Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-12 / 61. szám
r Óvári Miklós kaposvári programja (Folytatás az 1. oldalról.) Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a pártszékház nagytermében megrendezett aktívaülés részvevőit, majd átadta a szót a Központi Bizottság titkárának. Övári Miklós bevezetőjében szólt a párt, az ország előtt álló kiemelt ' feladatokról, majd a nemzetközi helyzet értékelése kapcsán a békeprogram megvalósulását, sikerét méltatta, az államközi együttműködés és ideológiai harc összefüggéseit elemezte. Megállapította többek között, hogy az imperialista köröknek be kellett látniuk: sem a hideg-, sem a melegháború nem alkalmas eszköz a szocializmus visszaszorítására. Társadalmi rendszerünk erejét nemzetközi sikereink is bizonyítják; az utóbbi években nagy fordulat következett be az enyhülés irányába. Példákat sorakoztatott fel a nyugati propagandagépezet próbálkozásainak bizonyítására, [ a termelőerőket, a termelési s megállapította: mi érvekkel, i viszonyokat, a demokráciát, a az ideológiai harc eszközeivel i szocialista nemzeti egységet, a folytatjuk a küzdelmet. j szociansta tudatot és életmóA Központi Bizottság titká- dot. Ez utóbbiról elmondta: ra ezután összefoglalta az folyik az elméleti munka, de SZKP XXV. kongresszusának ne várja senki, hogy a tudójellemző vonásait, legfőbb ta- sok, az ideológusok, a propa- nulságait, amelyek között ki- { gandisták majd kidolgozzák a emelte a békepolitika folyta~ szocialista életmód »tőrré- I tását, a Szovjetunió belső j nyeit«. Nem kell bonyolult j helyzetének szilárdságát, s az, kérdésnek tekinteni a szocia- j elfogadott, nagy jelentőségű ! lista életmódot, ma is sokat j ötéves tervet. Megállapította: j tudunk róla a hétköznapok1 jóllehet egy évvel korábban . gyakorlatából. A mi erköl- j volt a mi pártunk kongresz-1 esünk alapelvei világosak. A ] munka, s nél külözhetetlen része a közösségi élet, a kultúra terjesztése és befogadása a legszélesebb értelemben, a szabad idő értelmes eltöltése, a testkultúra és így tovább. Ismerjük ezek összetevőit, s tudjuk: a fej lett szociális ta társadalom nem az íróasztal mellett születik, hanem a mindennapi munkában. Olyan lesz, amilyenné tesszük. Övári Miklós hangsúlyozta: az ország gazdasági helyzetét és a feladatokat ismeri a lakosság. Sok megoldatlan gondunk van, de eredményeink — amelyekre építhetünk — sokkal nagyobbak. Megalapozott tervünk is van, amelyet — a fejlődés ütemét tekintve — bármelyik tőkésország szívesen elfogadna. Végrehajtászocialista ,felelősségteljesebben végezni életmód alap- j a munkáját. Két alapvető fel- ja a szocialista i adat van: a gazdasági építés módon végzett j gs a tudatformálás, összefüggésük nem mond ellent an nak, hogy első helyre tesszük a gazdasági munkát. Mindannyiunk felelősségén áll, hogy nem szenvedhet csorbát az ideológiai tevékenység és a kultúra fejlesztése sem. Igaz, a Központi Bizottság titkára előadásának bevezetéseként mondta el somogyi tapasztalatait, kivételesen azonban engedtessék meg a szerkesztési »beavatkozás«, hogy ezzel a gondolatsorral zárjuk Óvári Miklós kaposvári látogatását: — Nem először jártam Kaposváron, rövid itt-tartózko- dásom alatt mégis sok újat Láttam. Azt tapasztaltam, hogy ez a megye, ez a város is, gyorsan es sokat fejlődött az utóbbi években. Jól éreztem magam a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban, ahol az esti órákban is élénken zajlott az élet; szorgalmas fiatalokkal és lelkes pedagógusokkal találkoztam a tanítóképző főiskolán. A tájékoztatóból megismerkedtem Somogy életével, gondjaival, s úgy látom: ugyanazok a kérdések foglalkoztatják az embereket itt is, mint az ország más vidékén. Értik és érzik a politika lényegét, eszerint élnek és dől MAI KOMMENTÁRUNK Ne az utolsó órában! sához csak egyetlen »csoda* i goznak. A város fejlődése szer« van: jobban kell dől- \ nyomán olyan érzése van az goznunk. Azt kell elérni, hogy j embernek: nem is lenne itt mindenki kutassa a lehetősé- I rossz, érdemes itt élni. Kelleget: hogyan tudná jobban, in es emlékekkel, jó tapasztalatokkal indulok vissza a fővárosba. Az idén másodszor hívják össze a fiatalokat ifjúsági parlamentre. Különösen nagy távlatokat nyithatnak ezek a viták, beszélgetések, tájékoztatók a fiatalok előtt most, amikor mindenütt az ötödik ötéves terv kidolgozásán munkálkodnak. Mi érdekli majd elsősorban a parlamentek részvevőit? Nyilván az. hogy a két évvel ezelőtti javaslatokból mi valósult meg, s mi nem. Az utóbbiak megoldására lesz-e lehetőség ebben az ötéves tervben? E kérdések megválaszolása csöppet sem könnyű, s kiváltképpen nem megy a parlamentek előtti hajrával. Ügy csak kipipá- iása lenne az eseménynek, az pedig nem hozná meg a várt politikai hasznot. F, fontos ifjúsági fórumokra tehát már most készülni kell, legalábbis a beszámolókhoz föltétlenül szükséges anyagok összegyűjtésével. A beszámoló taggyűléseken. a mostani KISZ- választás során, a IV. ötéves terv eredményeinek összegezésével minden fontos téma napirendre került, ebből szinte össze lehet állítani a jövendő beszámolók anyagának egyik részét. Ez jól alátámasztja, hogy hol mennyire valósultak meg a javaslatok, milyen lehetőségek nyíltak a fiatalok erkölcsi és anyagi elismerésére, vezetővé nevelésükre, tanulásukra, művelődésükre. Nem mindenhol esett szó róla, érdemes azonban kiemelni, hogy a parlamentek a közéletiségre való nevelés , fontos fórumai.' AJioí ezt jól értették két évvel ezelőtt, ott gondosan előkészítették, felkészültek rá, a vezetők részt vettek rajta. Sajnos, sok helyen nem így történt. Most azért nem lehet ilyen hibákat elkövetni, mert ez megfosztaná az üzemet, a gazdaságot, az intézményt az ötéves terv megismertetésének, az ifjúság tettekre serkentésének kiváló eszközétől. Az egyik megyei vezető e téma kapcsán megemlítette, hogy egész biztosan új gondokról is szó lesz a parlamenteken. A felkészülés egyik■ módja, ha már most beszélgetnek a fiatalok képviselőivel, kisebb csoportjaival a munkahelyeken. Ez azért ajánlható mindenhol, mert a kollektív szerződések kidolgozása idején számtalan javaslatot föl lehetne használni, amelyek javítanák a helyzetüket. Ugyanez vonatkozik az ötéves tervek összeállítására is. Az előző parlamentek ajánlásaival együtt bizonyosan helyet kaphatnak bennük. A két évvel ezelőtti tapasztalatok arra intenek, hogy ne fukarkodjanak sehol az idővel, alaposan készítsék elő a parlamenteket. A ripsz- ropsz munka akkor megbosszulta magát, s érdektelenné tette a fiatalokat több helyen — pedig éppen az ö érdekeiket szolgálta a fórum. Most úgy kerülhető el mindez, ha már az előkészületeket is egyformán figyelemmel kíséri minden érdekelt. L. G. Irány megjelölés az IKR-nél szusa, nem lehet kétséges: közös úton járunk. Az előadó értékelte a nemzetközi munkásmozgalom helyzetét, s elmondta, hogy az utóbbi években a kapitalista országokban is megerősödtek a kommunista és munkáspártok. Előfordulnak ugyan nézetkülönbségek, ezeket azonban szilárdan a marxizmus—leninizmus alapján, az internacionalizmus álláspontjáról közelítjük meg. Az előadó ezután áttért a belpolitika időszerű témáira, és így tette föl a kérdést: Mit kell fejlesztenünk ahhoz, hogy valóban fejlett szocialista társadalomról beszélhessünk? Röviden azt mondhatjuk: mindent, és lehetőleg egyidőben. Fejlesztenünk kell Megnyitották a fásítási hónapot Hazánkban az erdőterületek igysá'ga már elérte az egy- il'iáó hektárt. Dr. Soós Gá- >r, mezőgazdasági és éielme- ■sügyi államtitkár Veszp- ■mben az országos fásítási >nap csütörtöki ünnepélyes agnyitóján bejelentette, hogy most elkezdődött fásítási •ogram már a második mil- 3 hektár erdőtelepítési táv- ti terv kezdetét jelenti. A .sításd ünnepség szónoka kivitette, hogy az ötödik ötéves rv időszakában mintegy 40- i ezer hektár új erdőt teletünk, 95 ezer hektáron pe- .g felújítjuk a régi áilo- lányk A tudományt hívják segítségül Fölfelé mutat a tavalyi munkát tükröző grafikonok íve. A megváltozott gazdasági tköstül- rnények. a szigorúbb szabályozók azonban az idén a vonalak még határozottabb emelkedését követelik. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat tizenhét somogyi taggazdaságnak múlt évi terméseredménye hektáronként meghaladta az 57 mázsát. A tervek szerint a termésátlag az idén majdnem 60, 1980-ra pedig 70 mázsánál is több lesz. Az előrelépés mutatója mégsem csupán ez, hanem az is, hogy mekkora ráfordítással és milyen munkával érik el ezt az eredményt. Az IKR Marcaliban tartott tervtárgyaló közgyűlésén • mindenki egyetértett azzal, hogy a termelésben sok még a föltáratlan tartalék. A nagyobb hatékonyságba termelési technológiák fejlesztését jelenti. 1975-ben átlagosan 555 kg műtrágyát használtak föl hektáronként a taggazdaságok; e I mennyiség további növelése j azonban nem célszerű. A ta- I lajerő-gazdálkodás azt igényli, hogy talajtípusonként és fajtánként eltérő mennyiségű műtrágyát használjanak föl. | Az IKR vizsgálatai alapján gazdaságonként javasolja a legmegfelelőbb mennyiséget és technológiát. A termelési fe- j gyelemmel függ össze, hogy néhány gazdaságban nem használják föl az előírt mennyiséget. Persze ez is takarékosság«. Körülbelül olyan, mint amikor a gyufával úgy takaréVáltozatok az egyha K ezemben a Mechanikai Művek felmérőlapja. Segítségével a dolgozók munkahelyi közérzetéről készítettek diagnózist. Mi akadályozza a jobb, pontosabb munkavégzésben? — kérdezik, s felsorolják a hatékonyabb munka összes lehetséges akadályait. A rovatok kitöltésekor vajon hányán gondoltak az egyhangúságra? Vajon hányán érezték, de nem tudták' megfogalmazni: »nem végzek többet, mert unalmas, mert erőmön felül fáraszt. mert...« De nem folytatjuk. Lehet a munka egyhangú? Lehet. Például a futószalagnál. Világszerte kísérleteznek a futószalag rendszerű munka javításával; korszerűsítésével. A mérnökök és a közgazdászok közül sokan azt hitték, hogy a szalagon sikló munkadarab, a részműveletekre bontott munka jelenti igazából a nagyüzemi, korszerűen szervezett ipari termelést, Szűkebb körben hallottam olyan kijelentést is, hogy lényegében a technológus és a szervező-irányító ötletességétől, szakmai hozzáértésétől függ a több termelés. Minél ésszerűbben képes részeire bontani a folyamatokat, annál jobban növelhető a termeié*. Ez a gondolatkör hibás, mert egyoldalú. Nem veszi figyelembe, hogy a munkapadoknál emberek ülnek. Akiknek a figyelme, kézügyessége, akarata, hozzáértése, kitartása és egészsége különböző. Emberek, akiknek az egyéniségét a százszor és ezerszer végzett egyazon mozdulat bomlasztja. Van, akinek csak a dereka fáj, másnak a szeme érzékeny, a harmadiknak a keze zsibbad, s nem engedelmeskedik az akaratnak. A szerencsés, aki egyenletesen tudja végezni a szalag szabta feladatokat, s idegrendszere erősebb, ellenállóbb. esetleg otthon sínyli meg az egyhangúságot: nem érti. miért idegesebb a férjével, a gyermekével, s miért bosszantja a legapróbb dolog is. Á szalag rendszerű munka legnagyobb hibája, hogy nem egyénre méretezett. A szala- Igon egyenletes sebességgel ér- I keznek a munkadarabok, a Iszalagnál ülőktől nagyjából , ugyanazt a teljesítményt kö- ! vetelve meg. Ugyanolyan : gyorsan jár a keze, aki ter- I mészetétől fogva lassúbb vér- í mérsékletű, és annak is, aki i született villámsebes mozdula- I tú. Ugyanolyan sokáig kell j dolgoznia a gyorsan fáradó- j nak. mint a szívósabbnak. [Emlékezzünk csak a Modem : idők Chaplinjére, a mulatsá- jgosan szomorú kisemberre: ngusaora munkaidőn túl is ott dolgozott vérében, idegeiben a »modernizált« munka ritmusa. A szervezők, a munkalélektannal foglalkozó szakemberek, mérnökök, orvosok már régebben fölfigyeltek a futószalaggal összekötött munkának e fogyatékosságaira. Orvosok kimutatták a civilizációs betegségek és az effajta munka közti összefüggést. Közgazdászok fölfigyeltek rá. hogy bizonyos idő múltán így nem növelhető a termelékenység, sőt az a fáradtság, kedvetlenség miatt csökken. Lélekbúvárok a termelőszalagnál dolgozók »feladattuda- ■tának« megrendüléséről számolnak be. Hiába a tiszta, világos, meleg munkahely, a fehér vagy színes köpeny, a szabott munkaidő — a termelés így kevésbé fokozható. Somogybán is több példát hallottunk: keresik, hogyan lehetne feloldani az ellentmondást. Egyes gyárakban azzal kísérleteznek, hogy időről időre más munkát adnak a szalagnak, hogy új fogásokkal, ismeretekkel frissítsék fel a dolgozókat. Így számtalan más részműveletet megismernek, s kialakulhat egy szakmunka alapműveleteinek, alapkészségeinek a sora. A napokban olvastam, hogy a szombathelyi Sabaria cipőgyárban kísérletképpen bevezették az emberre szabott XuI tószalagot. A cipőgyártáshoz ! rengeteg alkatrészre van szükség, összevarrásukat, ragasz- j tásukat több részművelettel j végzik. Szombathelyen első j | lépésként »lefokozták« a futószalagot: egyszerű száliítóesz-I I köz lett belőle. A cipőalkatré- j 'székét szállító kocsikat nem ! ! rögzítették, megállnak a dol- | gozó mellett. Csak akkor in- j \ dúlnak tovább, ha a munkás i elvégezte a rábízott részfel- 1 adatot. Egyénisége, tempera- j j mentuma így jobban érvénye- j ; sülhet: saját maga szabályoz-j | za a munka ütemét. Megszűnt j | a kapkodás, az idegeskedés, s ami ennél is sokkal fonto- j sabb — jobb munkát adnak j ! ki az emberek a kezükből. ' (Gazdálkodni tudnak a képes- ! ségeikkel. Ez az alapja, hogy j a termelékenységet továbbra i is emelni tudják. Mivel az egyéni képességek szerepe megnő,, a bérek is differen- ciálódnak. Nem ritka. hogy j az ügyesebbek, szorgalmasab- | bak 20—30 százalékkal többet i visznek haza fizetésnapon a | borítékban. A megítélés alap- i ja a ténylegesen végzett mun- j j ka, s nem a sokat vitatott I csoportteljesítmény, vagy a ; nem elfogulatlan főnöki véle- j meny. A nnyi jó műszaki megoldás, ragyogó automata, I nagy teljesítményű berendezés. pontosan kimunkált | közgazdasági számítás és szer- (vezési rendszer után újra rá ‘kellett jönnünk: mindez sem- | mit sem ér az ember nélkül. Csupor Tibor koskodunk, hogy égve hagyjuk a gázt... Az úgynevezett »biológiai háttér« fontos láncszeme a növényvédelem és fajtakorszerűsítés. Mindkettőnél követelmény az import csökkentése. A növényvédelemben a repülőgépes és a helikopteres vegyszerszórást szorgalmazzák. Itt azonban — amikor az lehetséges — célszerű összekapcsolni több munkafolyamatot a gazdaságosság érdekében. Csak néhány a műszaki fejlesztés feladatai közül: a gépsorok teljes kihasználása, a szántás nélküli talajművelés kipróbálása, a folyékony műtrágyaszórás feltételeinek javítása és a nyugati importgépek pótalkatrészeinek hazai, gyártása. Az utóbbi különösen fontos, hiszen a szövevényes tőkés külgazdasági kapcsolatok hosszabb időre szinte tervez- hetetlenek. Tavaly például a külföldi vetőgépek hirtelen áremelkedése, illetve az IHC- traktorok késedelmes szállítása okozott sok fejfájást. Az IKR jó példát ad arra, hogyan válik a tudomány termelőerővé a mezőgazdaságban is. A következő években mintegy 30 millió forint értékű — javarészt a termelési módszerekkel kapcsolatos — kísérletet végeznek el úgy, hogy az eredmények még ebben az ötéves tervben »visszafizessék« a pénzt. Az idén például új kukoricacsutka-gyűjtő adaptereket próbálnak ki. Négyezer tonna csutkát szállítanak a péti nitrogénműveknek, ahol kísérletképpen különleges alkoholok készítéséhez használják fel. Az idén kezdik meg a kukoricaszár ipari fölhasználásával kapcsolatos kutatásokat is. 1980-ig 30 ezer hektárt akarnak bekapcsolói a jövőre induló zöldtakarmányliszt feldolgozási rendszerbe. Az új módszerekkel elérhető megtakarítás milliókban mérhető. A közgyűlés részvevői megértették, hogy a közös Vállalat hajójának kormányzása meglehetősen nehéz. Tóth János termelése igazgató Ismertette a tervszámokat, s azokból világos, hogy helyes az iránymegjelölés. B. F.
