Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Legyen visszafordíthatatlan az enyhülés Alig néhány napja a világ- politika egyik »ideggócában«, Ciprus szigetén jártam. Ott állhattam a főváros központjában, a patinás Ledra Szálloda előtt, ahol a Patricia Checkpointnál (ellenőrző állomás) »határrá« vált az utca. Farkass»emet néztek egymással a görög és török zászlók, s a tatán százméteres senki földjén ENSZ őrbódék, szigorú igazoltatás. Érthető meglepődést okozhatott, amikor egy feketehajú asszonycsapat viszonylag zavartalanul átsétált a görög zónából a tőrök övezetbe. Kiderült, hogy semlegesekről van szó: maronitákról, akik a háromszáz kilométer távolságban fekvő Libanonból menekültek át. Ez az emlékkép idéződhe- tett újra fel, amikor a hét elején minden eddiginél hevesebb harcok zajlottak Libanonban (a büszke Hilton Hotelben szinte emeletenként alakultak ki a frontok); azután megkezdődött a menekültek özönlése a »nyugodt« Ciprusra, majd az utolsó órában létrejött a fcgyvernyugvási megállapodás. (Előtte még egy közjáték történt: Waldheim ENSZ-főtit- kár a Biztonsági Tanács elé kívánta utalni a bonyolult válságot, de ez a törekvés széles körű elutasításra talált.) A tűzszünettel kapcsolatban joggal vetődnek fel bizonyos kételyek, hiszen a korábbi fegyvernyugvás január 22-én történt — akkor egy tízhónapos polgárháborús szakasz lezárásaként — s nem volt hosszú életű. Igaz, ma már megállapíthatjuk, hogy a januári egyezmény, amely Szíriái közvetítéssel jött létre, nem mozdította elő a kívánt reformokat, nem felelt meg a tényleges erőviszonyoknak, lényegében hátrányosnak bizonyult a baloldal számára. Ezért a jelenlegi tűzszünet eleve föltételekhez kötötte: a hazafias erők azt követelik, hogy tíz napon belül döntsön a parlament és alkotmányos keretek között válassza meg az ország új elnökét a hitelét vesztett Frangié helyett, a lényeg tehát, hogy igazi és pozitív változások menjenek végbe a cédrusok országában, a tűzszünet csak ebben az jesetben lesz tartós. A libanoni rendezésre különösen nagy szükség van mo6t, amikor a Közel-Keleten ellentétes folyamatok tanúi lehetünk. Izrael megszállt területein hatalmas erejű sztrájkmozgalom robbant ki, s az arab lakosságnak ez a véleménynyilvánítása újra felhívta a figyelmet a helyzet súlyosságára. Persze, az adott helyzetben ez nem vezethet átfogó, antiimperialista arab fellépésre, hiszen a legnépesebb arab ország, Egyiptom vezetése folytatja külön útját. Szádat elnök a héten megkezdte nyugat-európai körútját (Bonn és Párizs az első állomások, de sort kerített egy bajorországi kitérőre is, ahol Strauss CSU pártelnökkel találkozott.) Kairó elsősorban segélyért és fegyverekért kilincsel. A gazdasági nehézségekkel küszködő Egyiptom nem túl csábító, ha a befektetések jövedelmezőségét szigorúan üzleti szempontok alapján ítélik meg, ezért »politikai valutával«, további engedményekkel szeretnének fizetni. Ezzel kapcsolatosan a Szovjetunió újabb nyilatkozatban figyelmeztette Kairót a mind gyakoribbá váló, szélsőséges egyiptomi megnyilvánulások veszélyeire. , A héten számos jelentés érkezett kelet—nyugati tárgyaflZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Szófiában megkezdődik a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa, a magyar delegációt Kádár. János vezeti — Szadat bonni tárgyalásai — Argentínában Vi- , dela tábornokot beiktatják az elnöki tisztségbe. Kedd: Szovjet—nyugatnémet gazdasági tárgyalások. Fride- richs Moszkvában — Eredménytelenül zárult az angol Munkáspárt vezérválasztásának másod-ik fordulója — Az arab lakosság tiltakozó sztrájkja Izraelben. Szerda: Szovjet kormánynyilatkozat az egyiptomi vezetés magatartásáról — A Biztonsági Tanács elítéli a délafrikai rendszert — Kleri- desz lemondása. Csütörtök: Luxemburgban megkezdődik a közös piaci kilen- cek csúcsértekezlete — Szovjet—amerikai megbeszélések a föld alatti nukleáris kísérletekről. Péntek: Kihirdetik a portugál alkotmányt — Libanonban életbe lép a tűzszünet. Szombat: Feszültség Spanyolországban: betiltják a tüntetéseket, baloldali vezetők letartóztatása — Heves ösz- szecsapások a thaiföldi választások előtt. lásokról, főként a katonai enyhülés vonatkozásaiban. Jubileumot ülhettek Bécsben és Genfben, ha nem is voltak különösebben ünnepi keretek, hiszen ezek a kerek számok a megbeszélések hosszadalmasságát bizonyítják. A középeurópai haderőcsökkentés! konferencia századik, a genfi leszerelési bizottság hétszázadik Ö66ze jőve telét tartotta, de az alapvető álláspontokban nem történt közeledés. Valamelyest előrehaladt a teljes atomcsönd ügye. Az 1974-ben kötött szovjet— amerikai megállapodás értelmében az idei április 1-től nem hajtanak végre 150 kilo- tonnásnál nagyobb föld alatti nukleáris robbantásokat, ha 1 sikerül megegyezni a békés | célú atomrobbantások kérdésében is. Milyen terjedelműek lehetnek, hogyan különböztethetők meg a fegyverkísérletektől stb. Ez a kiegészítő ly?7'.ák: amint az Helsinki előtt és Helsinkiben történt, ebben a szakaszban is érvényre kell juttatni a békés egymás mellett élés elveit, megerősíteni és visszafordíthatatlanná tenni az enyhülést. Európa nyugati része a héten változatlanul saját belső ügyeivel volt elfoglalva. Portugáliában kihirdették a demokratikus alkotmányt, mely biztató lépés, de minden bizonnyal újabb provokációkat vált ki a reakció oldaláról. Spanyolországban »Demokratikus koordináció« elnevezéssel egyesültek az ellenzéki erők, s a nyilván megriadt királyi kormány újra a leplezetlen terror eszközeihez nyúlt: betiltotta a tüntetéseket, baloldali vezetőket tartóztatott le, s perekkel fenyegetőzik. Olaszországban újabb kormányválságot robbanthat ki az abortuszvita, Luxemburgban pedig gyönyörű, nyárias időben borús kedélyt mutatott a közös piaci csúcs, mindenki a korábbi álláspontját ismételte. Nagy-Britannia részéről ezt a korábbi álláspontot Wilson hajtogatta: jóllehet a brit miniszterelnököt hivatalosan már elbúcsúztatták, utódlásának kérdése még mindig nem dőlt el Foot és Callaghan között. A párharc heves, a tét kétséges: a kormányfői poszt — a szigetországbeli egymillió 200 ezer munkanélküli ellenére, vagy talán éppen azért — nem kínál várományosának biztos és nyugodt jövőt. Réti Ervin Koszorúzási ünnepség Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, politikai, gazdasági és kulturális életünk sok vezető személyisége. Az ünnepségen részt vettek a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői is. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Biszku Béla, a KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; a Minisztertanács nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatára. A koszorúzási ünnepség — az Intemacionálé hangjai után — a katonai díszalakulat elvonulásával ért véget. Koszorúzási ünnepség volt tegnap délelőtt a felszabadulási évforduló alkalmából a Hősök terén is. Sarlós István ünnepi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról.) általuk életpályául választott szakma kiválóságai. A munka az alapja az életnek. A jó politika ad értelmet a munkának, és lehetővé teszi, hogy a ma élő ember szívesen gondoljon a holnapra, s hogy mindig legyen mindenkinek a közösségért végzett munkával elérhető célja és vágya. Terveinket csak munkával, valamennyi állampolgár hasznos tevékenységével tudjuk | megvalósítani. Azt mindany- ] nyian tudjuk, hogy éves és \ ötéves terveink reális és je- j lentős fejlődést ígérő progra- ] mókát tartalmaznak. A ma élő nemzedéknek: munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek vállalniuk kell ezeket a feladatokat, mert érdekünk, hogy a mái és az eljövendő korok javára felépüljön a fejlett szocializmus Magyarországa. Ismerjük barátainknak és szövetségeseinknek a mienkével egybehangzó terveit, és bennünket is lelkesítenek azok a célok, amelyeket a kommunizmus építése érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa célul kitűzött. Mindennapos tevékenységünkben, a jövő megformálásában is együtt haladunk föl- szabadítónkkal, a szovjet néppel, és biztosak vagyunk benne, hogy programjaink megvalósulása a világ minden népének a javát szolgálja. Meggyőződéssel valljuk: jó úton járunk, biztató jövő előtt állunk, és így jó szívvel vállalhatjuk a felelősséget tetteinkért az eljövendő nemzedékek előtt. Újabb összecsapások Libanonban »Békés« csendélet a bejrúti utcán. egyezmény még nem jött létre, de a Szovjetunió vállalta, hogy a szerződés hivatalos életbe lépése nélkül is betartja a 150 kilotonnás határt, amennyiben az Egyesült Államok is ezt teszi. A szovjet sajtó — s a Pravda hasábjain Arbatov profesz- szor, akit a legjobb Amerika- szakértők között tartanak számon — felhívta Washington figyelmét a realitások tiszteletben tartására: csakis kölcsönösen előnyös és elfogadható alapokon lehet tárgyalni, tehát kilátástalan minden olyan amerikai próbálkozás, amely egyoldalú előnyökre törekszik. A józan intés ugyancsak időszerű: az amerikai elnökválasztási kampány, a nyugatnémet választások közeledése, Nyugat- Európa belső gondjai sok esetben hisztérikus idegháborúra ösztönöztek. A jelöltek megpróbálják egymást jobbról előzni; felelőtlen kijelentéseket tesznek. Ilyen légkörben azonban nehéz előrejutni, a nemzetközi erőviszonyok problematikája eziért kapott olyan fontos helyet a bolgár pártkongresszuson is. Todor Zsivkov beszámolója, valamint a külföldi delegációve- zetők, köztük Kádár János felszólalása, joggal A szembenálló felek által meghirdetett és pénteken délelőtt hatályba lépett fenyver- nyugvás ellenére Libanonban továbbra is folytatódnak a sok halálos áldozatit követelő ösz- szecsapások. Bejrutban orvlövészek több mint harminc emberéletet oltottak ki és több emberrablás történt. Heves harcok színhelye volt a fővárostól mintegy 25 kilométerrel keletre, dombokon fekvő Ain- toura település, amelyet a fegyvernyugv* életbe lépésé előtt vettek birtokukba a baloldali erek. A harcokról szóló jelentések mellett hírügynökségek beszámolnak az elnökválasztást célzó politikai erőfeszítésekről is. A nemzetgyűlés elnöke a törvényhozó testület összehívásán fáradozik, azt azonban mindenekelőtt biztonsági nehézségek hátráltatják. Ismeretes, hogy a parlament épülete Bej rút központjában fekszik, a legádázabb harcok színhelyének közelében. hangsúSzovjet és magyar vezetők táviratváltása a 31-ik évfordulón KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnák, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének,' LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének I Budapest Kedves Elvtársák! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa. az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek nemzeti ünnepük — Magyarországnak a fasiszta elnyomás alóli felszabadítása 31. évfordulója alkalmából. 1945. április 4-én. amikor a szovjet hadsereg felszabadító küldetését teljesítve kiűzte Magyarország földjéről a fasiszta elnyomókat, a magyar nép életében új, nagyszerű fejezet kezdődött. A magyar dolgozók, a kommunisták pártjának vezetésével a szocializmus építésének útjára léptek es történelmileg rövid idő alatt korszerű ipart, élenjáró mezőgazdaságot hoztak létre, nagy eredményeket értek el a tudomány és a kultúra fejlesztésében. Ä testvéri Magyarország jelenleg sikeresen váltja valóra a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának a fejlett szocialista társadalom felépítésére vonatkozó utasításait. Széles körű megbecsülésre tett szert a Magyar Népköztársaság következetes külpolitikája, aktív részvétele a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó küzdelemben, hozzájárulása a szocialista államok közösségének erősítéséhez. A szovjet emberek nagyra értékelik pártjaink, országaink és népeink megbonthatatlan szövetségét, a jelenkor valamennyi alapvető kérdésében megnyilvánuló teljes nézetazonosságot, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársasáig közötti állandóan fejlődő sokoldalú kapcsolatokat. A Szovjetunió kommunistái és egész dolgozó népe, az. SZKP történelmi jelentőségű XXV. kongresszusának határozataitól vezettetve, a továbbiakban is azon lesznek, hogy mélyítsék pártjaink és államaink közötti sokrétű együttműködést, a szovjet és a magyar nép javára. E nevezetes napon kívánunk önöknek, kedves barátaink, és a testvéri Magyarország dolgozó népének új sikereket a szocializmus építésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak „valóra váltásában, a népgazdaság fejlesztésének V. ötéves terve teljesítésében, s kívánunk hazájuknak további felvirágzást. Éljen és erősödjék a szovjet és a magyar nép örök é* megbonthatatlan barátsága! L. I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára A. N. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke ♦ * * L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanacsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének.' Moszkva Kedves Elrvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmaiból hozzánk intézett szívélyes üdvözletüket és baráti jókívánságaikat. 31 éve annak, hogy a szovjet hadsereg hősies harca eredményeként népünk a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útjára lépett. Az elmúlt évtizedek alatt történelmi lépést tettünk előre, leraktuk és megszilárdítottuk a szocializmus alapjait, nagy eredményeket értünk el az ország anyagi és szellemi javainak gyarapításában. Dolgozó népünk most a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a XI. kongresszuson megjelölt feladatok végrehajtásán,’ a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Felszabadulásunk óta hazánkat, népünket a testvéri barátság és a sokoldalú együttműködés széttéphetetlen szálai fűzik a társadalmi haladás élharcosához, nagy szövetségesünkhöz, a kommunizmust építő Szovjetunióhoz. Azon leszünk, hogy a testvéri köteléireket tovább erősítsük. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveitől vezérelve — vállvetve a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a Szovjetunióval — következetesen sikra- száll a szocialista országok együttműködésének széles körű fejlesztéséért, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom internacionalista egységének további erősítéséért, minden antiimperialista erő tömörüléséért.' közös célkitűzéseinkért, a békéért és a társadalmi haladásért. A tisztelet, a megbecsülés és az elvtársi szeretet érzésével üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely az elmúlt hetekben tartotta meg XXV. kongresszusát. A szovjet kommunisták ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson áttekintették a kommunizmus építésében elért nagyszerű eredményeket, a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram végrehajtásában elért nagy sikereket és kijelölték a továbbhaladás útját. Az SZKP XXV. kongresszusa nemcsak a Szovjetunió népei számára volt kiemelkedő esemény, hanem a szocializmust építő népek, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom, az egész haladó emberiség számára is. A magyar kommunisták biztosak abban, hogy az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása jelentős mértékben előmozdítja mind a kommunizmus építésének, mind a béke és biztonság megszilárdításának nemes ügyét. Nemzeti ünnepünkön a magunk és a magyar nép nevében további sikereket kívánunk Önöknek és az Önök személyén keresztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a kommunizmus építéseben, az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában. KADAR JÁNOS, LOSONCZI PÁL, a Magyar Szocialista a Magyar Népköztársaság Munkáspárt Központi Elnöki Tanácsának elnöke Bizottságának első titkára LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest, 1976. április 3. N. V. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének élnöke
