Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
Csehszlovákiai mozaik HÉT VÉGI A siófoki hidak története Munkában a hegyi mentők Az idén, ahogy északi szom- szédunkban momdijáik, Déda Mráz — Télapó — ugyancsak megrázta szakállát. Az észak- csehországi Óriás-hegységet hatméteres, a Tátrát és környékét két-három méteres hó lepte. Az ilyen tél különösen kemény próba elé állítja a hegyi szolgálatot, amely mindkét hegységben télen-nyáron életeket ment. A csehszlovákiai hegyi szolgálat részben hivatásos, részben önkéntes hegyi mentőkből áll. Egy-egy hivatásosra tíz-tizenkét önkéntes jut. A piros-kék egyenruhás hegyi mentők — helikopteren kívül — minden fölszereléssel rendelkeznek, aücárcsak a híres alpesi mentők. Valamennyien elsőrendűen síelnek és kitűnő sziklamászók. Lánctalpas motorkerékpárjaik télen- nyáron képesek elszállítani a hegymászás és a síelés sebesültjeit. Rádióadójuk a közelben hívja terepjáró mentőautójukat, hogy a sérültet gyorsan továbbváhessék. A legnehezebb dolguk akkor van, amikor lavina temet el embereket. Ilyenkor különlegesen nevelt és kiképzett helyi kutyáik segítik őket. E hatalmas termetű, fekete jószágok nemcsak szimatukkal tűnnek ki, hanem azzal is, hogy semmi körülmények között föl nem ingerelhetők — embert sohasem bántanak. Svéd ágyúgolyók A prágai Károly-híd és környékének rekonstruálásakor a közeid víztorony falában érdekes történelmi fölfedezést tettek. Az 1489-ben épített és azóta szolgáló víztorony falában lévő ágyúgolyókról mindeddig azt hitték, hogy azok az 1S48-Í prágai felkelés idejéből valók, amikor Windisch- grätz generális a várból bombáztál ta Prágát. A restauráláskor az ágyúgolyókat közelebbről szem- ügyre vették, s mellettük latin és ócseh nyelvű feliratot találtak. Kiderült: az ágyúgolyókat még a svéd katonásé® lőtte a toronyra, 1643-ban, a harmincéves háború idején, amikor a svéd csapatok mintegy három hónapig ostromolták Prágát, és tönkre akarták tenni a vízszolgáltatást. A százitomyú Prága most tehát újabb történelmi érdekességgel gazdagodik. Egy huszárcsákő története A Plzen és Karlovy Vary között fekvő Kynzvart kastélya valaha Metternich hercegé volt. Ő mániákusan gyűjtögette ott ellenségleinek muzeális értékű emlékeit, hogy — mint sokszor mondotta — »kiismerje lelkűket«. Ez a magyarázata annak, hogy a kastély több szobája Napóleon személyes holmijával, használati tárgyaival, bútoraival van tele, jóllehet a francia császár sohasem járt Kynz- vartban. Ugyanígy került oda néhány magyar relíkva. Köztük a legérdekesebbek: Mátyás király utazóórája és egy 1848-i magyar huszárcsákó. Mátyás király órájának kynzvarti útja világos. Metternich herceg Becsben emelte ki az odahurcolt budai várkincsekből, s magához vette. Nemrég egy fiatal prágai történész kiderítette a huszárcsákó sorsát is. A piros-fahér-zöld kokár- dás csákó a prágai felkelés idején, valamelyik barriká- don egy cseh diák fejét fedte, tőle zsákmányolták a felkelést leverő Windischgrätz katonái, majd táborszernagyuk ajándékozta intő figyelmeztetésül »a rebellisek egyetértéséről« Ferenc József tanácsadójának — Metternich hercegnek. Vámszedők és postakocsisok mesterségesen az Lézer fűrész az iparban M. I. Budiko szovjet akadémikus most megjelent könyvében arra a következtetésre jut, hogy az éghajlat emberi eszközökkel való befolyásolható, ha a sztratoszférában lebegő aeroszolok mennyiségét sikerül mesterségesen szabályozni. A sztratoszféra lebegőport-tartalma ugyanis a nagy vulkáni kitörések következtében növekszik, s olyankor a földre jutó mapsugárzási energia mennyisége csökken. Ennek nyomán pedig, világszerte csökkennek a hőmérséklet átlagértékei is. A sztratoszféra aeroszoltartalma mesterséges eszközökkel is megváltoztatható. A légköri nukleáris robbanások nyomán — akaratunktól függetlenül — nagy mennyiségű aeroszol kerül a sztratoszférába. Ilyen beavatkozással tehát hűvösebbé lehetne tenni a föld éghajlatát. Ez elsősorban a trópusi övezetben volna kívánatos. (Ennek területe csaknem a felét teszi ki a földgömb teljes felszínének.) Természetesen a nukleáris bombák fölrobbantása az éghajlati hatáson kívül súlyos ártalmakkal is járna, ezért a sztratoszférái aeroszol növelésének egyéb módjait kell megteremteni. A föld trópuson kívüli tájakon azonban a kívánatosabb volna az »ellenkező irányú beavatkozás«: a 'föld éghajlatának melegebbé tétele, tehát ott csökkenteni kellene a sztratoszféra aeroszoltartalmát. Viszont ennek mesterséges előidézése jelenleg még nehezen képzelhető el. A század elején Jankó János, a kiváló néprajztudós Balatonkilitin járt és helyneveket gyűjtött. Az akkori öregek emlegették előtte a Jószó hídja nevű helyet, ahol — szerintük — valamikor híd állott. A Jankó János által készített helynévtérképen ez a híd ott állhatott, ahol az 1787-1 térképen jelzik. Erről a hídról még találunk adatot Bél Mátyásnál is, aki 1730—1735 között jár a Balaton vidékén és Fokról így ír: ‘■’■Mivel a királyi útvonalon (postaúton) fekszik, gyakorta szenved zaklatásokat a kereskedőktől és átvonulóktól. Ez okból császári vámszedést rendszeresítettek az átkelő híd előtt.« A siófoki vámot 1751- ben a megye követelésére megszüntették, azután. már nem kellett a hídon átkelésért fizetni. Somogy megye leírásánál ugyancsak említi a hidat Bél Mátyás: »Veszprém megye felé ... Ságváron Fokon át —, ahol a Sió~híd vezet keresztül — visz az út a Veszprém megyei Kenesére ...« Siófokot postakocsijárat is érintette. A Székesfehérvárról kiinduló járat Lepsény—Fok— Szemes érintésével vezetett Zágráb felé. Siófokon lóváltó állomás volt, amely valószínűleg a mai Fogas-szálló udvarán állott. Ez a vendéglő akkor a veszprémi káptalané volt, ő adta a kiváltáshoz a lovakat, s a jövedelmet is ő tette zsebre. Mikor kerülhetett a mai átkelőhelyre az utolsó fahíd? Véleményem szerint a múlt század első évtizedeiben, mert az e korból származó térképeken az átvezető út akikor már mindenütt a tóparton halad. Nincs kitérése délebbre, amint azt a korábbi térképeken jelezték. Még egy érdekes adat. A kiüti öregek szerint a foki hidat 1848-ban felgyújtották a rácok elől visszavonuló magyar hadak. Ismeretes, hogy Jcllasich horvát bán a tó partján vonult a főváros felé, de Pákozdnál honvédéink az első ütközetben megverték. Hogy a Balaton menti útját megnehezítsék, a magyar utóvédek az útjába eső összes hidat lerombolták. A siófoki hidak későbbi szomorú sorsa tehát már 1848-ban megkezdődött. Milyen volt a siófoki fahíd A Fogas-szálló elődje. Tornácos része ma is fennáll. (Soös I. rajza) környéke a csatorna rendezéséig? Jobb oldalon, egészen a híd közelében állott a Fogas beszálló-vendéglő. Ma már nem lehet ráismerni, régi >részét elfedi elülső egyenletes része. A tervek szerint ezt is lebontják — megérett már rá —. helyére talán új szálloda épül. Az udvarban azonban még ma is megvan a tornácos, nyitott folyosós régi traktusa, mely a város egyetlen műemléke. Az elgondolások szerint az új épületbe beépítik a tornácot, megtartva a XVIII. századból származó, népies formáját. A csatorna túlsó oldalán másik épület állt. Homlokzata a fahíd ra nézett, hosszabb oldala a postaútra. Náddal fedték még e század elején is, nyitott tornáca volt, kiálló tetejét faoszlopok tartot- i ták, amelyeket ugyanúgy fehérre meszeltek, mint a ház falát. Ez a ház az 1848-ban leégett fahíd helyreállítása után lakás volt. 1884-től kezdve egy csendőrőrs lakott itt. Amikor elköltöztek, a régi, már lebontásra érett épületet megvásárolták, és a helyére orvosi rendelő épült 1930-ban. Ezt az épületet az 1944. évi robbanás tette tönkre (alig 15 méterre állt az új hídtól), és többé már nem is épült föl régi formájában. Helyén áll a vízmű irodaháza. A híd további története 1848 után már kapcsolódik Siófok fürdő kifejlődéséhez, a balatoni gőzhajózáshoz és a Sió- csatorna szabályozásához. De ■a fahidak helyett akikor már a kor technikai felkészültségének megfelelő vashíd épült. (Folytatjuk.) Zákonyi Ferenc És fölkel a Napkirály XIV. Lajos francia királyt, az ábszolút monarchia létrehozóját, fényűző udvartartása miatt nevezték Napkirálynak. Versailles-i kastélyában állandóan csaknem húszezer ember tartózkodott. Házi őrsége tízezer katonából állott. Négyezer lakáj sürgött-forgott az ezertermes palotában. A király személyes szolgálatát 198 személy látta el. ezek kö- , zött volt tizenkét köpenyhor- jdó, két puskahordó, három borbély, nyolc kárpitos, öt órás, egy fogorvos stb. Udvara szemében a Napkirály valóságos isten volt. Az üres ágya mellett elhaladóknak is mélyen meg kellett hajolniuk. E különc uralkodónak a percei is pontosan be voltak osztva. Reggel nyolcNagy teljesítményű lézert állítottak elő az angol fizikusok. Ebben a sugarakat kibocsátó gáz széndioxidból, nitrogénból és héliumból áll. E lézer a fényt nagy feszültségű kisüléssel való gerjesztés hatására bocsátja ki; teljesítménye 800—900 watt. Eredetileg hegesztési kísérleteket akartak végezni a készülékkel, de kiderült, hogy a fémek és más anyagok vágására sokkal megfelelőbb. E célra egy gépet is konstruáltál^ amelyben a függőlegesen vezetett sugár egy helyben áll, a munkadarab pedig — vágás közben — mozog alatta. A lézersugarat kis átmérőjű nyalábbá fókuszolták, s körülötte áramoltatták — a munkadarab felé — a gázt (fémekhez oxigént, nem fémes anyagokhoz levegőt, kerámiaanyagokhoz argont). A gáz ugyanis lefújja a sugárnyaláb környezetéből a megolvadt anyagot. Igen szép, sima vágási felületet lehet kapni ezzel a lézer—gáz sugárkombinációval. S kivétel nélkül minden anyag darabolására fölhasználható. A 2 mm-nél vastagabb acéllemezt másodpercenként 2 méteres (!) sebességgel »fűrészeli el«. Egyre több az ólom a csontokban Az állati és emberi szervezetben a szervezetlen anyagok egyik fő tárolóhelye a csont. A véráram ide hordja a külvilágból — a bélcsatornán és a légzőszerveken át — a szervezetbe jutott anyagokat, többek között azokat is, amelyek környezetünk szeny- nyeződése következtében dú- sulnak föl a bioszférában. Újabban a Bécs körzetében sebesülteken végzett csontanyagcsere-vizsgálatok hívtál? föl az orvosok figyelmét arra, hogy a csont ólomtartalma jóval magasabb a korábban megállapított — és szakiroda- lomban közölt — mértéknél. A felkarcsont ízületi fejének csonthamujában egészséges viszonyok között 2,48 mg az átlagos ólom-tartalom, míg a beteg, nekrotikus csontokban 20,4 mg. Az ízületi fej mögött az elszűkülő csontnyakban ugyanilyen összehasonlítás során 2,15, illetve 5,67 mg ólmot észleltek. A combcsont csípő- ízületi részében egészséges körülmények között 1,99 mg, beteg csontozat esetében pedig 3,9 mg ólomtartalom mutatkozott. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a csont ólomtartalma a mai embernél jóval nagyobb, mint akár a tíz évvel ezelőtti volt, Az ólom mérgező hatása pedig sokoldalúan bizonyítva van. Ölomszennyeződésnek leginkább kitett 600 taxisofőrön és autóbuszvezetőn végeztek vizsgálatokat, s kiderült: a bécsi gépjárművezetők kétharmada olyan erősen »szeny- nyeződött« csontozattal él, hogy azonnal orvosi gj^ógykezelésbe kellene venni őket. Ezek nyomán szinte kézenfekvő az a föltevés, hogy elsősorban nem a farmotoros gépkocsi vezetői dolgoznak veszélyes ólomszennyeződésben, hanem azok, akik az elöl levő motor mögött ülnek — a volánnál. ikor kelt: Először megmosta borszesszel a kezét, majd imára kulcsolta. Ezt követte a borotválkozás, az öltözködés. Apródok fűzték be cipőjét, de a harisnyakötőjét ő maga csatolta fel. Ezután elfogyasztott egy csésze hűspárlatot, majd levetette hálóköntösét, amelyet átvett az első komornyik, aki azután átnyújtotta az előre megmelegített inget. Ezt a király fivére vette kezébe, ujjait két komornyik tartotta, úgy bújt bele Lajos. Ezt követte a többi ruhadarab, mellény, kabát, majd a rendjelek és a kard. - Nyakkendőjét ő maga kötötte meg. Ezután ismét imádkozott, s vele együtt egész udvartartása is ezt tette hangtalanul. Majd több száz főnyi kíséretével átvonult egy másik terembe, ahol kihirdette az ugyancsak percnyi pontosságra beosztott napirendet. A Napkirály étkezéséről följegyezték, hogy egyszerre meg tudott enni négy tányér levest, egy fácánt, egy tyúkot, rengeteg salátával, azután tojást és gyümölcsöt fogyasztott. Sok európai uralkodó próbálta utánozni a későbbiekben. Amikor Voltaire beszámolt Nagy Frigyes császárnak a Napkirály életmódjáról, az vállrándítva jegyezte meg: — Nagy gyönyörűség lehetett így élni. Ha én lettem volna XIV. Lajos, akkor egy kitűnő színészt szerződtettem volna, hogy legyen, aki eljátssza helyettem ezt az egész komédiát. J. R. A szabadságharc humora A Hardox-vasasok megszállták Debrecent, s az ezredes — született magyar ember, de osztrák sorba átállt tiszt — beszédet tartott a népnek: — Azért jöttünk össze, hogy a régi békét helyreállítsuk, s kifejezzük hűségünket a magyar nemzet törvényes királyához. Éljen első Ferenc József, a mi királyunk! A szónok közelében álló egyik debreceni felkiáltott: — Én nem vagyok a király ellensége, uram, de azért éljen Kossuth Lajos is! Mire a nép égnek törő harsogással felzúgott: — Éljen Kossuth Lajos! Éljen Kossuth Lajos! A debreceni magyar megnyugtatóul még ezt mondta a szónoknak: — Mi nem vagyunk ellenségek! Éljen Ferenc József is, de — osztrák kenyéren, uram! Minket meg hagyjon békén! A zsandárok ugyan közbeléptek, de a szónok alig tudta a bőrét menteni. — Vitéz úr, micsoda huszárok maguk? — szólította meg egy ügyvéd a Csapó utcán sétálgató Kossuth huszárokat. — Hát... izé, csak huszárok vagyunk, kérem! — felelte szerényen az egyik. — Azt látom, de miféle nevet viselnek? — A mi nevünk 1. számú huszárezred. — Értem én, de a tulajdonos nevét kérdem. Ferdinand? Wilhelm? Netán Coburg, vagy kicsoda? Egy fiatal hadnagy megcsóválta a fejét: — Ejnye, hát nem látja, hogy mi Kossuth huszárjai vagyunk? Piros a ruhánk, piros az arcunk, de nem a festéktől, mint amazoké. A trónfosztás után Kossuth Hajdúböszörmény bírájával beszélgetett, magyarázván neki a királyság és a köztársaság közötti különbséget, a köztársaság üdvözítő voltát. Majd kíváncsi volt, hogyan értette ezt meg a pocakos bíró, ezért megkérdezte, mi a véleménye. A bíró így felelt: — Átlátom én, kérem, hogy a köztársaság a jobb. De kérdem, Kossuth uram, ki lesz a köztársaságban a király? És én, mint bíró, hány hold földet kapok a köztársasági király őfelségétől? — A, kutyából nem lesz szalonna — legyintett Kossuth és otthagyta. Angol villamos taxi Egy londoni autókiállításon mutatták be a Lucas márkájú elektromos taxi prototípusát. Dénes Géza gyűjtése íA környezetvédelmi célokból szerkesztett gépkocsi óránként 55 mérföldes sebességet érhet el, és 100 mérföldet tehet meg egyszeri akkumulátor-feltöl- tésseL
