Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

Plakett a propagandistáknak Ax igazi többlet Vannak akik — ha a kérdezünk — lesi szerkezet vállalatvezetők, h atékonyságról csak a terme- korszerűsí trésé­ről, az új technológiákról, az olcsóbb alapanyagokról, a magasabb műszakszámróí és még sok egyébről beszélnek, de az ember aminőségének« és »-hatékonyságának« fejlő­déséről nem. Ez utóbbiról, azaz az emberben levő tarta­lékokról beszélgettem a buda­pesti Finommechanikai Válla­lat 3. számú kaposvári gyá­rának két fiatal szakemberé­vel, Kovács Jánossal, a sze­relőüzem brigádvezetőjével és Németh Lajossal, az alkat- részüzem művezetőjével. Mindketten abból indultak ki, hogy hatékonyan dolgozni csak úgy lehet, ha kéznél van az anyag és a szerszám. — Ezt elérni nem mindig könnyű — így Kovács János. — Nálunk a szereidében az alapanyagoknak több mint a fele tőkés importból szárma­zik. Több száz féle anyaggal dolgozunk: így szinte elkerül-' hetetlenek az ellátás zökke­női. Ha nálunk az emberek csak az ilyen munkát akadá­lyozó okokat keresnék, aligha teljesítenénk rendszeresen 100 százalék fölött. Az iga­zán jó szakember nemcsak ideális körülmények között tud dolgozni. Néha rugalmas »pótmegoldásokra« is szükség van ... — Ideális körülmények kö­zött is hamar kitűnik, kinek a munkája hatékonyabb — mondja Németh Lajo6. — Sokszor egyetlen »takarékos mozdulat« elég ahhoz, hogy az egyik gépen »megugorjon« a teljesítmény. Itt persze nem kényelmességre, elna- gyolásra, a technológiai fegye­lem be nem tartására gondo­lok, hanem a szakmai tudás­ból és tapasztalatból származó »még jobb« munkára. — Az ilyen takarékos moz­dulatok és rugalmas pótmeg­oldások előfeltétele a szakmai műveltség. — A folyamatosan »kar­bantartott« szaktudás — tol­dotta meg Kovács János. — Nálunk szinte évenként jön­nek az újabbnál újabb ter­mékek. Aki tíz éve tanulta a szakmát, nem élne meg, ha nem pótolná folyamatosan az elavult ismereteit. Én például éppen egy 150 órás gyárt­mányismereti továbbképzésre járok, ahol egyebek közt azokkal a termékekkel ismer­kedünk, amelyeket egy vagy két év múlva mi is készítünk. Néhány mondattal később szóba került egy szokatlanul csengő fogalom, az »érzelmi ösztönzés«. Beszélgetőpart­nereim szavaiból hamar ki­derült, milyen sok minden belefér ebbe. — Néhány vezető szótárá­ból például hiányzik a »kö­szönöm« — kezdi Németh Lajos. — Tapasztalom, hogy egyre gyakoribb az olyan em­ber, aki a beígért 200 forint különprémiumnál is többre értékelné a dicsérő szót. Nem szabad ezt összetéveszteni az »»olajozással«, ami nem őszin­te, és annak is kijut, aki nem szolgált rá. Sokat jelentett az is, hogy a munkásküldöttek értekezle­tén egyik központi vezetőnk elmondta: különféle verseny- tárgyalásokon veszünk részt, amelyeken egyebek közt eldől, hogy mi szállítjuk-e az elekt­romos berendezések egy ré­szét a moszkvai olimpiára. Egy ilyen lehetőség bárkinek fölkeltené a szakmai büszke­séget. így már egy csöppet sem közömbös, mi készül a naponta gyártott kis alkatré­szekből. A gyár dolgozóinak majd­nem a fele rendelkezik leg­alább középfokú végzettség­gel. Most is sokan tanulnak, és továbbra is nagy a »to­longás«. A miértre Németh Lajos válaszolt. — Az élet ma egyre több kérdőjelet állít az emberek elé, akiknek nagyobb része szükségét érzi, hogy választ tudjon adni ezekre a kérdé­sekre. Egyre több az olyan fórum, amelyen szihte elvár­ják a véleménynyilvánítást. A gond ma már az, hogy nem elég a »beleszólni« képes em­ber. Márpedig a sokat emle­getett hatékonyság ilyen tu­datos embereket követel. Sok minden szóba került még. így a demokratizmus (általános tapasztalat, hogy az emberek szívesebben dolgoz­nak azokért a célokért, me­lyek kitűzésében részt vet­tek), vagy a munkahelyi lég­kör (körínyen kimutatható, hogy milyen szoros a kapcso­lat a munkahelyi légkör • és a munka minősége és haté­konysága közöttj. Van olyan is, amiről nem esett szó. Ez érthető, hi­szen a hatékonyság emberi tényezőiről akar könyvet is lehetne írni. Németh Lajos egyik mondata bizonyára jó csattanó lenne egy ilyen könyv végén: — Bármennyire precízen van kijelölve egy gyártási sor, mindig vannak olyan tervezhetetlen »pluszok«, me­lyeket csak az emberek szív- vel-lélekkel végzett munkája adhat. jj. p. lis ellátás javítására összesen I mogy megyei finommechani­kai vállalatnál A munkavédelemben jó eredményeket elérő dolgozók, kollektívák, munkavédelmi őrök anyagi és erkölcsi elis­merése még nem vált általá­nossá — bár hozzá kell ten­nünk: életről, egészségről, tes­ti épségről van szó, e fölött őr­ködni pedig mindenkinek — különösen az ezzel megbízot­taknak — kötelessége. A tárgyi és a személyi fel­tételek együttes javulása kö­vetkeztében a IV. ötéves terv ideje alatt a 100 munkásra ju­tó üzemi balesetek száma 5,2- röl 3,9-re csökkent. Javult tehát a gyakorlat. A vállalatok most készítik V. ötéves tervidőszakra szóló munkavédelmi terveiket. A megyei tanács vb irányelveket adott ki az egységes és biz­tonságos munkafeltételek to­vábbfejlesztéséhez. Vagyis a »váz« ismét adott... Ülést tartott as SZMT elnöksége Váz a munkavédelemhez Á gyárakban, üzemekben, »A munkakörülmények, az t előfordult ilyen a kefe- és dolgozókkal gyakran fordul j üzemegészségügy és a szociá-1 műanyagipari, illetve a So- elő: jön a munkavédelmi tár­sadalmi ellenőr, s megkérdezi: minden rendben? — Hát persze .. ; Ezzel néha be is fejeződik a munkavédelmi előírások be­tartásának ellenőrzése. Pedig egyéb megoldások is vannak. Például az ellenőr nem kér­dez semmit, hanem teszi a kö­telességét. A dolgozó pedig a kétszavas válasz helyett el­mondja, hogy még mindig hiányzik a védőrács, hogy időnként elviselhetetlen a zaj, hogy a porelszívó már nagyon kellene. »A munkavédelmi tervek részletes felülvizsgálata során teljes átdolgozásra vissza kel­lett adni a Somogy megyei fi­nommechanikai, a bútoripari és a tőzegkitermelő vállalat IV. ötéves tervét. Részleges vagy kisebb kiegészítésekre szinte minden évben föl kel­lett kérni a vállalatok veze­tőit. Az ipari osztály ütemterv alapján rendszeresen, felügye­leti vizsgálatai alkalmával kü­lön és a helyszínen ellenőriz­te a tervek végrehajtását, szükség szerint intézkedett az ezzel kapcsolatos munka meg­javítására.« Az idézet abból a jelentés­ből való, amely tegnap került az SZMT elnöksége elé a ta­nácsi iparvállalatok munkavé­delmi intézkedési tervéről és a végrehajtás tapasztalatairól. A megyei tanács ipari osz­tályához hét vállalat tartozik, ezeknél 2300 ember dogolzik. Az SZMT munkavédelmi osztálya két alapvető szem­pontot vett figyelembe: min­denütt javulnak a termelési, üzemegészségügyi és szociális körülmények; segítsék és te­gyék jobbá az üzemi szervek tervezési, valamint irányítói, munkavédelemmel kapcsolatos végrehajtó és ellenőrző tevé­kenységét. Nehezen magyarázható, miért kellett több vállalatnak is visszaadni, kiegészíteni a munkavédelmi terveit. Meg­kapták a módszertani segítsé­get, s a munkavédelmi osz­tály a végrehajtás ellenőrzésé­re félévenként rendszeresen visszatért, Már-már azt lehet mondani, hogy az évek során kialakult az a biztos »váz­rendszer«, amelyre felépítve egy ilyen, terv elfogadható. 57,9 millió forintot terveztek a vállalatok, és 60,8 millió fo­rintot valósítottak meg. A IV. ötéves terv időszakában 690 dolgozó részére építettek új szociális létesítményt. Az anyagmozgatás gépesítésére csaknem 19 millió forintot fordították. A legjelentősebb előrehaladást a nyomdaipari, a campingcikk és a tőzegkiter­melő vállalatnak sikerült elér­nie.r A rendszeres és az SZMT munkavédelmi osztályával kö­zös ellenőrzések segítségével vált szervezettebbé, tervsze­rűbbé a vállalatok munkavé­delmi tevékenysége. A veze­tők is érák felelősségüket: »fél szemmel« állandóan a munkavédelmet figyelik, illet­ve a közvetlen munkahelyi vezetők ez irányú tevékenysé­gét. S ha valami hiányosságot tapasztalnak, elvonják a fele­lőstől a prémiumot. Többször Merítsünk erőt, tudást hagyatékából Lenin-ünnepség Kaposváron Dr. Horváth Sándor méltatta Lenin jelentőségét. Vlagyimir Iljics Lenin szü- ső győztes szocialista forradal- ! munkához és tartalma még letésének 106. évfordulója al- ; mának, az első szocialista al­kalmából ünnepségeket ren- lamnak, az SZKP-nak a deztek megyénkben is. A ta- j megalapítójára emlékezünk. nítóképző főiskolán szerdán este volt az emlékünnepély, tegnap délelőtt pedig a me­gyei pártbizottság nagytermé­ben a somogyi propagandis­ták emlékeztek Leninre. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztá­lyának vezetője, dr. Nagy La­jos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója. Túri Éva, a taní­tóképző hallgatója elmondta Gyámján Bednij Senki sem tudta című költeményét, majd dr. Horváth Sándor tartott előadást. — Hagyomány, hogy min­den oktatási évben Lenin szü­letésének évfordulóján talál­kozunk azokkal a propagan­distákkal, akik több év óta eredményes, kiemelkedő mun­kát végeznek e területen. Ez elismerése, megbecsülése a szép és nehéz munkának. Ünnepségünk egyben Lenin születésének évfordulójáról való megemlékezés is. A pro­pagandista egyik legnagyobb elismerését jelenti, hogy a propagandistákkal Lenin szü­letésének évfordulóján tanács­kozunk, hiszen tevékenységük Lenin eszméinek terjesztését, magyarázatát, népszerűsítését is jelenti. Az előadó ezután Lenin munkásságával foglalkozott. Kiemelte, hogy ma Leninre, a marxizmus halhatatlan to­Minél jobban távolodunk szü­letésének idejétől és halála időpontjától, nagysága annál egyetemesebb, teljesebb. A md népünk a maga tanítójá­nak tekinti Lenint, aki ha­talmas munkásságával biztos iránytűt adott pártunk, mun­kásosztályunk kezébe. Ennek ismerete arra kötelez ben­nünket, hogy egyre követke­zetesebben törekedjünk taní­tásának értő elsajátítására. — Merítsünk erőt, tudást Lenin elévülhetetlen hagyaté­kából. Tanuljunk tőle elvi szi­lárdságot, emberséget, követ­kezetességet, tántoríthatatlan hitet, vasakaratot és lebírha- tatlan szorgalmat. Dr. Horváth Sándor ezután a propagandamunka néhány időszerű feladatáról beszélt. A XI. pártkongresszus határo­zata alapján azt ajánlotta a propagandisták figyelmébe: a pártpropoganda jobban kap­csolódjon a gyakorlati épitő­inkább feleljen meg a fejlett szocialista társadalom építése követelményeinek, növeked­jen hatékonysága, jusson el olyan rétegekhez is, amelyek még kimaradnak a propagan­da hatóköréből. Feladataink­nak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a meghatározott tananyagokat megfelelő esz­közökkel és módszerekkel juttatjuk el a hallgatókhoz. Nagy szerepet kap az érzel­mi és értelmi nevelés, a szem­léltetés. A propagandisták fontos szerepet töltenek be a tudatformálásban. A közvéle­mény egyre jobban elismeri tevékenységüket. A csaknem ezer somogyi propagandista felkészültsége megfelelő. Az előadó a követelményekről, a feladatokról is beszélt, ezek közül kiemelte, hogy ismer­tessék meg az SZKP XXV. kongresszusának anyagait az emberekkel. Az ünnepség végén száz­negyven propagandista Lenin- plakettet, tárgy-, illetve könyvjutalmat kapott. Mészáros Attila i vábbfejlesztőjére, a világ el­Jól teleltek a prizmák Befejezéséhez közeledik a vetöburgonya fémzárolása A megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a tavaly ter­mett vetőburgonya zömét — 830 vagonnal — még a múlt év őszén fémzároltak a so­Á szolgáltatások minősége A műszak után hazatérő munkás, alkalmazott (első­sorban a nők) azon mérik le egyes szolgáltatások kor­szerűségét, fejlődését, hogy mennyire segítik őt. Magya­rul: ha nem kell órákat ül­ni a fodrásznál, ha gyorsan és megelégedésre tisztítják az ágyneműt, a télikabátot a Patyolatnál, s ha a hibás ké­szülékek javítására nem kell bosszankodva, mérgelődve napokig várni. A szolgálta­tások fejlettsége egyfajta mérője az élet minőségének. Sok-sok — pihenésre, szóra­kozásra, művelődésre, értel­mes időtöltésre alkalmas — óra szabadul fel általa. A XI. pártkongresszus ha­tározata világosan megfogal­mazza a szolgáltatások je­lentőségét. »A mindennapi létfeltételek formálásában fokozódik a szolgáltatások jelentősége. Szerevük egyre nagyobb a nők széles körű munkába állása és az emel­kedő életszínvonal révén ki­alakuló életforma megszilár­dításában, az élet megkony­nyitésé ben. Kívánatos, hogy hálózatuk kiépítése az eddi­ginél céltudatosabb legyen, figyelembe véve a területen­ként és rétegenként eltérő igényeket. Fejlesztjük az állami vállalatok és a szö­vetkezetek szolgáltató tevé­kenységét; emellett továbbra is számítunk a kisiparosok munkájára. A szolgáltatás jobban segítse és könnyítse a háztartási munkát.*' A szolgáltatások rohamos fejlődése ma világjelenség. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban a szolgáltatások növeke­désének üteme (6,8 százalék) nálunk is meghaladja a népgazdaság általános fejlő­dési ütemét. Ez a tevékeny­ség azonban nehezen auto­matizálható, rendkívül mun­kaerőigényes. Ezért fejlesz­téseket csak ott célszerű végrehajtani, ahol ez a mun­ka gépesíthető, vagyis az ál­lami és a szövetkezeti szol­gáltatóegységeknél. 1980-ig az állami és a szövetkezeti szolgáltatóüzemek részará­nya országosán 57 százalék­ról 63 százalékra nő, ugyan­akkor a magánszektor rész­aránya 43 százalékról 37-re csökken. Ez természetesen nem jelenti a kisipari szol­gáltatások stagnálását, ha­nem az erősebb, jobban gé­pesíthető ágazatok jóval na­gyobb növekedési ütemét. Somogybán a IV. ötéves tervidőszakban a szolgáltatá­sok teljesítménynövekedésé­nek üteme évi 5,4—5,5 száza­lékos volt. Legdinamikusab­ban a Patyolat Vállalat fej­lődött, évi 9,1 százalékkal, leglassabban pedig a szemé­lyes szolgáltatások, 3,6 szá­zalékos növekedési ütemmel. A megyében meglehetősen erős a kisipar: a szolgáltatá­soknak még legalább a felét végzi, s ez rosszabb az or­szágos aránynál. A jelenlegi tervidőszakban a fejlődés ütemének jóval nagyobbnak kell lennie a korábbinál. En­nek pedig a legfontosabb forrásai továbbra is a köz­ponti fejlesztési alapok. Eb­ből 1980-ig 65 millió forin­tot fordíthatnak gépesítésre es a meglévő berendezések korszerűsítésére a megyei vállalatok, szövetkezetek. A megyében különleges a helyzet a Balaton-part miatt. Nyaranta örökké telve van­nak a fodrászüzletek, az au­tójavító szervizek előtt hosz- szű sor áll, a hálózatra nagy teher nehezedik. Ezért a mostani tervidőszakban kor­szerűsödik a fodrász—kozme­tikai szalonok munkája Sió­fokon, Balatonibogláron, Fo­nyódon, s az autójavítás fej­lesztésére is nagyobb össze­geket kap Boglár és Siófok. A szolgáltatásokban na­gyobb hangsúlyt kap a szak­tudás, mint az üzemi, gyári mindennapokban. S a kap­csolat a szolgáltatók és a vendégek között is sokkal közvetlenebb, emberibb. Szinte mindenkinek van kedvenc fodrásza, gépkocsi­szerelője, gelkása, akinek szaktudásáról, tisztességéről meg van győződve, s töltet­len bizalommal van iránta. Mert ez a szolgáltatások egyik alappillére. A szolgál­tatónak — legyen bár vál­lalati alkalmazott, szövetke­zeti tag, vagy kisiparos — munkája minőségével föltét- len bizalmat kell keltenie. Cb. T. mogyi vetőmag-felügyelőség szakemberei. Tavaszra 420 va­gonnal maradt, s most 380 vagonnál tartanak. A tapasz- } tálatok azt mutatják, hogy a prizmákban áttelelt vetőgu­mókat nem érte különösebb károsodás. Ez vonatkozik a korszerű burgonyatárolókbán elhelyezett mennyiségre is, bár itt néhány helyen a tá­roló befejezetlensége kisebb- nagyobb veszteségek okozója lett. Többnyire a holland De- sirét fámzárolták, ezt követi a Somogy gyöngye. Megyénk két állami gazda­sága összesen 64 vagon im­portburgonyát kapott tavaszi ültetésre Hollandiából, ebből 54 vagonnal a Dél-somogyi Állami Gazdaságba került, tíz vagon pedig a Siófoki Állami Gazdaságba. A legtöbb a De- siré, de érkezett Ostara, Ja- erla és Eba fajta is. Ez utób­bival tavaly foglalkoztak elő­ször Somogybán, akkor a Sió­foki Állami Gazdaság ter­mesztette — 300 mázsás át­laggal fizetett hektáronként —, most a Dél-somogyi Álla­mi Gazdaság próbálkozik a Solanum burgonyatermesztési rendszer keretében evvel a fajtával Megyénk »burgo­nyás« gazdaságaiban, ahol szaporítóanyag-termesztéssel foglalkoznak, az ültetés befe­jezéséhez érkeztek. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents