Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám
A közlekedési dolgozók részvétele a közművelődésben Kit, egy időben zajló esemény színhelyére, a Volán 13. számú Vállalat kaposvári központi telepére látogattunk el tegnap. A megyei művelődési központ üzemi szakbizottsága a vállalat közművelődési munkáját értékelte, a Lenin szocialista brigád pedig szokásos ülését tartotta. Hozzájuk azért kopogtattunk be, hogy beszélgessünk a munkásokkal a tanácskozásokon hallottakról. Az üzemi szakbizottság elégedetten állapíthatta meg: a közlekedési dolgozók részvétele a közművelődésben egyre szélesebb körű, és több vonatkozásban példaként is szolgál. Mire alapozta a szak- bizottság megállapítását? A vállalatnál úgy tartják számon a közművelődési feladatokat, mint a dolgozók tanulásáról, képzéséről, öntevékenységéről, szórakozásáról való gondoskodást. Ennek jól működő »gépezete«, rendszere alakult már ki. Gondosan ügyelnek arra is, hogy a tanfolyamok ne okozzanak munkakiesést. 1971-től kezdődött a szocialista brigádmozgalom lényeges, tartalmi változása. Ugyanakkor hozzátehetjük, hogy a két- ezer-hétszáz dolgozónak csaknem a fele szocialista brigádtag: a minőségi ugrás meny- nyiségi fejlődéssel párosult. Azóta vált »közmondássá« a vállalatnál: »A termelésben használt magas mércét alkalmazzuk a dolgozók művelődésénél is.« Talán éppen a vállalat különleges helyzetéből, a dolgozók munkaidő-beosztásából, s a marcali, nagyatádi, siófoki telephelyek távolságából fakad, hogy nem fordultak »befelé«, hanem eleven kapcsolatra törekszenek a helyi lehetőségek jobb kihasználása érdekében. így érthető, hogy a Volán három zenekart tart fenn Siófokon. A napokban került pecsét arra a szocialista szerződésre, melyet a kaposvári központi telepen dolgozók zenei műveltségének a gyarapítására kötöttek a zeneiskolával. Leitner Sándor festőművész tavaly óta képző- művészeti szakkört vezet náluk. Az olvasóvá nevelés szép útját járták be, s a távlatok ezen a téren különösen biztatók. A vállalati dolgozók közül ötszázhuszonketten iratkoztak be a szakszervezeti könyvtárba, sajnos, közülük mindössze százhatvankilenc a szocialista brigád tag. A szakmai műveltség gyarapítását 1521 kötetes műszaki könyvtár segíti, itt jóval nagyobb az érdeklődés: tavaly 2645-en kölcsönöztek a vállalatnál szakkönyvet. A könyvbizományos kiemelkedő munkáját egy számadat bizonyítja: 120 ezer forint értékű könyvet adott el a Kossuth Könyvkiadó terméséből. (1973-ban ez az összeg 23 ezer forint volt.) A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének az indítványa találkozott a Volán 13. számú Vállalatának az elhatározásával, miszerint a kaposvári központi telephelyen megteremtik annak a lehetőségét, hogy megfelelő bázisa legyen a közművelődésnek is. Emeletráépitéssel segítenek a mostani szűkös körülményeken. A Lenin szocialista brigád gyűlése után beszélgettem a vállalat szorgalmas, lelkes csoportjával, fiatalokkal és idősekkel. Gazdasági vállalásaik, sikeres újításaik révén megbecsült dolgozók, közülük sok fiatal tanul. Az idősebbek pedig feladatuknak tartják, hogy jó szakembereket neveljenek belőlük, és általános magatartásukat is formálják. Különösen tetszett, amit Lég- rádi István mondott az eggyé tartozásról: — Én csak úgy érek el xxtlamit, ha a brigád segít nekem. A brigádnak meg szüksége van rám. Ezt érthetjük arra is, amit a közművelődési feladatok tartalmaznák: közösen tanulni, művelődni, szórakozni. Mit vár például Csordás Dé~ nes az új Volán-klubtól? A zenei ismeretterjesztésnek már híre kelt a vállalatnál. Kodály nyelvén fogalmazott: — A zene mindenkié — mondta. — Nekünk, munkásoknak is tudnunk kell: a zeneirodalom nemcsak operettből és magyar nótából áll. Csak már fölépülne a klubház ... Ahogy ismerem a vállalat közművelődési munkáját, nem várnak erre, hanem addig is dolgozni fognak. Korányi Barna Kutatócsoport alakult Somogy agrártörténete Megyénk agrártorténetének | emberek végezzék, akik a múltjával foglalkozik az a j környezetismeret adta lehető- kutatócsoport, mely a levél- ségeket kihasználva valós kútárban tartotta alakuló ülé- adhatnak a jelennék sét hétfőn délután. Dr. Gunst Péternek, a Magyar Tudományos Akadémia agrartörteneti kutatócsoportja vezetőjének meghívására jöttek össze azok a szakemberek, akik képzettségüknek és érdeklődési körüknek megfelelően részt vállalnak a közös munkából. A tizenöt tagú munkaközösség a Kapos-völgye és a Zselicség talaj- és vízgazdálkodási viszonyainak változásait, növénytermesztésének és állat- tenyésztésének időben eltérő formáit, az agrárnépesség alakulását, a különböző népi táplálkozási módokat vizsgálja tájegységenként. A több évre szóló vizsgálati terv célja, hogy a regionális kutatást a tájon élő szakrégmúltból. A kutatocsoport tevékenységében a levéltár munkatársain kívül részt vesznek pedagógusok, részt vállai a megyei tanács, szakdolgozatokkal és adatgyűjtéssel hozzájárul a mezőgazdasági főiskola. Van még néhány úgynevezett gazdátlan téma, például a meteorológiai és talajviszonyok változálsai a múlt század végi talajtérképek és időjárásjelzések alapján. Az ehhez szükséges anyag a levéltárban rendelkezésre álL — Büszkék vagyunk rá,j hogy levéltárunk helytörténeti | bázisintézmény! — jegyezte meg Kanyar József. A tématerv részletes tárgyalásánál ez témakörönként beigazolódott. Ugyancsak kutatóra vár még az árak és a bérek problémájának elemzése a feudalizmustól napjainkig, a különböző termelési rendszerek vizsgálata és néhány, hasonló kérdés. A kutatócsoport munkája előreláthatóan 1980-ban ér véget, amikor is egy tanulmány- kötet foglalja össze a megye agrártörténetét. A távlati kutatási terv egyes építőelemeinek kialakulása és összehangoltsága fogja meghatározni a tanulmánykötet jellegét. Bízunk benne: a most megalakult kutatócsoport munkája lehetőséget ad arra, hogy szűkebb hazánk agrártörténeti múltját, termelési és áruvi- szonyait, vaSmint demográfiai, szociológiai és a témához kapcsolódó kultúrhistóriai történetét alaposan megismerhessük. B. I. | Békés Sándor 1 Egy baráber élete Aki messziről látja, törődöttnek véli, talán csalódottnak is. Aki felismeri, azt kérdi magában: Megérte? Vajon megtené-e újra? ... Emlékek, sikerek, csalódások és érzelmek ötvözete ez az írás: egy baráber életének krónikája. Vagy, ha úgy tetszik: egy portré. Egy ember arca a mieink IközüL S az ember, akiről szól: Molnár István. A »százméte- res« Molnár, a »képviselő« Molnár, az »autós« Molnár... A baráber Molnár. n. LOVRICS SZAMARAI A füst, a tűz szaga beterítette a völgyet. A kopár domboldalon, jobbra Istváai-akna karcsú vas- tornyától, lobogva, narancsvörösen ég a gyom. Alattunk, a falu főterén — ki tudja, milyen al Italomból — tangőhar- mómka szól. A kertek már tiszták, a frissen ásott föld szépséges, derűs barnasága uralja a tájat Szabolcsfaluba beköszöntött a tavasz. A fának még nincs zöldje, de a halomba gyűjtött gyümölcsfaágak, a veteményes ágyások nyílegyenesre taposott léniái, a mindent bearanyozó ezüsttiszta fény már az újjászületésről beszél. Az emlékmű talapzatán állunk, amely körül minden év szeptemberében ezrek és ezrek gyűlnek össze. Csertető. Itt, ezen a helyen dördültek el 1937. február 24-én Noé őrmester csendőreinek karabélyai. Lent, a házak szinte úsznak a fényben. Felerősödik, majd már-már elhal a harmonikaszó. Motorkerékpár berreg. Az út jobbra, íjnellet- tünk vezet. Itt jöttek Ötszázan voltak? Többen? Jó, hat- száizan lehettek. Kitti Mátyás — a részvevők egyike — azt állította: myolcszázan voltak, éppen. Mindegy. Tény, itt jöttek, ezen az úton, ezek mellett a törpe, ritka sörényű fenyők között. A bokrok girhesek, néhányon vörösre aszott tevék A dörrenés először mámitha felfelé szállt volna, élesen, vadul, mint a kilőtt nyíl, aztán meg visszahullt a falu házai fölé, s szélesen elterülve az ijedt utcák felett szánté a földre nyomta az egész településit. Most csend van. Mért a harmonikaszó, a mo- toirberregés, a hirtelen széllel jött gyereksírás is része a csendnek. Nincs dörrenés, nincs sikoly. És persze fáklyák sincsenek. Pécs—Szabolcs egyedül van, éli a maga mindennapi életét. Ez a szép, szelíd falu ott, Pécs háta mögött, a maga rejtélyes útjaival, ösvényeivel egy külön kis világ — sajátos múlttal, szokásokkal, determi- náltsággal. Templomtorony, aknatorony. Palotaszerű új ház. Gőgös polgárház a múltból. Fehér falú bérlakás. A szépen rendezett faluközponttól elvékonyodó út fut jobbra: itt csobog az aprócska Szabolcsi-patak. Elmaradoznak a szépen vaikolt, derűs homlokzatú házak — mintha az időben haladnánk vissza. Ez már a múlt. Partoldaliba vágott kis ház. hosszú, ikerlakásos bányászház, fészer a disznóknak ... Itt egy akna lejárata a-olt valamikor, állítja egy járókelő, de az is lehet, hogy csak egy egyszerű feltörés ... Amott Hej, pásstorélet A Kiskunsági Nemzeti Park kunszentmiklnsi tájegysége új létesítménnyel gyarapodott. A nemzeti park baráti köre társadalmi munkával, egy romos épület helyreállításával létrehozta a kiskunsági szikes puszta élővilágát és múltját bemutató állandó kiállítást. Képünkön: A pásztorélet tárgyi emlékeit bemutató tablók és eredeti tárgyak láthatók. Barokk-est Másfél éve alakult meg a kaposvári zeneiskola Barokk együttese, amely muzsikájával már sok örömet szerzett városunk zenekedvelőinek. Az együttes tagjai — Bernáth Magda csembaló, Csupor László és Csupor Lászlóné fuvola, dr. Gyónó Béláné hegedű, Horváth László gordonka — eddig tizenöt esetben léptek közönség elé a zened ismeretterjesztés nemes szándékával. A koncertterméken túl üzemekben, kiállítások megnyitóin, családi- és társadalmi ünnepségeken is szerepeltek. Hétfő esti hangversenyükre nemcsak az igényesen válogatott műsor csábított; a Barokk együttes mellett színpadra lépett a zeneiskola több tanára és bemutatta új műsorát a Munkácsy Mihály Gimnázium kamarakórusa is. A műsor gerincét Vivaldi, Bach és Händel' kamarazenei művei alkották A Barokk együttes a Vivaldi-művek közül különösen a g-moll concerto előadásával nyújtott igazi zenei élményt. Händel két gordonkára és zongorára komponált szonátáját kitűnően szólaltatta meg Horváth László, Pallós László és Kardos Kálmán. Boismortier három fuvolás szonátáját a Csupor házaspár és Thőrész Vilma adta elő. Baeh-oratóriumókból hangdrótkötél pálya csillesom csattog. Erdők, gyümölcsösök, tenyérnyi kertek a sziklás domboldalban — telisteli ipari létesítményekkel, rekvizí- tumokkal. Ebben a faluban szüLetett 1922. augusztus 25-én Molnár István. Könnyű elképzelni. A játékok között ütött- kopott bányászlámpa van, a csínyek között: bánya járás az aknának kinevezett kútban ... Molnár István egészen vékony, törékeny gyerek, a gyenmek- közösségiekben azonban nem mindig a nyers erő számít. Kezdeményező szellemű. Elképzeléseit úgy tudja kifejteni, hogy követni kell. Valahogy így kellene kezdeni Molnár István életútjának megrajzolását, ha Molnár — mondjuk — hadvezér lenne, vagy legalábbis politikus. De hát nem az lett. Tehát: Mecsékszabolcson, a Palahegy alatt, az úgynevezett Bókavárosban nőtt fel, ahol a mindennapi játék része volt a rőzsegyűjtés, erdei falopás. Apja Zádorban született. — Kanász volt. Anyja kátolyi — szintén pásztorcsalád sarja. Mecsekszabolcs számukra az ígéret földjét jelentette, míg el nem érték. Protekcióival került az öreg Molnár a bányához, s ez az egyik tény, amely meghatározta további élete I alakulását. Nem volt munka, | amelyre azt mondta volna:! nem. Bizonyítani akart. (Folytatjukj í z»ttak el alt- és basszuséinak Ittzés Irma illetve dr. Namé- nyi Miklós előadásában. A koncert egyik kellemes meglepetése volt a fiatal mosdó- si szakorvos kaposvári bemutatkozása. Reméljük, hogy a jövőben többször is hallhatjuk a kulturált hangú énekest. Farkas Ferenc művei jól illeszkedtek a barokk mesterek kompozícióihoz. AU’Antica című szellemes szvitjét. Pallós László és Kardos Kálmán előadásában hallhattuk; Régi magyar táncok című művével a Barokk együttes aratott sikert. A Munkácsy M. Gimnázium Kamarakórusa Purcell és Händel egy-egy műve mellett Daróczi—Bárdos Tamás Üszküdara című humoros kóruskompozícióját is bemutatta — nagy sikerrel- — M. Pap Éva vezényletével. Alig akadt üres hely a koncertteremben, jóllehet hétfőn este több rendezvény is volt a városban. A Barokk-est közönsége színvonalas kamarazenét hallhatott. Gulyás József Fásítási hónap Erdőket, ligeteket, féket! Tudom, hogy így kell tenni, i mégis szomorúan nézem a szelíd dombok lankáin a tisztásokat; favágók jártak ott, sivító fűrészük sebet vágott az erdőben. Egyszer megálltam, hosszan, néztem a munkájukat. Recsegve dőltek, csapódtak a földhöz a szép szálfák. »Huszonöt-harminc éves lehetett« — mondták, mielőtt feldarabolták. Régen volt már, amikor azt a mondatot olvastam; A fák állva halnak meg... i És állva is születnek. Sok [ száz hektáron dolgoznak az emberek, ássák a lyukakat a földbe, csenevésznek tűnő su- hángokat ültetnek, azután — pár év múlva — árnyékot adó, zöld lombú erdő fogadja az arra járót. Ma már az erdő nem termeli újra önmagát. Segítő kéz kell ahhoz, hogy a sávok védjék a mezőket, hogy a kipusztult ligetek újból hívogassák a kirándulókat, hogy a parkerdők pihentessenek. Március 10-e és április 10-e között rendezik meg az országos fásítási hónapot. Ebben az időszakban az erdőgazdaságok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek több ezer hektáron telepítenek erdőt, de igen jelentős az a fásítás is, amelyet különböző társadalmi szervek, intézmények, iskolák végeznek. Az idén 7 ezer hektárra kerül új erdő. Ebből ezer hektárnyi erdősítést, fásítást a zöldövezetekbe, illetve a városok, lakótelepülések belső parkjaiba terveznek. Somogy megye nem szégyenkezhet. Emlékparkok, barátságligetek kialakítását kezdeményezik a fiatalok, amióta a KISZ védnökséget vállalt az ország fásítása felett. Az erdőápoló akciók szervezésében a somogyi fiatalok az élen járnak. Sokat tehetnek ez (alatt az egy hónap alatt is. összesen 1,8 millió forint áll 1 rendelkezésre a fásításra. Az idén ez a munka elsősorban a Balaton-parti községekre koncentrálódik. Balatonföld- vár 100. Fonyód 70. Siófok 50, J Zamárdi es Szárszó 30—30, l Boglár 20 ezer forintot kap erre a célra. Az összeget annak megfelelően osztották föl, hogy milyen lehetőség van a belső területek fásítására, illetve milyen igényekkel jelentkeztek a községek. Jelentős zöldövezeti fásítás lesz Kaposváron, Nagyatádon és Barcson. Az utóbbi helyen rendezik majd a fásítási an- kétot, mert a nagyközség szép eredményeket ért el ebben a munkában. A megyeszékhelyen 300 ezer forint értékű fát ültetnek el egy hónap alatt, Barcson 150 ezer forint értékűt. Az ősborókás (a darányi résszel együtt) 300 ezer forinttal szerepel a programban. Kiemelt feladat az úgynevezett majorfásítási akció is: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakosított állattartó telepeit »rejtik el« a gyorsan növekvő fákkal. Az ehhez szükséges csemetéket ingyen kapják a tsz-ek. A Böhönyei Állami Gazdaság 70 —80 hektáros környezetvédelmi fásítást tervez. Ehhez csak annyit teszünk hozzá, hogy egy-egy hektár erdő évente 50 tonna mennyiségű port tud a levegőből megkötni ... A fásítási hónapban számítanak a megye lakosságának és a szakemberek társadalmi munkafelajánlásaira. Szeretnék például, ha a fásítási terveket így készítenék el. A kijelölt összegeket ugyanis csak azt követően kapják meg a községek, lakótelepülések, ha a tervek már készen vannak. Segítenek a szervezésben és a munkában a Hazafias Népfront, a KISZ-szervezetek, a lakóbizottságok és mindenki, aki tudja: erdőink nélkülözhetetlenek az élővilág számára szükséges oxigéntermelésben, a zajártalom csökkentésében, az ember otthona, környezete szebbé és kulturáltabbá tételében. M. A. Somogyi Néplap " ' '~V -r
