Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

r Óvári Miklós kaposvári programja (Folytatás az 1. oldalról.) Varga Péter, a megyei párt­bizottság első titkára üdvözöl­te a pártszékház nagytermé­ben megrendezett aktívaülés részvevőit, majd átadta a szót a Központi Bizottság titkárá­nak. Övári Miklós bevezetőjében szólt a párt, az ország előtt álló kiemelt ' feladatokról, majd a nemzetközi helyzet ér­tékelése kapcsán a békeprog­ram megvalósulását, sikerét méltatta, az államközi együtt­működés és ideológiai harc összefüggéseit elemezte. Meg­állapította többek között, hogy az imperialista köröknek be kellett látniuk: sem a hi­deg-, sem a melegháború nem alkalmas eszköz a szocializ­mus visszaszorítására. Társa­dalmi rendszerünk erejét nemzetközi sikereink is bizo­nyítják; az utóbbi években nagy fordulat következett be az enyhülés irányába. Példá­kat sorakoztatott fel a nyu­gati propagandagépezet pró­bálkozásainak bizonyítására, [ a termelőerőket, a termelési s megállapította: mi érvekkel, i viszonyokat, a demokráciát, a az ideológiai harc eszközeivel i szocialista nemzeti egységet, a folytatjuk a küzdelmet. j szociansta tudatot és életmó­A Központi Bizottság titká- dot. Ez utóbbiról elmondta: ra ezután összefoglalta az folyik az elméleti munka, de SZKP XXV. kongresszusának ne várja senki, hogy a tudó­jellemző vonásait, legfőbb ta- sok, az ideológusok, a propa- nulságait, amelyek között ki- { gandisták majd kidolgozzák a emelte a békepolitika folyta~ szocialista életmód »tőrré- I tását, a Szovjetunió belső j nyeit«. Nem kell bonyolult j helyzetének szilárdságát, s az, kérdésnek tekinteni a szocia- j elfogadott, nagy jelentőségű ! lista életmódot, ma is sokat j ötéves tervet. Megállapította: j tudunk róla a hétköznapok1 jóllehet egy évvel korábban . gyakorlatából. A mi erköl- j volt a mi pártunk kongresz-1 esünk alapelvei világosak. A ] munka, s nél külözhetetlen része a közös­ségi élet, a kultúra ter­jesztése és be­fogadása a leg­szélesebb érte­lemben, a sza­bad idő értel­mes eltöltése, a testkultúra és így tovább. Ismerjük ezek összetevőit, s tudjuk: a fej lett szociális ta társadalom nem az íróasz­tal mellett születik, ha­nem a min­dennapi mun­kában. Olyan lesz, amilyen­né tesszük. Övári Miklós hangsúlyozta: az ország gazdasági helyzetét és a feladatokat ismeri a la­kosság. Sok megoldatlan gon­dunk van, de eredményeink — amelyekre építhetünk — sokkal nagyobbak. Megalapo­zott tervünk is van, amelyet — a fejlődés ütemét tekintve — bármelyik tőkésország szí­vesen elfogadna. Végrehajtá­szocialista ,felelősségteljesebben végezni életmód alap- j a munkáját. Két alapvető fel- ja a szocialista i adat van: a gazdasági építés módon végzett j gs a tudatformálás, összefüg­gésük nem mond ellent an nak, hogy első helyre tesszük a gazdasági munkát. Mind­annyiunk felelősségén áll, hogy nem szenvedhet csorbát az ideológiai tevékenység és a kultúra fejlesztése sem. Igaz, a Központi Bizottság titkára előadásának bevezeté­seként mondta el somogyi ta­pasztalatait, kivételesen azon­ban engedtessék meg a szer­kesztési »beavatkozás«, hogy ezzel a gondolatsorral zárjuk Óvári Miklós kaposvári láto­gatását: — Nem először jártam Ka­posváron, rövid itt-tartózko- dásom alatt mégis sok újat Láttam. Azt tapasztaltam, hogy ez a megye, ez a város is, gyorsan es sokat fejlődött az utóbbi években. Jól éreztem magam a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban, ahol az esti órákban is élénken zajlott az élet; szorgalmas fiatalok­kal és lelkes pedagógusokkal találkoztam a tanítóképző fő­iskolán. A tájékoztatóból meg­ismerkedtem Somogy életével, gondjaival, s úgy látom: ugyanazok a kérdések foglal­koztatják az embereket itt is, mint az ország más vidékén. Értik és érzik a politika lé­nyegét, eszerint élnek és dől MAI KOMMENTÁRUNK Ne az utolsó órában! sához csak egyetlen »csoda* i goznak. A város fejlődése szer« van: jobban kell dől- \ nyomán olyan érzése van az goznunk. Azt kell elérni, hogy j embernek: nem is lenne itt mindenki kutassa a lehetősé- I rossz, érdemes itt élni. Kelle­get: hogyan tudná jobban, in es emlékekkel, jó tapaszta­latokkal indulok vissza a fő­városba. Az idén másodszor hívják össze a fiatalokat ifjúsági parlamentre. Különösen nagy távlatokat nyithatnak ezek a viták, beszélgetések, tájé­koztatók a fiatalok előtt most, amikor mindenütt az ötödik ötéves terv kidolgo­zásán munkálkodnak. Mi érdekli majd elsősor­ban a parlamentek részve­vőit? Nyilván az. hogy a két évvel ezelőtti javaslatokból mi valósult meg, s mi nem. Az utóbbiak megoldására lesz-e lehetőség ebben az öt­éves tervben? E kérdések megválaszolása csöppet sem könnyű, s kiváltképpen nem megy a parlamentek előtti hajrával. Ügy csak kipipá- iása lenne az eseménynek, az pedig nem hozná meg a várt politikai hasznot. F, fontos ifjúsági fóru­mokra tehát már most ké­szülni kell, legalábbis a be­számolókhoz föltétlenül szük­séges anyagok összegyűjté­sével. A beszámoló taggyű­léseken. a mostani KISZ- választás során, a IV. ötéves terv eredményeinek összege­zésével minden fontos téma napirendre került, ebből szin­te össze lehet állítani a jö­vendő beszámolók anyagának egyik részét. Ez jól alátá­masztja, hogy hol mennyire valósultak meg a javaslatok, milyen lehetőségek nyíltak a fiatalok erkölcsi és anyagi elismerésére, vezetővé neve­lésükre, tanulásukra, műve­lődésükre. Nem mindenhol esett szó róla, érdemes azonban ki­emelni, hogy a parlamentek a közéletiségre való nevelés , fontos fórumai.' AJioí ezt jól értették két évvel ezelőtt, ott gondosan előkészítették, fel­készültek rá, a vezetők részt vettek rajta. Sajnos, sok he­lyen nem így történt. Most azért nem lehet ilyen hibá­kat elkövetni, mert ez meg­fosztaná az üzemet, a gazda­ságot, az intézményt az öt­éves terv megismertetésének, az ifjúság tettekre serkenté­sének kiváló eszközétől. Az egyik megyei vezető e téma kapcsán megemlítette, hogy egész biztosan új gon­dokról is szó lesz a parla­menteken. A felkészülés egyik■ módja, ha már most beszélgetnek a fiatalok kép­viselőivel, kisebb csoportjai­val a munkahelyeken. Ez azért ajánlható mindenhol, mert a kollektív szerződések kidolgozása idején számtalan javaslatot föl lehetne hasz­nálni, amelyek javítanák a helyzetüket. Ugyanez vonat­kozik az ötéves tervek össze­állítására is. Az előző parla­mentek ajánlásaival együtt bizonyosan helyet kaphatnak bennük. A két évvel ezelőtti ta­pasztalatok arra intenek, hogy ne fukarkodjanak sehol az idővel, alaposan készítsék elő a parlamenteket. A ripsz- ropsz munka akkor meg­bosszulta magát, s érdekte­lenné tette a fiatalokat több helyen — pedig éppen az ö érdekeiket szolgálta a fó­rum. Most úgy kerülhető el mindez, ha már az előkészü­leteket is egyformán figye­lemmel kíséri minden érde­kelt. L. G. Irány megjelölés az IKR-nél szusa, nem lehet kétséges: közös úton járunk. Az előadó értékelte a nemzetközi mun­kásmozgalom helyzetét, s el­mondta, hogy az utóbbi évek­ben a kapitalista országokban is megerősödtek a kommunis­ta és munkáspártok. Előfor­dulnak ugyan nézetkülönbsé­gek, ezeket azonban szilárdan a marxizmus—leninizmus alapján, az internacionalizmus álláspontjáról közelítjük meg. Az előadó ezután áttért a belpolitika időszerű témáira, és így tette föl a kérdést: Mit kell fejlesztenünk ahhoz, hogy valóban fejlett szocialis­ta társadalomról beszélhes­sünk? Röviden azt mondhat­juk: mindent, és lehetőleg egyidőben. Fejlesztenünk kell Megnyitották a fásítási hónapot Hazánkban az erdőterületek igysá'ga már elérte az egy- il'iáó hektárt. Dr. Soós Gá- >r, mezőgazdasági és éielme- ■sügyi államtitkár Veszp- ■mben az országos fásítási >nap csütörtöki ünnepélyes agnyitóján bejelentette, hogy most elkezdődött fásítási •ogram már a második mil- 3 hektár erdőtelepítési táv- ti terv kezdetét jelenti. A .sításd ünnepség szónoka ki­vitette, hogy az ötödik ötéves rv időszakában mintegy 40- i ezer hektár új erdőt tele­tünk, 95 ezer hektáron pe- .g felújítjuk a régi áilo- lányk A tudományt hívják segítségül Fölfelé mutat a tavalyi mun­kát tükröző grafikonok íve. A megváltozott gazdasági tköstül- rnények. a szigorúbb szabályo­zók azonban az idén a vona­lak még határozottabb emelke­dését követelik. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat tizenhét somo­gyi taggazdaságnak múlt évi terméseredménye hektáron­ként meghaladta az 57 mázsát. A tervek szerint a termésátlag az idén majdnem 60, 1980-ra pedig 70 mázsánál is több lesz. Az előrelépés mutatója még­sem csupán ez, hanem az is, hogy mekkora ráfordítással és milyen munkával érik el ezt az eredményt. Az IKR Marcaliban tartott tervtárgyaló közgyűlésén • min­denki egyetértett azzal, hogy a termelésben sok még a föltá­ratlan tartalék. A nagyobb ha­tékonyságba termelési techno­lógiák fejlesztését jelenti. 1975-ben átlagosan 555 kg műtrágyát használtak föl hek­táronként a taggazdaságok; e I mennyiség további növelése j azonban nem célszerű. A ta- I lajerő-gazdálkodás azt igényli, hogy talajtípusonként és faj­tánként eltérő mennyiségű műtrágyát használjanak föl. | Az IKR vizsgálatai alapján gazdaságonként javasolja a legmegfelelőbb mennyiséget és technológiát. A termelési fe- j gyelemmel függ össze, hogy néhány gazdaságban nem hasz­nálják föl az előírt mennyisé­get. Persze ez is takarékos­ság«. Körülbelül olyan, mint amikor a gyufával úgy takaré­Változatok az egyha K ezemben a Mechanikai Művek felmérőlapja. Segítségével a dolgo­zók munkahelyi közérzetéről készítettek diagnózist. Mi akadályozza a jobb, pontosabb munkavégzésben? — kérde­zik, s felsorolják a hatéko­nyabb munka összes lehetsé­ges akadályait. A rovatok ki­töltésekor vajon hányán gon­doltak az egyhangúságra? Va­jon hányán érezték, de nem tudták' megfogalmazni: »nem végzek többet, mert unalmas, mert erőmön felül fáraszt. mert...« De nem folytatjuk. Lehet a munka egyhangú? Lehet. Például a futószalag­nál. Világszerte kísérleteznek a futószalag rendszerű munka javításával; korszerűsítésével. A mérnökök és a közgazdá­szok közül sokan azt hitték, hogy a szalagon sikló mun­kadarab, a részműveletekre bontott munka jelenti igazá­ból a nagyüzemi, korszerűen szervezett ipari termelést, Szűkebb körben hallottam olyan kijelentést is, hogy lé­nyegében a technológus és a szervező-irányító ötletességé­től, szakmai hozzáértésétől függ a több termelés. Minél ésszerűbben képes részeire bontani a folyamatokat, an­nál jobban növelhető a terme­ié*. Ez a gondolatkör hibás, mert egyoldalú. Nem veszi fi­gyelembe, hogy a munkapa­doknál emberek ülnek. Akik­nek a figyelme, kézügyessége, akarata, hozzáértése, kitartá­sa és egészsége különböző. Emberek, akiknek az egyéni­ségét a százszor és ezerszer végzett egyazon mozdulat bomlasztja. Van, akinek csak a dereka fáj, másnak a sze­me érzékeny, a harmadiknak a keze zsibbad, s nem enge­delmeskedik az akaratnak. A szerencsés, aki egyenletesen tudja végezni a szalag szab­ta feladatokat, s idegrendsze­re erősebb, ellenállóbb. eset­leg otthon sínyli meg az egy­hangúságot: nem érti. miért idegesebb a férjével, a gyer­mekével, s miért bosszantja a legapróbb dolog is. Á szalag rendszerű munka legnagyobb hibája, hogy nem egyénre méretezett. A szala- Igon egyenletes sebességgel ér- I keznek a munkadarabok, a Iszalagnál ülőktől nagyjából , ugyanazt a teljesítményt kö- ! vetelve meg. Ugyanolyan : gyorsan jár a keze, aki ter- I mészetétől fogva lassúbb vér- í mérsékletű, és annak is, aki i született villámsebes mozdula- I tú. Ugyanolyan sokáig kell j dolgoznia a gyorsan fáradó- j nak. mint a szívósabbnak. [Emlékezzünk csak a Modem : idők Chaplinjére, a mulatsá- jgosan szomorú kisemberre: ngusaora munkaidőn túl is ott dolgo­zott vérében, idegeiben a »modernizált« munka ritmusa. A szervezők, a munkalélek­tannal foglalkozó szakembe­rek, mérnökök, orvosok már régebben fölfigyeltek a futó­szalaggal összekötött munká­nak e fogyatékosságaira. Or­vosok kimutatták a civilizá­ciós betegségek és az effajta munka közti összefüggést. Közgazdászok fölfigyeltek rá. hogy bizonyos idő múltán így nem növelhető a termelé­kenység, sőt az a fáradtság, kedvetlenség miatt csökken. Lélekbúvárok a termelősza­lagnál dolgozók »feladattuda- ■tának« megrendüléséről szá­molnak be. Hiába a tiszta, világos, meleg munkahely, a fehér vagy színes köpeny, a szabott munkaidő — a ter­melés így kevésbé fokozható. Somogybán is több példát hallottunk: keresik, hogyan lehetne feloldani az ellent­mondást. Egyes gyárakban azzal kísérleteznek, hogy idő­ről időre más munkát adnak a szalagnak, hogy új fogások­kal, ismeretekkel frissítsék fel a dolgozókat. Így számtalan más részműveletet megismer­nek, s kialakulhat egy szak­munka alapműveleteinek, alapkészségeinek a sora. A napokban olvastam, hogy a szombathelyi Sabaria cipő­gyárban kísérletképpen beve­zették az emberre szabott Xu­I tószalagot. A cipőgyártáshoz ! rengeteg alkatrészre van szük­ség, összevarrásukat, ragasz- j tásukat több részművelettel j végzik. Szombathelyen első j | lépésként »lefokozták« a futó­szalagot: egyszerű száliítóesz-I I köz lett belőle. A cipőalkatré- j 'székét szállító kocsikat nem ! ! rögzítették, megállnak a dol- | gozó mellett. Csak akkor in- j \ dúlnak tovább, ha a munkás i elvégezte a rábízott részfel- 1 adatot. Egyénisége, tempera- j j mentuma így jobban érvénye- j ; sülhet: saját maga szabályoz-j | za a munka ütemét. Megszűnt j | a kapkodás, az idegeskedés, s ami ennél is sokkal fonto- j sabb — jobb munkát adnak j ! ki az emberek a kezükből. ' (Gazdálkodni tudnak a képes- ! ségeikkel. Ez az alapja, hogy j a termelékenységet továbbra i is emelni tudják. Mivel az egyéni képességek szerepe megnő,, a bérek is differen- ciálódnak. Nem ritka. hogy j az ügyesebbek, szorgalmasab- | bak 20—30 százalékkal többet i visznek haza fizetésnapon a | borítékban. A megítélés alap- i ja a ténylegesen végzett mun- j j ka, s nem a sokat vitatott I csoportteljesítmény, vagy a ; nem elfogulatlan főnöki véle- j meny. A nnyi jó műszaki megol­dás, ragyogó automata, I nagy teljesítményű be­rendezés. pontosan kimunkált | közgazdasági számítás és szer- (vezési rendszer után újra rá ‘kellett jönnünk: mindez sem- | mit sem ér az ember nélkül. Csupor Tibor koskodunk, hogy égve hagyjuk a gázt... Az úgynevezett »biológiai háttér« fontos láncszeme a nö­vényvédelem és fajtakorszerű­sítés. Mindkettőnél követel­mény az import csökkentése. A növényvédelemben a repülőgé­pes és a helikopteres vegyszer­szórást szorgalmazzák. Itt azonban — amikor az lehetsé­ges — célszerű összekapcsolni több munkafolyamatot a gaz­daságosság érdekében. Csak néhány a műszaki fej­lesztés feladatai közül: a gép­sorok teljes kihasználása, a szántás nélküli talajművelés kipróbálása, a folyékony mű­trágyaszórás feltételeinek javí­tása és a nyugati importgépek pótalkatrészeinek hazai, gyár­tása. Az utóbbi különösen fon­tos, hiszen a szövevényes tő­kés külgazdasági kapcsolatok hosszabb időre szinte tervez- hetetlenek. Tavaly például a külföldi vetőgépek hirtelen ár­emelkedése, illetve az IHC- traktorok késedelmes szállítá­sa okozott sok fejfájást. Az IKR jó példát ad arra, hogyan válik a tudomány ter­melőerővé a mezőgazdaságban is. A következő években mint­egy 30 millió forint értékű — javarészt a termelési módsze­rekkel kapcsolatos — kísérle­tet végeznek el úgy, hogy az eredmények még ebben az öt­éves tervben »visszafizessék« a pénzt. Az idén például új kukoricacsutka-gyűjtő adap­tereket próbálnak ki. Négyezer tonna csutkát szállítanak a pé­ti nitrogénműveknek, ahol kísérletképpen különleges al­koholok készítéséhez használ­ják fel. Az idén kezdik meg a kukoricaszár ipari fölhasz­nálásával kapcsolatos kutatá­sokat is. 1980-ig 30 ezer hek­tárt akarnak bekapcsolói a jö­vőre induló zöldtakarmány­liszt feldolgozási rendszerbe. Az új módszerekkel elérhető megtakarítás milliókban mér­hető. A közgyűlés részvevői meg­értették, hogy a közös Vállalat hajójának kormányzása meg­lehetősen nehéz. Tóth János termelése igazgató Ismertette a tervszámokat, s azokból vilá­gos, hogy helyes az iránymeg­jelölés. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents