Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

KITÜNTETETTEK A több vízért Azt mondják: akkor dolgo­zik jól a Dunántúli Regioná­lis Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, ha senki sem veszi észre tevékenységét. A vál­lalat neve alighanem akkor jelent meg legtöbbször az új­ságok hasábjain, amikor ke­vés volt a víz a nyári csúcs- forgalom idején, a Balaton- parton. Tevékenységi köre azonban jóval nagyobb terü­letre terjed ki: Győr-Sopron és Komárom megyét kivéve az egész Dunántúl a műkö­dési területéhez tartozik. Ezen belül természetesen ki­emelt feladat a balatoni üdü­lőövezet bőséges ellátása egészséges ivóvízzel. A vízért a negyedik ötéves terv időszaka alatt jelentős beruházásokat valósítottak meg: kiépült a regionális vezetékrendszer, amely csak­nem teljesen átfogja már a Balaton-partot. A gyorsfej­lesztési program végrehajtá­sával pedig azt érték el, hogy egyik évről a másikra jelen­tősen növelhették a fogyasz­tókhoz eljuttatott ivóvíz mennyiségét. A vállalat 1971-ben 45 ezer köbméter ivóvizet termelt és szállított naponta. A múlt év­ben már napi 105 842 köbmé­tert biztosított. A víztermelő kapacitás ilyen mértékű bőví­tése csak a jól szervezett program pontos végrehajtásá­val volt elérhető. A sikeres végrehajtás érdekében .gyorsí­tották a célcsoportos beruhá­zások ütemét, a nyári — hirtelen növekvő — igények kielégítésére úgynevezett csúcsvízműveket építettek. Növelték a tározótér kapaci­tását és a hálózat teljesítő- képességét is. Ennek a mun­kának a része volt az ellátási területek megfelelő kialakítá­sa és az olyan kis regionális rendszerek létrehozása, ame­lyek később jól illeszkednek majd a nagy rendszerekbe. Működési területükön je­lentős ipari üzemeket láttak cl vízzel, s fontos helyet fog­lal el tevékenységükben az öntözés is. A nagy fejlesztési program végrehajtásáért, a múlt évi tevékenységének elismerése­ként kiváló címet ' kapott a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. A fejlődés azonban új gon­dokkal is jár: a szennyvíz­elvezetésben és -tisztításban kisebb volt az előrelépés: csak a le.gégetőbb gondokon sikerült enyhíteni. A vállalat a fejlesztési alapján kívül a Vízügyi Alap támogatását is igénybe vette a fontos beru­házásokhoz. Űj, középtávú tervében a vízellátás érdeké­ben a tároló kapacitás növe­lése szerepel. A szennyvíz­tiszt rtásnál pedig a berende­zések job'b hatásfokú üzeme­lését kívánják biztos doni, a hálózat rekonstrukciója mel­lett. A nagy területet ellátó ve­zetékrendszerek teljesítmé­nyének kihasználása a vízzel való jó gazdálkodást is meg­követeli. A vállalat elsőként a Balaton térségére készített olyan, távvezérlésre és auto­matizálásra vonatkozó ter­vet, amely lehetővé teszi, hogy mindig oda továbbítsák az ivóvizet, ahol a legtöbb vendég van. E tervek alapján diszpécserközpontok létesül­nek, ahonnan a vezetékrend­szer üzemelését irányítják. E terv végrehajtása végső soron egy teljésen automatizált, szá­mítógéppel vezérelt rendszer megteremtését célozza: meg­valósításáig azonban hosszú idő van még hátra. A vizet addig is el kell juttatni a fel­használóhoz! Hét üzemfőmér- nöksőgen, két önálló építésve­zető .-.ágén dolgodnak azért, hogy minél ritkábban emle­gessék a vállalatot a kevés víz miatt. A kiváló cím bi­zonyítja: ez a törekvésük si­kerrel járt. Gazdaságosai termelni Takarékos gazdálkodással, lehetőségeinek ésszerű kihasz­nálásával érte el a kiváló címet a tabi Campingcíkk Vállalat. E,gy év alatt 15 mil­lió forinttal nőtt a tamnelá- se. a nyeresége pedig 52 szá­zalékkal emelkedett. A számok mögött sok szer­vezési intézkedés húzódik meg. Ennek eredményeként gyors ütemben növelték az A vállalat ugyanis 1971-ben lényegesen kevesebb terméket küldött külföldi megrendelői­nek, mint az azt megelőző években. Tavaly tehát az a feladat várt rá, hogy vissza­szerezze azokat a megrende­lőket, amelyek korábban szí­vesen vásárolták a Tabon ké­szült sátrakat, .kempingíöl- szereiéseket. Ezenkívül meg­tartotta. a vevői között Auszt­exporlot és megszüntették egy 1 ráliát, és új vásárlókat is sor gazdaságtalan termék I szerzett Olaszországban. Az gyártását. Az export növelé- j se új piacokat is jelentett a régiiek visszahodítása mellett. Íj ABC-kisárukáz nyílt Tabon (Tudósítónktól.) 1 gették a fejlesztést. A múlt ízlésesen berendezett üzlet ®v májusában kezdtek hozzá nyílt tegnap Tabon,. Az ABC- kiáruházat a tab! áfész saját építőrészlege készítette. A be­rendezéssel együtt 3,5 millió forintba került. Az alapterü­lete 438 négyzetméter; ennek majdnem a fele az eladótér. Egymillió forint értékű árut találnak itt a vásárlók. A Ty­ler típusú berendezést a Jász­berényi Hűtőgépgyár készítet­az áruház építéséhez, s ez év májustól már az itt élő lakos­ságot, az itt dolgozókat szol­gálja .ez' a korszerű üzlet. Megnyitását a múlt évre ter­vezték, de a központi füles be­rendezésének késői érkezése es beszerelése miatt erre csak most kerülhetett sor. Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a szö­te. Az áruházban élelmiszere- j vetkezet új ABC-kigáruházát. két, vegyi arukat, naponta ke- j A megnyitásnál jelen volt dr. resett iparcikkeket és tőke- ] Nemes Kálmán, a MÉSZÖV húst árusítanak, 12 órás nyit- ; elnökhelyettese is. Az áruház va tartással. létrehozásának körülményeit Tab keleti részén az utőb- j Egyed László, a tabi áfész el- bi években több üzem és gyár | nöke ismertette. Virovecz Jó­létesült. Mintegy 1500 mun- i zsef. a Siófoki Járási Hivatal kasnak van itt kereseti le- j vezetője méltatta az ABC-kis- hetősége, s az ezen a terüle- ] áruház jelentőségét.; ő adta át ten levő kisebb, hagyományo- I az üzletet a vásárlóközsönség- san működő áfész-élelmiszer- ! nek. háztartási boltok már nem ! Az első napon 70 ezer fö­ladták kielégíteni az igénye- írint értékű áru talált gazdára két. Ezek a körülmények sür- í az áruházban. olasz vevők egyre több ter­méket várnak Tabról, meg­rendeléseik a legnagyobb té­teleket jelentik. A hazai alapanyagból tőkés exportra készített termékek­nél nemcsak azt kísérték fi­gyelemmel, hogy mennyit vesznek meg, hanem azt is, hogy mennyiért tudják előál­lítani a ' terméket. Kiderült, hogy a sátrak és a ponyvák között volt olyan, amelyiket kevesebbért tudták eladni, mint amennyit a vállalat az előállítására fordított. Ezek a — nagyrészt kis szériában készült — termékek gazda­ságtalanok voltak. Termelé­süket vi.gy ■ megszüntették, kiderült, hogy ezeket is hasz­nosan föl lehet ' használni: csupán arra van szükség, hogy ésszerűen válogassák ki azokat a termékeket, ame­lyekhez nem kell új végből vágni. így készülnek most a rparadékokból ponyoazsákolc, sátortárolók. Az üzemben az eddigi ered­ményeket így összegezik: ter­melékenyebbé vált a munka. A gazdaságos termelés nö­velése mellett, az új gyártó­csarnok elkészülte után eb­ben. az évben tovább növelik termékeik számát: elsősorban olyan kiegészítő cikkek gyár-, fására 'törekszenek, amelye­ket eddig más vállalatok, szö­vetkezetek készítettek. Ha ezek késtek a szállítással, nem tudták időben útnak in­dítani megrendelőiknek a sátrakat sem. A rudasatok gyártásának megszervezése lehetővé teszi, hogy mire ter­mékeik elkészülnek, a kiegé­szítő cikkek is rendelkezésre álljanak. A gyors és pontos szállítás, a költségek csökkentése azt eredményezte, hogy vevőik mind több terméket kémek a Épül az új tejüzem Tető alá került az új ka- f ték, a technológiai berendezé í svi i i vrarív f Aoi-ní i ex) hol tmy rt£»riÍo' 'A posvári tejüzem főépülete és megkezdték a kazanház. va­:ek elhelyezésére pedig az Élelmiszeripari Tervező Inté­Lamint az egyéb kiszolgáló he- -j zet készítette a rajzokat. A lyiségek építését is. Az év kő- j napi százezer liter tej feldol- zepén az építők — az ütem- J gozáíára alkalmas üzem kör­tervnek megfelelően — hoz- j vonalai szépen kibontakoztak zalainak a szociális gek alapozásához. A múlt év közepén kezdett j beruházáson az utóbbi hóna- ! pókban meggyorsult a munka ! s — a beruházó, a Kaposvári : Tejipari Vállalat véleménye I szerint — minden előfeltétel vagy peaig szervezési intéz- j Tabi Campingcíkk Vállalattól. kedessei gazdaságossá tettek. _________ S ok lehetőség rejlett a sát­rakhoz, ponyvákhoz felhasz­nált kellékek egységesítésé­ben. A tervezek eredetileg szinte minden típushoz más zsinórokat, cipzárakat és se­gédanyagokat terveztek. Ezek beszerzése — kis tételben való gyártása — jelentősen drágította a termelést. Az ön­költség csökkentése érdekében egységes kellékeket vezettek be, s lehetőleg azonos mére­tűiket használtak fel. Az eredmény: néhány gaz- dasagtalan termek is gazdasá­gossá vált. Ez csökkentette- a kiadásokat, növelte a bevételt, s vele együtt a nyereséget. A 248 embert foglalkoztató ta­nácsi vállalat lehetőségeit fi­gyelembe véve jeleútőset lé~ pett előre. A maradók min­denütt gönci: növelt a termé­kek költségeit, csökkenti a nyereséget. Korábban a pony­va- és sátorszövét maradéka hulladéknak számított. Azután A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének tevele Kedves elvtársiak! Barátaink! Fiatal-sik! A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége köszönetét és elismerését fejezi ki a szervezett, dolgozóknak, munká­soknak, parasztoknak, értelmiségieknek, mindazoknak, akik részt vállalva a szocialista munkaversanybem, fel­ajánlásokkal, konkrét tettekkel járultak - hozzá népgazda­ságunk negyedik ötéves tervének teljesítéséhez. Az élteit öt év alatt a gazdasági ép;tóműnkéi»an nagyszerű ered­mények születtek. Jelentősen gyarapodott és korszerűbbé vált szocialista hazánk gazdasága. Az anyagi források bő­vülése, a munka termelékenységének növekedése iahatővé tette dolgozó népünk jólétének tervszerű emelését, a kul­turális és a szociális ellátás fejlesztését. Az elért eredményekben munkásosztályunk, dolgozó népünk teremtő ereje, a szocialista haza felvirágoztatá­sáért érzett felelőssége és alkotó tettei nyilvánulnak meg. A cselekvési szándék, a munkakezdeményezéseik, a helyt­állás és az áldozatkészség különösen jól megnyilvánultok és tömegméretűekké váltak a pártunk XI. kongresszusá­nak és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tisztele­tére kibontakozott munkavensienyben. Mindez nagyszerűen példázza a szervezett dolgozók politikai érettségét, növekvő társadalmi elkötelezettségét, közéleti aktivitását, szocialista céljainkkal váló azonosu­lását. Ennek az eredményekben gazdag szakasznak az ün- . mepélyes lezárásához érkezve, külön is tisztelettel kö­szöntjük azokat a változatokat, mun,káslccllektíválcát, ame­lyek elnyerték és a napokban, verték át a .Minisztertanács és a SZOT Elnökség© vörös zászlóját, a .Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetést. Az elismerés és a köszönet szavait tolmácsolva, .egy­ben örömmel üdvözöljük és támogatjuk a dolgozóiénak azokat az újabb nagyszerű kezdeményezéseit' és vesrseny- váülalásait, smeCyek az 1976. évi népgazdasági terv meg­valósítását, az V. ötéves tervben foglalt célok elérését se­gítik elő. Különösen nagyra értékeljük, hogy a szocialista brigádok, a munkahelyi kollektívák, fölismerve, hogy a népgazdaság fejlesztésének eredményeitől, a munka, haté­konyságának javításától függ dolgozó népünk éietskörüi- miáinyetaék további javítása, belső meggyőződéssel, önként vállalják a nagyobb feladatokat. A mindennapi tettekben így alakulnak, erősödnek a szocialista emberi értékek, ölt testet a szocialista hazafiság. A Miini&zfcertonács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége felhívja a minásiztériumi és a válla­lati vezetőket, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselőit és aktivistáit, hogy nyújtsanak cselekvő támogatást a dol­gozók kezdeményezéseihez, gondos munkával, az irányítás és a szervezettség javításával biztosítsák a vállalások tel­jesítésének feltételeit, őrködjenek azon, hogy megbecsülés és élu&merés övezze az alkotó embert. A MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE Az információk becsülete Ä maä vállalati tervező­nek, sajnos, nincs idő­gépe. amelyre felpat­tanva 5—10 évet előreszalad­hatna. hogy végigsétáljon szakmája világpiacán, s meg­nézze mi lesz a kelendő és mennyiért. A fantáziájára fe­lelősséggel nem bízíaatja ma­gát : vállalata középtávú terT veinek a megszerkesztésében tapasztalatára, ismereteire és jórészt más vállalatok infor­mációira kell támaszkodnia. Ebben a munkában a pontos információ rendkívül nagy ér­ték ; s mennél megalapozottab­ban, körültekintőbb mérlege­lés után bocsátották szárnyra, annál inkább felér egy idő­géppel, hiszen a szakember a jó információk segítségével a jövő sok-sok részletét tisztáz­hatja. helyisé- j már a megyeszékhely észak | keleti ipartelepén. Az új gé­pek — amelyeknek nagy ré­szét az NDK-ból és Csehszlo­vákiából vásárolták — ezután érkeznek majd meg. Az üzem a tervek szerint 1978 végén kezdi meg a ter- meglesz ahhoz, hogy szeptem-! melést. Vajat, tejet, kakaót, berben az Élelmiszeripari I joghurtot készítenek itt, s ha Gépgyár szakemberei is meg- (' lesz elég tej. egy év aíatt a kezdjék a szerelést. A 240 millió forintos költ­tejport készítő üzemrész is fölépül. A működtetéséhez séggel készülő tejüzem épüle- j szükséges ehergiacsatlakozá- teinek terveit a Pécsi Terve- sokat már most, az építés so- ző Vállalat mérnökei készítet- 1 rán biztosítják. Fokozta a verseny a termelői kedvet IN övék szik a tej felvásárlás A Tejipari Trözstnél elké­szült összesítés szerint az ev első három hónapjában — 1975 azonos időszakához ké­pest — 1,7 százalékkal emel­kedett a tejfelvásárlás. A helyzet áprilisiban is kedve­zően alakult; a hónap első tíz napjában két százalékkal volt nagyobb a termelői kínálat, mint a múlt év azonos idősza­kában. A tejfelvásárlás a hús­lak értékesíteni a megnöve­kedőit saját fogyasztás miatt. Az országos tejtermelés; verseny fokozta a termelő! kedvet. Az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség, össze­sítése szerint 741 nagyüzem és 16 500 kistermelő nevezett be a versenybe. Somogybán két állami gazdaság (a dél-somo­gyi és a kutasi), két terme lőszövetkezet (a nagybajomi véti ünnepekben sem csők-[ és a nagyberki), valamint négy kent, bár ilyenkor a háztáji j kistermelő kapcsolódott be a termelők kevesebb tejet szók- j mozgalomba. Tisztítják az ipari vizet A Dunaújvárosi Hullámvertikumban épül az ország legmo­dernebb ipari víztisztító berendezése. A hatalmas derítő medencékbe automatikusan adagolják a 40 mikron szem­es ézetű Unom homokot, amely meggyorsítja a derített víz üiepííését. A derítő medencék ‘egy nap alatt 105 ezer köb­méter tisztított ipari vizet adnak a papírgyár üzemeinek. Az új létesítményt a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat ez év középén adja át rendeltetésének. Kérdés, van-e már az infor­mációknak akkora becsületük mindazok szemében, akiktől kérik azokat, hogy bízvást építhet rájuk bárki? Az utób­bi 4—5 évben akadt néhány olyan eset. amelyik arra fi­gyelmeztet, hogy a más válla­latok tervezéséhez, tájékozó­dásához küldött adatokat, vé­leményeket, igénybejelentése­ket nem fontolják .meg min­denütt olyan alaposan, mint amilyen komolyan építenek azokra mások. Az egyik nagy fővárosi vegyigyár például több tízmilliós fejlesztéssel bő­vítette termelését a 70-es évek elején, mert egy 'bútoranyag­gyártó vidéki vállalat arról értesítette, hogy 1973—74-től felfutó termeléséhez nagy mennyiségű vegyi anyagra lesz szüksége. A vegyigyár annyira készpénznek vette | ezt az információt, hogy — j hitelből fejlesztett. A hitelt még ma is törleszti, ’de az ígért nagy megrendelésekből még eeyet sem kapott. Indok: elhúzódott a, bútoranyaggyár- j tó vállalat beruházása. Ehhez hasonló példák adód- ] tak másutt is a vállalatok kö- ! zötti kapcsolatokban. Ezekre most időszerű emlékezni, hi­szen hamarosan a vállalatok többségénél véglegessé válik az új, öt évre szóló terv, amelynek fő fejezetei: fejlesz­tés, beszerzés, értékesítés — ezernyi szállal kötődnek más vállalatok munkájához, elkép­zeléseihez. Ezek a fejezetek, de az egész terv. nem épül­het. másra, mint jórészt éppen a többi vállalat terveire, tisz­tázott lehetőségeire. így. vé­gül is, egy-egy vállalat nem­csak a saját terveinek alapos­ságáért felel, hanem a hozzá kapcsolódó vállalatok tervei­nek biztonságáért, amelyek­hez információkat ad. Ma in­formációkat: holnap árul vagy megrendelést. A következő években — már az idén is — valamennyi vál­lalatra feszitettebb .munka vár; az erőforrások — pénz, munkaerő, gépek — ponto­sabb fölméi-ése, jobb kihasz­nálása nélkül nehéz lesz bol­dogulni. Minden forintnak —• amely fölött a vállalat rendel­kezik — máris nagyobb az ér­téke, hiszen azt az eddiginél sokkalta értékesebb munkával lehet csak megkeresni. Ala­posan meg kell fontolni a vál­lalatoknak, mire fordítják a pénzüket, anyagi, szellemi erejüket. Ebben a helyzetűén az információkat is nagyon meg kell fontolnia annak is, aki adja, annak is, aki kapja és fel akarja azokat használ­ni. Nem szabad dobálózni a tájékoztatással, gyorsan öss'^e- vágva egy-egy adatot, jelen­tést, különösen akkor, ha azok fejlesztésről, igény növekedés­ről szólnak. N ■megyszer persze a va­lóságosnál nagyobb igényt jelző vállalat tu­lajdonképpen csak biztosíta­ni szeretné magát, biztosítani az ellátását arra- az esetre, ha valóban sikerül tető alá hóz­nia a tervezett beruházást. Vagyis tervez beruházást, va­lótlant nem állít, csak esetleg ez. a terv egyáltalán nincs elő­készítve, nincs pénzügyileg megalapozva, s a kivitelezők­kel legalább szóban megtár­gyalva. Nos, az effajta fejlesz­tési elképzeléseket nem sza­bad másoknak befejezett tény­ként bejelenteni. Tulajdon­képpen nem- kell mindig az optimumot leírni, a tet-vekbe foglalni. Több alternatívával kellene dolgozni az informá­ciókban is. A valószínűséget is jelezni. Az erőforrások el­osztásakor az ilyen korrektség nagyon megemelné a terve­zőmunka hatékonyságát, pon­tosságát. G. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents