik szívesen fordulnak hozzá tanácsért, mert tudják, hogy nála egyetlen kérdés se marad megválaszolatlanul. Dán Tibor
