Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

Hadianyagból tucatáru A múlt század közepén egy amerikai cég pályázatot írt ki a biliárdgolyó gyártásá­hoz használt — és már akkor egyre nehezebben beszerezhe­tő — elefántcsont pótlására. Egy nyomdász lőgyapottal .és kámforral kísérletezett és megnyerte a díjat. Az így ké­szült golyókkal persze túlsá­gosan tűzveszélyes volt a já­ték . .. Az első valódi műanyagot 1907-ben a holland Bakeland professzor állította elő fe­nolból és formaldehidből. A róla elnevezett műanyag a bakelit. Változatai ma is szé­les körben használatosak. A Trabant gépkocsik karosszé­riájának elemeit például mű­gyantával kevert gyapothul­ladék rétegből nagy nyomá­son. 160 fokos hőmérsékleten 8—12 perc alatt sajtolják. 1920-ban a világon 20 ezer tonna műanyagot állítottak elő évente. Egymás után szü­lettek az új műanyagok: 1930- ban a polisztirol és a pvc, 1938—42-ben a polietilén, 1941—42-ben a poliészter ... Ma már több műanyagot — évente csaknem 20 millió tonnát — gyártanak, mint színesfémet. Az élet egysze­rűen elképzelhetetlen volna műanyagok nélkül.' Még ak­kor is, ha a természetes nyersanyagok korlátlan meny- nyiségben állnának rendelke­zésre. Erről persze szó sincs. A Concorde szuperszonikus utasszállító óriásgépnél példá­ul minden kilogramm súly­megtakarítás 100 fonttal tette olcsóbbá a gyártást. Ilyen mé­retű gép nem is készülhetett volna a fémek szilárdságával vetekedő, hőálló, mégis köny- nyű műanyagok nélkül. Ennél sokkal kisebb jelen­tőségű — de nem kevésbé ér­dekes — a rúdugrók szén­szállal társított műanyag rúdja. A müncheni olimpia évében az amerikai sporto­lók egymás után ugrották az új világrekordokat. Szakmai berkekben sokat beszéltek akkoriban » csőd a rudakról«, melyeket végül az olimpiai bizottság betiltott. München­ben az amerikai rúdugrók meg csak helyezést sem ér­tek el... A műanyagok legnagyobb hátrányaként szokták említe­ni, hogy legtöbbjük már 80 fokon meglágyul. Azóta meg­született a hőálló műanyag, a teflon. A teflonnal bevont edények ma tucatcikkek, pe­dig alig 15 éve még csak az Egyesült Államok szigorúan titkos hadianyagainak listá­ján szerepelt. Egy ország technikai fej­lettségének. sőt életszínvona­lának divatos mérő&záma az egy főre jutó évi műanyag- fölhasználás. A gazdaságilag fejlett országokban ez a mennyiség közel jár az 50 kilogrammhoz. Hazánkban mintegy 25 kilogramm, és ez I — dr. Szekér Gyula könyve I szerint — kevesebb, mint ami ; gazdasági fejlettségünkhöz I mérten indokolt lenne. Köz­gazdászok kiszámították, hoev ez a mennyiség 1980-ra 40, 1985-re csaknem 70 (!) kilo­grammra nő. Csupán a csa­tornázás és a mezőgazdasági öntözőrendszerek évi csőigé­nye 20—40 ezer tonna. Mégis, ha kimondjuk __ a műanyag szót. egy kicsit ben­ne érezzük: ez olyan anyag, amelyet jobb híján használ­nak. Pedig újabb és újabb al­kalmazási területek jelentkez­nek, ahol a műanyagok min­den más anyagnál jobban ki­elégítik az igényeket. Az I egyik ilyen az űrhajózás. ,A zenészek ingyen szállíttatnak Berénytől Badacsonyig járt a Rohan 1866-ban azt írta Hunfalvy János A magyar birodalom természeti viszonyai című le­írásában, hogy a »Balaton somogyi partvidéke majdnem egészen puszta és néptelen«. A déli vasút megnyitása után itt-ott már feltűnt egy- egy nyaraló, de a magyar fő­úri réteg tagjai még távol tartották magukat a Balaton­tól. Birtokaik jövedelméből a külföldi fürdőhelyek fejlődé­sét segítették elő. Kivétel volt a Széchenyi- és a Hunyadi- család. A kőröshegyi Széche­nyiek már elkezdték Földvár fásítását, míg a Hunyadiak Balatónberányben nyaralót építettek. Hunyadi Imre vil­lája volt az első főúri nya­raló a tó mellett, amelyet 1882-ben építtetett. 1885-ben megjelent a villá­ja előtt egy kis gőzhajó, 24 lóerős . csavargőzös volt, 50 személy fért el rajta. Fáy András kedves balatoni regé­jének egyik alakja, Rohan A Bikini-nap 1954. március 1-én az Ame­rikai Egyesült Államok kísérleti hidrogéntoombát robbantott a Csendes­óceánon, Bikini atollsziget térségében. Egy közel­ben tartózkodó japán halász­hajó fedélzetén tartózkodó 23 ember radioaktivitás követ­keztében sugárfertőzést szen­vedett. (Egy közülük bele is halt a sérülésbe.) Az incidens híre elterjedt a világon, és tiltakozást váltott ki mindenütt. Minden év március elsején találkozók és különféle akciók keretében felhívják a világ közvélemé­nyének a figyelmét a sajná­latos esetre. Az idén 22. al­kalommal rendeztek emlé­keztető menetet. A Tokióban levő Yokotán, az Egyesült Ál­lamok katonai bázisától in­dultak, s végigjárták az utat a Yaixu, Cityig. A menetelők felhívták az emberek figyel­mét egy nemzetközi egyezség­re, arpely a nukleáris fegyve­rek teljes eltiltását és a fegy­verek használatának a korlá­tozását tűzi ki céljául, és egy »atombomba áldozatait segí­tő intézményt« létesítene. Képünkön egy testvérpár: balra -az idősebb, jobbra a fiatalabb. A Rongelap-szige- ten élnek, s ők is — 271 em­berrel együtt — sugérsérülést szenvedtek a hidrogénbomba robbanásakor. Az idősebbik testvér növekedése ezért ab­bamaradt. Citromsejtek a rákkutatásban A Birminghami Egyetemen már két évtizede foglalkoznak a citrom sejtjeinek növekedé­sével, s ennek a munkának a során több mint 1000 citrom sejtjeit vizsgálták meg tüze­tesein. Munkájukkal a sejt- növekedés mechanizmusát szeretnék megismerni. A kiindulást az a megfigye­lés adta. hogy ha a citrom hú­sát természetes viszonyok kö­zött, a gyümölcsben, vizsgál­ták, ott a sejtek bizonyos ideig növekedtek, s aztán nyuga­lom következik, s végül a sej­tek szétesnek. Ha azonban a citrom élő sejtjeit saövetkul- tűrábam — mesterséges körül­mények kö2ött — vizsgálták, akkor azok állandóan osztódó állapotban maradtak. A kutatók feltételezik, hogy a sejt növekedésének és ezt követő osztódásának olyan — minden élő sejtre jellemző — általános mechanizmusáról van szó, amely a sejtben szü­letéskor máir programozott formában jelen van. Ennek mechanizmusát azonban ma még- nem ismerjük. Bíznak abban is, hogy a részletek }ci derítése nemcsak növénytani szempontból lesz igán jelentős élöreléipés, liánom az állati sejt élet jelenségeinek jdbb megértését és ennek nyomán a rákkutatást is eredménye­sein szolgálhatja. herceg után nevezték el a kis hajót. A rege többi alakjai (Helka, Kelén, Tünde, Sió stb.) később szintén megje­lentek egy-egy balatoni hajó nevében. A Rohan nagy vonzereje lett Berénynek. Nemcsak a grófi család tagjai mentek rajta kirándulni, hanem a te­lep és a környékbeli nyara­lók lakói is. Keszthely, Szig- liget, Badacsony volt kirán­dulásaik célja. A hajónak külön kikötő is épült, mely­nek a helye meg ma is jól látható. Balatonberény felkapott fürdőhely lett a hajócska lé­vén is. De vonzotta a vendé­geket — amint Sági János útikalauza írja 1902-ben — az olcsóság és a kényelem is. Nagy becsben tartották itt a vendéget, tej mindig kapha­tó volt, s mindent olcsóbban lehetett beszerezni, mint ott­hon. Amellett itt nem ismer­ték a merev öltözködési elő­írásokat. »A hölgyek fűző nélkül, kényelmes reggeli öltözékben sétálnak az ut­cán«. Dicsérték a szép kilá­tást is. A kis hajóra fölfigyeltek élelmes emberek, Rosenberg Mihály rendszeres hajójáratot akart a Rohannál indítani. Úgy látszik Hunyadi Imre is belátta ennek a fontosságát, és bérbe adta neki. így a ha­jó 1889-től Fonyód és Bada­csony között menetrend sze­rint közlekedett. Ismét a »Somogy« című újság az, amely erről tudósít bennünket. 1889. július 2-i száméiban olvasható az aláb­bi hirdetés: »A Fonyód—Ba­dacsony közötti balatoni ha­józás Űrnapkor, f. hó 20-án veszi kezdetét és folytatólag minden nap, vasár- és ünnep­nap reggel 10 órakor Fonyód­ról Badacsonyba és vissza du. 5 órakor. Menettérti jegy sze­mélyenként 60 kr. Zenészek ingyen szállíttatnak. Tiszte­lettel Rosenberg Mihály és Fia.« Zákonyi Ferenc (Folytatjuk) Öreg órák Nehéz ma már elképzelni, hogyan éltek őseink, amikor még nem volt óra. Mert bár­milyen szellemesek is voltak a régi idők »órái«, pontossá­guk bizony kétséges. Ilyenek voltak a napórák, a vízőrük, a homokórák, a tűzórák. A tulajdonképpeni mechanikus órák az 1300-as években je­lentek meg. Óriási fejlődést hozott az 1400-ban feltalált, rugó meghajtású óra, majd 1510-ben Heinlein Péter nürnbergi lakatos hordozható órája. Ez utóbbit találóan »nürnbergi tojás«-nak hív­ták. hajszálrugót, 1676-ban Hook a horgonygátszerkezetet — ekkor jelentek meg az anker- órák. 1695-ben az angol Tompion készítette el az el­ső cilinderórát és 1715-ben Grahann a róla elnevezett és az ingaóráknál még ma is alkalmazott gátszerkeze­tet. ö használt először hő­kompenzáló ingát is. 1842- ben találták föl a felhúzó­szerkezetet. A XIX. szazad második felétől kezdve az órák fejlesztésénél a pontos­ság iránya és a méretek csökkentése volt a cél. A mérgező makk ' Jóllehet a bükk &orópa leg­elterjedtebb fái közé tartózik, a kátniai sziaklrodalomiban mégis csak nagyon kevés adat található róla. Pedig miár rég­óta ismeretes, hogy a makk- tónmás mind az állatoknál. mind az embereknél mérgezé­si tüneteket válthat ki. Ugyanakkor a makkból ki­préselt olaj teljesen ártalmat­lan és kifogástalan táplálék, aminek az a magyarázata, hagy káircs hatóanyagai csu­pán vízbein oldódnak, zsírok­ban és olajokban nem. Az alajpráselás során viss­zamarad t pogácsák anyaigá­nak kémiai elemzéseikor oxálisavat mutattak ki, ám oem bizonyosodott be, hogy az len,ne a káros hatású, az oxál- savmentes anyag ugyanis to­vábbra is mérgezőnek mutat­kozott. Ugyanakkor a makk kálin- és szaponinitartalmára'. sem sikerült bebizonyítani a mérgező hatást. Valószínűnek tartják — jóllehet miág nincs a kérdésiben egyértelmű álllás- fciglailás —, hogy a viszonylag nagy mennyiségben kimutat­ható fumársav és a fenolkar- bomsavak egész sora együtte­sen felelősek a mérgezésekért. Ettől kezdve gyorsan pe- i A régi órák gyűjtése di- regtek az események. 1674- j vat. Képünkön 17. századi ben Huygens v föltalálta a 1 fali és asztali órak láthatók. Hétköznapjaink Kísértet eladó! Alkalmi vétel!, Ne szalasz- sza el, most vegyen, mert ez nem amolyan kísértet Lub- lón! Ez garantáltan van, ügy­buzgó és normában dolgozik. Magyarán megéri a pénzét. Kísértet dolgában szakér­tőnek számítok; nemcsak azért, mert gyerekkoromban többször is szem- és fültanú- ja voltam mesterkedéseik­nek', hanem mert dédanyám alaposan kiismerte termé­szetrajzuk minden csinját- bínját, és így nem egynek törte kettőbe ígéretes kar­rierjét. Tudtam, hogy boldo­gulni ezzel a népséggel csak bal kézzel lehetséges, sarka­latos tétele ez a szelleműző kiskáténak. Mikor kormozó langalással, nagy bűzölögve ránk aludt a petróleumlám­pa, mintha rátenyereltek volna a cilinderére, vagy Varga Jani barátom estén­ként nálunk tanyázó öreg­anyja majd megfulladt, úgy megülték a hátát, akkor déd­anyám tévedhetetlenül közöl­te: »Jelenti magát a lélek!« Azzal bal kézzel keresztet vetett visszafelé, és azt kiál­totta bajűző hangon: »A szent kereszt veszejtsen el!« Ez a módszer még akkor is csalhatatlanul hatásos, ha az ember gyereke történetesen kálomista, mint volt déd­anyám is. Sajnos, mo6t mégsem bol­dogulok : metélhetem a pen- delyem, a meggurucsált ci­roksöprűm is annyit ér je­lenlegi ínségemben, akár ká­lomista gyereknek a szentelt víz. Kapkodhatok, mint ama Bernát a mennykőhöz, mikor csak magamra vethetek a történtekért. Ugyanis Jutától egy iramodásnyira vevénk egy fél rész romos nyugal­mat kikapcsolódásul kiérde­melt hétvégeinkre, és alku közben hebehurgyán megje­gyeztem, hogy a kísértetet, amennyiben létezik, ne kal­kulálják bele a vételárba, csípjék csak nyakon és vi­gyék. Irgalmatlanul megsért­hettem kísértetünk önérzetét. Csoda, ha bosszúért lihegett az égre kebelében a honfibú ? Akcióba is lépett haladékta­lanul! FURCSA HÁZIÁLLAT Nyugat-Németórs'ágban, Su- ! ierstapel városkában furcsa háziállata van egy házaspár­nak. Klappi. a 3 éves gólya ! bői. Gazdája, aki állatorvos szinte családtag, amióta fió- I gondjaiba vette, meggyógyi- ka korában leesett a fészke- 1 tóttá sebeit, a gólya pedig megszokta a környezetét, s otthonosan közlekedik a bú­torok között. Felmerült a kérdés, hogy amikor elérkezik a gólyák hosszú téli utazásának az ideje, útnak fog-e indulni a többi gólyával együtt? Eddig semmi jelét nem mutatta, hogy elvágyna gazdáitól. Nem lehet könnyű táplálni a szokatlan vendéget. Táplá­léka ugyanis — természetes körülmények között — béka, ebihal, gőte, pióca, hal, vízi rovar, csiga; szárazabb helyen szöcske, sáska, gyík és apró emlős. Növényi anyagokat vi­szont nem fogyaszt. Arról nem szól a hír; hogyan és mivel tápláljak e gólyát. Melyik ép érzékű ember gondol kísérteire, még olyan előképzettséggel is, mint én, ha az. ablakait felnyitják, kifeszítik, betörik, üvegét ri- pityara zúzzák; a redőnyöket kihúzzák, tokjukból kitépik, a padlásról felmerik a diót, és megbontják a tetőn a kúp­cserepeket; fákat fejeznek le, díszbokrokat ásnak ki? Még akkor sem eszmélked- tem, mikor szobánk ajtajait sarkig tárva találánk. Pedig ez a legegyszerűbb stiklije egy kísértetnek, ennyit már egy valamirevaló kísértet- inas is tud. Gyerekkoromban nemegyszer ejtett révületbe a magától kinyíló szobaajtónk. »Minden jótét lélek dicséri az urat!« — kezdte déd­anyám az előírt formulát, de mindig közbedörrent nagy­apám vastagnyakú hitetlenke­dése: »Csukd es bé!« Ismere­tes, hogy ajtót sohasem tesz­nek be maguk után. mániá­kus szellőztetek, vagy csak módfelett kedvelik a huzatot? Nyilván felbőszítette mu- lyaságom, többet várt tőlem, és hogy végre tudomást ve­gyek róla, egyben páratlan humorérzékét is fitogtassa, a legutóbbi hétvégünkön az ántivilágbeli, barnára pácolt ablakkeretek helyén . fehér színű, idegen származékú ab­lakkereteket lelénk! Annyi becsület mégis lehetett volna benne hajdani kapcsolataimat tekintve rokonságával, hogy az új telepítésű keretek né­mileg illeszkedjenek is. Most aztán egy frászban élünk, hogy kik és mikor húzzák ránk vizes lepedőnek az or­gazdaságot? Törtük fejünket az eset után kísértetünk hasznosítá­sán is. Gondoltuk, bérleteket adunk ki éjszakai lesekre fel­nőtteknek olcsón, tanulók­nak, katonáknak _ féláron, rendőröknek ingyen. De ki tudja, mi lesz a következő lé­pése? Ezért, aki úgy érzi, fölös bátorságában, hogy összkom­fortjából már csak egy ma­szek hazajáró lélek hiány­zik. annak a részünk kísér- tetgaranciával olcsón eladó! Mihályi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents