Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

S

záztizennégy jelentike- portokat. Sr vesznek részt a zőből, hetvepkettep lép- művelődési intézményeikben

tek föl a somogyi művészeti szemle kaposvári körzeti bemutatóin: a mozgalom népszerűsége jelentősen emelkedett. Jól előkészítettek voltak a körzeti bemutatók is. a gálaesten örömmel tapasztaltuk, hogy nem következett be megtorpanás. A mozgalomban oly fontos szervezettség nagymértékben hozzájárult, hogy nemcsak számiban hozott változást az idei esztendő, hanem a művészeti szemle kaposvári mondókat. A bemutatóinak, illetve a gála- listákat, műsornak a színvonala is fokozatosan javult. Komoly ré- sze van ebben annak, hogy a városi művelődésügyi osztály •mindvégig kézben tartotta a szemlét, s ami nagyon fontos, elemzést készítettek két év tanulságai alapján. Tavaly mindössze hatvanhét együttes, illetve szólista jelentkezett a kaposvári körzeti bemutatókra,, s csupán negyvenen álltak a közönség elé. Tehát egy év alatt szinte megkétszereződött a részvevők száma. A szakemberek véleménye szerint szembetűnően emelkedett az irodalmi színpadok bemutatóinak a színvonala, tovább erősödött a kórusmozgalom.

működő együttesekben. Erősödött az amatőrmozgalomban a csoporttevékenység, de kevés a szólista. Valójában ők is közös műhelymunka során készülnek produkcióikra. Nem is ezt kifogásoljuk, hanem azt, hogy akik még nem tagjai valamelyik amatórégyüttesnék, azok nem jutnak el a szemlékre. Az irodalmi színpadok szinte »fölemésztették-« a vers- kórusok a szóGálaest

A gálaest színvonalas megrendezéséért elismerés illeti a Kilián György Úttörő és Ifjúsági Központot. Nagy ölöm volt, hogy az együttesek, szólisták . lelkesedése, bemutatkozása élénk visszhangra talált a közönség soraiban. Ami még nem fordult elő: telt ház előtt szerepeltek a gálaest részvevői.

Középiskolásak, szakközépiskolások, üzemben dolgozó fiatalok alkotják a művészeti cso- ________

S

okat foglalkoznak ugyan az irodalmi színpadok a versmondással, a szép beszéddel, a műveket közösen értelmezik a fiatalok, mégis szemet szúrt a gálaesten, hogy két olyan verset, mint a Fehér László balladáját és Petőfi Sándortól a Szeptember végén címűt úgy »áthangszerelték-« az egyébként tehetséges versmondók, hogy tehetségét alig lehetett a művekre ismer- j,a_ hogy ni.

A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium. irodalmi színpada a Csurgón bemutatott A börtön fája és az asszonyok című produkcióval szerepelt a gálaesten. A csoport tehetségéhez nem férhet kétség. Tetszett a VBKM Vasas színpadának játékossága; De- vecseri Gábor és Weöres Sándor verseiből-állították össze Mit játsszunk? című klub- músorukat.

A kórusok közül a Cantus Pannonicus — Heisz Károly vezényletével — nyújtott valódi művészi élményt, de örülünk a Kaposvári Ruhagyár női kórusának is, elsősorban közművelődési hatása jelentős. (Klausz Róbert vezeti az együttest.) A középiskolai kórusok változatos műsorral készültek a bemutatóra.

A Táncsics Mihály Gimnázium kamarakórusa nemrégiben alakult, lelkesedésben, az élménnyel párosult éneklésben is lehet példa a kis együttes. Az óvónőképzösök kórusa, a Táncsics gimnázium vegves kara sokféle műből választotta műsorát. Egységesebbnek tűnt volna produkciójuk, ha adottságaik alapján megfelelő stílusra is törekszenek. Mintha ilven törekvés hatná át a Munkácsy gimnázium Dorogi István vezette kórusát: madrigálokat énekelnek szívesen.

A néptánckategóriában két eavüttes lépett színpadra: a

Móricz Zsigmond Művelődési Ház új cigányegyüHesének néhány tagja és a BM Tánc- együttes. összehasonlításra nincs módunk, de a BM Tánc- együttes is szürkének látszott.

A szólisták közül tetszett Magyar Róbert műsora. Ének- úgv kamatoztat- részt vesz több együttes, kórus munkájában. Jovánczai Ágnes — Munkácsy gimnázium —, Sandi István — Táncsics gimnázium — képviselte a hangszeres szólistákat. Hiányérzetünket a művek előadásán kívül a többi hangszer hiánya erősítette. Az egyedüli népdalénekest, Szegedi Ágnest a Táncsics gimnázium tanulóját vállalkozásáért dicsérjük.

Csillag a máglyán

talom birtokába jutott Kálvin | vint. Szervétet és Faréit; M- túzzel-vassal üldözi a gondol- gyorsul a cselekmény, s yilaj g-os-sá válik, milyen kapsz kezd súlyos»- j uralkodni Kálvinban. Tisztán, í nagy erővel Szervét igazsága

Horányi Barna

GYÖNYÖRŰSÉG FORRÁSA

Á zene kapuján innen és túl

ÖSSZECSAFÖDNAK a te

nyerek, és az emberek lassan aláereszkednek a magasságból, ahova a • zene röpítette őket. Vannak persze, akik végig -a helyükön maradtak. Most ők is fölélénkülnek és azon gondolkodnak: vajon mi tetszett emezeknek annyira...

Minden hangversenyen

megfigyelhető a közönségnek e két alaptípusa: a zeneértőké, zenekedvelőké, »váj tf tildéké« (ahogy tetszik). és azoké, akik bár valamilyen okból eljöttek, nem értik s ezért nem is élvezik a zenét. Ez is arra utal, hogy a két említett típus a két véglet, és hogy közötte a zenei igénynek és igényességnek jó néhány változata megtalálható.

Minden zene az emberi érzéseknek, gondolatoknak és cselekedeteknek — röviden az embernek — a kifejezője. Különbség e tükrözés eszközeinek bonyolultságában van. Hosszú az út Schönberg vagy Bartók zenéjéig . ..

A legtöbben a népdalt, a magyar nótát és a tánczenét értik meg. Az »elemi« fok jellemzői: egyszerű ritmus,

»fülbemászó«, rövid dallamív és a szöveg. Hangterjedelme nem emelkedik az átlagos j éneklési képesség fölé.

A következő fokon hosszab- | bodik a dallamív, majd fokozatosan két pólus alakul ki. Az egyiken még jellemző az | igény, hogy a zenéhez valamilyen szöveg vagy kép kap- - - . - • koroneiára

csolódjon. A másik oldalon | l

már ilyen »fogódzók« nélkül is élményt ad a zene. A ritmus Változatosabb, a dallam azonban még »énekelhető««.

Ezen a fokon találhatók az operettek.

Eddig a pontig bárki köny- nyen eljuthat. Egyszerűen rutint szerez a zene befogadásához. A továbblépés már többet kíván a »meghallásnál«.

A zene a »háttérből« a figyelem középpontjába kell, hogy kerüljön. A hallgatónak önmagából is adnia kell ahhoz, hogy benne élménnyé alakuljon a muzsika. Ez a föltétele, hogy valakinek sajátja lehessen mondjuk Beethoven valamelyik szimfö- l niája.

Az ezután következő létra- fok a legmagasabb. Vegyük példának Bartók I. zongora-1 zenében szépséget fölfedezni:

versenyét. Nehezen énekelhető a dallamvonal, nincs megszokott ritmus sem. Megváltozik a hangzás, s a hangsúly a zenei felépítés megértésére terelődik...

Az, hogy valaki eljutott a zenei műveltség magasabb fokára, nem jelenti azt, hogy nem hallgat meg szívesen egy-egy jó táncdalt. Egészen más kérdés ugyanis, hogy ki, mikor, milyen zenét hallgat szívesen.

Senki sem születik zeneértőnek, a muzsikához mindenkinek el kell jutnia. Hogyan lehetséges ez? A mai gyerekek számára Kodály módszere megmutatja a közelítés útját. A kérdés inkább azokra a felnőttekre vonatkozik, akiknek korábban nem volt módjuk vagy igényük a zenére, és most egyszer csak fölfedezik a - gyönyörűség eddig ismeretlen forrását.

EGY APUKA a kislányát beíratta a zeneiskolába. A gyerek otthon gyakorolt, és szülei egyre több szépséget találtak a zenében ... A kislány felnőtt és férjhez ment. A szülők pedig, hogy ne legyen olyan nyomasztóan csöndes a ház, megvették lemezen az egykor hallott darabokat. Ma már életüknek fontos része a zene.

Jól ismerek egy fiút, aki tizenéves korában egy »bulin«

1 azzal akart kitűnni, hogy a I Rolling Stones lemeze helyett Bach h-moll miséjét tette a

Ez

akkor jó »hecc« volt. a lemez azonban megmaradt, és egyre több örömet adott. . . Sorolhatnám a hasonló történeteket. Bennük csak egy a közös: a képzeletbeli létrán elindulás mindig valamilyen maradandó zenei élményhez kapcsolódik. A fejlődés ösztönzője pedig a zenei élmény »bővített« űjraélése iránti vágy és törekvés.

Ismerek persze olyan leányt is. aki nyolc évig járt zeneiskolába, mert szülei saját gyermekkori vágyaikat kiélendő »elzavarták« oda. A mai fiatalasszony elvesztege- tettnek érzi azokat az éveket. Ha zenét hall, kikapcsolja a rádiót...

Sokakat egyszerűen az ismeretlentől. való félelem riaszt el. Nem is próbálnak a

»minek, úgyis magas az nekünk.« Mások abban a téves hitben élik le az életüket, hogy azért nem szeretik a szimfonikus zenét, mert nincs jó hallásuk. Ezt nem egyszer az iskolában oltották beléjük.

ÉRDEMES néhány szót szólni a hangversenyközönségről. Azt mondják: sok a sznob közöttük. Bár több lenne. Ök ugyanis már eljutottak a zene kapujáig. Onnan csak egy lépés az érték, a zene igazi élvezetének, megértésértek birodalma. Később már tudatosan keresik a zenében a szépet, melynek létezésében hinni tudnak. A boldog fölfedezés soha nem marad el.

Bíró Ferenc

Rajhona Adám

Kolhaas Mihály igazságtalan halálán sírtunk. Szervét Mihály igazságtalan halálát tudomásul vesszük. Legegyszerűbben így érzékeltethetem Sütő András két drámája, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán közti különbséget. Hasonlattal: a

Kolhaaisról szóló mű élő fa, melynek sok oldalhajtása van — virágba borulása, majd lombhullatása hangulatunkra, érzelmi világunkra is hat. A Szervét tragédiáját feldolgozó dráma viszont komor vár: síkokkal lezárt, ridegebb épület. Egy lócsiszár... az értelem és a lélek ölelkezésének példája, a Csillag ... az eszmerendszerek szembesítésének színtere.

Kolhaas jellemfejlődését, értelmi ráhangolódását emelkedő egyenessel ábrázolhatnánk. Szervétnél síkot kapnánk; ugyanaz, akinek megismertük az első képben. Kolhaast az sietteti útján, hogy a hatalom, szétzúzza a családját. Sütő gondosan rajzolja a feleség, Lisbeth alakját — a néző is fájdalmat érez halálakor, s együtt van Mihállyal gyászában, bosszúálló »arkangyallá« válásában. Szervétről kevés érzelmi motivációval informál az író, a figura által képviselt társadalomfilozófiai mondandóra összpontosítva,

Ennyivel szegényebb mű a. Csillag ... az Egy lócsiszámál. Ennyivel gazdagabb mű a Csillag... az Egy lócsiszárnál.

Hitvita, melyben a vallási értelemben v>ett hit — ürügy. Történeti dráma, melyben a valóságos történeti szituáció lehetőséget ad az általánosításra, korszakokat összekötő, jelenbe sugárzó törvények kimondására. Kálvin, János, a reformáció nagy alakja Sütő művében a reformáció reformátorának, Szervét Mihálynak fiatalkori barátja. A dráma elején közös a sorsuk: tűzzel- vassal üldözi őiket a gondolkodás szabadságát tagadó . katolikus inkvizíció. Később a hakodas szabadságát hirdető Szervétet. Tragédia dik ebben.

Szervét Mihály e drámában örök gyermek, aki gyanútlanul sétál a csapdába. Föl se merül benne, hogy az eszmei nézetkülönbségek valóságos, embert roppantó harccá válhatnak. Modellje ő annak az igazságnak, hogy minden gondolat magában hordozza továbbfejlesztésének — így bizonyos értelemben: cáfolatának — lehetősegét. A naivan gyanútlan Szervét a barátság menlevelével érkezik Genfbe. csakhogy ez időközben érvényét vesztette. Az Egy lócsiszár virágvasámápjában Sütő a Nagelschmidt-KO'Ynaas egymást vitázva formáló párasaszárnyal, aki bennünket is provokál az együtt gór. do «kodásra, vitára mellette vagy ellene,

A legnehezebb helj-zele a Szervétet játszó Holtai Ró- bertnek volt. Nem tudjuk a darabból, honnan jött, milyen hatások érlelték. Az ártatlanság szócsöve, közvetítő szerep • jut' neki: az író gondolatait I továbbítja. Akkor kezd igazán | élni. amikor csalódik a barát- ! ságban. Innentől kezdve ál-, | lünk mellette, s Koltai mellett.; 1 Felmerül bennem a gondolat: nem kellett volna-e mégis apró játékokkal jobban megis»

I mertetni, nézőhöz kötni őt. A

val még hitet tett a barátság könyvszerető ember fizikailag

mellett, új darabjával azonban azt mondja: az ember olyan magányos, mint az éjfél utáni első óra.

Sok rokona van Sütő művének. Németh László egyes drámát, Illyés Testvérek-je, Gyurkó Szerelmem. Elektrája, még Anouilh Beckett, avagy az Isten becsülete című színművét is ide sorolnám. Barát' ságon, testvéri kötelékeken tesz szakítópróbát a hatalom megszerzésének folyamata vagy végeredménye.

A kaposvári előadás ereje puritánságában rejlik. Rende- zői-díszletteramtői egység példája ez. Vaskeménységű, vas- ridegségű világot valósítottak meg a bonyolultságukban is egyszierűség-látszatot keltő díszlettel, serkentve a felismerést : vastörvények nyomorítják itt az embert. Szinte sokkolnak a katolikusok színekkel ordító ruhái, világuk hazúg voltára ébresztve bennünket. Pauer Gyulát dicséri a díszlet és minden jelmez.

Zsámbéki Gábor rendező döbbenetes hatást ért el több hangsúlyossá tett jelenettel, figuraérteimezéssel. Á példák! Zsámbékinál Orv nyomorék, el-elbóbiskoló fiatal főpap, aki félelmetes logikára, csapdaként működő észjárásra éppen nyomoréksága kompenzációjának eredményeként tett szert. Jeney István kitűnő alakítása ez. Hátha még hanggal, levegővel is bírná! De ez is találat: Kálvin néha olyan,

mint önmaga szobra. És ez is: szinte »szentháromsággá« lényegül a veszély pillanatában az ideológus Kálvin, a fanatikusan szolgáló paphivatalnok, s a végrehajtó Rendőrfőnök. Az írott dráma íróilag halványabb része a harmadik felvonásbeli elmaradt, s mégis megvalósuló hitvitája. Sütő itt csak megismételtetni tudja mindazt, amit tt modellekkel már el mondatott. Zsámbéki egyszerre szólaltatja meg Kalis ismerkedik a könyvvel, tapogatja, szagolja, a kedveset arcához érinti stb. Kálvinnal bőkezűbben bánt Sütő, talán aggodalmában, hogy taszítani fogja a nézőt. Ezt a Kálvint

m

Koltai Róbert

embernek látjuk. A második felvonástól Rajhona Adám, már összetettségében ábrázolhatta. Betegség gyötört, korai öregségtől kínzott, hatálom terhét hordó. önkontrollját vesztett, színészkedni sem átalló jellemnek. Szívesen említem Olsavszky Éva Ideiette-jét, Pogány Judit Veronikáját, Flórián Antal új színeket hozó, jól eltalált Dé la Fontaine-jét. Helyey László entellektüell hitnyomozóját, Radó Bélát, Kaskó Erzsébetet, Tóth Bélát. Pólyák Zoltánt. Fárel szerepével Szőke István küzdött váltakozó sikerrel. A rendező munkatársa, Saád Katalin ismét kitűnő műsorfüzettel lepett meg bennünket; az idézetekkel a maga véleményét is elmondja.

Leskó László

Egy tudós portréja

Eötvös Loránd-díjat adomá- ' állat összehozására például ott'

nyozott a Minisztertanács kiemelkedő mezőgazdasági tevékenységéért Anker Alfonznak, a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola tudományos fő- munkatársának. A sertéstenyésztés neves genetikusa kutató munkájának végeredményeképpen államilag elismert fajta lett a Ka-Hyb 1973-ban. Azóta hazánkban már 220 üzem dolgozik Ka-Hyb sertéssel. országosan minden ötödik sertés ebbe a fajtába tartozik. Teljesítőképességével a világ élvonalában van: a

nyugati országokban, egyéb keresztezett fajták ter- | jedtek el, a »kaposvári hibrid« kitűnően szerepel.

— A sertésgenetikában Magyarország nagyhatalom. Ezt megfelelő üzletpolitikával

óriási mértékben lehetne kamatoztatni a számára.

körülbelül száz gazdálkodót kellene meggyőzni a kísérlet helyességéről és a várható eredményről. Nálunk elég, ha egy nagyüzem állattenyésztője egyetért a témával. Olyan tőkeerős szövetkezés, mely ehhez kell, Nyugaton nincs, illetve nem fekteti pénzét biológiai alapkutatásba.

— Mi ösztönözte induláskor arra, hogy ezzel a munkaterülettel foglalkozzék?

— Mikor a munkámat elkezdtem, a nemzetközi szak- |

ahol! vélemény szerint a hibridizá- : ció a sertéseknél megoldhatatlan feladatnak látszott. Azt 1 azonban sokan tudtuk már az ötvenes években, hogy a ke-| resztezés jobb eredményeket | ad, mint a fajtatiszta tenyésztés. Az indított a kuta- 1

feltölti a telepet, vagyis a kocákat megvásárolja. így a termelés lényegesen olcsóbbá válik. az állategészségügyi veszélyforrások is jobban kiiktathatók. Ugyanakkor a szelekció lehetősége tízszeresére növekedik a többi módszerhez képest.

tási feladatok megvalásítósá- népgazdaságj ra, hogy ha a keresztezések j önmagukban is jó eredménye- — A kedvező eredmények l ket adnak, akkor feltételezékizárólag tenyésztési. illetve keresztezést kombinációkra vezethetők vissza?

sem szerint, kifinomultabb genetikai eszközökkel ezt az eredményjavulást tovább lehet fejleszteni. 1962 óta foglalkozom az örökléstan kérdéseivel a Ka-Hyb témában.

— A mai Ka-Hyb sertésben mi az eltérő más fajtákkal szemben?

— A világon az első folytat- i ható hibridizációs módszer.

| Ez a?t jelenti, hogy az üzem— Milyennek látja a Ka- Hyb jövőjét?

— A holnap útja szá-' ! munkra egy olyan tenyésztési

! eljárás, amelynek megvalósí- ]' tása és genetikai szervezése j lényegesen egyszerűbb a mainál. Amin a fejünket törjük: a szintetikus tenyésztés és a hibridizáció ötvözése. Meggyőződésem. hogy ez lesz a jövő hagy tenyésztési előrelépése.

— Tudományos dolgozatai, szakmai publikációi széles körben ismertek. Nemrégiben megjelent »Repülő kereszt- rejtvény« című könyve ugyancsak az öröklődés problémáit tárgyalja, és a posta- galamb-tenyésztés gondjairól, örömeiről szól.

— Egy új fajta előállítása- [ nál természetesen az öröklő- j dési szempontok az elsődlegesek. A szocialista nagyüzemi : gazdálkodás azonban olyan | lehetőségeket teremt, ame- j lyekhez hasonlót tőkés or- | szágban nagyon nehezen le hetne biztosítani. Az alapku- : nek csak egyszer -kell nagy [ vizsgálatok a sertésgenetika tatáshoz szükséges több ezer j összeget befektetnie, árúikor | kutatásához.

— A postagalamb ideális modellanyag a munkámhoz. Rokontenyésztési és kereszte- zési kombinációkkal kapcsolatos elképzeléseimet előzetesén — és olcsón — így tudtam megvalósítani. Értékes támpontokat adnak ezek a

— Ez az az eset. mikor a hivatás és a hobby egybeesik?

— Igen. Gondolataim szabad időmben is — ha egyáltalán van ilyen — a tenyésztés és a genetika témakörével foglalkoznak. Szentgyörgyi professzorral együtt vallom, hogy minél mélyebben épül be munkánk a magánéletünkbe, annál valószínűbb, hogy felvillannak időnként a legjobb megoldások és lehetőségek.

— A közelgő nyári időszak a tudományos kongresszusok idénye. Hova készül az idén?

— Zürichbe utazom augusztusban, ahol az európai állat- tenyésztőik szövetségének kongresszusán előadást tartok. Hollandia, Belgium. NSZK, Ausztria. Dánia azok a helyek. ahol — munkám természetéből adódóan — a leggyakrabban megfordulok. De

j utazni nem szeretek, mint | ahogy semmit nem kedvelek, i ami kizökkent a munkámból.

| Búcsúzom. A mögöttem be- I csukódó ajtón a felirat G. B.

| Shaw szavait idézi:

| »A belépők számomra min- I dig örömet okoznak, mert ha i jövetelüknek nem is, távozá- ! suknak minden esetben örü- i lök ...«

Illusztráció ahhoz, hogy a j legkomolyabb tudomány és a I legvidámabb mosoly nem ösz- 1 szeférhetetlen ...

Bedő Ildikó