Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

Lemetfigyctö

Ferencváros—Rákóczi 2:0 (2:0)

Ilyen volt a talaj! Magyar (10-es számmal) »kiúszott« a pályáról. A következő pillanatban Kanyar is követte.

Kaposvár, 3000 néző. Vezette: Somlai (Bártfai, Molnár-) •

Ferencváros: Hajdú — Martos, Bálint. Rab, Viczkó — Nyilasi, Juhász, EbecUi — Pusztai, Szabd, Magyar. Edző: Dálnoki Jenő.

Rákóczi: Hegedűs — Kanyar,

Márton, Agfalvi, Petrók — Nagy, Konrád, Duschák — Túrái, ILo- váts, Csépán. Edző: Mathesz Imre.

Csere: Hegedűs helyett

Kapp a 45. percben, Csépán helyett Kárász a szünetben, Nyilasi Helyett Kelemen a 64. percben, Juhász helyett Giron a 71. percben.

Góllövők: Szabó a 40. percben. Nyilasi a 45. percben.

Szögletarány: 8:5 (3:3) az FTC javára.

Eső« időben, víztócsákkal tarkított pályán kezdődött a találkozó. Az első percek eseménye két Rákóczi szabadrúgás volt, mindkettőt Konrád | végezte, s csak nehezen sza- i badult fel az FTC kapuja. A 15. percben vezette a Fradi az első veszélyes rohamot. Juhász játszott középre, de a kapu torkában előbb Szabó, majd Puszta előtt is elcsúszott a labda. A 22. percben Juhász átadását Ebedlí 17 méterről a bal kapufára lőtte, majd: a visszapattanó labdát Nyilasi továbbította kapura, Hegedűs azonban lábbal mentett. Tovább tartott a fővárosiak fölénye. Egy jobb oldali szöglet úján Martos ívelt magasan a kapú elé- és Pusztai 3 méterről ugyancsak a kapufát találta el. A másik oldalon Túrái végzett szabadrúgást a 16-os sarkáról, keresztbeívelését Csépán fejelte kapura, Bálint azonban szögletre mentett.

Á 40. percben megszületett a Fradi vezető gólja. Ebedli szögletrúgása után a berobbanó Szabó belsővel a hosszú sarokba pörgetett. 1:0.

öt perccel később újabb gólt értek el a vendégek. Juhász indította Pusztait, ő lesgyanús helyzetben átvette a labdát, Hegedűs kifutott eléje. A 16-oson összecsaptak, a labda Nyilasi elé pattant, aki az üres kapuba lőtt. 2:0. Az esetnél Hegedűs megsérült és ölben vitték az öltözőbe. A játékvezető hosszabbított.

Ideges hangulatban teltek az utolsó percek — Túrái belerúgott Viczkóba, ezért Somlai kiállította, majd Ebedli tett tiszteletlen megjegyzést, így ő is követte Túráit.

Szünet után ismét a Rákóczi próbálkozott. Az 50. percben Agfalvi hosszú átadással indította Konrádot, akinek a lövése mellé szállt. Válaszként az FTC jobb oldalon próbálkozott. Pusztai középre adása lesen találta Szabót, a I játékvezető ezúttal sem sí- I polt, Rapp azonban a 16-osig j kifutva lábbal tisztázott. Is- | mét hazai percek következtek. Előbb Kováts lövése kerülte el a kaput, majd Karasz elől Kollár vetődve te- nyerelte el a labdát. A 76. percben Konrád 20 méteres csavart szabadrúgása szállt alig mellé. Négy perccel később Karasz a kapufát találta el.

A síkos, mély talajon változatos negyedóra után fokozatosan a technikailag képzettebb és rutinosabb Ferencváros vette át a kezdeményezést. Sok hiba csúszott mindkét csapat játékába. Mezőnyben a Rákóczi is sokat kezdeményezett, de támadó játékosai a kapu előtt határozatlanok voltak.

Szünet után nagyot esett az

iram, láthatólag a talaj sokat »kivett« a játékosokból. A Rákóczi mintha belenyugodott volna a vereségbe, s

a Ferencváros is elégedett volt az eredménnyel. A jobb helyzetkihasználás döntött.

Az FTC hátvédsora biztosan állt a lábán. A középpályás Juhász a mezőny legjobbja volt. Ebedli teljesítményét kiállítása rontja le. Elöl Magyar játéka tetszett.

A Rákóczi védelmében Ágfalvi új szerepkörében jól játszott, de Petrók is helytállt. A középpályán Duschák és Konrád sokat volt játékban, szünet után azonban elfáradtak. A csatárok ezúttal nem tudták kellően veszélyeztetni a kaput.

Jutási Róbert * * *

MTK VM-BP. gO'NVÉD

4:2 (2:0)

Kispest, 3000 néző. V.: Halász. G.: Kunszt. Bors, 2,

(egyet 11-esből), ill. Kozma, Weimper.

Hegedűs a B-váfogaMan

Baróti Lajos kijelölte a labdarúgó B-válogatott keretet, amely májuk 1-én az MNK- döntő előtt Svájc B-csapatá- val játszik. A kapuba a diósgyőri Veréb mellett Hegedűs Pétert is jelölte a szövetségi kapitány.

TOTÓ

A 17. játékhét 13 plusz 1 találatos szelvénye: 12 111 122211xx plusz 1.

Tíz fogadónak volt telitalálata: a nyereményük egyenként 112 427 forint. A 13 találatos szelvény 34 729, a 12-es 915, a 11-es 89, a 10-es 22 forintot fizet.

1

GERENCSÉR MIKLÓS

EMLÉKE

TISZTA FORRÁS

Cászárhű magyar nemesek. főrangúak, akik bár felfogásban a kurucok ellen voltak, emberi okokból indíttatva nyilvánították rokon- szenvüket a gyermek iránt. Egyre növekvő csoportjuk mindaddig kísérte a kis Ferenc kocsiját, amíg utol nem érte őket az ideges futár a hírrel, hogy a rosszalló császár parancsára azonnal térjenek vissza a város falai közé.

Neuhausban az új tanítványt már megelőzte híre. Gyermekek és tanárok egyaránt úgy fogadták, mint valami mesealakot. Nem is cáfolt rá a várakozásra. Szép arcú, remek termetű fiú volt. Ruházata valóban fejedelmi. Brokát, dolmányán drágaköves gombok ragyogtak. Viselkedése is visszanyerte méltóságát, szívélyes modora. ta- nultsága, komoly fellépése igazolta rangját. Németül még nem tudott, ezért a latin lett a rendes , használati nyelve. Meglepődtek, milyen tökéletes latin tudása.

A jezsuita papok szigorúan tartották magukat Kollonich meghagyásaihoz, egy percre sem tágítottak a gyermek mellől. Fanatikus buzgalommal láttak hozzá a leendő szerzetes lelki leigázásához, ennek ellenére csak jót mondhattak a gyermek tehetségéről, szorgalmáról. magaviseletéről. Maguknak sem merték bevallani, hogy meghódította őket a tanítvány kellemes, vonzó egyénisége.

Természetesen a rangjára utaló külsőségek mérséklődtek. Hosszú haját levágták, de spanyol divatú előkelő ruhába öltöztették, kalaptól a cipőig. Nem viselhette a hercegi címet. Személyiségtudatát fo- kozotosan szúrkítették hozzá a jelentéktelen külsőhöz. Magyar szót még véletlenül sem hallott. Erőltetett tempóban, leckéit latinul magolta, így lassan eltemetődött benne az anyanyelv. Magyar tudását csak akkor használhatta, ha felettesei engedélyével levelet írhatott édesanyjának vagy húgának. De a szép zempléni, beregi, ungi szókinccsel írott sorok egyre jobban csikorogtak, végül szinte olvashatatlanságba. fulladtak a hemzsegő germaniznrusok, a deákos kifejezések között.

1890 őszére tudását, magatartását alkalmasnak ítélték arra, hogy tanulmányait magasabb fokon folytassa. Prágáiba küldték a Károly-Ferdi- nánd egyetemre. A jezsuiták továbbra is szoros felügyeletük alatt tartották. Rendházukban kellett'laknia, noha az Új varosban levő jézustársasagi kolostor a város ellenkező végében volt. Naponta gyalog rótta a hosszú utat Prága kacskaringós utcáin át a serdülő Rákóczi a rendiház es az egyetem között. Mindkét helyen állandó felügyelet, épületen kívül a kísérő — ez még Neuhausban szegődött melléje, amolyan szolgapap —, aki azonban nem az ifjúnak, hanem fölötteseinek szolgált.

Az egyhangú, szünet nélküli lelki desszúra — legalább látszatra — minden fiatalos színt, életkedvet kiölt Rákócziból. Bágyadt' kedélyű, zárkózott, elfásult. Nincs semmi önállósága. Mérhetetlen vagyona ellenére havonta mindössze tíz forint felett rendelkezett. Ráadásul gyakran betegeskedik. Gyenge egészsége miatt kénytelenek mentesíteni a jezsuiták a kolostori élettől; az egyetem második évében kvártélyt fogadnak neki, de árnyéka, a papi felügyelő itt sem tágít mellőle.

A léieksorvasztás irgalmatlan processzusa szinte a fel- ismerhetetlenségig elhalványította az igazi Rákóczit. Fokozatosan még a családja iránti érzéseket is megmérgezték. Kollonich személyes instrukciói alapján álnok magyarázatokkal rágalmazták előtte anyját és nővérét. Többé nem írt nekik. Egy alkalommal ismeretlen jóakaró állította meg, Júlia levelét nyújtotta át neki. Föl sem bontotta, egyenesen Kollonichnak küldte. Ridegsége onnan származott, hogy telebeszélték a fejét Júlia önzéséről: a lány férjhez ment gróf Asipremonthoz, s a jezsuiták szerint ez a mohó gróf és nagyravágyó felesége az egész Rákóczi-vagyon megszerzésére törekszik.

(Folytatjuk)

T OX D 3

Ha lassan is: szaporodnak

azok a lemezek, melyek a magyar irodalom legszebb alkotásait juttatják el auditív élményforrásként a közönséghez. Petőfi A helység kalapácsa című vígeposzát Ascher Oszkár előadásában kaphattuk kézhez. József Attila verseit Berek Kati tolmácsolásában hallgathatjuk otthonunkban, s - albumok jelentek meg színművészetünk jeles egyéniségeinek hansjá- val: drámarészleteket, költeményeket adnak elő. Hírt kaptunk már arról, hogy Katona József Bánk bánjának felvétele is készült, valamint Gogol »őrültjének« naplója Varvas Iván előadásában. a nagy sikerű színházi estét megörökítendő. v

Most a magyar irodalom egy nagy értékét kaptuk ajándékul a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól. Arany János Toldiját tették közzé kétlemezes albumban. Ki ne őrizne szép emlékeket erről a nagyívű, míves költeményről iskolai éveiből? A Kisfaludy Társaság »költői beszély« megírására ösztönözte a költőket. Arany jól ismerte ama jeles poéta, Ilosvai Selymes Péter művét, A.z hires neves Toldi Miklósnak jeles csele- kedetiről és baynokságáról való história című költeményét. De ez talán kevés lett volna inspirációnak: Arany- Jánosnak már gyerekkorában fülébe ragadt a nagyszalontai szájhagyomány a nagy erejű vitézről. 1846. október 23-án fejezte be művét És 1847. január 27-én kapta meg az értesítést, hogy a Kisfaludy Társaság megkétszerezett díja a jutalma. »Ráadásul« vette Petőfi levelét, melyben az a barátságát kínálta. Kell-e több? Talán ezek ösztönözték később, hogy két újabb részszel verses trilógiává fejlessze e művét.

Keresztúry Dezső írja a Toldiról: »A Toldi nem csupán Aranynak, de egész új irodalmunknak, sőt legújabb kori művelődésünk történetének zárnyitó műve. Első olyan költői elbeszélésünk, amely a világirodalom, értékrendjében is remek. Költő és társadalom., magyar és európai fejlődés irodalmunkban sajnos ritka, szerencsés találmunkát végeztek. A lorító

nádi I jaj os

kozásából. született. A kor várta, törekvéseink részeként és eredményeként üdvözölte. Kivételes zavartalansággal, i jóformán vita nélkül lett a további fejlődés, a magyar közművelődés részévé.«

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat puritán, sok szövegű és rajzillusztrációjú kettős albumban jelentette meg a művet. Rögtön említsük mer a grafikus. Bányai István és I a fotós Mezei Béla nevét. Jó

elején TcÜdit, a »póri suhan- cot« látjuk, a hátoldalon pedig akivé emelkedett: daliás

vitézként találkozunk vele újra. A belső oldalak egyikén Ilosvai Selymes Péter alapművének rés ’létéit olvas estjük, szinte árny játékot idéző grafikák kíséri: .ében. A másikon Kereszt érv Dezső szép értékelését az el adó, Basti La'os fényképével.

Básti zengzefes hangján szépen szól a költemény. Ez azonban i«y tulajdonképpen csak féligformán dicsérő megállapítás. Básti Lajos valódi színészi teljesítménnyé, csaknem hangjátékká formálta a tizenkét énekből álló költeményt! Felidézi Toldi hangját, másként szól. ha Bence, aVhű szolga beszél, ismét más tónust »kever«, amikor a róka lelkű György, vagy Toldi Lőrinoné szólal meg. Valódi izgalmat, teremt ott. ahol erre lehetőség van: a farkaskalandnál, a bainoki vívás részleteinél stb. Básti kitűnően játszik a rezdülé- kenv húrokon. Czapkó Endre rendezőnek könnyű dolga lehetett.

A kettős lemez — ebben bizonyos vagyok — iskolai irodalomoktatásunknak is

nagy nyeresége.

Bányai István illusztrációja.

Termékeny barátság

Muszorgszkij és Liszt

Npgy a sikere Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának, amelyet most először játszanak eredetiben az Operaházban, s nem Rimszkij-Korszakov híres átdolgozásában. A televízió, a rádió, a sajtó sokat foglalkozott ebből az alkalomból az opera történetével. Egy dolog azonban mintha háttérbe szorult volna, pedig mindenképpen érdemes beszélni róla. S ez Muszorgszkij és Liszt barátsága, egymás művészetének kölcsönös megbecsülése.

Ma már köztudott, hogy a modern zene egész története egyet jelent a múlt század német zenei hagyományaitól való fokozatos eltávolodás folyamatával. Ez a változás Oroszországból indult, a népzenéből merítő szerzők tevékenysége révén. Liszt Ferenc, aki háromszor járt Oroszországban, s megismerkedett az új törekvésekkel, haláláig kapcsolatban állt az orosz mesterekkel, felkarolta őket, kiadót, előadási lehetőséget teremtett nekik Európában. Akik fölkeresték az ősz mestert Weimarban, azzal a meglepő hírrel távoztak, hogy állandóan játssza és népszerűsíti az Oroszországban most. bontakozó új irányzat szerzőinek műveit. Borodin háromszor járt Lisztnél, s mindig beszélt az új művekről, az övéről és másokéról. Barátainak büszkén számolt be róla, mennyire érdekli Liszt Ferencet az orosz zene.

Igazi alkotó kapcsolat volt ez, Liszt hatott az orosz szerzőkre Balakirevre, Borodinra, Muszorgszkijra, Rimszkij- Korszakovra és másokra), ők viszont rá. A legfontosabb,

amit Oroszországban tanult I

meg: mi a művész és hazája j igazi kapcsolata, mint gazda- ] gítja a zeneművészetet a népe- | dal. ö csak tervezte, hogy egyedül, gyalog, batyuval a hátán fölkeresi Magyarország legelhagyatottabb tájait, ez azonban nem valósult meg, két évtizeddel a halála után Bartók és Kodály kezdte a népdalgyűjtést. Balakirev

már 1860 nyarán népdalokat gyűjtött a Volga mentén, s e dallamokat ő és társai is felhasználták műveikben. Sokáig nem volt róla szó, ma azonban nem egyszer hivatkoznak rá, hogy Liszt egy orosz népdalt úgy dolgozott fel, mint Bartók Béla tette később.

A fölfedezések korát éljük a zenében is, Liszt alkotóművészetének mély rétegeit most tárják fel a kutatók, bizonyítva, hogy Debussyt, Bartókot megelőzte az újításaival. Arinak pontos feltérképezése, hogy mit vett át az orosz szerzőktől, s azok tőle, még hátravan. Érdemes ezzel foglalkozni, hiszen több ez, mint zenetörténeti érdekesség. Egy időben szerették volna még azt is elvitatni, hogy Liszt Ferenc megértette, mi az új az orosz zenében. Ezen régen túl vagyunk, s tények alapján írhatjuk, utolsó éveiben tőle várta a megújhodást, s Vol- taire-t idézve mondogatta:

»Északról jő a fény.« S viszont is igaz volt ez, Szabolcsi Bence megállapítása szerint Muszorgszkij és Borodin korábban ismerték fel Liszt igazi nagyságát, mint Berlioz vagy Wagner.

Muszorgszkij beteljesületlen vágya maradt, hogy sze| mélyesen kereshesse fői Lisztet Weimarban. Sztaszovhoz, a kritikushoz írott levelei I azonban sok értékes adatot tartalmaznak arról, mennyire tisztelte Lisztet. Az ő hatása alatt írta az Éj a kopár hegyen című zenekari hang.ver- senvfantáziát. A Haláltánc pedig a Napfény nélkül. A halál dala és táncai ciklus szerzésekor vezérelte. Muszorgszkij nagyon örült, amikor Lisztnek tetszett a Gyer~ mekszoba-dalsorozat. A barátjának azt írta: »De mit fog szólni vagy gondolni Liszt, ha egyszer a »Borisz« kerül, akár csak zongorakivonatban, a szeme elé?«

Az oro^z mester már

a Hovanscsinán dolgozott, amikor megköszönte Sztaszov- nak, hogy megismertette Liszttel, »ön nélkül talán soha nem vetettem volna rá magam ekkora mohósággal, nem figyeltem volna rá ilyen áthatóan. De ez a megfigyelés roppant fontos: hogy milyen fontos, azt én tudom, különösen miután ő mindenesetre megismert, ha nem is teljességgel és gyökeresen.«

Liszt utolsó alkotó korszakában fontosak a magyar jellegű művei, amelyek Bartók Béla Allegro barbarójának irányába mutatnak. Bizonyos, hogy ezek megalkotásában az is ösztönző volt, amit Oroszországban tanult, Glinka szavai szerint: »A zenét a nép teremti, mi, művészek, csak feldolgozzuk.«

Lajos Géza