Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

Élő sejt vizsgálata lézerrel

Az Egyesült Államokban érdekes módszert dolgoztak ki egyes sejtek vegyi összetételének gyors vizsgálatára. A módszier lényege a következő: rubin lézersugarát a vizsgálandó sejtekre irányítják. A lézer sugara annyira összefogott, hogy csupán néhány sejtre hat, és a másodperc ezázmilliomod része alatt több ezer fokos hőmérsékletre »melegíti« — jobban mondva: izzítja — a sejtet. A sejt anyaga természetesen azonnal gázneművé változik, a gázt pedig mikro-spektrofotométer- ben fogják fed, amely azonnal elvégzi az elemzést. A módszer egyszerű és gyors, 10—12 elem mennyiségi meghatározását teszi lehetővé egy másodpercnél rövidebb idő alatt, mégpedig igen kicsiny — mindössze néhány sejtnyi — szövetdarabkából. Az eddig szokásos módszerrel az ilyen vizsgálat legalább 20—30 percig tart minden egyes elemre.

Ez a módszer alkalmas élő, működő szövet sejtjeinek az elemzésére is.

Az elveszett hajó

A vigéceknek nem tetszett

A Smezka csúcsán

Lengyelország délnyugati részét, a Szudéták hegyláncát aránylag kevés magyar turista keresi föl, pedig bővelkedik látnivalóban. Nagy része 1000 méter alatti középhegység, csak a legmagasabb csúcsok emelkednek ki. A vidék legnagyobb városa az 56 ezer lakosú Jelenia Gora. Érdekes magyar specialitása a Tokaj étterem, ahol szüreti jeleneteket ábrázoló falfestményeket és Magyarország szépen kiformált íreskótérképét találjuk.

Jelenia Gora közelében tör ég felé a vidék legmagasabb csúcsa, a Smezka. Az 1602 méter magas csúcson turista-me- nedékház és meteorológiai állomás épült. Ezt mutatja hold- fénynél készült felvételünk.

A „jégernjő” védelme alatt

Egy rakétakilövff.

Az első magyar jégélhárító rendszert Baranya megyében építették ki, ahol a legsúlyosabb károkat szokta okozni a jégverés. A »felhőrobbantásokra« a Szovjetunióban jól bevált jégelhárítási technológiát vették át — a szükséges berendezésekkel és rakétákkal együtt.

A védett terület központjában meteorológiai radarállomás ellenőrzi a zivatarfelhőket. A radarsugarak »-kitapogatják« hogy a felhőgócok tartalmaznak-e jégcsírákat és ha fennáll a veszély lehetősége, rakétákat lőnek föl — bennük megfelelő reagens anyagok vannak (ezüst- vagy ólomjo- did). Ezek hatására azután a jégeső helyett csendes eső hull.

A jégeső tnindig zivatarfelhőben keletkezik. A felhő alja párában düs, amely felfelé áramolva apró vízcseppekké áll össze. A magasban az áramlás gyorsul, sebessége eléri a másodpercenkénti 25 métert is. A földfelszíntől 5—6 kilométerre — körülbelül mínusz 20 C fokos hőmérsékleten — apró jégkristáályok keletkeznek. A gyors áramlási sebességű zónában a jégkristályok összetapadnak, egy-két — sőt több centis — jégszemekké alakulnak. A jégszemek, saját súlyuktól, nagy sebességgel lezuhannak.

A reagenseknek a felhőkbe juttatása azt a célt szolgálja, hogy lekössék a kis cseppeket, s azonnali kristályosodásra és lehullásra kényszerítsék őket. A baranyai »jégernyő« 150 ezer hektárnyi területet véd a súlyos természeti csapástól.

A kis hajó jövője nyugtalanította a parti lakosokat. A Somogy 1874. május 19-i számában egy »Balaton melléki« olvasó azt kérdezi: miért

nem ír többet a lap a hajózásról, amikor annak »fenntartása mindkét megyére nézve felette értékes kérdés marad«. Kérdezi, hogy »a Tihany alatt megvásárolt követ miért nem hordja Somogy megye gőzhajóval a bogiári állomásra? Hiszen így egyfelől a gőzhajónak keresetforrást nyújtanak, más felől a szűkölködő népnek kenyérkeresetet adhat a be- és kirakodás által.«

Ügy látszik 1874-ben még életképes volt a vállalkozás, mert fennmaradt a társaság, sőt 1875-ből nagyon értékes adatok maradtak ránk. Nyit- rai Aurél volt akkor a csavargőzös kapitánya. Mint a nagy tengeri hajókon, szokás, ő is pontos hajónaplót vezetett, s ebben mindent följegyzett. Ez a napló később a Greiner család tulajdonába került. A Balaton című lapban 1941-ben még részleteket közöltek belőle. Azután eltűnt.

Ha kirándulásra vitt utasokat a hajó, Ké jut ázás címmel került be a naplóba. 1875. július 31-én például Keszthelyre indult délután 4 órakor, és 6 óra 5 perckor érkezett. Az indulást és érkezést két ágyúlövés jelezte. A hajó magyar, osztrák, porosz, francia, olasz, török és társulati zászlókkal volt feldíszítve. Másnap reggel indult

Az egykori Balaton csavargőzös a budai vár alatt, 1939-ben.

vissza 7 órakor »borultos idő, gyenge keleti szél« mellett. Érintette Badacsonyt, Révfülöpöt, Boglárt, Szántó- dot, Füredet. Másnap vissza ezen az úton, de már uszályokat is vontatott. Keszthelyen vihar érte a lehorgonyzóit hajót, és a »horgony le- oldózott a láncról és este 8 óráig kerestem, míg megtaláltam« írja a kapitány.

A társaság végül is csődbe jutott, és vagyonát bírói zár alá vették. A Somogy 1876. július 4-én tette közzé az árverezési hirdetményt: »Alulírott végrehajtó közhírré teszi, hogy Konrád Antal bécsi lakos részére a Zala—Somogy Gőzhajó Részvény TárAz Uraihoz vezetik az Ob vizét

Első hallásra talán fantasz- [ az Ob vizét csatornán juttat- tikusnak tűnik a terv: a gaz- nák el az Ural mentére. A szi- dag és gyors folyású északi és bériai folyó átterelésére két szibériai folyók vizét Közép- i javaslat született. Az »északi

Ázsiában, Kazahsztánban trífiá," "csapadéKBáh " szegény területek öntözésére használják fel. A térképre pillantván ugyanis kiderül, a feladat nem más, mint megváltoztam a folyók folyását. A szovjet népgazdaság rendelkezésére álló pénzügyi és műszaki eszközök azonban már a mostani, a X. ötéves tervben lehetőséget teremtenek az egyedülálló feladat teljesítéséhez. Első lépésként a gazdag vízhozamú Ob folyó kincsét hasznosítják az Ural vidékén. A Szovjetunió egyik nehézipari központjában, ahol az utóbbi időben nagy földgázkészleteket, kősóelőfordulásokat tártak fel, a szakemberek szerint a termő- terület alkalmas gabonatermesztés, valamint a takarmánynövénytermesztés fellendítésére. Ennek a feltétele azonban folyamatos öntözés, mivel a csapadék igen kevés.

A programtervezet szerint

elképzelés 427 kilométeres, a »déli« terv 283 kilométeres víziút megépítését irányozza elő. A csatorna szélessége 160 —180 méter lenne, mélysége pedig elérné a 7—9 métert. Az Ob folyó évi vízhozama meghaladja az 50 köbkilométert, melyből a csatornán át az Ural-vidék 10—12 köbkilométert kapna, összehasonlításul: jelenleg egy esztendőben kb.

3 köbkilométemyi víz gyűlik össze ezen a vidéken.

A beruházási költségvetés, mely a talaj javítási munkákat .

is magában foglalja, mintegy . vállalatot

nyolcmilliárd rubel lesz. A befektetés viszont hamar megtérülne, hiszen a számítások szerint a mezőgazdasági termelés évente 1,3—1,5 milliárd rubellel bővülhet.

sulatnál bíróilag lefoglalt és 8469 forintra becsült Balaton nevű gőzhajó Bogláron 1876. évi július hó 20-án de. 9 órakor nyilvános, árverés útján fog eladatni... fenti hajó emez árverésen szükség esetén becsáron alul is eladatni fog«.

A jobb érzésű balatoniak felzúdulásáról is ír a Somogy. »A bogiári szerencsétlen Balaton gőzös ügyében Szalay István képviselő interpellációra készül az országgyűlésen. Szeretnék is, ha már egyszer kiugratnák a nyulat a bokorból és illetőleg lakol- nának az egyének, kik a magyar vállalatoknál nevünk és hiteleinknek ártanak«.

Az árverezés lezajlott, a hajót megvette egy dunai társaság, és leszállítva a Dunára — bizonyosan a Sió-csatornán vontatták el — ott mint átkelőhajó járt Bezdán és Kiskőszeg (ma Batina) között. Még nyereséget is hozott a társaságnak, mert ott nem volt, aki megbuktassa.

A balatoni bukás okát a Veszprém c. lap 1890. dec. 20-i száma fejtegeti. Még akkor is foglalkoztatta a köz- véfSihényt a hajó sorsa. Azért kellett a vállalkozásnak megbuknia — írják a lapban —, mert a külföldi borkereskedők könnyebben elérték általa a zalai partot, személyesen vásárolták a híres borokat, és nem volt szükségük a korábban alkalmazott helyi vigécekre. A bor ára is emelkedett, a gazdák jól jártak. Ez nem tetszett a sok könnyű keresetű embernek. Ami a termelőknek jó volt, az ügynököknek rossz. Megígy került el a második gőzhajó tavunkról. Sorsa később még érdekesebben alakult.

Zákonyi Ferenc

(Folytatjuk.)

A veszettség terjedése

A veszettség járvány Európában a II. világháború óta fokozatosan terjed keletről nyugatra. Napjainkban elérte a Rajna vidékét, s 1980-ban — előreláthatólag — eljut Párizs térségébe is. Érdekes, hogy a 70-es évék elején az NSZK területén csökkent a járvány,

1974-ben azonban hirtelen ismét gyorsabban terjedt.

A veszettség 80 százalékban a rókákon jelenik meg, ők a járvány fő terjesztői. A kis rágcsálókon, továbbá egyes kutyafajokon és a macskákon is észlelték azonban a kórt, sőt őzeken és szarvasokon is, A háziállatok, továbbá a kutyák, macskák közvetítik, s a veszettség az ember számára is veszélyt jelent. A fertőzésnek elsősorban álilatápotók, hentesek, állatorvosok vannak kitéve. Járványtani szempontból Európában a rókaveszettség leküzdése áll az első helyen.

'feeem históriák. a

»A Kertész utca és a Dob utca sarkán van egy ház, amely látszatra olyan, mint a többi öreg és megkopott bérkaszárnya. E jalak, s ez a híres Fészek-kert reliefjeivel és árkádjaival, és ezek a termek sok évtized magyar művészvilágának emlékeit idézik. Legalább annyi mű jelzi az elköd- lött éveket, mint amennyi anekdota járja a klub híres tagjairól.«

A fenti idézet a Fészek alapításának 60. évfordulójára kiadott emlékkönyv előszavából ■óalő. Az említett sok anekdotából most a 75. évforduló alkalmából idézünk fel néhányat:

A klub egykori igazgatója, a »főállásban nyomdatulajdonos és cimtáblagyáros Bruchstei- ner Dezső, német anyanyelvű lévén, gyakran botladozott, amikor magyarul beszélt. Ebből származnak a híres Bruki- ádák. Ha például egy anyagilag megszorult művész kölcsönért fordult hozzá, a skót természetű Bruki inkább valamiféle zavaros bölcselettel fizette ki az anyagi lét forgandó- s ágáról:

— Az élet olyan, mint a lavina, hol fel, hol le.

Annál szívesebben mutatkozott az ismert művészek társaságában, bár ezek közül egyesek nem lelkesedtek érte. Egy ízben például Karlsbadban kúrálta magát, s reggeli sétája közben — nagy örömére — megpillantotta Molnár Ferencet. Tárt karokkal sietett felé:

— Ferikém? Hát te itt vagy? Hisz ez nagyszerű van. Hol te ebédelsz?

Molnár jóval kisebb lelkesedéssel válaszolt:

— Egyedül.

Jellegzetes figurája volt a Fészeknek Bajusz pincér, aki nevét annak köszönheti, hogy belépése idején félrőfös bajuszt viselt. Idővel jóformán teljesen elvesztette hallását, s ez komoly bonyodalmakat okozott. Egy ízben például Zi- lahy Gyula, a Nemzeti Színház művésze rendelt nála. Zilahy többek közt arról volt ismert, hogy rendkívül szórakozott. Rendelése így szólt: »Kérek két lágytojást pohárban.« Bajusz letett elé egy pár virslit mustárral. Zilahy így reklamált:

— De kérem, én tormával rendeltem!

Csortos egy alkalommal a

Budai Színkör nyári produkciójához szerződött, de a próbákon kiderült: még nemigen foglalkozott szerepével. A rendező izgatott volt, mert küszöbön állt a bemutató; tartott is Csortostól, ezért elhatározta, hogy nem a társulat előtt, hanem inkább a Fészek intimebb hangulata közepette teszi szóvá a dolgot, sürgetvén a nagy művészt szerepe bebiflázására. Csortos halálos nyugalommal válaszolt:

— Ugyan kérem. Megvá-' rom, hogy siker lesz-e. Aztán megtanulom.

Végül egy történet az újabbak közül:

A felszabadulás után a Fészekben kapott helyiséget a Képzőművészek Szövetsége. Ide látogatott egy szovjet kulturális küldöttség, amelynek szobrász tagja élénk beszélgetésbe merült Kisfaludi Strobl Zsigmonddal. Éppen a magyar szobrászat helyzetéről beszélgettek, amikor hozzájuk lépett Pátzay Pál, Kisfaludi Strobl így mutatta be a kiváló mestert a vendégnek:

— Engedje meg, ez itt az én kedves barátom, Pátzay Pál, Magyarország második legnagyobb szobrásza...

A röntgencső karrierje

Az elsőként kiosztásra került Nöbel-díjat kapta meg 1901-ben Wilhelm Conrad

Röntgen — a róla elnevezett sugárzás fölfedezéséért. A

röntgensugárzást zárt üvegcsőben állította elő, amelyben felgyorsított elektronok fémfelületbe ütköznek és ott mozgási energiájuk kb. egy százaléka röntgensugarakká alakul át. Az általában wolframspirá- lisból készült izzókatódból kilépő elektronokat eliektronnya- lábbá gyűjtik össze, s ezek az anódba ütközve röntgensugarakat keltenek. Az elektronok energiájának nagy része hő- i vé alakul.

A röntgensugárzás legismertebb területe ma is az orvosi betegségmegállapítás, a diagnosztika. Kimutatja a test belsejében jelentkező elváltozás okát. Ez a röntgensugárzásnak azon a tulajdonságán alapszik, hogy az egyes anyagok különböző mértékben nyelik el. Bizonyos esetekben az egyes szerveket olyan anyagokkal töltik föl, amelyek a röntgen- sugarakat vagy jobban vagy kevésbé nyelik el, mint a normális szövetek, s így jobban vizsgálhatóvá válnak. A röntgensugárzás másik felhasználási területe a gyógyítás: röntgensugarakkal pusztítják el a gyorsan szaparodó, túl- búrjánzó sejteket.

Újabban egyre terjed a

Képünkön egy röntgencső »meózása« az NDK egyik üzemében.

röntgensugarak ipari fel- használása, különösen a ron- csolásmentes anyagvizsgálat, amikoris például egy öntvényt röntgensugarakkal átvilágítanak. Ez a módszer alkalmas a belső repedések, záródmányok kimutatására.