Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

Átfogó program kellene Fák, parkok a Balatonnál Mindé n üdülőterület szer­ves tartozéka a zöld: a park, a szemet gyönyörködtető kert és a faóriásokkal benépesített sétány. A zöld és a kék víz csendes nyugalma együtt igazán- pihentető. Együtt je­lentik az üdülőhely kultúrá­ját. A Balaton zöld szegély nélkül — kocsi kerék, madár toll és vitorlás vászon nélkül. Elképzelhetetlen. Milyenek a balatoni par­kok, kertek, füves területek? Megfelelnek-e rendeltetésük­nek? Erről beszélgettünk Hreblay Ferenc kertészmér­nökkel, az Egyetértés Terme­lőszövetkezet kertészeti és parképítő részlegének vezető­jével Siófokon. A szövetkezet jó nevet szerzett magának a szakmában: egyebek között ők »lajstromozták« Nagy- cenken a Széchenyi-kastély híres, régi hársfasorának ál­lományát. Hreblay Ferenc so­káig mint tervező foglalko­zott a kertekkel, zöldterüle­tekkel. — A balatoni táj zöldterü­letei ma is szüntelenül vál­toznak. Ami ezekből a válto­zásokból legjobban hiányzik, a tervszerűség. Az utóbbi öt­ven évben a tóparton se par­kot nem építettek, se fákat nem telepítettek részletes és átfogó tervek szerint. Ebből következik, hogy a gyakori fásítások is nélkülözték a szakmai hozzáértést. Pedig szakszerű telepítésre a Bala­tonnál nagy szükség volna. A sétányok, facsoportok ugyan­is tájkarakterizáló elemek. Ha tájidegen fajtákat honosítunk meg, hosszú évekre megfoszt­juk a környéket történelmi­leg kialakult ősi jellegétől. Hreblay Ferenc nem értel­mezi mereven az elmondotta­kat. Természetesen egy-egy, a Balatonnál korábban isme­retlen fajta betelepítésének nem lehet akadálya. Baj csak akkor van, ha tömeges ez a telepítés, s megváltoztatja a táj hagyományos arculatát. Jó néhány rossz példa máris f van a Balatonnál. Negyven- | ötven éve például Balaton- szerte feketefenyő-csemetéket ! raktak a földbe. E fának köz- i tudottan hegyvidék a hazája. ' Mára felnőttek, fenyőligete- ] két alkotnak, Szabaditól Fenyvesig. S a vonatból uta­zókat, az autóbuszból kitekin­tő utasokat mindenütt ez a látvány fogadja. A következő lépés: az új villatulajdonosok is elsőként fenyőfát ültetnek kertjükben. —, Nem a jóindulatot vita­tom — folytatja Hreblay Fe­renc —, hanem a hozzáértést kérem számon. A tanácsok ez év január 1-e óta az összes zöld­terület gazdái lettek. Néhány községben teljesen jóhisze­műen gömbakácok ezreit vet­ték meg áfész-ügynököktől. Ezek tájidegen növények, nem valók a Balaton-pa-rtra. De nemcsak a telepítésben lehet nyomon követni a szak­szerűtlen beavatkozást, a gondozásban is. A siófoki szállodasor platánjainak nagy része pél­dául — a helytelen kezelés miatt — beteg. Az utcafásítós aránylag nem drága. Ma el­rontjuk, évtizedekre megvál­toztatjuk a balatoni táj, kör­nyezet képét. A helyi szak- igazgatási szerveknek tehát alaposan meg kellene gondol­niuk, s ki kellene kérniük a szakemberek tanácsát, ha be­levágnak. Sajnos, a tanácsadó szolgálat sincs kiépítve: nincs kihez fordulni szakvélemé­nyért. A náddal, sással, füzessel és nyárral övezett balatoni őstáj mára visszaszorult, he­lyét más növények foglalták el. A platán például, amely eredetileg nem őshonos ezen a tájon, mégis kitűnően il­leszkedik a környék képébe. A természetes növényvilág több nemesített változata is megtalálható a Balatonnál. A kertek és a parkok zöldjét azonban merőben új növé­nyek betelepülése jellemzi. Hogyan alakul az üdülők, közparkok növényvilága? Ma­gyarországon nem sok hagyo­mánya van a parkkultúrának, az emberek gondolkodásában még mindig a haszonkert esz- ; méje gyökerezik szilárdan. ! Érdekes megfigyelni a fris- j sen vásárolt telkeket: az új t tulajdonos rögtön szőlőt tele­pít, krumplit, málnát, epret ültet és paprikát palántáz. ! Pedig: — A Balatonnál, ilyen ki­emelkedően értékes üdülőte­rületen a haszonkertnek nincs I helye — véli, Hreblay Fe- ; renc. — Sok-sok gyep, virág, j díszcserje, bokor és sövény: i ez illik üdülőterületre. Ren­geteg képem, diám van, oár- merre járok a Balatonnál, ha figyelemre méltó kertet, fa­csoportot látok, megörökítem. Tapasztalataim elég vegyesek. A magánkertek között akad néhány szép, de annál több a túlzsúfolt vagy elhanya­golt, szakszerűtlenül kialakí­tott. A vállalati és SZOT- üdülők évről évre többet ál­doznak parkosításra. Megér­tették, hogy a derűs hangula­tú kert idegnyugtató hatású, üdülőértéke a balatoni vízzel vetekszik. Ezért többet is ál­doznak parkosításra. Sajnos, nem programszerűen: nagy­részt egy-két kertszerető gondnoktól függ, mennyit és hogyan. ' A tanácsoknál pedig azt tapasztaltuk: a zöldterü­letek gondozása, építése nem tartozik legfontosabb teen­dőik közé. A parképítés — a fásítással szemben — drága, s ha van is rá pénz, inkább másutt — út- és járdaépítés, szennyvízelvezetés — hasz­nálják föl. Akadnak termé­szetesen jó példák is. Az utóbbi öt évben nagyobb az érdeklődés a zöldfelületek építése, gondozása iránt. Amit én legjobban hiányolok: egy átfogó zöldterületi program. Csupor Tibor Még mindig csak készülődés Két—három hetes eltolódás a tavaszi munkákban Megyénk termelőszövetke­zeteiben az idei évkezdés már eddig is próbára tette a veze­tők szervezőképességét: a té­lies időjárást fölváltó, tavaszt sejtető meleg napokat ismét szeles, fagyos, igazán télbe il­lő hetek követték — s most, hogy búcsúzunk a márciustól, megint tavasz van. Ennek a változásnak megfelelően ru­galmasan kellett szervezni az erőt, mindig a feladatokhoz és az időjáráshoz igazítva. Jelen­leg két-három hetes eltolódás van, ennyivel késnek a mun­kák a tavalyi helyzethez ké­pest. Keszthelyi Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának szak­felügyelője tegnap elmondta: lényegében, most indulnak meg nagyobb méretekben a tavaszi munkák a termelőszövetkeze­tekben. A kezdés ideje jobbá­ra a talajtól függ: egyrészt a mély fekvésű területek fel- szikkadásától, másrészt — ez a vetésekre nézve döntő — a talaj hőmérsékletének alaku­lásától. Az eltolódás a kora ta­vaszi vetéseknél okozhat fi­gyelemre méltó zavart, a ké­sőbbieknél — a burgonyánál, a kukoricánál — már nem je­lent ilyen veszélyt. Ami azon­ban már most szinte bizonyos­ra vehető, az a várható mun­katorlódás. Ez azonban jó szervezéssel elkerülhető, vagy legalábbis mérsékelhető. Szövetkezeti járadék helyett nyugdíj Napjainkban a területet ké­szítik elő a tavasziak alá: mű­trágyáznak, simítóznak, mag­ágyat készítenek, az őszieknél pedig befejezik a fej trágyázá­sokat. Ez a feladat a borsónál mint­egy 2500—3000, a tavaszi ka­lászosoknál 7000, a cukorrépá­nál több mint 4000 hektáron vár a szövetkezetekre. Soros tennivaló a pillangósok felül- vetése. Mint arról a megyei tanács szakfelügyelője tájé­koztatott, az igényelt tíz vagon lucernamagból mindössze 473 mázsát kapnak a somogyi ter­melőszövetkezetek, ezt a mennyiséget ezekben a napok­ban szállítják az üzemekbe. (E'bből mintegy 1600 hektáron végezhetik el a felülvetést.) Vörösheremagot a gazdaságok igényeitől függően adhatnak. Tanácskozott a kaposvári KISZ-küldöttgyülés II tagság kiáll a párt politikája mellett Száznegyven. küldött ta­nácskozott vasárnap a Do­rottya nagytermében Kapos­vár KISZ-küldöitgyűlésén. Je­len volt Tolnai Sándor, a me­gyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője. Szenes Imre, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, Prjevara Pál, a városi pártbizottság titkára és Ko­vács Ferenc, a városi tanacs elnöke. A városi KISZ-bizottság írásban számolt be az 1973. évi küldöttértekezlet óta el­végzett munkáról. A beszámo­lóban hangsúlyozták, hogy az ifjúságpolitikai határ.ozat ha­tására jobb lett az állami és a társadalmi szervezetekkel az együttműködés. mindenütt többet törődnek a fiatalokkal. Méltatták a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényeinek leien tőségét: ezek kedvezően hatottak a fiatalok világnéze­tére. A KISZ kommunista, poli- lihai jellege erősödött a me- .gveszékhelyen. A jó nevelő munkának köszönhető, hogy a tagok ismerik és értik az MSZMP politikáját és ki is állnak mellette. Kiemelten foglalkozott a beszámoló a munkásifjúság­gal. Meggyorsult a munkássá válás folyamata. Részletesen | kitértek a szocialista brigád­mozgalomra, a kommunista műszakokban való részvétel­re és a felszabadulási mun­kaversenyre. A tanulóifjúság KlSZ-szer- vezctei elmaradtak a többi­ektől. A helyzet okainak fel­tárásán kívül a beszámolóban meghatározták, hogyan lehet­ne javítani az ifjúsági szövet­ség munkáját a tanulók — a középiskolások — között. * kádermunkáról szólva a beszámolóban megállapították, hogy tervszerűbb ' a vezetők kiválasztása és a nevelése. A KISZ-tagfelvételek azonban sok helyütt nem voltak kel­lően megalapozottak, a KISZ- taggá nevelésre ezután na­gyobb gondot kell fordítani. A KISZ és az úttörők kap­csolatában jelentős, hogy az úttörőcsapatok többségének van testvér KISZ-szervezete. Különösen jó a honvédség if- jűikomamunistáinak úttörőket segítő tevékenysége. Cseresnyés István, a városi KISZ-bizottság titkára a szó­beli kiegészítőben elmondta: — Az 1975. évi városi párt­értekezlet értékelte tevékeny­ségünket. Megállapították, hogy politikai befolyásunk egyre jobbam érvényesült Ka­posvár fiataljainak körében. Az 1976-os taggyűlések jól si­kerültek, 195 fiatal lépett az ifjúkommuiústák soraiba. Elemezte a második tag­gyűléseket is, kitért az akció- programokra és a közbeeső KISZ-szervék küldöttgyűlései­re. A pénzügyi ellenőrző bizott­ság beszámolója után Buno­vácz Dezső, a városi KISZ- bizottság munkatársa szólt a kongresszusi dokumentumok­kal kapcsolatos állásfoglalás- tervezetről. A KISZ-tagság véleménye alapján összeállí­tott javaslatokat összegezte. A kongresszusi levél meghatá­rozza a feladatokat, az ifjú- kommunisták egyetértenek az­zal, hogy a munkát állítja a középpontba. Ne legyen olyan fiatal, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát. Ezt is nagyon fontosnak tartják Kaposvár ifjúkommu­nistái. Szóvá tették, hogy a testnevelőtanár-hiányt a le- | vélben megfogalmazott módon nem lehet megoldani. A szer­vezeti szabályzat tervezetével egyetértenek a kaposvári KISZ-esek. Huszonegyen szólaltak föl a vitában. Szöllősi Éva, a tex­tilművek küldötte a párttaggá .nevelést elemezte. Hafner László az elektroncsőgyárból a KISZ-tagfelvétel hiányosságai­ról beszélt és említette, hogy a legtöbb helyen teljesen le­mondanak azokról, akik egy- ■ szer nem kaptak tagsági iga­zolványt, holott az áprilisi határozatban éppen ennek el­lenkezője szerepel. Gál ■ Jó- zsefné a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében a mozgalomban való részvételre kérte a fiatalokat. Bojtor La- josné, az 512. sz. szakmunkás- képző küldötte segítséget kért, mert sok gonddal küszködnek. Elemző, lelkes felszólalását nagy tapssal fogadták. Hason­lóan nagy elismeréssel hall­gatták Tóth Annát, aki az amatőr művészeti mozgalom­ról beszélt szenvedélyesen. Szenes Imre felszólalásában elmondta: — A megyeszékhelyen él a , somogyi fiatalok egyharmada, ezért különösen fontos ez a I küldöttgyűlés. A felszólalók ! közötti versengés nagyon jó volt, ennek a vetélkedésnek máskor is meg kell lennie, s jobb lesz a munka. Értékelte a város KISZ- eseinek teljesítményét, szólt a kongresszusi munkaverseny­ről, és felhívta a figyelmet arra, hogy Kaposváron az in­gázó fiatalokkal többet kell foglalkozni, mint eddig. Úttörők köszöntötték a rész­vevőket, a küldöttek együtt énekettek velük. Majd Prje­vara Pál szólt a küldöttgyű­léshez: — Az itt elhangzottak jól kiegészítették a beszámolót. A kommunisták mindig nagy fi­gyelmet fordítanak a fiata­lokra, a jövőben is így lesz. Szólt az ifjúság neveléséről, az ötödik ötéves tervről és a fiatalok feladatairól. i A küldöttek a beszámolót, a dokumentumokkal kapcso­latos állásfoglalást és a szó­beli kiegészítéseket egyhangú­lag elfogadták. Ezután a jelölő lista alapján megválasztották a 15 tagú vá­rosi KISZ-bizottságot, a 11 tagú pénzügyi ellenőrző bi­zottságot és a 36 küldöttet a megyei küldöttgyűlésre. Át­adtak 32 kitüntetést. A bizottságok megválasz­tották a tisztségviselőket, a városi KISZ-bizottság titkára újra Cseresnyés István lett. L. P. Hatvanöt idős szövetkezeti taghoz viszi ki a postás a napokban a Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság határozatát. Az eddigi mező- gazdasági szövetkezeti jára­dék helyett magasabb összegű öregségi nyugdíjat kapnak. E kedvezménnyel már ko­rábban is többen éltek. A je­lenlegi társadalombiztosítási szabályok szerint sincs aka­dálya a nyugdíj megállapítá­sának, ha a járadékos a nyugdíjhoz 'szükséges* szolgá­lati időt a járadék megállapí­tása után megszerzi, vagy annak korábbi megszerzését bizonyítja. Azok a tsz-tagok, akik 1960. szeptember 30-a után kapták meg a járadékot, s a terme­lőszövetkezetben mint jára­dékosok dolgoztak, nyugdíj- éveket' nem szerezhettek. Csak az öregségi járadékosok­nak van lehetőségük arra, hogy nyugdíjéyeket ismerje­nek el a járadék megállapí­tása után ténylegesen teljesí­tett vagy jóváírt munkaegy­ségek, illetőleg munkanapok figyelembevételével, a nyug­díjjárulék utólagos megfize­tése esetén. Ez a kedvezmény a munkaképtelenségi járadé­kosokra nem vonatkozik. Az öregségi járadékosok úgyne­vezett évvá&árlásával is csak azok az idős tsz-tagok élhet­nek, akiknek a járadékát még 1973. január elseje előtt álla­pították meg, és a járadék megállapítása előtt már- leg­alább öt évvel rendelkeztek, továbbá a beszámítható évek­kel az öregségi járadékos öregségi nyugdíjra válik jo­gosulttá. Előírás az is, hogy csak teljes naptári év beszá­mítását lehet kérni, mégpedig annyiét, hogy az egybe szá­mított szolgálati idő a tíz évet elérje. Helyes, ha az érintett szö­vetkezeti tagok fölkeresili szövetkezetük társadalombiz­tosítási ügyintézőjét, és se­gítségét kérik ügyeik intézé­sében. S. Gy. Értékelték a múlt évet 4500 vagon árut vesz meg a MÉK Tegnap délelőtt Kaposváron tartotta ülését a Somogy me­gyei MÉ^C Vállalat igazgató ta­nácsa. Az ülésen az áfész-ve- zetőkön, tsz-szakembereken kívül a megye és az ország számos intézményének veze­tői, munkatársai is részt vet­tek. Ott volt Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese. Páriát László, a S^ÖVÉRT vezérigazgatója, Tihanyi Zol­tán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója. A vállalat vezetősége az igazgató tanács elé terjesztette beszámoló je­lentését az 1975. évi tevékeny­ségről. A vállalat a múlt esztendőt kedvezőtlen körülmények kö­zött kezdte, mert a 920 vagon tárolt áru minősége romlott. A lakossági fogyasztás ebben az időszakban körülbelül 15 szá­zalékkal visszaesett. A rossz időjárás miatt lényegesen ki­sebb lett a gyümölcsösök ter­méseredménye a .tervezettnél, s ez természetesen nagyban befolyásolta a felvásárlást, a forgalmazást. A rendkívüli áruhelyzet el­lenére sem volt különösebb fennakadás a megyei ellátás­ban. A lakossági forgalmat éves szinten — az első félévi lemaradás ellenére — 97 szá­zalékra teljesítette a vállalat. Burgonyából 152 vagonnal ke­vesebbet, zöldségből viszont 64 vagonnal, gyümölcsből pedig 34 vagonnal többet hoztak for­galomba megyénk lakosságá­nak ellátására. A MÉK a me­gyén kívüli értékesítési tervét egyetlen cikkből 6em tudta teljesíteni. Az exportszállítás az elmúlt tíz évben tavaly volt a legalacsonyabb. A legna­gyobb kiesés görögdinnyéből volt: a 65,6 vagonos export nem érte el az előző évinek a tíz százalékát sem. A forgalmak alakulását te­kintve a leggyorsabban fejlő­dő üzemág a kiskereskedelmi tevékenység. A vállalat fenn­állása óta tavaly sikerült elő­ször átlépni a Í00 millió fo­rintos forgalmat. Az egységek száma — a korszerűtlenné vált pavilonok megszüntetése, az építészeti és városrendezési szempontok figyelembevéte- le miatt — tizenhárommal J csökkent ugyan, azonban a I zöldség-gyümölcsboltok for­galma összességében 13,6 szá­zalékkal nőtt. ' A beszámoló jelentésben szó volt az ipari és kisegítő üze­mek tevékenységéről, a beru­házásokról is. Az igazgató tanács megvi­tatta az 1976. évi üzletpolitikai'! célokat. A tervezett forgalmat teljes egészében termékértéke­sítési szerződésekkel alapozták meg. A biztonságos termelés- szervezés érdekében különösen fontosak a több éves szerződé­sek. Jelenleg 11 gazdasággal kötött ilyen szerződést a MÉK, 1553 vagon áru átvételére. Eb­ben az esztendőben összesen négy és fél ezer vagon áru megvásárlását tervezik me­gyénkben. A tanácskozás résztvevői meghallgatták az ellenőrző bi­zottság beszámolóját, majd személyi ügyekben döntöttek. Megválasztották m vállalat bi­zottságainak tagjait, vezetőit. Küher János, a MÉK eddigi igazgatója ebben az évben vo­nul nyugdíjba. Helyette az igazgató tanács tagjai Báli Gyulát, a buzsáki Munka Harcosa Tsz elnökét választot­ták meg a vállalat igazgatójá­vá. Az igazgató tanács elnöke Illés László, a böhönyei Sza­badság Tsz elnöke lett. D. T.

Next

/
Thumbnails
Contents