Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

Negyvenöt somogyi ügyvéd és nyolc jelolt Szaporodó ügyek — bonyolultabb perek Bármennyire népszerű pá-1 — Négy év óta nem emel­lya is az ügyvédeké, vidékre | kedett az ügyvédi jövedelem, kevés a jelentkező. A jelek I mert igencsak megnőttek a szerint Somogy harmadik vá­rosa, Nagyatád is vidék a végzős joghallgatók előtt, mert ide nemigen akad új ügyvédjelölt. Márpedig a me­gyében évtizedek óta él a gyakorlat: az ügyvédi kar maga neveli az utánpótlást, s ahol nincs jelölt, ott később nehezen lesz elég ügyvéd. A marcali ügyvédi munkaközös­ség is szívesen venné a na­gyobb érdeklődést. Kaposvá­ron és Siófokon viszont vá­logathatnak a jelentkezők kö­zül. Somogybán legalább őtven ügyvéd munkájára lenne szükség, de csak negyvenöt bejegyzett tagot tart nyilván a Kaposvári Ügyvédi Kama­ra, az ügyvédjelöltek pedig nyolcán vannak. Ezekben az években zajlik le az »őrség­váltás«, tízen mentek nyug­díjba. Rajtuk kívül még né­gyen mondtak búcsút a kama­rának. S ezzel még nincs vége a sornak, mert a közeljövő­ben négyen-öten nyugalomba vonulnak. Dr. Szigetváry Sán­dor, a kamara elnöke,* ennek ellenére nem lát okot az ag­godalomra, hiszen rövidesen ügyvéddé lép elő néhány je­lölt. Az egyetem után legke­vesebb három esztendőre van szükség a szakvizsgáig, melyet megszerezni nem gyerekjáték. A kimutatások igazolják a kamara elnökének derűlátá­sát: kettő kivételével még minden jelöltből ügyvéd lett, — igaz, nem mindegyik foly­tatta Somogybán a munkát... — A megítélése szerint miért népszerű ez a hivatás? — Rendkívül sokszínű és kötetlen a pálya. Annak is nagy a jelentősége, hogy a bajba jutottak oldalán állunk, s könnyen le tudjuk mérni segítségünk eredményét. — Néhányon a népszerűség okát a magas a jövedelemnek i tulajdonítják. munkaközösségekre háruló fi­zetési kötelezettségek. Egyéb­ként ma is az 1962-ben létre­hozott díjszabás szerint dol­gozunk. Az ügyvédi jövedelem egy hónapban körülbelül hat­ezer forint, a munkaidőnk viszont nyolc óránál jóval több. — Megesik, hogy egy idő­ben két-három tárgyalás is kezdődik a bíróságon, s mind­egyiken ugyanannak az ügy­védnek kellene megjelennie. — Ilyenkor az ügyvéd he­lyettesről gondoskodik, ám a — Beszéljünk még arról, ami nem ment rendben ... — Szeretnénk, ha néhány ügyvéd alaposabban készítené elő a polgári peres ügyeket, s gondosabban tanulmányozná a Legfelsőbb Bíróság eseti és elvi döntéseit. A rengeteg jogszabály a mi munkánkat is megnehezíti — de azért va­gyunk ügyvédek, hogy kiiga­zodjunk közöttük. — Megváltoztak-e az ügyek az utóbbi néhány év alatt? — Bonyolultabbak lettek. Főleg az intellektuális bűncse­lekmények, azokból is a gaz­! daságiak. Kuszábbak a polgári pénzről, vagyonról van szó. Emeletmagasan Huruakúttól Horvátkiiti« A dombokról erdők között | 'kígyózik a kövesút, egy he­lyütt érinti a régi földutat, melyet szinte már csak az j emlékezet őriz. Pedig csak | »nemrég« épült az új, a jól | — Régen csak egy kútja volt a községnek, a Horváték előtt — így magyarázzak a falu nevét. — Most mindenütt van. A szájhagyomány a múlthoz felelősséget nem adja le. A, , különösen ha tárgyalások akkor is egybe- ^ ' uoo6n hd eshetnek, ha az ügyvéd előtte úgy osztotta be a munkát, hogy mindenütt időre ott le­gyen. Egy-egy tárgyalás ala­posan elhúzódhat, s ilyenkor oda a »menetrend«. — Néhány évx>él ezelőtt ki­fogásolták, hogy néhányszor formálisnak bizonyult az ügy­véd részvétele a büntetőbíró­sági tárgyaláson, különösen ha a védő nem megbízott, hanem hivatalból kirendelt volt. Azt is szóvá tették, hogy az ügy­véd nem készült föl eléggé a perre. — Ezeknek a mulasztások­nak a 6záma korábban sem volt jelentős, most még jobb a helyzet. Igyekszünk kemény fegyelmet tartani, s ha fele­lőtlen ügyvédi magatartásról értesülünk, az soha nem ma­rad következmény nélkül. Ennek is köszönhető, hogy minden eddiginél nagyobb a bizalom az ügyvédi munka iránt. Pedig hibát elkövetni bőven lenne módunk: tavaly a_ somogyi ügyvédek kétezer, börtönbüntetés: hogy száz­bíintetőügyben, háromezer- i százalékosra mondja egy-egy — Még mindig sokan fölte­szik a kérdést: vajon az ügy­védek nem gátolják-e az igaz­ság földerítését védői munká­jukkal? — Akik ezt kérdik, tájéko­zatlanok. Az igazságszolgálta­tás elképzelhetetlen a védelem nélkül; ha nem lenne, nem állna elég adat rendelkezésre a teljes kép megalkotásához. Nem a bűnt védjük, hanem az; embert, aki a bűnt elkövette. Az ügyvédnek mindaddig kö­telessége adatokat nyilvános­ságra hozni, amíg nem árt a védencének. Ezt várja tőle az igazságszolgáltatás, s erre kö­telezi az esküje. — Néha csalódott ügyfelek­kel találkozunk... — Vét az ügyvéd, aki a per elején meggondolatlanul min­dent megígér az ügyfélnek: azt, hogy munkája eredmé­nyeként nem végrehajtható, hanem felfüggesztett lesz a járható. Köldökzsinór a világ- S ragasztja a mát. A Farkasok, hoz. S lassan-Jassan kimosó­dik az emlékezetből, hogy emberáldozatot kívánt, egy kisfiú életét. A szürke króni­ka is ennyit őriz: baleset volt. Hufuakútból végleg Hor­vátkút lett. Így nevezik — igaz — régóta, ilyen szép mai­sággal: Horvátkút. De az ál­lapotok a tsz megalakulásá­ig, mondhatjuk: huruakútiak voltak. Ahogy egy 1254-es ok­irat említi a kis települést. Nemcsak az elzártság kény- szerítete őket abba az élet­módba, ámelyet folytattak. A szegénység volt az óik! Nem titkolják a horvátiultiak, hogy Nemes Jánosné. Nemesek — ez a két név a leggyakoribb -» nem felejte­nek. Él az emlékezetben Nyúl tanító is. akit 1919 után a fe­hérek kötöttek teherautó után, s halálig vonszolták. Tudják: az ő javukat akarta. Iskolásgyerekek — az alsó tagozat tanul itt — hógo­lyóznák az udvaron. Har­minchét gyereket tanítanak olyan szemléltetőeszköz-tár se­gítségével, mely egy nagy is­kolának is elegendő lenne. Az írásvetítő, a kép veti tő, a rá­dió, a lemezjátszó és a tévé már természetes. Most készül Horváth Lászlóné és KováCf József né pedagógus a mag- nós-fülhállgatós oktatási rend­szer bevezetésére. És a meg­küldött »javakhoz« csatlakoz­nak még a saját készítésű szemléltetési képekkel, eszkö­zökkel, kis néprajzi kiállítás­sal. Ez utóbbiért a huszonne­gyedik órában kezdtek csele­kedni : a lebontott »högyi« pincék helyébe már nemigen építenek újat az itteni embe­rek. A Hazafias Népfront helyi szervezetének titkára, Nemes János betegágyában bólogat »így van«-t. Eddig három­szor választották újra tiszsé- gében, s ő is egy azok közül, akik — talál nem helyes ki­fejezéssel — a falu gazdái. Mondjuk hát így: a felelős vezetők közül egy a Horvát- kúton. — Nagyon nagy dolgok tör- a nincstelen, az téntek itt, a Nyíres, a Róka­és há­száz polgári ügyben romezer-ötszáz peren ügyben dolgoztak. Túlzás len­ne azt állítani, hogy mindig minden a legnagyobb rendben folyt, de alapjában elégedet­tek lehetünk. per végső kimenetelét. Ez kívüli J azonban ritkán esik meg, — az a jellemző, hogy az ügy­védek tájékoztatása nyomán az ügyfelék tisztán látják a lehetőségeket. Pintér Dezső A índós forradalmár Szúz éve született dr. Madzsar József Mondják: lejárt a polihisz­torok kora. Ügy felhalmozó­dott az ismeretanyag minden tudományágban, hogy sok feladatot vállal magára, aki 1911-ben feladta jövedelme­ző magánorvosi gyakorlatát, és a Fővárosi Könyvtár szol­gálatába állt. Amikor a vi­lágháború kitört és Madzsar egy részterületnek tudós isme- József érezte, hogy orvosi te rője akar lenni. Századunk küszöbén, amikor Madzsar Józsefnek, a nagykárolyi pos­tamester fiának életútja in­dult, az egyetemes tudóst öve­ző megbecsülés már csak ke­veseknek jutott osztályrészül. Szülővárosában végezte el a gimnáziumot, majd 1899-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, kapott diplomát. Szakmai tevékenységének első éveit egy fogászati klinikán töltötte. Szorgalmát, készsé­gét és felkészültségét egyebek cözött a Stomatológiai Köz­löny című folyóirat megindí­tása és szerkesztése, valamint számos szakcikk publikálása jelezte. Érdeklődését azonban hamarosan egy súlyos társa­dalmi gond, az alkoholizmus ragadta meg, és az absztinens egyesületek lelkes propagan­distája lett. Divatos szalonokban dicsér­ték tudását, logikus okfejté­seit, választékos: stílusát, ám Budapesten és vidéken gyara­podott munkáshallgatóinak száma is. Tagja volt a Társa­dalomtudományi Társaság­nak, a Galilei Körnek és a haladó polgári értelmiség más egyesületeinek, szemle- rója a Huszadik Század és a zabadgondolat című folyóira­toknak. gyakori előadó a Tár­sadalomtudományok Szabad Iskolájának rendezvényein. Közvetlen, baráti környeze­téből politikai látásmódjának kialakulására meghatározó halassal volt Jászi Oszkár, a polgári radikálisok vezéralak­ja és Szabó Ervin, a századelő egyik legjelentősebb társada­lomtudósa, akivel együtt részt vett Marx és Engels váloga­tott írásainak els" magyar ki­adásában. vékenységét nem nélkülözhe­tik, haladéktalanul jelentke­zett a fővárosi tisztiorvosi hi­vatalban, ahoj_ az anya- és csecsemővédelem országos szervezésével bízták meg. A háború éveiben délelőttönként könyvtári feladatait végezte, a nap hátralevő részében pedig a Stefánia Szövetségben tevé­kenykedett. Munkásságának új területén — amíg a hatal­mak egymással viaskodtak — Madzsar és munkatársai a gyermekhalandóságnak üzen­tek hadat. Az őszirózsás forradalom idején államtitkárként a há­ború alatt elnyomorodott egészségügy újjászervezésére kapott megbízást. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltása után a Munka­ügyi és Népjóléti Népbiztos­ság egészségügyi főcsoportjá­nak vezetésével, majd a Vö­rös Hadsereg egészségügyi fel­ügyeletével bízták meg. Hittel és minden tudásával a pro­letárállamot támogatta. Ami­kor a tanácshatalmat meg­döntötték, Madzsar sem ke­rülhette el a felelősségre vo­nást. Az állandó zaklatások miatt 1921-ben emigrációba kényszerült. 1924-ben tért vissza Ma­gyarországra. Orvosként nem dolgozhatott, ezért különféle lexikonok szerkesztésében vett részt. 1927-ben felvételét kérte az illegális kommunista pártba. Szervezte, irányította az el­lenzéki munkát, de a szociál­demokrata pártvezetés 1931- ben kizárta a tagok sorából. Űj KMF-feladata a legálisan induló marxista tudományos folyóirat, a Társadalmi Szem­le s/ -ztése volt. A lap ve­zető munkatársait 1933-ban le­tartóztatták és a bíróság Ma- dzsart egyesztendei börtön- büntetésre ítélte, de a párt segítségével sikerült a bünte­tés elől Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióba emigrálnia. 1935 után a moszkvai rádió magyar nyelvű adásaiban so­kan hangjára ismerhettek. Hazája felszabadulását, esz­méjének diadalát már nem érhette meg. Dr. Láng Péter sok volt itt egy-két holdas. S a »tehető­sebbek« is arra kényszerültek, hogy aratómunkásnak szegőd­jenek a módosabb helyekre. A módban előttük járó fal­viak céltáblái lettek, és a meg­aláztatás-érzet miatt gyakran kinyílott a bicska. Az idő­sebbek még emlékeznek a sámsoniakkal való »ütközetre«, mely a horvátkút! búcsú al­kalmából kezdődött. S arra a fiatalabbak is, amikor a gyó- taiakkal keveredtek konflik­tusba. Emberhalál is esett. Nagyot fordult. azóta a vi­liág Horvátkúton. A legszegé­nyebb sorból kapaszkodtak föl a magasba. Tehetségük, szor­galmuk segítette ebben őket. Ha a házaik beszélni tudná­nak, vallarnának az emberi helytállásiról. Alig látni régi épületet. Üj házak egymás után. Űj a művelődési otthon is. A posta is. A járda. Horvátkút megújhodott, megfiatalodott. Az erdőktől ölelt település meglelte bizton­ságát egy nagy szövetkezet — az Egyesült Vörös Hajnal — kebelében, s a nyolc-tíz kilo­méterre fekvő nagyközség, Marcali üzemeinek segítséglé­vel. lyuk-erdő, a Nagyvágás, a Hi­degkút közelében, Horvátkú­ton. Nemcsak az útról van szó. De arról, amit hozott. Pél­dául hetenként orvost a fa­luba. Buszjáratot. Emberi életet. Így foghat­nánk össze a sok szálat. A íi­Nemcs János. námchalált látott Fináncdomb lábánál — dohány- és szesz­manipulációk folytak itt a dédszülők idejében — önma-' gukra leltek. Persze, a tudat sokszor — ugyanúgy, mint más vidékeken — kullog a lehetőségek, tények mögött. Kényszenszülte beidegződések hatnak még ma is, amikor már nincs ravaszkodásra szo­rulva senki. Íme Nemes Já­nos tsz-mezőőr balesetének története: — Ősszel jártam a határt. Figyeltem két kukoricatol­vajt. Üldözőbe vettem őket, de amikor egy árokhoz értem, a lábamat visszarántotta va­lami. Orvvadászi nyúlhurok volt. Még mindig nyomom az ágyat a sérült lábammal... De sorakoztassuk a sajnála­tos eset , mellé az újabbat. Kedvcsiholó tényeket. Nemes Jánosné sorolja. Tizenkét gép­kocsit számolhatunk a falu­ban. Tévé majdnem minde­nütt, rádió nagyon sok. Az emberek újságolvasók. A megüresedett tömésházakat is hasznosítják, megveszik. A Hócsata. Békés Sándor Egy baráber élete A sáros gumicsizmák szára le­tűrve, egyikük fején ütött- kopott bőrkohak, a másikon egyszerű svájci, a harmadikom siltes sapka. A fekete ingek köldökig nyitva. Porálarc a nyakban, nehéz lámpák. öt elgyötört ember, öt át­lagember. Legalább magasabbak, erő­sebbek lennének, ha már ilyen sárosak, piszkosak, sze­Az Amna-akna a komlód kar, s jöttek szép sorjában szénmedence egyik legrégebbi város vezetői... aknája, s egyben az az akna, Amna-akna Komló közepe gények! melynek sorsa, életútja a leg- lett, s már csak percek válasz- Az újságírók tagadhatatla- szorosabban összefüggött a tották el attól, hogy nevét nul csalódottak. Melyik lehet nagy, országos események ala- szárnyra kapja a hír... Molnár? Nyilván a legerősebb, kutasával. Jex Simon mérnök Itt van Ambrus Jenő, a vá- az a vállas... De nem, ez se kitűzése alapján Engel Adolf rosi pártbizottság titkára, stimmel. Molnár majdhogy- mélyítette itt, a keleti bánya- Gallusz József, a DISZ-bizott- nem a legkisebb. Vékony láb­mező szélén, az első aknát. In- ság titkára, üzemvezetők, mű- szárán klaffogva lötyög a nen indult a harc a komlói szakiak, s ki tudja hány új- csizma. szénmezők birtoklásáért, mert ságíró... zúg a taps, zúgnak a hang­az akna üzletpolitikai szem- Még tíz perc van két óráig, szerek, pontból is stratégiai helyen Búg a ventillátor, lelkes kis A nap izzik, épült. Néhány évtizeden át írod is talányok szaladgálnak. A Az öt ember pedig jön, s ne- ebből az aknából indult el zenekarra senki se néz, hát ját- vet. Közelről még egyszerűb- szinte minden valamirevaló szani kezdenek. bek még mindennaDiabbak kezdeményezés, hogy növeljék Aztán két óra lesz. de nem N’em ^ mégis saéD ez a terme lest, illetve, hogy ala- történik semmi. A helybeli ve- J‘ 6 ’ p posabban megismerjék a geo- zetők zavartan nézelődnek. A P • • • lógiai helyzetet. S aztán, 1926- zenekar új számba kezd, majd Molnár István ifjúsági vá- ban, becsukták Amna-afcnát. elbizonytalankodik, és csend gathaj-tójsapata^ teljesítette Űj aknák épültek, nagyobbak, lesz. És akkor a csatlós el- vállalását, s elérte a havi 100 erősebbek. S általában: defen- kiáltja magát: — Megjöttek!... méteres előrehaladási sebessé- zívában volt akkor a bánya- A zenekar apait-anyait bele- get- Megtörtént, amit senki szak Az úiranvitásra 1 Q'y> hen ad- az újságírók előretüleked- sem altt- ESy nőnap alatt t a nek, hogy lássák Komló, az majdnem három hónapi telje­került sor. Ez önmagában 1S riz ^ > sítményt értek el. beszédes tény volt, s most ide hőseit. ölelések, csókok, virágok. ebbe a halottaiból feltámadt öten jöttek, öt. kormos, rom­bányába érkezett meg a zene- gyos, rossz testtartásé ember. (Folytatjuk) fiatalok hamar lábra kap­nak, önállósulnak. Van példa, hogy Marcaliban építkezik valaki, s arra is, hogy itthon, Horvátkúton. Hétszáz- hét­százharminc ember él ott a legutolsó népszámlálás adatait figyelembe véve. Hűek a ha­gyományhoz: jószág nem hi­ányozhat az istállóból. Mostanában újra szóbeszéd tárgya a major. Profilt ad ne­ki a nagy tsz Ka—hyb telep lesz, így mondják az embe­rek. Alsó-mező nevét még emlegetni fogjuk, úgy tűnik. Valami megmozdult Hor­vátkúton újra. A kultúra há­za nemcsak moziteremként funkcionál majd. Az iskolások most, a nőnapon megmutat­ták, hogy — ha van, aki meg­karolja őket — tartalmas mű­sorral tudnak kedveskedni. Számítanak az új KISZ-tát- kárra, Farkas Istvánra is. Fe- szülság még van: nem szak­képzett népművelő a művelő­dés és a könyvek házának ve­zetője. De segítséggel messzi­re juthatnak itt is. Valaki azt mondja búcsú­zóul: »Nemes Máté emeletes házat épített.« A horvátkúti- ak kezdenek »emeletes életet« élni. Leskó László Somogyi Néplap (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents