Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
A hajózást segítő mesterséges holdak Amikor a hatvanas évtizedben az amerikaiak fellőtték az első navigációs mesterséges holdjaikat, a NASA úgy kommentálta ezt az eseményt, hogy a tengeri navigációt a jövőben nagymértékben segítik ezek az »égi világítótornyok-«. Az amerikai hadsereg első három navigációs műholdjának jeleit eleinte kizárólag a hadihajók és a tengeralattjárók használták fel. Ezek az óceánok bármely pontján, bármilyen időjárási viszonyok mellett néhány méter szórással meg tudták határozni tartózkodási helyüket. Az amerikai katonai navigációs holdakat először 1969- ben használták fel hajó irányítására a polgári hajózásban, amikor a Manhattan nevű olajszállító hajó a jeges vízben az «-Északnyugati átjáró« vonalán tört utat. Ebben a vállalkozásban a leendő alaszkai olaj útvonalát igyekeztek kipuhatolni az amerikai olajtársaságok. A nehéz expedíció során a Manhattan tartózkodási helyét a navigációs holdak jelzéseinek segítségével 2—3 méteres szórós mellett lehetett meghatározni. Napjainkban fokozatosan megkezdik a navigációs holdak szolgálatba állítását a polgári hajózás területén. Az Egyesült Államokban a »■Schenectady« kutató laboratóriumban foglalkoznak most a megfelelő technikai berendezések fejlesztésével. A navigációs holdak gyakorlati alkalmazása is megkezdődött. A NASA két navigációs holdja 36 000 km-es pályán kering. Az egyik mesterséges hold, az ATS—3, látszólag mozdulatlanul áll a dél-amerikai kontinens fölött, a másik, az ATS—1 pedig a Hawaii- szigetek fölött »horgonyoz«. Ez a két mesterséges hold segíti az ESSO olajtársaság »ESSO-BAHAMAS« nevű tankhajójának navigációját. A tankhajó rendszeresen szállítja az olajat Venezuelából az USA keleti kikötőibe. A mesterséges holdak jeleinek segítségével a hajó tartózkodási helyét bármelyik percben néhány méter szórással képes bemérni a nyílt tengeren. A szatelliták telefon-, telexjelek, valamint televíziós képjelek továbbítását is biztosítják a tankhajó és az ESSO központi székhaza között. Az elveszett balatoni hajó Mentőcsónak kócniadzagon A szív segítője Űrhajósöltözethez hasonló védőruhát kaptak nemrég a moszkvai mentőszolgálat orvosai. A különleges ruhát, többek között, szívizominfarktusban szenvedőkre adják, hogy a ruhán belül áramló léghullámok elősegítsék a szív intenzívebb működését. A ruhához kapcsolt készülékek lehetőségei igen széles körűek. Létrehozói szerint a különleges ruhát a hosszabb időn át mozdulatlanul dolgozó emberek is használhatják. 1000 lottóhúzás érdekességei Alig kezdődtek meg 1957 márciusában a lottóhúzások, a szeszélyes Fortuna már a 17. héten produkált egy rekordot: kijöttek az ezer húzás legkisebb számai: 1, 12, 13, 15, 26! Az »ellenrekordot« az 1966. évi 35. hét adta. A nyerőszámok ekkor hatvan fölött indultak: 61, 65, 66, 83, 86. Ennek a csúcsnak sem nőtt szakálla: ugyancsak 1966-ban, az 50. héten a 65, 67, 70, 71, 89-es számsor jött ki. 1976. 7. hetén, a 999. húzáson, ez a meglepő kombináció jött ki: 7, 44, 55, 66, 88. Ekkorra azonban már hozzáedződtek a lottózók a különleges sorozatokhoz, így 341-en találták el a meglepően szabályos számsor négy tagját, ez volt a legtöbb 4-es egy héten. Persze, ez azt jelenti, hogy »csak« 18 206 forintot kapott egy-egy nyertes. Ez bizony eltörpül 1960. 16. hetéhez képest, amikor a 4-es 888 307 forintot ért. Ennél a rekordösszegű 4-esnél jóval kevesebbet fizetett minden idők legkisebb ötöse: 616 782 forintot. A legkisebb nyereményt 1957. 31. hetén fizették, amikor a kettesek 8,50 forintot kaptak. (Azért oszlott meg a nyereményosztály olyan rengeteg kettes között, mert ezen a héten együtt jött ki a hetes és a tizenhármas, és sokan vannak, akik ezt a két számot rendszeresen meg- játsszák.) Minden idők »legdrágább« Biológiai szenzáció: Fo!oszinte!izá!ó bíbarbaktériom Az már korábban is ismert volt, hogy ezeknek a szervezeteknek a plazmájában bíborszínű festékanyag, úgynevezett bakteriopurpurin található. A bakteriopurpurin a zöldes színű bakterioldorinból és a piros színű bakterioerit- rinből áll. A fénynek az eddigi elképzelések szerint is volt szerepe az anyagcseréjükben, de a feltételezések szerint ez teljesen más mechanizmus alapján ment végbe, szervesanyag-képzésüfeet ezért kemoszintézisnek nevezték. Az új fölfedezés valószínűvé teszi, hogy ezek a szervezetek kerno- és fotoszintézisre egyaránt képesek. ötösét 1975. 22. hetén találták, erre a szelvényre 2 786 526 forintot fizettek ki. Eddig ösz- szesen 140 öttalálatos akadt, a négyesek száma megközelíti az 55 ezret, s több mint 220 ezer tárgynyeremény talált gazdára. További csúcseredmények a lottó krónikájából: a 999. húzás után 10 347128 szelvényt számláltak, vagyis az ország minden lakosára jutott egy-egy kitöltött lottószelvény. A legtöbb nyeremény 1975. 48. hetén ■volt: 378 310 lottózó nyert kisebb-nagyobb összeget. 1975. 2. hetén pedig egyszerre 4 darab ötös akadt! Az ezer húzás egy részét a fővároson kívül bonyolították le. Az első vidéki húzás Szekszárdon volt, azóta már húztak nagyon sok helyen, még dunai és balatoni sétahajón is. A szerencsekerekek a kihelyezett húzások során 500 ezer kilométert utaztak Budapestről és vissza. 1974- ben Mezőberényben előfordult, hogy a húzáson jelen volt egy szerencsés lottózó, akinek ott helyben kihúzták négy számát az öt közül. Egy másik húzáson, két évvel később a MOM-ban a negyedik szám kihúzása után elájult az egyik, néző: négyes találatot szorított a markában. Az ezredik húzás előtt ösz- szesítették 999 húzás fő adatait: játékba érkezett 5 milliárd 704 millió 431 ezer 67 szelvény. Ezek közül több mint 133 millió nyert. Kifizettek — a tárgynyereményeken kívül — 7 milliárd 259 millió 290 ezer 459 forintot a szerencsés lottózóknak. Százharminc éve Széchenyi István akaratából »a hullámzabolázó gőzös előállt és a veszteglő tón a haladásnak eredt.« A Kisfaludy, az első gőzhajó, főleg a Balaton keleti részén szelte a vizet. Füred és Kenese között, a budai postakocsi utasait szállította. A déli vasút megindulása, 1861 után Füred és Szántód között közlekedett. A tó nyugati felén is jó összeköttetést akartak a . két part között, ezért 1872-ben létrehozták az alig ismert Zala—somogyi Gőzhajó Társaságot. A Somogy című lap 1872. ápr. 30-án így írt erről: »Balatoni gőzhajózás. Egypár éves terv immár testet öltött. A részvénytársaság ide 25 lóerejű csavargőzöst állít, f. évi július 20-ig . .. Fülöp, Boglár, Badacsony kikötőit naponként rendesen érintendő... Zalából szállítva követ, bort. meszet, arató- és cséplőmunkást, So- mogyból marhát, gabonát, épületfát. A két megyének áldást jelent... 1 részvény ára 50 forint.« A kis hajó, amely már nem kerekes, hanem csavargőzös volt, az újpesti Schoenichen hajógyárban készült és a Balaton nevet kapta. Ezzel két gőzhajó járta a vizet. Ez a második azonban csak 50 utast szállíthatott. Eötvös Károly kitűnő balatoni könyvében gúnyosan jegyezte meg: »Bizony egy kis hajó, de azért gőzös volt. Somogyi birtokosok és kereskedők építették, hogy követ, bort és személyt szállítsanak Zalából... A viharok azonban gonoszul bántak vele, s azért nemsokára el is adták tyúkültetőnek. Volt egy kis mentőc6ónakja is. Kócmadzaggal volt a hajó farához kötve.« Már a megindulás évében jelentkeztek a bajok. Göns- berger Lázár bogiári kereskedő volt a társaság pénztárosa. 1872. június 16-án jelentette, hogy a lejegyzett 307 részvény tulajdonosa addig csak 3010 forintot fizetett be a pénztárba. Ebből 3000 forintot befizettek a hajó árának törlesztésére, de a második részletre újabb 2000 forint kellett volna. Ez viszont nem folyt be, így a hiányt valószínűleg kölcsönből fedezték. Gyanús a triklóretilén Amerikai kutatók állatkísérleteknél megállapították, hogy a triklóretilén az egereknél májrákot és rákos áttételeket akozott a tüdőben. Mivel a triklóretilént elterjedten használják több iparágban — elsősorban a fómfelületek zsír- talanítására, továbbá az élelmiszeriparban a koffein kivonására a kávéból —, sok dolgozó van kitéve viszonylag nagy triklóretilén-koncentrá- ciónak. A kutatók óvatosságra intenek, ■ bár hangsúlyozzák: az állatkísérletek még kezdeti szakaszban vannak és a kérdés egyértelmű tisztázása még időbe telik. A holt-tengeri bíborbaktérium elektronmikroszkópos felvételen. Március 2-án jelentette be San Franciscóban az University of California egyik kutatócsoportja, hogy olyan bíborbaktériumot fedezett föl (ez a Holt-tengerből származik), amely a napfény energiájának megkötésére képes. A megkötött napfényenef-gia segítségével táplálékká, illetve testét fölépítő szerves anyaggá alakítja át a környező vízből fölvett anyagokat. Így megdöntötték azt a korábbi tudományos megállapítást, hogy a napenergia csak a zöld növényi klorofill segítségével köthető meg. Üvegbetét helyett építkezés A képen látható emeletes házat Üj-Zéland Queenstowon városában fényképezték le. Anyaga eredeti: üvegpalackokból készült. Az »üveg ház« sztorija az 1940-es évek végén kezdődött, amikor egy fiatal pilóta egy kocsmában italozott. Unalmában észrevette a katonás rendbe sorba rakott üres üvegeket a kocsma fala mentén. Ekkor pattant ki az ötlet a fejéből, hogy az üres üvegekből házat építsen. Rájött, hogy az üvegeket cementtel blokkokká állíthatja össze, melyekből a falak ösz- szerakhatók, és mindez határozottan olcsó. Bizonyára nem volt könnyű összeszedni azt a 14 720 darab palackot, amely szükséges volt a ház felépítéséhez. Az üvegeket úgy helyezte el, hogy nem áll meg közöttük az esővíz, és a különböző színű üvegekkel kedvező színhatást Közben a kis hajó szorgalmasan járta naponta a vizet Révfülöp és Boglár között. Reggel 7 óra 30 perckor indult az északi oldalról, s Boglárról vissza 12 óra 45 perckor. Nyáron kétszer is fordult. A Somogy 1873. április 29-i számában már szomorúan ír az új hajóról. »A ... vállalat még csak fél éves és már húzzák felette a halálharangot, amit — jó gazdálkodás és igazgatás mellett — tán meg sem érdemel. Első baj. A részvényesek egy része nem fizeti be a részvények árát. Második baj. Kellő forgalom híjján a kiadások felülmúlják a bevételeket és egész hivatali személyzet van beosztva az ügykezelésre, holott nincs mit kezelni.« (Ügy látszik, már száz évvel ezelőtt is gond volt az íróasztalok növekedése.) Tanácsot is ad a lap. »Teendők. Befizetni a részvények árát. 63 Ft a napi kiadás, amikor sokszor alig van napi 20—40 Ft bevétel. így a »Balaton« a víz helyett elmegy a jégre. Eddigi deficit 5000 Ft. Tehát ha 1 Ft a bevétel, legfeljebb 99 krajcárt költs el. Mi féltünk egy magyar vállalatot és nem lehet kívánni a Társaság elnökétől, hogy csupa hazafiúságból ö fizesse be a sok részvényes díját.« Kifogásolja, , hogy magas fizetéssel igazgatót és külön könyvelőt alkalmaznak, amikor minden irodai munkát egy ember is elláthatna. A Somogy éber figyelemmel kísérte a kis hajó sorsát. 1873. dec. 30-i számában már korrupciót emleget. »A hazai részvénytársulatoknak egyesek által kizsákmányolási kordivatja itt sem maradhatott el.« Az 1874. jan. 6-i bogiári közgyűlésen részletesen ismertetik majd, hogy csalással mintegy 5000 Ft kár érte a Társaságot. Pedig csak azon kőszállításból, mely az ínségmunkák között »előirányzott boglár—kaposi kőúthoz szükségeltetik: szép bevétele mutatkoznék.« A pesti törvényszék gyorsan és erélyesen vizsgálja »a bűnítélettel megszabható kártérítést, s így hajónk tovább éihetésére jogos reményt adott«. Záhonyi Ferenc (Folytatjuk.) Hiba van a kábelben igyekezett elérni.- A házon be-l Arról nem szól a hír, hogy lülre az üvegfal kellemes szórt j az »üvegpalota« milyen ké- világosságot áraszt. | nyelmet nyújt lakójának? »Reflektograph—E« névvel gyors/ és pontos eredményt adó hibahelykereső készüléket gyárt a Siemens-cég villamos szabadvezetékek és kábelhálózatok rendszeres ellenőrzésére. A készülékből kibocsátott mérőimpulzus végigfut a vizsgálandó kábel erein, s a rendellenességet — a keresztmetszet-változásokat, hibás kötéseket toldásokat — a készülék egy 6x10 centiméter felületű elektronsugárcső képernyőjén jelzi. Ugyanígy kimutatja a gyenge szigetelésű hibahelyeket és a kábelvégek távolságát is. A hiba pontos helyét az impulzusfutási idő alapján lehet meghatározni. A hibahelynek a mérőhelytől mért távolságát az impulzus visz- szaérkezési ideje alapján, a készülékben meghatározva digitális kijelző egység mutatja. A »Reflektograhp— E«-t a vizsgálandó szabad- vezetékre, illetve kábelre közvetlenül, vagy egy illesztő szerkezet útján lehet rákapcsolni. Kábeleknél a vizsgálati távolság maximálisan 150 kilométer. Hogyan szagolunk ? Bár a szaglószerv felépítését és működését igen alaposan és sokoldalúan vizsgálták, még ma sem tudjuk, hogyan tudja az orr szagokat érzékelő nyálkahártyája a különböző szagokat megkülönböztetni, differenciálni. Erre vonatkozóan lényegében három elmélet terjedt el, melyekben közös vonás, hogy nem az ingerfelfogó idegvégződések különbözőségével, hanem sajátos fizikokémiai jelenségekkel próbálják a kérdést megválaszolni. Az ún. 6zterikus elmélet azt feltételezi, hogy a különböző vegyületeket alkotó molekulák egyes csoportjai (aromás csoportok) térbeli jellege olyan, hogy befolyásolja a molekula egyes részeinek egymáshoz viszonyított mozgását, és ezáltal megváltoztatja annak fizikokémiai sajátosságait is. Ily módon specifikus ingerként hat a szaglóhám érzőidegvégződéseire is. Egy másik elmélet szerint a zsírnemű anyagok (lipidek) és a víz határfelületén lejátszódó jelenségek, valamint a molekulanagyság játszanak döntő szerepet a szagok megkülönböztetésében. Végül a hullámhosszelmélet szerint összefüggés van a szagminőség és az anyag infravörös fényben mutatott ad- szorpciós viselkedése között. Most új elmélettel bővült a sor: egy Mazziotti nevű kutató szerint a szagminőség kapcsolatban áll az anyagok forráspontjával. A forráspont ugyanis az anyag molekulák közötti kötéseinek a mértéke. Feltehető, hogy ez a kötéserő felelős a szagminőségért. Ha pedig igaz az előbbi feltevés, hogy a szagló érzőidegvégződésekben fehérjelánc található, akkor felállítható egy olyan elektrosztatikus modell, amelynek alapján eldönthető, hogy a különböző szaganyag- molekulákban a töltéseloszlás ehhez a lánchoz avagy a másikhoz kötődik.
