Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

S záztizennégy jelentike- portokat. Sr vesznek részt a zőből, hetvepkettep lép- művelődési intézményeikben tek föl a somogyi mű­vészeti szemle kaposvári kör­zeti bemutatóin: a mozgalom népszerűsége jelentősen emel­kedett. Jól előkészítettek vol­tak a körzeti bemutatók is. a gálaesten örömmel tapasztal­tuk, hogy nem következett be megtorpanás. A mozgalomban oly fontos szervezettség nagy­mértékben hozzájárult, hogy nemcsak számiban hozott vál­tozást az idei esztendő, hanem a művészeti szemle kaposvári mondókat. A bemutatóinak, illetve a gála- listákat, műsornak a színvonala is fo­kozatosan javult. Komoly ré- sze van ebben annak, hogy a városi művelődésügyi osztály •mindvégig kézben tartotta a szemlét, s ami nagyon fontos, elemzést készítettek két év ta­nulságai alapján. Tavaly mind­össze hatvanhét együttes, il­letve szólista jelentkezett a kaposvári körzeti bemutatók­ra,, s csupán negyvenen álltak a közönség elé. Tehát egy év alatt szinte megkétszereződött a részvevők száma. A szak­emberek véleménye szerint szembetűnően emelkedett az irodalmi színpadok bemutatói­nak a színvonala, tovább erő­södött a kórusmozgalom. működő együttesekben. Erősö­dött az amatőrmozgalomban a csoporttevékenység, de kevés a szólista. Valójában ők is kö­zös műhelymunka során ké­szülnek produkcióikra. Nem is ezt kifogásoljuk, hanem azt, hogy akik még nem tagjai va­lamelyik amatórégyüttesnék, azok nem jutnak el a szem­lékre. Az irodalmi színpadok szinte »fölemésztették-« a vers- kórusok a szó­Gálaest A gálaest színvonalas meg­rendezéséért elismerés illeti a Kilián György Úttörő és Ifjú­sági Központot. Nagy ölöm volt, hogy az együttesek, szó­listák . lelkesedése, bemutatko­zása élénk visszhangra talált a közönség soraiban. Ami még nem fordult elő: telt ház előtt szerepeltek a gálaest részve­vői. Középiskolásak, szakközépis­kolások, üzemben dolgozó fia­talok alkotják a művészeti cso- ________ S okat foglalkoznak ugyan az irodalmi színpadok a vers­mondással, a szép beszéddel, a műveket közösen értelmezik a fiatalok, mégis szemet szúrt a gálaesten, hogy két olyan verset, mint a Fehér László balladáját és Petőfi Sándortól a Szeptember végén címűt úgy »áthangszerelték-« az egyébként tehetséges versmondók, hogy tehetségét alig lehetett a művekre ismer- j,a_ hogy ni. A kaposvári Táncsics Mi­hály Gimnázium. irodalmi színpada a Csurgón bemuta­tott A börtön fája és az asszo­nyok című produkcióval sze­repelt a gálaesten. A csoport tehetségéhez nem férhet két­ség. Tetszett a VBKM Vasas színpadának játékossága; De- vecseri Gábor és Weöres Sán­dor verseiből-állították össze Mit játsszunk? című klub- músorukat. A kórusok közül a Cantus Pannonicus — Heisz Károly vezényletével — nyújtott va­lódi művészi élményt, de örü­lünk a Kaposvári Ruhagyár női kórusának is, elsősorban közművelődési hatása jelentős. (Klausz Róbert vezeti az együttest.) A középiskolai kó­rusok változatos műsorral ké­szültek a bemutatóra. A Táncsics Mihály Gimná­zium kamarakórusa nemrégi­ben alakult, lelkesedésben, az élménnyel párosult éneklésben is lehet példa a kis együttes. Az óvónőképzösök kórusa, a Táncsics gimnázium vegves kara sokféle műből választotta műsorát. Egységesebbnek tűnt volna produkciójuk, ha adott­ságaik alapján megfelelő stí­lusra is törekszenek. Mintha ilven törekvés hatná át a Munkácsy gimnázium Dorogi István vezette kórusát: mad­rigálokat énekelnek szívesen. A néptánckategóriában két eavüttes lépett színpadra: a Móricz Zsigmond Művelődési Ház új cigányegyüHesének néhány tagja és a BM Tánc- együttes. összehasonlításra nincs módunk, de a BM Tánc- együttes is szürkének látszott. A szólisták közül tetszett Magyar Róbert műsora. Ének- úgv kamatoztat- részt vesz több együttes, kórus munkájában. Jovánczai Ágnes — Munkácsy gimnázium —, Sandi István — Táncsics gimnázium — képvi­selte a hangszeres szólistákat. Hiányérzetünket a művek elő­adásán kívül a többi hangszer hiánya erősítette. Az egyedüli népdalénekest, Szegedi Ágnest a Táncsics gimnázium tanuló­ját vállalkozásáért dicsérjük. Csillag a máglyán talom birtokába jutott Kálvin | vint. Szervétet és Faréit; M- túzzel-vassal üldözi a gondol- gyorsul a cselekmény, s yila­j g-os-sá válik, milyen kapsz kezd súlyos»- j uralkodni Kálvinban. Tisztán, í nagy erővel Szervét igazsága Horányi Barna GYÖNYÖRŰSÉG FORRÁSA Á zene kapuján innen és túl ÖSSZECSAFÖDNAK a te nyerek, és az emberek lassan aláereszkednek a magasság­ból, ahova a • zene röpítette őket. Vannak persze, akik vé­gig -a helyükön maradtak. Most ők is fölélénkülnek és azon gondolkodnak: vajon mi tetszett emezeknek annyira... Minden hangversenyen megfigyelhető a közönségnek e két alaptípusa: a zeneér­tőké, zenekedvelőké, »váj tf ti­ldéké« (ahogy tetszik). és azoké, akik bár valamilyen okból eljöttek, nem értik s ezért nem is élvezik a zenét. Ez is arra utal, hogy a két említett típus a két véglet, és hogy közötte a zenei igény­nek és igényességnek jó né­hány változata megtalálható. Minden zene az emberi ér­zéseknek, gondolatoknak és cselekedeteknek — röviden az embernek — a kifejezője. Kü­lönbség e tükrözés eszközei­nek bonyolultságában van. Hosszú az út Schönberg vagy Bartók zenéjéig . .. A legtöbben a népdalt, a magyar nótát és a tánczenét értik meg. Az »elemi« fok jellemzői: egyszerű ritmus, »fülbemászó«, rövid dallamív és a szöveg. Hangterjedelme nem emelkedik az átlagos j éneklési képesség fölé. A következő fokon hosszab- | bodik a dallamív, majd foko­zatosan két pólus alakul ki. Az egyiken még jellemző az | igény, hogy a zenéhez vala­milyen szöveg vagy kép kap- - - . - • koroneiára csolódjon. A másik oldalon | l már ilyen »fogódzók« nélkül is élményt ad a zene. A rit­mus Változatosabb, a dallam azonban még »énekelhető««. Ezen a fokon találhatók az operettek. Eddig a pontig bárki köny- nyen eljuthat. Egyszerűen ru­tint szerez a zene befogadásá­hoz. A továbblépés már töb­bet kíván a »meghallásnál«. A zene a »háttérből« a fi­gyelem középpontjába kell, hogy kerüljön. A hallgatónak önmagából is adnia kell ah­hoz, hogy benne élménnyé alakuljon a muzsika. Ez a föltétele, hogy valakinek sa­játja lehessen mondjuk Bee­thoven valamelyik szimfö- l niája. Az ezután következő létra- fok a legmagasabb. Vegyük példának Bartók I. zongora-1 zenében szépséget fölfedezni: versenyét. Nehezen énekel­hető a dallamvonal, nincs megszokott ritmus sem. Meg­változik a hangzás, s a hang­súly a zenei felépítés megér­tésére terelődik... Az, hogy valaki eljutott a zenei műveltség magasabb fokára, nem jelenti azt, hogy nem hallgat meg szívesen egy-egy jó táncdalt. Egészen más kérdés ugyanis, hogy ki, mikor, milyen zenét hallgat szívesen. Senki sem születik zene­értőnek, a muzsikához min­denkinek el kell jutnia. Ho­gyan lehetséges ez? A mai gyerekek számára Kodály módszere megmutatja a köze­lítés útját. A kérdés inkább azokra a felnőttekre vonat­kozik, akiknek korábban nem volt módjuk vagy igényük a zenére, és most egyszer csak fölfedezik a - gyönyörűség ed­dig ismeretlen forrását. EGY APUKA a kislányát beíratta a zeneiskolába. A gyerek otthon gyakorolt, és szülei egyre több szépséget találtak a zenében ... A kis­lány felnőtt és férjhez ment. A szülők pedig, hogy ne le­gyen olyan nyomasztóan csöndes a ház, megvették le­mezen az egykor hallott da­rabokat. Ma már életüknek fontos része a zene. Jól ismerek egy fiút, aki tizenéves korában egy »bulin« 1 azzal akart kitűnni, hogy a I Rolling Stones lemeze helyett Bach h-moll miséjét tette a Ez akkor jó »hecc« volt. a lemez azonban megmaradt, és egyre több örömet adott. . . Sorol­hatnám a hasonló története­ket. Bennük csak egy a kö­zös: a képzeletbeli létrán el­indulás mindig valamilyen maradandó zenei élményhez kapcsolódik. A fejlődés ösz­tönzője pedig a zenei élmény »bővített« űjraélése iránti vágy és törekvés. Ismerek persze olyan leányt is. aki nyolc évig járt zene­iskolába, mert szülei saját gyermekkori vágyaikat ki­élendő »elzavarták« oda. A mai fiatalasszony elvesztege- tettnek érzi azokat az éveket. Ha zenét hall, kikapcsolja a rádiót... Sokakat egyszerűen az is­meretlentől. való félelem riaszt el. Nem is próbálnak a »minek, úgyis magas az ne­künk.« Mások abban a téves hitben élik le az életüket, hogy azért nem szeretik a szimfonikus zenét, mert nincs jó hallásuk. Ezt nem egyszer az iskolában oltották beléjük. ÉRDEMES néhány szót szólni a hangversenyközön­ségről. Azt mondják: sok a sznob közöttük. Bár több len­ne. Ök ugyanis már eljutottak a zene kapujáig. Onnan csak egy lépés az érték, a zene igazi élvezetének, megértésé­rtek birodalma. Később már tudatosan keresik a zenében a szépet, melynek létezésében hinni tudnak. A boldog föl­fedezés soha nem marad el. Bíró Ferenc Rajhona Adám Kolhaas Mihály igazságta­lan halálán sírtunk. Szervét Mihály igazságtalan halálát tudomásul vesszük. Legegy­szerűbben így érzékeltethetem Sütő András két drámája, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán közti különbséget. Hasonlattal: a Kolhaaisról szóló mű élő fa, melynek sok oldalhajtása van — virágba borulása, majd lombhullatása hangulatunkra, érzelmi világunkra is hat. A Szervét tragédiáját feldolgozó dráma viszont komor vár: sí­kokkal lezárt, ridegebb épület. Egy lócsiszár... az értelem és a lélek ölelkezésének példája, a Csillag ... az eszmerendsze­rek szembesítésének színtere. Kolhaas jellemfejlődését, ér­telmi ráhangolódását emelke­dő egyenessel ábrázolhatnánk. Szervétnél síkot kapnánk; ugyanaz, akinek megismertük az első képben. Kolhaast az sietteti útján, hogy a hatalom, szétzúzza a családját. Sütő gondosan rajzolja a feleség, Lisbeth alakját — a néző is fájdalmat érez halálakor, s együtt van Mihállyal gyászá­ban, bosszúálló »arkangyallá« válásában. Szervétről kevés érzelmi motivációval informál az író, a figura által képviselt társadalomfilozófiai mondan­dóra összpontosítva, Ennyivel szegényebb mű a. Csillag ... az Egy lócsiszámál. Ennyivel gazdagabb mű a Csillag... az Egy lócsiszárnál. Hitvita, melyben a vallási értelemben v>ett hit — ürügy. Történeti dráma, melyben a valóságos történeti szituáció lehetőséget ad az általánosí­tásra, korszakokat összekötő, jelenbe sugárzó törvények ki­mondására. Kálvin, János, a reformáció nagy alakja Sütő művében a reformáció refor­mátorának, Szervét Mihálynak fiatalkori barátja. A dráma elején közös a sorsuk: tűzzel- vassal üldözi őiket a gondolko­dás szabadságát tagadó . kato­likus inkvizíció. Később a ha­kodas szabadságát hirdető Szervétet. Tragédia dik ebben. Szervét Mihály e drámában örök gyermek, aki gyanútla­nul sétál a csapdába. Föl se merül benne, hogy az eszmei nézetkülönbségek valóságos, embert roppantó harccá vál­hatnak. Modellje ő annak az igazságnak, hogy minden gon­dolat magában hordozza to­vábbfejlesztésének — így bi­zonyos értelemben: cáfolatá­nak — lehetősegét. A naivan gyanútlan Szervét a barátság menlevelével érkezik Genfbe. csakhogy ez időközben érvé­nyét vesztette. Az Egy lócsi­szár virágvasámápjában Sütő a Nagelschmidt-KO'Ynaas egy­mást vitázva formáló párasa­szárnyal, aki bennünket is provokál az együtt gór. do «ko­dásra, vitára mellette vagy el­lene, A legnehezebb helj-zele a Szervétet játszó Holtai Ró- bertnek volt. Nem tudjuk a darabból, honnan jött, milyen hatások érlelték. Az ártatlan­ság szócsöve, közvetítő szerep • jut' neki: az író gondolatait I továbbítja. Akkor kezd igazán | élni. amikor csalódik a barát- ! ságban. Innentől kezdve ál-, | lünk mellette, s Koltai mellett.; 1 Felmerül bennem a gondolat: nem kellett volna-e mégis ap­ró játékokkal jobban megis» I mertetni, nézőhöz kötni őt. A val még hitet tett a barátság könyvszerető ember fizikailag mellett, új darabjával azonban azt mondja: az ember olyan magányos, mint az éjfél utáni első óra. Sok rokona van Sütő művé­nek. Németh László egyes drámát, Illyés Testvérek-je, Gyurkó Szerelmem. Elektrája, még Anouilh Beckett, avagy az Isten becsülete című szín­művét is ide sorolnám. Barát' ságon, testvéri kötelékeken tesz szakítópróbát a hatalom megszerzésének folyamata vagy végeredménye. A kaposvári előadás ereje puritánságában rejlik. Rende- zői-díszletteramtői egység pél­dája ez. Vaskeménységű, vas- ridegségű világot valósítottak meg a bonyolultságukban is egyszierűség-látszatot keltő díszlettel, serkentve a felis­merést : vastörvények nyomo­rítják itt az embert. Szinte sokkolnak a katolikusok szí­nekkel ordító ruhái, világuk hazúg voltára ébresztve ben­nünket. Pauer Gyulát dicséri a díszlet és minden jelmez. Zsámbéki Gábor rendező döbbenetes hatást ért el több hangsúlyossá tett jelenettel, figuraérteimezéssel. Á példák! Zsámbékinál Orv nyomorék, el-elbóbiskoló fiatal főpap, aki félelmetes logikára, csapda­ként működő észjárásra ép­pen nyomoréksága kompenzá­ciójának eredményeként tett szert. Jeney István kitűnő ala­kítása ez. Hátha még hanggal, levegővel is bírná! De ez is találat: Kálvin néha olyan, mint önmaga szobra. És ez is: szinte »szentháromsággá« lé­nyegül a veszély pillanatában az ideológus Kálvin, a fanati­kusan szolgáló paphivatalnok, s a végrehajtó Rendőrfőnök. Az írott dráma íróilag halvá­nyabb része a harmadik fel­vonásbeli elmaradt, s mégis megvalósuló hitvitája. Sütő itt csak megismételtetni tudja mindazt, amit tt modellekkel már el mondatott. Zsámbéki egyszerre szólaltatja meg Kal­is ismerkedik a könyvvel, ta­pogatja, szagolja, a kedveset arcához érinti stb. Kálvinnal bőkezűbben bánt Sütő, talán aggodalmában, hogy taszítani fogja a nézőt. Ezt a Kálvint m Koltai Róbert embernek látjuk. A második felvonástól Rajhona Adám, már összetettségében ábrázol­hatta. Betegség gyötört, korai öregségtől kínzott, hatálom terhét hordó. önkontrollját vesztett, színészkedni sem átalló jellemnek. Szívesen említem Olsavszky Éva Ide­iette-jét, Pogány Judit Vero­nikáját, Flórián Antal új szí­neket hozó, jól eltalált Dé la Fontaine-jét. Helyey László entellektüell hitnyomozóját, Radó Bélát, Kaskó Erzsébetet, Tóth Bélát. Pólyák Zoltánt. Fárel szerepével Szőke István küzdött váltakozó sikerrel. A rendező munkatársa, Saád Katalin ismét kitűnő műsor­füzettel lepett meg bennün­ket; az idézetekkel a maga véleményét is elmondja. Leskó László Egy tudós portréja Eötvös Loránd-díjat adomá- ' állat összehozására például ott' nyozott a Minisztertanács ki­emelkedő mezőgazdasági te­vékenységéért Anker Alfonz­nak, a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola tudományos fő- munkatársának. A sertéste­nyésztés neves genetikusa ku­tató munkájának végeredmé­nyeképpen államilag elismert fajta lett a Ka-Hyb 1973-ban. Azóta hazánkban már 220 üzem dolgozik Ka-Hyb ser­téssel. országosan minden ötö­dik sertés ebbe a fajtába tar­tozik. Teljesítőképességével a világ élvonalában van: a nyugati országokban, egyéb keresztezett fajták ter- | jedtek el, a »kaposvári hib­rid« kitűnően szerepel. — A sertésgenetikában Ma­gyarország nagyhatalom. Ezt megfelelő üzletpolitikával óriási mértékben lehetne ka­matoztatni a számára. körülbelül száz gazdálkodót kellene meggyőzni a kísérlet helyességéről és a várható eredményről. Nálunk elég, ha egy nagyüzem állattenyésztője egyetért a témával. Olyan tő­keerős szövetkezés, mely eh­hez kell, Nyugaton nincs, il­letve nem fekteti pénzét bio­lógiai alapkutatásba. — Mi ösztönözte induláskor arra, hogy ezzel a munkate­rülettel foglalkozzék? — Mikor a munkámat el­kezdtem, a nemzetközi szak- | ahol! vélemény szerint a hibridizá- : ció a sertéseknél megoldha­tatlan feladatnak látszott. Azt 1 azonban sokan tudtuk már az ötvenes években, hogy a ke-| resztezés jobb eredményeket | ad, mint a fajtatiszta te­nyésztés. Az indított a kuta- 1 feltölti a telepet, vagyis a kocákat megvásárolja. így a termelés lényegesen olcsóbbá válik. az állategészségügyi veszélyforrások is jobban ki­iktathatók. Ugyanakkor a sze­lekció lehetősége tízszeresére növekedik a többi módszer­hez képest. tási feladatok megvalásítósá- népgazdaságj ra, hogy ha a keresztezések j önmagukban is jó eredménye- — A kedvező eredmények l ket adnak, akkor feltételezé­kizárólag tenyésztési. illetve keresztezést kombinációkra vezethetők vissza? sem szerint, kifinomultabb genetikai eszközökkel ezt az eredményjavulást tovább le­het fejleszteni. 1962 óta fog­lalkozom az örökléstan kér­déseivel a Ka-Hyb témában. — A mai Ka-Hyb sertésben mi az eltérő más fajtákkal szemben? — A világon az első folytat- i ható hibridizációs módszer. | Ez a?t jelenti, hogy az üzem­— Milyennek látja a Ka- Hyb jövőjét? — A holnap útja szá-' ! munkra egy olyan tenyésztési ! eljárás, amelynek megvalósí- ]' tása és genetikai szervezése j lényegesen egyszerűbb a mai­nál. Amin a fejünket törjük: a szintetikus tenyésztés és a hibridizáció ötvözése. Meg­győződésem. hogy ez lesz a jövő hagy tenyésztési előre­lépése. — Tudományos dolgozatai, szakmai publikációi széles körben ismertek. Nemrégiben megjelent »Repülő kereszt- rejtvény« című könyve ugyancsak az öröklődés prob­lémáit tárgyalja, és a posta- galamb-tenyésztés gondjai­ról, örömeiről szól. — Egy új fajta előállítása- [ nál természetesen az öröklő- j dési szempontok az elsődlege­sek. A szocialista nagyüzemi : gazdálkodás azonban olyan | lehetőségeket teremt, ame- j lyekhez hasonlót tőkés or- | szágban nagyon nehezen le hetne biztosítani. Az alapku- : nek csak egyszer -kell nagy [ vizsgálatok a sertésgenetika tatáshoz szükséges több ezer j összeget befektetnie, árúikor | kutatásához. — A postagalamb ideális modellanyag a munkámhoz. Rokontenyésztési és kereszte- zési kombinációkkal kapcso­latos elképzeléseimet előzete­sén — és olcsón — így tud­tam megvalósítani. Értékes támpontokat adnak ezek a — Ez az az eset. mikor a hivatás és a hobby egybe­esik? — Igen. Gondolataim sza­bad időmben is — ha egyál­talán van ilyen — a tenyész­tés és a genetika témakörével foglalkoznak. Szentgyörgyi professzorral együtt vallom, hogy minél mélyebben épül be munkánk a magánéletünk­be, annál valószínűbb, hogy felvillannak időnként a leg­jobb megoldások és lehetősé­gek. — A közelgő nyári időszak a tudományos kongresszusok idénye. Hova készül az idén? — Zürichbe utazom augusz­tusban, ahol az európai állat- tenyésztőik szövetségének kong­resszusán előadást tartok. Hollandia, Belgium. NSZK, Ausztria. Dánia azok a he­lyek. ahol — munkám termé­szetéből adódóan — a leg­gyakrabban megfordulok. De j utazni nem szeretek, mint | ahogy semmit nem kedvelek, i ami kizökkent a munkámból. | Búcsúzom. A mögöttem be- I csukódó ajtón a felirat G. B. | Shaw szavait idézi: | »A belépők számomra min- I dig örömet okoznak, mert ha i jövetelüknek nem is, távozá- ! suknak minden esetben örü- i lök ...« Illusztráció ahhoz, hogy a j legkomolyabb tudomány és a I legvidámabb mosoly nem ösz- 1 szeférhetetlen ... Bedő Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents