Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
« A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött. A tervidőszak folyamán fokozódtak a termékszerkezet korszerűsítésére, a változó piaci igények kielégítésére irányuló vállalati kezdeményezések. A szénhidrogének aránya a népgazdaság energiafelhasználásán belül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 százalékra emelkedett. Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél *4 százalékkal több kőolajtermelés és 49 százalékkal több földgáztermelés mellett következett be. A szénhidrogének importja jelentősen nőtt, a kőolajé csaknem kétszeresre, a földgázé négyszeresre. 1975- ben a felhasznált energiahordozók 25 százaléka importból származott, az 1970. évi 18 százalékkal szemben. A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban elkészült a Barátság II. kőolaj- vezeték és a Testvériség szovjet—magyar földgázvezeték I. szakasza. A villamosenergia termelés öt év alatt 41 százalékkal nőtt. A közúti járműprogram végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a traktor és tehergépkocsi gyártás, így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentősen bővült az export. 1975- ben 10 700 autóbuszt készítettek, 79 százalékkal többet, mint 1970-ben, a Rába-MAN motorok gyártása az 1971. ' évinek több mint 3,5-szeresére nőtt . A számítástechnikai programnak megfelelően a számítástechnikai termékek gyártása többszörösére emelkedett. Jelentősen nőtt az elektronikus elemek, alkatrészek termelése is. Az építőanyagipari termékek közül a cementtennelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton födémgerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több, mint 1970-ben, a falburkoló- csempe-termelés csaknem meghatszorozódott. Az építési technológia, változásával egy- ' idejűleg a tégla- és a cserép- jrmelése csökkent. Egyes épí- . hanyagokból jelentős volt az .mport is. A bútoriparban és a ruházati iparban végrehajtott rer konstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a termékszerkezet, , fokozódott a korszerű anyagok felhasználása. A bútoripar termelése 64 százalékkal nőtt, hasonló mértékű termelékenység emelkedés mellett. A textilipar 24 százalékos termelésnövekedésén belül a kötszövő- ’ ipar 1975. évi termelése 43 százalékkal volt 4öbb, mint 1970-ben. ; Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt, 39, illetve 48 százalékkal. 1974- ig még a leggyorsabban 'fejlődő ágazatok közé tartozott a tartósítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen terméseredményei miatt, visszaesett. 1975- ben a tejipar termelésének volumene 24 százalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinél. A szocialista ipar 1975-ben 1 745 200 főt foglalkoztatott, 1 százalékkal többet, mint 1970- ben. 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a vil- lamosenergia iparban, a villa- mosgép iparban, a híradástechnikai iparban, a műszeriparban a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Csökkent a létszám a bányászatban és egyes könnyűipari ágazatokban. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5.1 százalékkal nőtt. A növekedés Somogyi Néplap 1972—1973-ban — a beruházások növekedését mérséklő intézkedésekkel összefüggésben — lassult, a tervidőszak másik három évében, köztük 1975-ben is, élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésüket. A tsz-e'k építőipari közös vállalkozásai 1975-bén lényegében ugyanannyit termeltek, mint 1970- ben. Az építkezések anyagellátása javult. Ebben az építőanyag ipar és más iparágak termelésnövekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építőanyag termelésüket. Az építmények kivitelezési ideje — a munkák fokozottabb koncentrációjával és a műszaki fejlődéssel összefüggésben — a III. ötéves tervidőszakhoz képest kismértékben csökkent. Az építkezések előkészítése és szervezettsége azonban ijem javult kielégítően. öt év alatt 438 ezer lakás épült. 38 ezerrel több a tervezettnél és ezzel az 1961—1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 ezerrel túlteljesült. Az állami lakásépítés kevesebb, az egyéni lakásépítés több volt a tervezettnél. A lakások 59 százaléka a városokban épült. Az épített lakások átlagos szoba- száma és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszakban. Széles körűvé vált a lakótelepi építkezés, javult a kapcsolódó — szolgáltató, egészségügyi, kulturális stb. — létesítményekkel való ellátás. Mezőgazdaság és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3.4 százalékkal volt több mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971—1975-ben 23 százalékkal volt több, mint az 1966—1970 években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az i előző öt évhez képest 12 szá- I Zalákkal nőtt. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az anyagfelhasználás — elsősorban az Ipari anyagok felhasználásának jelentős fokozódása miatt — továbbra is gyorsabban nőtt, ■mint a termelés. Számottevően bővült a mezőgazdaság technikai báz.sa, a vonóerő kapacitás 26 százalékkal nőtt. A növénytermelés az előirányzott 14—15 százalék helyett 16 százalékkal haladta meg az 1966—1970. évit. A sze - mestermények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növekedésének döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterjedésének. 1971—1975-ben évente átlagosan 4,3 millió tonna búza és 5,9 millió tonna kukorica termett, majdnem másfélszerese a III. ötéves tervidőszak mennyiségiének. A búza hektáronkénti terméshozama 33,2 q a kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 q-val több az előző öt év átlagánál és 4—5 q- val több a tervezettnél. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt. A fontosabb állattenyésztési termékek közül a vágósertés termelés emelkedett a leggyorsabban: 1975ben 1,1 millió tonna volt, majdnem 1,6-szeres.e az 1970. évinek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az előző öt évit, a három évenkénti jelentős ingadozás azonban még nem szűnt meg. Az 1975. évi vágómarha termelés 378 ezer tjanna volt, 17 százalékkal több, mint 1970- ben es a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- es a tehénáUooiány. 187ő. vegén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban, a tejtermelés az előirányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. A vágott baromfi termelés 1975-ben 350 ezer tonna volt. 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd darabról 1975-ben' 4 milliárd darabra emelkedett. A közüzemi vízművek 1970- ben 520 millió köbméter, 1975- ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végén közműves vízellátásban részesült a lakosság 66 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben és a lakások 28 százaléka volt bekapcsolva a közcsatorna hálózatba. Szállítás és hírközlés i A közlekedési vállalatok 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970- ben. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12,2 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél. A csővezetéken szállított áru- mennyiség megkétszereződött. A vasúti forgalomban emelkedett a nemzetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csaknem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. Mind a távolsági, mind a helyi személyszállításban tovább nőtt az autóbuszközlekedés, valamint a személygépkocsik szerepe. TJjabb településeket kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. 1975 végén az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. Az országos úthálózat fejlesztése során átadták a forgalomnak az M l-es gyors- forgalmi út Tatabánya és Komárom közötti szakaszt, az M 7-es autópályát Balatonali- gáig, valamint a Balatonaliga —Zamárdi közötti autóutat. A meglevő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítették. Üj hidakat, alul- és felüljárókat építettek. A közlekedési vállalatok a terv-időszakban 4750 új autóbuszt szereztek be. ami a kj- I selejtezett autóbuszok pótlása I mellett 1500 darabbal növelte az állományt. Öt év alatt 75 új metrókocsit, 130. villamoskocsit és több új modern HÉV szerelvényt állítottak forgalomba. Az ország tehergépkocsi állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi állomány az öt évvel ezelőtti 240 ezerről 580 ezerre emelkedett. Ebből a lakosság tulajdonában 551 ezer volt. A távbeszélő főközpontok befogadóiképessége 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült. A növekedés kisebb volt a tervezettnél. A tervidőszakban megkezdődött a távhívás bevezetése és 1975. év végén az összes főállomás 55 százaléka volt bekapcsolva a települések közötti közvetlen összeköttetés rendszerébe. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, összehasonlítható árakon csaknem 1,5-szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista országok viszonylatában volt nagyobb. A nem szocialista országokkal lebonyolított forgalom, különösen az export, a tőkés országokban kibontakozott gazdasági válság következtében mérsékeltebben nőtt. A behozatal összehasonlítható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. Leggyorsabban, több mint 80 százalékkal a gépimport nőtt. Az energiahordozók behozatala több mint 60 százalékkal, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek importja pedig a termelés növekedésénél valamivel mérsékeltebben, kb. 30 —32 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcikkek behozatala is. összehasonlítható árakon a kivitel növekedése meghaladta a behozatalét, folyó devizaárakon számolva azonban az import 109 százalékkal, az export 92 százalékkal nőtt. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira öt év alatt — folyó áron — 574 milliárd forintot fordítottak, az előirányzót' 480—500 milliárd forintnál 15 —20 százalékkal többet, Az összegszerű túlteljesítés ellenére egyes fejlesztések menv- nyiségi előirányzatai nem teljesültek. A növekedés mértéke hasonló volt, mint a III. ötéves tervidőszakban, összehasonlítható árakon 51 százalék. A beruházások volumene kb. 10 százalékkal haladta, meg a tervezettet. Beruházások 1971 —1975-ben Ipar Építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás Szállítás cs hírközlés Kereskedelem Termelő beruházások Nem termelő beruházások A beruházási kifizetések ősz- [ szege minden döntési kategó- | riában meghaladta a tervezet- j tét. Az összes beruházáson be- lül a nagyberuházások és az J egyéb állami beruházások ará- | nya lényegében megfelelt az előirányzatnak, a célcsoportos beruházásoké kisebb, a vállalatiaké nagyobb volt a tervezettnél. A tervidőszakban számos nagyberuházást helyeztek üzembe, közöttük a péti új műtrágyagyárat, a visontai Gagarin hőerűművet, a Tho- réz külfejtést, a Tiszai Vegy: Kombinát olefinművét, a budapesti metró kelet—nyugat szakaszát. Foglalkoztatottság jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1976. január 1-én meghaladta az 5.1 millió főt. A keresők száma kisebb mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében a nők munkábaállásából adódott, •akiknek aránya az aktív keresőkön belül az 1971. jaruár 1-1 41,9 százalékról 1916. jaMilliárd Ft folyó árakon 1966—1970 százalékában összehasonlítható árakon) 207,7 138,8 14,9 160,0 109,8 147,5 77,3 145,1 26,4 201,6 436,1 145,5 137,6 173,8 nuár l-én 44,3 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazdaságban 150 ezer fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság kismértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dolgozó kötelező munkaidejét csökkentették 1975 végén a bérből és fizetésből élők 95 százaléka dolgozott rövidített munkaidőben, az öt évvel azelőtti 65 százalékkal szemben. A szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak névleges havi átlagkeresete — a különféle bérkiegészítésekkel együtt — 1975-ben több mint 35 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Figyelembevéve a fogyasztói árszínvonal csak- nerh 15 százalékos emelkedését, az egy keresőre jutó reálbér 1975-ben — a tervnek megfelelően — 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A lakosság háztáji és kisegítő gazdaságokból származó tiszta jövedelmének összege — a termelés és a ráfordítások különbsége — 1975-ben 1970-hez képest lényegében nem változott Gyors ütemben nőttek a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások, és arányuk az összes jövedelmen belül az 1970. évi nem egészen 23 százalékról 27 fölé emelkedett. A természetbeni juttatások növekedése az oktatási, egészségügyi, kulturális stb. ellátás fejlődésével függött össze. A pénzbeni társadalmi juttatások összege öt év alatt 22,1 milliárd forintról 45,2 milliárd forintra emelkedett. Ez mindenekelőtt az időskorúak eltartásához s a gyermeknevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulás fokozódásából adódott. A nyugdíjasok száma 1975. végén 1,8 millió volt, 350 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az egy nyugdíjasra jutó havi átlagos nyugdíj 1970-ben 765 forintot, 1975- ben 1259 forintot tett ki. A kifizetett összes nyugdíj ősz- szege öt év alatt 13 milliárd forontról 26.8 milliárd forintra emelkedett. A munkavégzésből származó jövedelem, valamint a társadalmi juttatások növekedése azt eredményezte, hogy az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 1975-ben 25 százalékkal meghaladta az 1970. évit. A növekedés megfelelt a tervben előirányzottnak. A munkás háztartások egy főre jutó összes reáljövedelme 26 százalékkal, a szellemi dolgozóké 22 százalék: kai, a szövetkezeti parasztságé 28 százalékkal nőtt. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően, ösz- szesen 28 százalékkal, egy főre számítva több mint 25 százalékkal nőtt. Az összes fogyasztáson belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek fogyasztásának aránya csök- I kent, a tartós fogyasztási cikkeké és az egyéb iparcikkeké, továbbá a szolgáltatásoké emelkedett. Több fonton élelmiszer — köztük a hús és hal, a tojás, a cukor — fogyasztása a tervezettnél jobban emelkedett, a tej es tejtermékek, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás színvonala viszont az előirányzottnál kevésbé nőtt. A tartós fogyasztási cikkek kp- zül a mosógép, a hűtőszekrény és a személygépkocsi állomány a tervezettnél gyorsabban, a televíziós készülékek száma valamivel lassabban emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom öt év alatt összehasonlítható árakon a tervezettnél valamivel mérsékeltebben, 35 százalékkal nőtt. Áralakulás A tervidőszak második felében kibontakozott világpiaci áremelkedések elsősorban a behozatalban nagy súllyal szereplő energiahordozókat és nyersanyagokat érintették. Az 1975. évi behozatali árak 47 százalékkal voltak magasabbak az 1970. évieknél. A kivitel nagyobb részét kitevő ipari késztermékek és élelmiszerek világpiaci ára kisebb mértékben emelkedett, a kivitel árszínvonala 1975-ben 22 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. A kiskereskedelmi árak 1975-ben 15,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970- ben. A tervidőszakban az alapvető élelmiszerek közül a tej- és tejtermékek, valamint a cukor árát emelték központi intézkedésekkel, a többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élvezeti cikkek átlagos bolti árszínvonala, nagyrészt a szeszes italok és a dohányáruk központi áremelése folytán, öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. A ruházati cekkek árainak átlagos 16 százalékos emelkedése piaci hatások és hatósági ár- irtézkedések egyenlegeként alakult ki. A vegyes iparcikkek kiskereskedelmi árszínvonala 1970-től 1975-ig 17 százalékkal emelkedett, részben a tüzelőanyagok és energiahordozók, valamint egyes építőanyagok hatósági áremelése. részben a szabadabb árformákban bekövetkezett piaci hatások következtében. A fogyasztói árindex, amely a kiskereskedelmi árak mellett tartalmazza a piaci árak, valamint a szolgáltatások árának változását is, öt év alatt 14,6 százalékkal emelkedett. A terv előírásának megfelelően égi'es, a lakosság szélesebb rétegeit érintő hatósági áremeléseket megfelelő jövedelempolitikai intézkedések követtek. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január l-én 10 572 ezer fő volt, 218 ezerrel több, mint 1971. elején. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az élveszületések és halálozások különbsége — az előző öt évi 3,6-ről 4,2-re emelkedett. 1971—1975. években összesen 841 ezer gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Ezer lakosra öt év átlagában 16,1 élveszülelés jutott. A születési arányszám a tervidőszak folyamán jelentősen emelkedett: az 1970. évi 14.7-ről 1975-ben 18,4-re. A születésszám emelkedésében szerepe volt a népesedéspolitikai in- tékzedéseknek, valamint annak, hogy ■ nagyobb létszámú korosztályok léptek szülőképes korba. 1971—1975. években összesen 622 ezren haltak meg, 10,4 százalékkal többen, mint az előző öt évben. Ezer lakosra évi átlagban 11,9 halálozás jutott. A csecsemőhalandóság csökkent: 1971 — 1975. évek átlagában ezer él- veszülöttre 33,8 egy éven aluli halálozás jutott, az előző öt évi 36,6-del szemben. A kórházi ágyak száma a tervidőszak folyamán 4500-zal nőtt és 1975 végén megközelítette a 89 ezret. A kórházi hálózat fejlesztése során többek között Budapesten bővítették a gyáli úti. a tétényi úti kórházat, felépült a budapesti szemklinika, a váci és az ajkai kórház. A bölcsődék befogadóképessége öt év a’-att 9900 férőhely- ivei bővült és 1975. év végén 49 900 volt. A bölcsődéskorú gyermekeik 10.4 százaléka járt bölcsődébe. Az 1975. év végén , a gyermekgondozási segélyt ] 265 ezer nő vette igénybe, 98 ezerrel több mint 1970 azonos I időpontjában. Az óvodai férőhelyek száma a IV. ötéves terv idején 209 ezerről 296 ezerré nőtt, az elő- frány'" rá ál nagyobb mértékben. S ’ óvodás korú gyermek közül 1970-ben 58, 1975- ben 76 járt óvodába. Az 1975—76-os tanévben a külön.böző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. Az alsó- és a középfokú oktatás nappali tagozatain — a megfelelő korú népesség számának csökkenésével összefüggésben — kevesebben, a felsőoktatásban többen tanulnak, mint 1970—71-ben. öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a felnőtt oktatásban részt vevők száma. Jelenleg az esti és levelező tagozatokon kb. 280 ezren tanulnak. A 6—13 éves tanköteles gyermekek lényegében valamennyien iskolába járnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkástanuló, valamivel nagyobb hányada, mint öv évvel korábban volt. A 14—17 évesek 36 százaléka tanul középiskolában az öt évvel azelőtti 30 százalékkal szemben. Egyetemista vagy főiskolás a 18—22 évesek 6,9 százaléka. Ez az arány 1970— 71-ben 6,3 százalék volt. Idegenforgalom öt év alatt külföldi állampolgárok több, mint 37 millió esetben látogattak Magyarországra, ebből 32 millió esetben a szocialista országokból. Ugyané1 öen az időszakban a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista országokba irányult. A IV. ötéves tervidőszakban 5700 új szállodai férőhely létesült, a terveze tnél kevesebb. 1975-ben a szállodai férőhelyek száma 29 400 volt, az egyéb szálláshelyek (kempingek, turistaszállások, fizetővendéglátás stb.) 123 300 férőhellyel rendelkeztek. Az emelkedés öt év alatt az utóbbiaknál volt jelentősebb. A kereksed©: mi szálláshelyek 1975-ben összesen 5 millió vendéget fogadtak, 1 millióval többet, mint öt évvel korábban. Ebből a külföldiek száma 2,1 millió volt, 600 ezerrel több az 1970. évinél. Budapest, 1976. március 37, Központi Statisztikai Hivatal
