Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

Tárcaszintű A munkavédelem helyzetéről

JStÍL/, Az emberért

A Nehézipari Minisztériumban hétfőn tartotta alakuló ülését a vállalati demokratikus fórumok működésének tárca szintű ellenőrzésére létrehozott társadalmi bizottság, amelyben a szakmai szakszervezetek, a minisztérium, az iparági trösztök és a nagyvállalatok 11 képviselője vesz részt.

Az alakuló ülésen elfogadták munkaprogramjukat,

amely szerint rendszeresen részt vesznek a vállalati demokratikus fórumok tanácskozásain, a tapasztalatok alapján értékelik a tröszti és a vállalati vezetők munkáját, és lehetőséget keresnek a kialakult legjobb módszerek elterjesztésére, általánosítására. Munkájuk középpontjába állítják azokat a feladatokat, amelyeket a nehézipari miniszternek az üzemi, munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről és feltételeinek biztosításáiról most kiadott utasítása határoz meg. így

A közömbös számok különös átalakuláson mennek át. A táblázatok rovatainak helyét dübörögve dolgozó gépek, az ezek mellett eltörpülő emberek, heves, a munkavédelemmel összefüggő viták, beszámoltatások és vizsgálatok váltják fel. Az SZMT munkavédelmi bizottsága a napokban elkészítette az értékelést : hogyan alakúit Somogy megyében — 1974—

1975-ben — az üzemi balesetek száma. Mindaz, amit a száraz tények alapján rögzítettek, az ember védelmét szolgálja.

Majdnem minden szakmában javult Somogybán a baleseti statisztika. Pedig sokféleképpen mérik. Hány baleset jut egy dolgozóra? Mennyi volt a csonkolásos, a súlyos, a három napon túl gyógyuló? Milyen a helyzet az ipari üzemekben, a minisztériumi vállalatoknál? A munkavédelmi bizottsági elé terjesztett beszámoló ígyT fogalmaz: »A munkavédelmi osztály, a kiterjedt aktívahálózat, az irágyon sok balesetet vizsgáltak ki. Elsősorban azokat a körülményeket tisztázták, melyek a balesetet okozták. Leggyakrabban szállítás, anyag- mozgatás közben történt a sérülés, de »-előkelő« helyen van a kéziszerszámok helytelen használata, a mezőgazdaságban pedig a munkagépek helytelen kezelése.

A dolgozók egészségének védelme, a baleseteket okozó körülmények megszüntetése, a nagyszámú vizsgálat azonban a balesetvédelmi munkának csak az egyik oldalát jelentik. Gyakran kellett a dolgozó érdekében a munkáltatóval vitába szállniuk a szak- szervezet aktivistáinak, a munkavédelmi osztály dolgozóinak. Az ugyanis köztudott, hogy az üzemi balesetek gyakorisága rossz fényt vet a vállalatra. így az is előfordul, hogy megpróbálják a munka közben bekövetkezett sérülést eltusolni, hogy az ne üzemi balesetnek minősüljön. Az elmúlt években többször kellett a munkavédelmi osztálynak kezdeményeznie — visszamenőleg — a sérült dolgozó kártérítését. Mindezeknek a törekvéseknek az eredményeként a kárpótolt dolgozók aránya tovább növekedett.

elsősorban arra figyelnek, ho- j nyitó szervek következetes gyan teremtik meg a vállala- intézkedései, nevelő és felvitok. a trösztök az üzemi de. [agosito munkájuk a vallala- ' . - , . , , . . . tok gazdasági vezetőinek es

mokracia kibontakoztassanak ; szakszervezeti szerveinek jaszervezesi es szervezet! feite- j vuXo munkája eredményeként \ feína^obb''” mértekbe (85

telejt “ ™ulí evben tovabb csokfce"f| százalékban) az élelmiszerA miniszteri utasításnak!“ három napon túl gyógyuló hparban.

. , ,,

__... „ v; balesetek, a kiesett munka-i

m

effeleioen ap í is ; napok és az ezer főre jutó ' A dolgozók egészségvédelkell dolgozni a gazdálkodó , esetek száma is.« mével szervesen összefüggnek

egységele belső szervezetének j a munkakörülmények javítáfolyamatos korszerűsítését J Az SZMT munkavédelmi j sa, az üzemegészségügy helycélzó munkaprogramot. I osztályának irányításával na- ! zete, a szociális ellátás érde______________:_____________________________________________1 kében hozott intézkedések.

l

Erre minden vállalatnál elkészültek a tervek, s az SZMT ! munkavédelmi osztálya és bizottsága minden nagyobb válIsmerkedés a szakmával

Kártyaüzem

I lalatnál felülvizsgálta ezt. Kilencvenöt esetben kérték ezek i kiegészítését, átdolgozását.

| Véleményükkel elsősorban a j legtöbb balesetet okozó ve- j j szélyforrások megszüntetésé- j j re, a fizikai munka további ! i könnyítésére, a gépesítésre, a j j környezeti ártalmak csökken- [ i tésére, a szociális lemaradások j felszámolására hívják fel al

vállalatok gazdasági vezetőinek és szakszervezeti szerveinek a figyelmét.

Ezekre a figyelmeztetésekre nagy szükség van. A gazdasági feladatok, a feszített munkatempó időnként elvonja a vezetők figyelmét az egészségvédelemről. A kereskedelemben dolgozóknak például mindössze 45 százaléka munkálkodik megfelelő körülmények között. A mezőgazdaság állami szektorában a szociális helységeknek csak 70 százaléka felel meg az előírt követeimén yekmek.

A különböző szakmák között az élelmiszeriparban a legrosszabb a helyzet. A múlt évben — 1974-hez viszonyítva — nőtt a balesetek, s ennek következtében a kiesett munkanapok száma. Az élelmiszeriparban dolgozó minden ezer ember közül több mint huszonnégy szenved valamilyen üzemi balesetet. A legkevesebb baleset a HVDSZ- hez tartozó munkahelyeken volt. Általában a megyében — mint már írtuk — javult a helyzet. A múlt évben negyvennel kevesebb üzemi baleset volt, mint 1974-ben, s a kiesett munkanapok száma csaknem 1500-zal csökkent.

Az SZMT munkavédelmi osztálya az év első felében j nagyobb figyelemmel kíséri a baleseti oktatásokat, s széles j körben szeretné elterjeszteni az ehhez szükséges szemlél- i tető eszközök használatát. A [ megyebizottságokkal és a fel- i ügyeleti szervekkel közösen kialakítják a munkavédelmi j minősítések átfogó rendszerét. Vizsgálni fogják — többek között — az Üjpesti Cérnagyár nagyatádi1 gyára dolgozóinak munkakörülményeit, a megyei tanács ipari osztályának munkavédelmi tevékenységét. Megyei munkavédelmi_ ankétot rendeznek a vállalatok vezetőinek, ahol a téma i az üzemi balesetek kártérité- : sérvek értelmezése lesz.

MAI KOMMENTÁRUNK

Két tsz jó példája

A Minisztertanács a múlt hét csütörtökén megtárgyalta és elfogadta a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről, a termelés fejlesztése érdekében szükséges intézkedésekről szóló előterjesztést. A kormány állást foglalt abban, hogy a szocialista nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett hatékony segítséget kell adni a családi munkán alapuló háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek teljesebb kihasználásához.

Fontod része ennek a segítésnek, hogy maguk a nagyüzemek — termelőszövetkezetek — hatékony támogatást nyújtsanak azoknak a gazdáknak, akik a közös munkában is helytállnak — vagy ha nyugdíjasokról van szó, aktív kereső korukban helytálltak —, s kedvük, szakmai tapasztalatuk, kellő anyagi bázisuk van a háztáji gazdálkodáshoz.

Jelentős szerepet játszanak Somogybán az árutermelés szempontjából ezek a gazdaságok. Sokan élnek ezzel a jövedelemkiegészítő lehetőséggel, minthogy sok, régebbi gazdasági épület áll rendelkezésre a portákon például az állattenyésztéshez és hizlaláshoz. A múlt hét végén két somogyi termelőszövetkezetben a háztáji sertéshizlalás segítésének módszereivel ismerkedtünk meg.

A barcsi Vörös Csillag Tsz- ben az Istvándiban korábban jól bevált és kedvelt gyakorlatot kívánják bevezetni az idén. Mi ennek a lényege? A volt istvándi tsz-ben annak idején évente körülbelül ezer hízót adtak el a gazdák, annyit, amennyit akkor az ugyancsak önálló darányi tsz a közös hízótelepéről értékesített. A tsz szállította a

szükséges eleséget, szakmai tanácsokat adott, elvégezte az átírást, az értékesítést. Megállapodást kötött a tagokkal, s szerződést a Kaposvári Húskombináttal arra, hogy mikor melyik gazdától várható szállításra alkalmas sertés. A feláron úgy osztozkodtak, hogy jól járt a gazda, meg a közös gazdaság is. Az egyesült nagygazdaság ezt a módszert akarja minden kerületre kiterjeszteni. A kisüzemek sajátos igényeinek megfelelő takarmánytápokat készítenek a szükséglet jobb kielégitésére.

Göllében a gazdák tavaly mintegy kétezer hízósertést adtak el a háztájiból. Itt önálló ágazatként kezelik a háztájit, külön agronómus foglalkozik vele. A tsz a múlt évben a Kaposvári Húskombinát közreműködésével harminc vemhes kocát helyezett ki ezekbe a gazdaságokba, emellett közvetlenül is sokat kiadtak. Most mintegy IS—20 ilyen kocára van igény, de negyvenet is adhatnának. A gazdasági abrakon — kukoricán, takarmánygabonán '■— kívül havonta mintegy 50 mázsa koncentrátumot juttatnak a süldők etetéséhez, s 10—12 mázsa, a Phylaxiától beszerzett malactápszer is elkel. Minőségi cserét hajtanak végre a háztáji kihelyezéseknél, ugyanis Ka-Hyb süldők kerülnek a gazdákhoz'. Az értékesítésnél a hízókat a tsz agronómusa adja át a vállalatnak, s a felárat a tsz és a hizlaló megfelezi.

Két termelőszövetkezet — két módszer. Mindegyik azt szolgálja, hogy több hízott sertés kerüljön ki a háztáji gazdaságokból.

H. F.

Mészáros Attila

líj, korszerű Iráyyakazlazó gép

zeit) összefüggéseket. hatá rozottan megfogalmazott tanácsokat és természetesen követelményeket is. Termelőszövetkezeti elnökök, állami gazdasági, vállalati igazgatók voltak együtt. Első számú vezetők, akik hozzávetőlegesen a megye aktív keresői több mint felének a munkáját irányítják. Nem kis felelősséget viselnek a vállukon, munkájuk minősége döntően hat SoGverekek helyett felnőttek f tegség, szabadság miatt he- j mogy egész gazdasági, társa- és gépek foglalták el aiz egy- j lyettesíteni kell, s akkor már j dalmi életére, kori gerézdpusztai iskolát. Az j nehéz a gépkezelést elsajátí- Az összegező értékeléskor asszonyok és lányok összesen ! tani. nehéz elbírálni, hogy a hal

Kass Györgyné a vágógép kezelését magyarázza.

Gazdag útravaló

VÉGET ÉRT a mezőgazda- j Nem célunk, nem is tehet- sági üzemek, élelmiszeripari j jük, hogy az elhangzott elő- vállalatok és a mezőgazdasá- j adások, viták, fórumszerű begot kiszolgáló vállalatok ve-1 szélgetések valamennyi tanul- zetőinek egyhetes tanfolyama, ságát felidézzük. Csak né- A képzeletbeli táskát, ame- j hányra emlékeztetünk. Az Ivet azért hoztak magukkal, j összefüggések feltárása nap- hogy fokozatosan megtöltsék j jaink társadalmi, gazdasági a munkájukhoz elengedhetet-j helyzetének ismeretében nem len ismeretekkel, a távozás- j elméleti tétel, hanem tetteket kor bizony nehéz volt be- j sürgető bizonyosság. Üze- csukni. j meinkben a célravezető, heMit is tartalmaz ez a táska? j lVes vezetői módszer megte- Elveket, módszereket, eddig j remtése a legnagyobb tarta- felületesen ismert (vagy ke- ! lék- Varga Péter úgy fogalmazta: »Többet gondolkodni,

azután tenni. Kevesebb látvá nyos, több hétköznapi cselekedetre van szükség.« Ebbe a hétköznapi cselekedetbe tar-, tozik az, hogy a vezető lépjen fel határozottan minden fegyelmezetlenséggel vagy mulasztással szemben, hogy ismerje el a jó munkát, és merjen következetesebben büntetni, mint eddig. Az őszinte, nyílt és bíráló légkör hiánya bukáshoz vezet. A hétköznapi tettekhez tartozik az is, hogy a vezető az eddi- | ginéi jobban lásson túl az

A nagyüzemi állattartó telepek trágyákezelésének gépesítése még napjainkban is gond. A munkafolyamat jelentős kézi munkaerőt igényel. Az istállók belső gépesítése ebből a szempontból j némileg előrehaladottabb, míg a trágya kazalba rakása csak részben gépesített. A legtöbb j helyen az istállókból kikerült trágyát kézi erővel rakják pótkocsira, s a lerakást és a kazlazást, illetve szarvasba rendezést is kézi erővel végzik.

A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet állattartás—gépesítési főosztályának munkatársai megvizsgálták és értékelték a polgáréi Vörös j Csillag Tsz 328 férőhelyes tehenészetének trágyakezelési j rendszerét. Ez a telep egy almozott, zárt, kötött tartású, középhosszú állásos, 4-soros. 232 férőhelyes tehénistállóból és a 96 férőhelyes ellető daj- 1

resztcsatornában mozgó

DOS—-50, csehszlovák gyártmányú kaparóvillás gép fogadja. Ez utóbbi már a számunkra új, VMK—30-as trá- gyakazalozó berendezés fogadó részéhez juttatja a trágyát.

A VMK—30 típusú trágya- kazalrakodó gép (képünkön) szintén csehszlovák gyártmányú. Lényegében két részből áld: az egyik a ferde pályás szállító (a kép bal , oldalán látszik), a másik a forgó rétegező vagy terítő egység. A trágya a ferde pályán, annak 6 méter magas legfelső pontjára érkezik, ahonnét az e pont körül körbe forgó, 15 méter kinyúlású kaparóvillás rétegező teríti szét. így mintegy 5 méter magas, 30 méter átmérőjű kazlat készít.

A kazalozőhoz trágyalé-le- választó készült, amelytől a szükség szerint elhordható, vagy egy beépített centrifu- gálszivattyú segítségével a

deményezést, töprengést ki ván ez a vezetőtől? Feltétlenül! De vállalnia kell, mert I

hat községiből járnak ide. A j Takács Istvánná, a kártya-1 lottak közül mi is a legfonto-! uíem hataram. Hogy tervei kis üzemben harmincán dől- j gyár főművezetője és Kapós- sabb. Már csak azért is ne-| .. tor,ekvefei barmdmkugoznák. A Karádi Koppány vári perencné csoportvezető héz, mert a feladatok egy-‘,sabb összhangban legyenek a völgye Afesz rendezte be a húsz éve van a szakmában.i másra épülnek, az egyik el- í™e9Vf’ “ népgazdaság erde- Budapesti Jattekkártyagyár- ! Készségesen vállalkoztak ar- végzése feltételezi a másik | ral való megállapodás alap- j hogy segítsenek az új so- \ teljesítését. Nem lehet többet i^n- ..... I mogyi kisüzem munkásainak i termelni a jelenlegi közgazda— Rómükártyát csomago- j a folyamatok megismerésében. í sági környezetben anélkül, ... ... . , . ,

lünk. Budapesten nyomják. Buzdi,tó> bátorító szavuknak í hogy a mindennapi gyakorta- 1 enelkul J1«™.kepes megfelelni ;

úgy kerül ide hozzánk ívek- | eredményeként mind több tot ne hassa át a hatékonyabb !? . követelményeknek, nem j

ben. Mi fejezzük be a rrnin- i asszonv találja meg a helyét. Imunkára törekvés: nem lehet ! ^nyithatja ta:rsadalom- es

kát. Vágjuk, válogatjuk, mi-j RÍSmí__i kanasztázni ! a gazdaságosságot fokozni az i gazdaságpolitikai céljaink

nösóg szerint osztályozzuk, , .“omlznl’ Kanasztaz adottságoknak jobban megfe- szellemeben szazak vagy ez- j

mert jelentős része exportra, \ 4 , . : lelő üzemi szervezet kialakí- rek sorsat

megy — mondja Kass György- ! A kerdesre csak Kopataki! nélkül Megteremteni az A kepzeletbeli taska meg- né vezető. Mihályné válaszol igennel a jezekhez szükséges feltételeket, telt útravalóval. ezt a tanNéhányan a fiatalabbak, a j többiek egyelőre azt tanuljak, kialakítani a célt szolgáló folyam<>n reszt vevő vezetők

kezdők betanításával is foglalkoznak. Három hónapig a fővárosban tanulták a szakmát, ismerkedtek a kártya- gyártással. Persze még nem megy úgy a munka, mint egy »bejáratott« üzemben.

— A szorgalommal nincs baj. Arra ösztönzünk mindenhoigy hány kártyát kell rakni egy csomagba, melyik mehet exportra.

Az ismerkedés már csak néhány napot vesz igénybe, hamarosan megindul a rendes

gyakorlatot, a vezető feladata. í mondták el. Azt is. hogy volt

lehetőség a vitara. a módszerek elemzésére, értékelésére, de ezután — ismerve a követelményeket — nincs helye az 'alkudozásnak, a tétovázásnak.

Ezek után érthető, hogy a tennivalók tükrében egész héten a vezetői módszerek, a j vezetői gyakorlat állt a középpontban. Többek között erről folytattak eszmecserét a

munka. Egyelőre csak egy

műszakban, később bevezetik I tanfolyam hallgatói Varga a két műszakot, s ez újabb \ Péterrel, a megyei pártbizott- kit, hogy ismerje meg vala- j munkaalkalmat jelent a kör- ság első titkárával, Böhm Jómennyi gép kezelését. Bá,r-i nyék asszonyainak. \zseffel, a megyei tanács elnömikor előfordulhat, hogy be- ; Sz. L. | kével.

HOSSZÜ IDŐRE szóló útravalóval távoztak. Meríteni kell belőle, mert útmutatást és jó szándékú segítséget tartalmaz.

Vörös Márta

kaistállóból áll. Az intézet munkatársai úgy találták, hogy a részben ismert, másrészt módosított, valamint új, | eddig nem alkalmazott, kü-1 lönféle berendezésekből összeállított trágyaelosztó gépsor: alkalmas lehet a hasonlóan j üzemeltetett tehenészeti tele- j pékén.

A trágya eltávolítását az ismert ÜLT berendezés továbbfejlesztett változatával (az MMG szombathelyi gyárában készült), az MLK típusó, lengőlapátos géppel vég- ; zik. Ez a? istálló hossziránya- ban dolgozik, az állásoktól I hordja ki a trágyát az épület végéhez, ahol azt a ke-1

leüllepedett kazalra felöntözhető.

A VMK—30 trágyakazalozó- val mintegy 2500 köbméter trágya tárolható, ez 200 tehén évi trágyájának tárolását megoldja; ha azonban tavaszi és őszi trágyaszőrás van a gazdaságban, akkor 400 tehén t ragya hoza mának tárolására is elegendő.

Az MGI vizsgálatának megállapítása szerint a VMK—30 kazalazóval rákot, szakszerűen kezelt istállótrágya minősége azonos értékű a szarvasban érlelt trágyáéval. A rendszer az élőmunka-felhasználást a minimálisra csökkenti.

f. r.